Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

lsei. augusztus 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hét Belorusz traktor, 315 lóerő szánt a faddi Rét-dűlőben A faddi Lenin Tsz határában, a dunaszentgyörgyi országút mel­lett 7 piros Belorusz traktor szólítja a tarlót. A gépeket a nagydorogi gépállomás küldte ide Faddra, hogy éjjel-nappal dolgozva, minél előbb felszánt­sák a faddi Lenin Tsz hatalmas tábláit. Egy gép kétműszakos teljesítménye 10—12 hold. A traktorosok egymást vált­ják: Sebestyén Györgynek Bán János Juhász Sándornak Kun László, Marosi Lajosnak Takács János, Pausa Lajosnak Kövecses József, Teibl Józsefnek Pintér József, Szánya Gyulának Kovács Péter, Bősz Pálnak pedig testvé­re, Bősz Mihály a váltótársa. Nagyszerű látvány, amint a hét traktor egymás után halad­va bekanyarodik a 830 öl hosz- szú barázdába. A kettes ekék mélyen hasítanak a fekete föld­be, nyári mélyszántást végeznek. Egy-egy Belorusz traktor 45 ló­erős, hét Belorusz ereje felér 315 lóerővel. A forduló végén rövid szünet, kis karbantartás, Bősz Pál zsí­rozza a gépet. Terven felüli jövedelem kenyérgabonából A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata a termelőszövetkezetek költségvetéséről A Magyar Nemzeti Bank fiók­jai megvizsgálták a termelőszö­vetkezetek idei költségvetési ter­vének eddigi alakulását. A több mint 4000 termelőszövetkezetben tartott vizsgálat képet ad arról, hogyan gazdálkodtak az év első felében az ország szántóterületé­nek 75 százalékán, s milyen jö­vedelemre számíthat több mint egymillió parasztcsalád. Amint a Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági Igazgatóságán az MTI munkatársát tájékoztatták: a termelőszövetkezetek idei ter­vei általában reálisabbak, meg- alapozottabbak az előző évieknél, s így bár mind a kiadások, mind a bevételek között jelentkeznek, terven felüli tételek -— az eddi- j giek szerint a szövetkezetek el­érik az 1901-re tervezett jöve­delmet. Ebben a kedvező időjá­rás mellett nagy része van an­nak is, hogy a tagság fegyel­mezettebben, nagyobb számban vesz részt a közös munkában, mint az előző években, s ezt sok helyen az ösztönző jövede­lemelosztási módszerek alkalma­zása is elősegíti. A korszerű nagyüzemi gazdál­kodás feltételeit, módszereit a növénytermesztésben gyorsabban, egyszerűbben lehet alakítani, s ennek hatása abban is jelentke­zik, hogy ebekből az üzemágak­ból igen sok szövetkezet jut ter­ven felüli bevételhez. A jó ke­nyérgabona-termés országszerte növeli a tagság részesedését. Csaknem minden fentesabb élelmiszeriig) többet fogyasztunk mint régebben Ugrásszerű növekedés a háztartási gépek, lakásbútorok, kerékpárok és televíziók iránti keresletben A Központi Statisztikai Hiva­tal munkatársai összeállították az elmúlt évek kiskereskedelmi for­galmának részletes statisztikáját. Az érdekes kimutatásból kitűnik, hogy hazánk lakossága manapság csaknem minden fontosabb élel­miszerből jóval többet fogyaszt, mint néhány évvel ezelőtt Nyers húsból például 1955-ben 65 300 tonna fogyott el, 1958-ban már 101 000, 1960-ban pedig 113 000 tonna. Vajból 1951-ben 4970 ton- ' nát vásároltak a háziasszonyok, egy évvel később 5962 tonnát, 1960-ban pedig 10 190 tonnát. A számok tanúsága szerint az előző évieknél jóval több tojást fogyasz tottunk: az 1955-ös 185 millió da­rabos forgalom 1900-ban csaknem 230 millió darabra nőtt. j Néhány év alatt alaposan meg­nőtt a tej kedvelőinek tábora is. Tavaly 244,7 millió liter tejet ivott hazánk lakossága, mintegy . 