Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
lsei. augusztus 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hét Belorusz traktor, 315 lóerő szánt a faddi Rét-dűlőben A faddi Lenin Tsz határában, a dunaszentgyörgyi országút mellett 7 piros Belorusz traktor szólítja a tarlót. A gépeket a nagydorogi gépállomás küldte ide Faddra, hogy éjjel-nappal dolgozva, minél előbb felszántsák a faddi Lenin Tsz hatalmas tábláit. Egy gép kétműszakos teljesítménye 10—12 hold. A traktorosok egymást váltják: Sebestyén Györgynek Bán János Juhász Sándornak Kun László, Marosi Lajosnak Takács János, Pausa Lajosnak Kövecses József, Teibl Józsefnek Pintér József, Szánya Gyulának Kovács Péter, Bősz Pálnak pedig testvére, Bősz Mihály a váltótársa. Nagyszerű látvány, amint a hét traktor egymás után haladva bekanyarodik a 830 öl hosz- szú barázdába. A kettes ekék mélyen hasítanak a fekete földbe, nyári mélyszántást végeznek. Egy-egy Belorusz traktor 45 lóerős, hét Belorusz ereje felér 315 lóerővel. A forduló végén rövid szünet, kis karbantartás, Bősz Pál zsírozza a gépet. Terven felüli jövedelem kenyérgabonából A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata a termelőszövetkezetek költségvetéséről A Magyar Nemzeti Bank fiókjai megvizsgálták a termelőszövetkezetek idei költségvetési tervének eddigi alakulását. A több mint 4000 termelőszövetkezetben tartott vizsgálat képet ad arról, hogyan gazdálkodtak az év első felében az ország szántóterületének 75 százalékán, s milyen jövedelemre számíthat több mint egymillió parasztcsalád. Amint a Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági Igazgatóságán az MTI munkatársát tájékoztatták: a termelőszövetkezetek idei tervei általában reálisabbak, meg- alapozottabbak az előző évieknél, s így bár mind a kiadások, mind a bevételek között jelentkeznek, terven felüli tételek -— az eddi- j giek szerint a szövetkezetek elérik az 1901-re tervezett jövedelmet. Ebben a kedvező időjárás mellett nagy része van annak is, hogy a tagság fegyelmezettebben, nagyobb számban vesz részt a közös munkában, mint az előző években, s ezt sok helyen az ösztönző jövedelemelosztási módszerek alkalmazása is elősegíti. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit, módszereit a növénytermesztésben gyorsabban, egyszerűbben lehet alakítani, s ennek hatása abban is jelentkezik, hogy ebekből az üzemágakból igen sok szövetkezet jut terven felüli bevételhez. A jó kenyérgabona-termés országszerte növeli a tagság részesedését. Csaknem minden fentesabb élelmiszeriig) többet fogyasztunk mint régebben Ugrásszerű növekedés a háztartási gépek, lakásbútorok, kerékpárok és televíziók iránti keresletben A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai összeállították az elmúlt évek kiskereskedelmi forgalmának részletes statisztikáját. Az érdekes kimutatásból kitűnik, hogy hazánk lakossága manapság csaknem minden fontosabb élelmiszerből jóval többet fogyaszt, mint néhány évvel ezelőtt Nyers húsból például 1955-ben 65 300 tonna fogyott el, 1958-ban már 101 000, 1960-ban pedig 113 000 tonna. Vajból 1951-ben 4970 ton- ' nát vásároltak a háziasszonyok, egy évvel később 5962 tonnát, 1960-ban pedig 10 190 tonnát. A számok tanúsága szerint az előző évieknél jóval több tojást fogyasz tottunk: az 1955-ös 185 millió darabos forgalom 1900-ban csaknem 230 millió darabra nőtt. j Néhány év alatt alaposan megnőtt a tej kedvelőinek tábora is. Tavaly 244,7 millió liter tejet ivott hazánk lakossága, mintegy . 