Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
1961. augusztus 15. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO Milyen intézkedések születnek a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai nyomán ? Azután érdeklődtünk a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon, hogy a vizsgálatok megállapításaira hogyan reagálnak különböző szervek, milyen intézkedések születnek a vizsgálatok nyomán? Az áttanulmányozott anyagokból kiderül, hogy kevés kivételtől eltekintve a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai fontos intézkedések foganatosítását idézik elő és a vállalatok, intézmények, azok felügyeleti szervei mindent megtesznek a feltárt hibák kijavítására és a hiányosságok megszüntetésére. Három idei vizsgálat anyagát tanulmányoztuk át, s ezekből adjuk közre tapasztalatainkat. Csaknem egymillió téglát készítettek egy hónapban — ezelőtt tíz évvel még háromszázezer veit a „rekord“ A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TEKVEK VIZSGÁLATA kiterjedt arra is, hogy a községi tanácsok a megvalósítás során hogyan biztosították a társadalmi tulajdon védelmét, szabályszerűen alkalmazzák-e a kisiparosokat, reális terveket készítettek-e? A vizsgálat megállapította, hogy a községfejlesztési kivetések befizetése megyeszerte fegyelmezetlenül folyik. A vizsgált időszakban a befizetéseket 85—95 százalékra teljesítették a községekben. A dombóvári járási tanács például felhatalmazta a községi végrehajtó bizottságokat, hogy saját hatáskörükben törülhetik, vagy mérsékelhetik a kivetéseket anélkül, hogy ilyen irányú kéréseket tanácsülés elé terjesztenék. A vizsgálat felfedte azt is, hogy a községfejlesztési tervek készítése nem elég szakszerű. A hitelkereteket nem elég gondosan osztják el a járási tanácsok. A tervezésnél nem mérik fel megfelelően a helyi erőforrásokat, a társadalmi munkát, a kisiparosok alkalmazásában nem tartják be a rendelkezéseket Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat az anyagok tárolásában, nyilvántartásában is. olyan hiányosságokat, amelyek nem felelnek meg o társadalmi tulajdon védelmének. Néhány konkrét hiba: helytelen tervkészítés miatt Závodon 100 000, Varsádon 200 000, Báta- széken 165 000 forint bankhitelt igényeltek, de nem vették igénybe, így pénzt fagyasztottak be feleslegesen. Sióagárdon értékhatár feletti munkát végeztettek el olyan kisiparossal, akinek még iparengedélye sincs. A duna- földvárj tanács majdnem 3000 forintot használt fel a községfejlesztési alapból reprezentációra. A gerjeni tanács a lakosság részére biztosított árualapból vásárolt anyagot a községfejlesztési létesítményekhez. A vizsgálat észrevételeivel dr. Tuska Pál, a megyei tanács vb- einöke személyesen foglalkozott. Körlevelet bocsátott ki, amelyben felhívta a tanácsokat a Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítására, intézkedéseket tett a hibák kijavítására. A dombóvári járási tanácsot például utasította helytelen intézkedésének visszavonására. Utasította a körlevél a tanácsokat a rendelkezések szigorú betartására, a tervezés és a műszaki átvétel, a pénz és anyaggazdálkodás megjavítására. A körlevél intézkedései részletesen szabályozzák a rendeletek értelmében a kisiparosok foglalkoztatásának körülményeit. Másik tanulmányozott vizsgálat AZ IGAZGATÓI ALAP KÉPZÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL foglalkozott. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja: a rendeleteknek megfelelően történik-e az igazgatói alap képzése és fel- használása. A vizsgálat egyebek között megállapította, hogy az igazgatói alapot nem rendeltetésének megfelelően használják fel. A Kanacsi Állami Gazdaság például 6375 forintot adott az igazgatói alapból a nőtanácsnak. Előfordult az is, hogy az igazgatói alapot reprezentációs költségek fedezésére fordították. A Tolna megyei Tanácsi Építőanyagipari Egyesülés például 2149 forintot halvacsorára, a Fornádi Állami Gazdaság 36 227 forintot különböző reprezentációs ételek, italok költségeinek megtérítésére használt fel. Több gazdaság és ipari vállalat nem osztja fel helyesen a szakszervezet és az üzemi tanács bevonásával az igazgatói alapot jutalmazási és jóléti célra. A dolgozók jutalmazásával kapcsolatban is sok a hiba. Az Alsó- péli Állami Gazdaságban például azzal, hogy helytelenül képezték az igazgatói alapot, a törvény által előírt jutalmaktól estek el a dolgozók. A Szekszárdi Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői nem jutalmazzák a fizikai dolgozókat, a jutalmakat a vezető állású és adminisztratív dolgozók között osztják fel. A Tolna megyei Tanácsi Építőany.agipari Egyesülésnél pedig a fizikai dolgozóknak oly kevés — 5,0—100 forintos — jutalmat adnak, amely egyáltalán nem ösztönöz jobb munkára. Ugyanakkor e?- a vállalat is a vezetőbeosztású dolgozóknak, szükségtelenül magas jutalmakat ad. A vizsgálat nyomán sok hasznos intézkedés és felelősségrevo- nás is történt. Több helyen fegyelmi úton vonják felelősségre az igazgatókat a feltárt hibák miatt. Az Állami Gazdaságok 20. Este, takarodókor Gütig hiába kereste Krebset. Még valamikor délután szakadtak el egymástól, azóta nem volt nyoma. Hivatták — közölte, közömbös hangsúllyal a Kapó. De miért hivatták? Gü- tignek először az ötlött eszébe, hátha Leo is tud hegedülni? De nem, mondta volna ... Álmatlanul hánykolódott a priccsen ezután hirtelen lezuhant a sötétbe. Reggel, amikor felriadt, a gépmester már ott ült a deszkán. Gütig hunyorgott egyet szemével, szüksége volt néhány másodpercre, hogy Krebs ottlétében felfogja előző esti távolmaradását. Könnyezni kezdett, úgy borult esetlenül, suta mozdulatokkal Leo nyakába. Még így is ágaskodnia kellett, hogy elérje. — Pythia vagy Gütig — mondta enyhe szeretetteljes hátba- vágásokkal kísérve Krebs. — Mi az? — Híres görög jósnő. Tudod, az ókori mondavilág albumát mindig a mi nyomdánk készítette. Ennek a Pythiának egy temploma is volt. — Kit érdekel most ez az izé? Veled mi történt? Igazán hivattak? Leo Krebs bólintott. — Wützdorf? — tolult a kérdés a törpe szájára. — ö is ott volt. Néhányan az SS-tisztek közül, meg egy ... meg egy százados. Még sohasem láttam. Valami nagykutya lehet, mert a mi őrnagyunk úgy hajbókolt előtte, mintha tábornok lenne. — És? — Most már én is azt mondom, valami történik. Igazgatósága, a Gépállomások megyei Igazgatósága, a Megyei Tanács ipari osztálya sokrétű intézkedést tett az igazgatói alap képzésének és elosztásának megjavítására. Az intézkedések hangsúlyozzák, hogy az igazgatói alap képzésébe és felosztásába bele kell vonni az üzemi tanácsot és a szakszervezetet is. Intézkedtek a felettes szervek a dolgozók jutalmazása körül előforduló hibák megszüntetése érdekében is, és ahol szükséges volt íelelősség- revonást is alkalmaztak. Harmadik vizsgálat, amelyet áttanulmányoztunk A DOLGOZÓ NŐK HELYZETÉVEL kapcsolatos vizsgálat volt, amely azt tárta fel, mi könnyíti meg és mi nehezíti a dolgozó lányok és asszonyok helyzetét. A vizsgálat több