50 millió literrel többet, mint : hat évvel ezelőtt. Baromfiból , 1960-ban az 1955. évinél csak- ■ nem kétszer több került az asz- j talra, csokoládéfélékből, egyéb édesárukból pedig körülbelül 6 I ezer tonnával nőtt a forgalom. A lakosság vásárlóerejének fo­kozatos növekedéséről tanúskod­nak az iparcikkek kiskereskedel­mi forgalmának adatai is. Ug- j rásszerúen emelkedett többek kö­zött a motorkerékpárok, a mosó­gépek, a porszívók, a villamos padlókefélő gépek, a háztartási villamos hűtőszekrények forgal­ma, s ez utóbbiból például az 1956. évi forgalomnak körülbelül tizenkétszeresét bonyolították le tavaly a KERAVILL üzletek. A televíziós műsorvevőből 1957-ben 4982 talált gazdára, az 1960-as forgalom 53 092 volt, s ez év el­ső negyedében 16 226 televízió kelt el. Érdekesen alakul az úgyneve­zett élvezeti cikkek forgalma. Rumból, pálinkából az utóbbi években lényegesen kevesebb fo­gyott, mint az 1955-ös »csúcsév­ben«, borból és sörből viszont jó­val többet mértek ki, mint hat évvel ezelőtt. Nem csökkent a do hányosok száma sem: az 1955-ös 12 milliárdról 1960-ban 15 milli­árd fölé nőtt az elszívott ciga­retták száma. HARMATH—RÉTI: A TtfiliU-iÁ TIT KA Pusztahencsén minden családból tagja, rendszeres olvasója valaki a könyvtárnak Amióta elkészült a pusztahen- csei művelődési otthon, azóta a községi könyvtár Is méltó helyi­séget kapott. Az új könyvtár megnyitása előtt a község lakos­ságának 12,2 százaléka, most pe­dig 23,6 százaléka tagja a köz­ségi könyvtárnak. Egy-egy családra 4—5 tagot számítva elmondhatjuk, hogy Pusztahencsén minden családból tagja és rendszeres olvasója va­laki a községi könyvtárnak. Új IBUSZ-társasutazások a Német Demokratikus köztársaságba és Lengyelországba Az IBUSZ új »menetrendű« társasutazásokat szervezett az őszre. Októberben és novemberben 5 —5 kirándulást indít a Német Demokratikus Köztársaság terü­letére. Az ötnapos út résztvevői Erfurtot, Weimart és Eisenachot keresik fel. Ugyancsak ötnapos kirándulá­sokat szervez őszre az IBLTSZ Lengyelországba is. Októberben 8, novemberben pedig 2 ilyen tú­ra Krakkóba és Zakopanéba vi­szi el a magyar turistákat« 21. ... Azután az asztalosokat és az ácsokat szólították. Két prá­gait is hozzájuk csaptak, pedig csupán könyvelők voltak egy nagy bútorgyárban. Fürge Mer- cedes-teherautók hozták a desz­kákat és a szerszámokat. Vesz­tőhely készülne?! A táborban zúgva szántott végig a hír, hogy Guillotinet állítanak fel és a nyaktiló a legmagasabb náci sze­mélyiségek jelenlétében csap le majd célpontjaira az emelvé­nyen. De a külföld, hát lehet ezt túrni? Lehet? A józanabbak az­zal vigasztalódtak, hogy ha akar­nák, végezhetnének velük cir­kusz nélkül is. Nem bizonyítja-e az egész tábori élet, hogy a gyil­kolás öröme magában nem ele­gendő számukra. Kell hozzá visz- szataszító teatralitás is. — A rómaiak azt mondták ... — kezdte Leo mondóké j át Gü- tignek, de a bohóc félbeszakítot­ta: — Hagyd a rómaiakat. Jó, jó, tudom, nálatok nyomták a róluk szóló albumokat is. Velünk mi lesz? — A rómaiak azt mondták, hogy kenyeret és cirkuszt — folytatta rendületlenül és rendít­hetetlenül a gépmester. — A ná­ciknak gyilkosság kell a cirkusz mellé. A nyugtalan, véghetetlennek tűnő éjszakán fel-felnyögtek az alvók és sóhajtoztak az ébrenlé- vők. Gondolataik átszálltak a szögesdróton, mert