50 millió literrel többet, mint : hat évvel ezelőtt. Baromfiból , 1960-ban az 1955. évinél csak- ■ nem kétszer több került az asz- j talra, csokoládéfélékből, egyéb édesárukból pedig körülbelül 6 I ezer tonnával nőtt a forgalom. A lakosság vásárlóerejének fokozatos növekedéséről tanúskodnak az iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának adatai is. Ug- j rásszerúen emelkedett többek között a motorkerékpárok, a mosógépek, a porszívók, a villamos padlókefélő gépek, a háztartási villamos hűtőszekrények forgalma, s ez utóbbiból például az 1956. évi forgalomnak körülbelül tizenkétszeresét bonyolították le tavaly a KERAVILL üzletek. A televíziós műsorvevőből 1957-ben 4982 talált gazdára, az 1960-as forgalom 53 092 volt, s ez év első negyedében 16 226 televízió kelt el. Érdekesen alakul az úgynevezett élvezeti cikkek forgalma. Rumból, pálinkából az utóbbi években lényegesen kevesebb fogyott, mint az 1955-ös »csúcsévben«, borból és sörből viszont jóval többet mértek ki, mint hat évvel ezelőtt. Nem csökkent a do hányosok száma sem: az 1955-ös 12 milliárdról 1960-ban 15 milliárd fölé nőtt az elszívott cigaretták száma. HARMATH—RÉTI: A TtfiliU-iÁ TIT KA Pusztahencsén minden családból tagja, rendszeres olvasója valaki a könyvtárnak Amióta elkészült a pusztahen- csei művelődési otthon, azóta a községi könyvtár Is méltó helyiséget kapott. Az új könyvtár megnyitása előtt a község lakosságának 12,2 százaléka, most pedig 23,6 százaléka tagja a községi könyvtárnak. Egy-egy családra 4—5 tagot számítva elmondhatjuk, hogy Pusztahencsén minden családból tagja és rendszeres olvasója valaki a községi könyvtárnak. Új IBUSZ-társasutazások a Német Demokratikus köztársaságba és Lengyelországba Az IBUSZ új »menetrendű« társasutazásokat szervezett az őszre. Októberben és novemberben 5 —5 kirándulást indít a Német Demokratikus Köztársaság területére. Az ötnapos út résztvevői Erfurtot, Weimart és Eisenachot keresik fel. Ugyancsak ötnapos kirándulásokat szervez őszre az IBLTSZ Lengyelországba is. Októberben 8, novemberben pedig 2 ilyen túra Krakkóba és Zakopanéba viszi el a magyar turistákat« 21. ... Azután az asztalosokat és az ácsokat szólították. Két prágait is hozzájuk csaptak, pedig csupán könyvelők voltak egy nagy bútorgyárban. Fürge Mer- cedes-teherautók hozták a deszkákat és a szerszámokat. Vesztőhely készülne?! A táborban zúgva szántott végig a hír, hogy Guillotinet állítanak fel és a nyaktiló a legmagasabb náci személyiségek jelenlétében csap le majd célpontjaira az emelvényen. De a külföld, hát lehet ezt túrni? Lehet? A józanabbak azzal vigasztalódtak, hogy ha akarnák, végezhetnének velük cirkusz nélkül is. Nem bizonyítja-e az egész tábori élet, hogy a gyilkolás öröme magában nem elegendő számukra. Kell hozzá visz- szataszító teatralitás is. — A rómaiak azt mondták ... — kezdte Leo mondóké j át Gü- tignek, de a bohóc félbeszakította: — Hagyd a rómaiakat. Jó, jó, tudom, nálatok nyomták a róluk szóló albumokat is. Velünk mi lesz? — A rómaiak azt mondták, hogy kenyeret és cirkuszt — folytatta rendületlenül és rendíthetetlenül a gépmester. — A náciknak gyilkosság kell a cirkusz mellé. A nyugtalan, véghetetlennek tűnő éjszakán fel-felnyögtek az alvók és sóhajtoztak az ébrenlé- vők. Gondolataik átszálltak a szögesdróton, mert a gondolatot még a magasfeszültség sem tudja barakba zárni. Hazafelé kalandoztok, újra ott voltok — az életben. A feleséget szólították, a gyerekeket simogatták, apjuktól kértek bölcs tanácsot... Másnap reggel a fásoknak — ígv nevezték az asztalosokat, ácso kát, és társaikat — nem kellett elvánszorogniok a kőbányáig. Megkapták a feladatot, bőven osztották. Négy méter magas, átláthatatlan és áthatolhatatlan deszkafalat kell emelniök a 19-es barakk köré. Kapu is kell, akkora, hogy egy teherautó átférjen rajta, de szinte légmentesen zárható legyen. Miért éppen a 19-esre esett a választás? Talán, mert tágabb volt, mint a többiek. Lélegző barakknak is hívták, mert zsúfoltsága kicsit engedett, s kiesett magából a táborból. Csak arra gondolhattak, hogy valamit nagyon el akarnak rejteni a világ szeme elől, hiszen még a táborban is befalazzák. Töprengésre sok idejük nem volt, az SS altiszt-munkavezetők őrült iramban hajtották őket. — Los, los — hangzott a kiáltás és ütemesen csattogott a korbács nyers bőre. Úgy látszik, valóban sürgős lehetett a deszkafal felépítése, mert feltűnően kímélték a munkaerőt, s a korbács inkább a kiálló kövekre és a puszta földre csapkodott, mint a hátakra. A hajlottkorú linzi ács, Gi'ün- blatt bácsi vállát is csak akkor érte ütés, amikor félhangosan odasúgta társának: — Mint őseink a Fáraó országában. Az ebédidő 25 percig tartott, még a félórából is levettek időt, s előtte gondosan végigmotozták a fásokat, nem rejtett-e el valamelyikük baltát, ütő-, vagy vágószerszámot rongyai alá. De az ebéd, ez az ebéd fejedelminek hatott — a levas sűrűbb volt és húscafatok úszkáltak a lében. — Valamiért nagyon nagy szükségük lehet ennek a barakknak a gyors elkerítésére — mormogta ebéd közben Grünblatt, a vele egykorú Hőfellnek. A felső osztrák dialektust beszélték mindketten. Hőfell grazi képkeretező volt és azért került a táborba, mert egyszer nyilvánosan kijelentette, hogy Hitler Adolf nem ért a művészethez, silány mázol- mányokat pingál. Pedig Hitler politikájával szemben inkább sem leges, közömbös volt, csak piktori tevékenysége váltotta ki dühét. Feljelentették. — Azt én is látom — válaszolta kurtán a képkeretező — de mit akarnak? És ez a kérdés még három helyről szállt felé. Halkan és zsongva, olyan emberek szájából, akik megtanulták és. megszokták a fogak közt átszűrt beszédet. — Karantén lesz. A betegeket hozzák majd ide. — Viccelsz? Azok a kéményen át sétálnak az égi szanatóriumba... — Akkor minek ez a második kerítés? Már a villamosdrótban sem bíznak? Csak kérdezni tudtak, a 'válasszal adósak maradtak. Dolgoztak tovább. És amikor este a tábori zenekar egyhangú dallamára bevonultak a többiek — Wützdorf ragaszkodott a muzsikához — a fal körvonalai már kibontakoztak. Amíg csak lehetett, dolgoztatták őket az estében, fényszórós teherautók világították be a terepet. Csak akkor zavarták be aludni a fásokat, amikor a reflektorok sugárkévéit egy közeledő ellenséges légikötelék miatt kioltották. De este, előzőleg megfoghatatlan és félelmetes dolog történt. Egy inspiciáló SS- tiszt még a két őrmestert is leteremtette, hogy ne csattogtassák a korbácsokat, hagyják nyugod- tabban dolgozni az embereket. Nem akartak hinni füleiknek, amelyek felfogták az odavetett szavakat. Emberek lettek egyszerre és szót emeltek a verés ellen! (Folytatjuk.)