hibát tárt fel a szolgáltató vállalatok, a kereskedelem és a vendéglátó ipar működésében. A vizsgálat által feltárt hibákkal annak idején lapunk is részletesen foglalkozott. Ez a vizsgálat is hasznosnak, eredményesnek bizonyult, mert több helyen megváltozott az üzletek nyitvatartása, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szekszárdi Szabadság Éttermet III. osztályúnak minősítették vissza és jelenleg is folyamatban van néhány intézkedés .például a háztartási gépek kölcsönzésének megszervezése, jobb áruelosztás biztosítása, olcsóbb és ízletes ételek kiszolgálása a vendéglátó iparban, az üzemi étkeztetések színvonalának emelése. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai sokrétűek, kiterjednek az élet minden területére. A vizsgálatokban sok társadalmi munkás, népi ellenőr, nagy lelkiismeretességgel és szakértelemmel vesz részt. — Mi történt? — Azt mondták, hogy Leo Krebs, gépmester. — Hagyd már a játékot. Mit mondtak volna: I. Ferenc József császár? — Nem, Gütig ehhez te fiatal vagy. — Három évvel vagyok idősebb nálad. — Itt vagy fiatal. Én hét esztendő óta az A—18694-es vagyok. Lehetett béke és vérbe borulhatott a világ, tél, vagy nyár, Dachau vagy Sachsenhausen, megmaradtam ennek a számnak. És most, hét esztendő után először Krebsnek neveztek. A Leót is hozzárakták. Kérdezték, gépmester voltam-e? Mondom, igen. Erre a nyomdászatról csevegtek velem, velem, az A—18694-essel. — Lehet, hogy elvisznek? — Ne félj. — Félek. — Kérdezték, ki van még szakmabeli? Mondtam, hogy te is nálunk dolgoztál egy darabig. Gütig ránézett annyi érzést kifejező szempárjával a gépmesterre, s a meghatottságtól mukkanni sem tudott. Sok alkalommal adtunk már arról hírt, hogy a téglagyárakban kiváló termelési eredményeket érnek el, s egyik gyár dolgozói a másikat előzik meg a szocialista munkaversenyben. Az idén főleg az ÉM téglagyárak munkájával foglalkoztunk, hisz legtöbb jelentést ezekből az üzemekből kaptuk. A tanácsi téglagyárakban is kimagasló termelési eredményeket értek el. A tanácsi téglagyárak dolgozói is versenyt indítottak, melynek célja a tervek túlteljesítése és a termékek gyártási költségének csökkentése. Ebben a versenyben a kölesdi gyár dolgozói járnak élen. A féléves versenyt megnyerték, most pedig arról számolhatunk be, hogy júliusban Sokat széptűt a szekszárdi utca az utóbbi években. Uj bérházak, modem üzletek, virágágyak tűnnek itt is, ott is az »utcán heve- rö«-témát kereső újságíró szemébe. De tán nem árt, ha szót emelünk az ugyancsak »utcán heverő« — az előbbieknél jelentőségükben sokkal kisebb, de mégis bosszantó — dolgok ellen. Mégiscsak az idén 900 éves a város, ahol ez alkalomból sok idegen is megfordul, ne szégyenkezzünk előttük ez »apróságok« miatt. Mikor állt meg az óra? Sokat nyomoztam utána, kevés sikerrel. Talán könnyebb lett volna megfejteni lapunk hasonló című rejtvényét is, mint ezt. A posta homlokzatán lévő óráról van szó, ami a toronyórán kívül a város egyetlen nyilvános órája. Tizenkét óra tizenhét percet mutat, de hogy mióta, senki sem tudja. Állítólag valamikor 1946- ban, vagy 47-ben állt meg, azóta nem mozdultak mutatói. Két megoldás lenne: Vagy le- i szerelni, vagy — inkább eztaján-l — De ha valami rosszba rángattalak bele, ne szidj — tette hozzá Krebs — tudod, hogy ezeknél sohasem tudni. Emlékei között bányászgatott, azután folytatta: — Dachauban néhány fogoly kék keresztet kapott a ruhájára. Fél éven át kergették egymást a találgatások. Kombináltunk. Jó-e a kék kereszt, vagy nem. Azt mondták, hogy ezekért jönnek majd a svédek. Nem jöttek. Tudtuk, mit jelent a fekete négyszög, a zöld kör, a sárga csillag. De a kék kereszt? ... — Megtudtátok? — Meg. Az kapott kék keresztet, akinek a szájában aranyfog volt. Hogy ne kelljen a kivégzés után minden halott szájában váj- kálni. A birodalmi vezetés mindig nagy súlyt helyezett a higiéniára. — Hivattak, vagy nem hivattak? Olyan volt a tábor, mint a bolydult méhkas. Emberekért jöttek, embereket elvittek, s ami a legcsodálatosabb volt: az embeolyan termelési eredményt értünk el, melyhez hasonló a gyár fennállása óta még nem volt. 902 ezer téglát gyártottak egy hónapban és 503 ezer téglát égettek. Ez rekordmennyiságnek számít a kölesdi gyárban, hisz tíz évvel ezelőtt még háromszázezer tégla gyártása volt a rekord. A gyár dolgozói, különösen a nyersgyártó brigád tagjai a gyárak között folyó munkaverseny megnyerését határozták el. Á korábbi évekhez hasonlóan a téglagyárak vezetői, az idén is megjutalmazzák a verseny legjobbjait. Az első helyezett nyarstégla- gvártó brigád például külön autóbusszal mehet kirándulni tetszés szerinti helyre. lanám —, mégjavíttatni. Ha esetleg az illetékesek nem tudnák, hol találnak megfelelő szakembert, ajánlanék néhány címet: Vasipari Vállalat órás részlege, a postától 150 méterre. Még közelebb található két kisiparos (mind kettőnek cégtáblája van). Két barokk üvegablak Az Augusz-ház lépcsőházában található a két szép üvegfestmény. Genthon István Magyar- országi művészeti emlékei című könyvében is megemlíti a két barokk üvegablakot, amelyek a siklósi várból kerültek móstani helyükre. Úgy tudják, hogy egy olasz mester festette muranói üvegre annakidején a két képet. E műemlék azonban siralmas állapotban van. Gyerekek csúzliz- ták-e ki, vagy költözködéskor törtek ki az ablakok egyes fiókjai, nem lehet tudni. De mindenesetre biztonságosabb helyre, lehetőleg a múzeumba kellene szállítani az ablakokat addig is, amíg restaurálásukra sor kerül. reket visszahozták. De miért? Neveket említettek a számok előtt, foglalkozást a földtúró vakondok előtt, az agyak változást sejtettek, csak éppen nem tudták, mi lesz az. Jó-e, ha valakit hivatnak, vagy nem? Leo Krebs után hivatták a Feyermann testvérekét. A varsói nemzeti bank büszkeségei voltak, két fivér és mind a kettő a deviza-szakmában. Tapintásról ismerték meg, fogásáról a hamis pénzt. Finomrajzolású ujjaik megkeményedtek a kőtörésben, úgy néztek kezeikre, mintha idegen ujjak és tenyér tűnnének fel előttük. Most egy SS-százados a pénzről beszélget velük. Beszélget, nem ordít. Hivatták Ge- rardot, a francia grafikust is. Ott volt a sorban Sziljanov, az orosz pénzhamisító. Ismert figurája volt a berlini alvilágnak. Eleinte, még a huszas évek elején fehérorosz nagyhercegnek adta ki magát, gondosan fésülte szürkés szakállát, novgorodi birtokairól beszélt, szeretett muzsikjairól, közeli visszatéréséről. És kölcsönöket vett fel. Azután leáldozott a nagyherceg-üzlet, pénzt nem adtak, maga gyártott. Készített lírát és márkát, frankot és pesetát, egyszer a dollárral is megpróbálkozott, csak a megfelelő papír hiányzott hozzá. Kétszer járta meg a moabiti-bör- tönt, még a porkolábok is szerették fanyar humoráért. Harmadszorra — háború volt — a táborba küldték. Gyakran sóhajtotta, ha még egyszer kijutna az életbe, hagyná a pénzt, , élelmiszerjegyeket hamisítana. (Folytatjuk.) I HARMATI!—RÉTI: jd- léfiUé-tá TITKA Gy. J. Apróságok a szekszárdr utcáról (j)