a gondolatot még a magasfeszültség sem tud­ja barakba zárni. Hazafelé kalan­doztok, újra ott voltok — az életben. A feleséget szólították, a gyerekeket simogatták, apjuk­tól kértek bölcs tanácsot... Másnap reggel a fásoknak — ígv nevezték az asztalosokat, ácso kát, és társaikat — nem kellett elvánszorogniok a kőbányáig. Megkapták a feladatot, bőven osztották. Négy méter magas, át­láthatatlan és áthatolhatatlan deszkafalat kell emelniök a 19-es barakk köré. Kapu is kell, ak­kora, hogy egy teherautó átfér­jen rajta, de szinte légmentesen zárható legyen. Miért éppen a 19-esre esett a választás? Talán, mert tágabb volt, mint a többiek. Lélegző barakknak is hívták, mert zsúfoltsága kicsit engedett, s kiesett magából a táborból. Csak arra gondolhattak, hogy va­lamit nagyon el akarnak rejteni a világ szeme elől, hiszen még a táborban is befalazzák. Töpren­gésre sok idejük nem volt, az SS altiszt-munkavezetők őrült iramban hajtották őket. — Los, los — hangzott a kiál­tás és ütemesen csattogott a korbács nyers bőre. Úgy látszik, valóban sürgős lehetett a desz­kafal felépítése, mert feltűnően kímélték a munkaerőt, s a kor­bács inkább a kiálló kövekre és a puszta földre csapkodott, mint a hátakra. A hajlottkorú linzi ács, Gi'ün- blatt bácsi vállát is csak akkor érte ütés, amikor félhangosan odasúgta társának: — Mint őseink a Fáraó orszá­gában. Az ebédidő 25 percig tartott, még a félórából is levettek időt, s előtte gondosan végigmotozták a fásokat, nem rejtett-e el va­lamelyikük baltát, ütő-, vagy vá­gószerszámot rongyai alá. De az ebéd, ez az ebéd fejedelminek hatott — a levas sűrűbb volt és húscafatok úszkáltak a lében. — Valamiért nagyon nagy szükségük lehet ennek a barakk­nak a gyors elkerítésére — mor­mogta ebéd közben Grünblatt, a vele egykorú Hőfellnek. A felső osztrák dialektust beszélték mind­ketten. Hőfell grazi képkeretező volt és azért került a táborba, mert egyszer nyilvánosan kije­lentette, hogy Hitler Adolf nem ért a művészethez, silány mázol- mányokat pingál. Pedig Hitler politikájával szemben inkább sem leges, közömbös volt, csak pik­tori tevékenysége váltotta ki dü­hét. Feljelentették. — Azt én is látom — vála­szolta kurtán a képkeretező — de mit akarnak? És ez a kérdés még három helyről szállt felé. Halkan és zsongva, olyan emberek szájából, akik megtanulták és. megszokták a fogak közt átszűrt beszédet. — Karantén lesz. A betegeket hozzák majd ide. — Viccelsz? Azok a kéményen át sétálnak az égi szanatórium­ba... — Akkor minek ez a második kerítés? Már a villamosdrótban sem bíznak? Csak kérdezni tudtak, a 'vá­lasszal adósak maradtak. Dolgoz­tak tovább. És amikor este a tá­bori zenekar egyhangú dallamá­ra bevonultak a többiek — Wützdorf ragaszkodott a muzsi­kához — a fal körvonalai már kibontakoztak. Amíg csak lehe­tett, dolgoztatták őket az estében, fényszórós teherautók világítot­ták be a terepet. Csak akkor za­varták be aludni a fásokat, ami­kor a reflektorok sugárkévéit egy közeledő ellenséges légikötelék miatt kioltották. De este, előző­leg megfoghatatlan és félelmetes dolog történt. Egy inspiciáló SS- tiszt még a két őrmestert is le­teremtette, hogy ne csattogtassák a korbácsokat, hagyják nyugod- tabban dolgozni az embereket. Nem akartak hinni füleiknek, amelyek felfogták az odavetett szavakat. Emberek lettek egy­szerre és szót emeltek a verés ellen! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents