Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

1961. augusztus 15. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO Milyen intézkedések születnek a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai nyomán ? Azután érdeklődtünk a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságon, hogy a vizsgálatok megállapításaira hogyan reagálnak különböző szervek, milyen intézkedések születnek a vizsgálatok nyomán? Az áttanulmányozott anyagokból kiderül, hogy kevés kivételtől eltekintve a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai fontos intézkedések foganatosítását idézik elő és a vállalatok, intézmé­nyek, azok felügyeleti szervei mindent megtesznek a feltárt hibák kijavítására és a hiányosságok megszüntetésére. Három idei vizsgálat anyagát tanulmányoztuk át, s ezekből ad­juk közre tapasztalatainkat. Csaknem egymillió téglát készítettek egy hónapban — ezelőtt tíz évvel még háromszázezer veit a „rekord“ A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TEKVEK VIZSGÁLATA kiterjedt arra is, hogy a közsé­gi tanácsok a megvalósítás so­rán hogyan biztosították a tár­sadalmi tulajdon védelmét, sza­bályszerűen alkalmazzák-e a kis­iparosokat, reális terveket készí­tettek-e? A vizsgálat megállapí­totta, hogy a községfejlesztési kivetések befizetése megyeszerte fegyelmezetlenül folyik. A vizs­gált időszakban a befizetéseket 85—95 százalékra teljesítették a községekben. A dombóvári járási tanács például felhatalmazta a községi végrehajtó bizottságokat, hogy saját hatáskörükben törül­hetik, vagy mérsékelhetik a ki­vetéseket anélkül, hogy ilyen irányú kéréseket tanácsülés elé terjesztenék. A vizsgálat felfedte azt is, hogy a községfejlesztési tervek készítése nem elég szakszerű. A hitelkereteket nem elég gondo­san osztják el a járási tanácsok. A tervezésnél nem mérik fel megfelelően a helyi erőforráso­kat, a társadalmi munkát, a kis­iparosok alkalmazásában nem tartják be a rendelkezéseket Hiányosságokat tárt fel a vizs­gálat az anyagok tárolásában, nyilvántartásában is. olyan hiá­nyosságokat, amelyek nem felel­nek meg o társadalmi tulajdon védelmének. Néhány konkrét hiba: helyte­len tervkészítés miatt Závodon 100 000, Varsádon 200 000, Báta- széken 165 000 forint bankhitelt igényeltek, de nem vették igény­be, így pénzt fagyasztottak be feleslegesen. Sióagárdon értékha­tár feletti munkát végeztettek el olyan kisiparossal, akinek még iparengedélye sincs. A duna- földvárj tanács majdnem 3000 forintot használt fel a községfej­lesztési alapból reprezentációra. A gerjeni tanács a lakosság ré­szére biztosított árualapból vá­sárolt anyagot a községfejleszté­si létesítményekhez. A vizsgálat észrevételeivel dr. Tuska Pál, a megyei tanács vb- einöke személyesen foglalkozott. Körlevelet bocsátott ki, amely­ben felhívta a tanácsokat a Né­pi Ellenőrzési Bizottság megálla­pítására, intézkedéseket tett a hibák kijavítására. A dombóvá­ri járási tanácsot például uta­sította helytelen intézkedésének visszavonására. Utasította a kör­levél a tanácsokat a rendelkezé­sek szigorú betartására, a ter­vezés és a műszaki átvétel, a pénz és anyaggazdálkodás meg­javítására. A körlevél intézkedé­sei részletesen szabályozzák a rendeletek értelmében a kisipa­rosok foglalkoztatásának körül­ményeit. Másik tanulmányozott vizsgálat AZ IGAZGATÓI ALAP KÉPZÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL foglalkozott. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja: a ren­deleteknek megfelelően történik-e az igazgatói alap képzése és fel- használása. A vizsgálat egyebek között megállapította, hogy az igazgatói alapot nem rendelteté­sének megfelelően használják fel. A Kanacsi Állami Gazdaság pél­dául 6375 forintot adott az igaz­gatói alapból a nőtanácsnak. Elő­fordult az is, hogy az igazgatói alapot reprezentációs költségek fedezésére fordították. A Tolna megyei Tanácsi Építőanyagipari Egyesülés például 2149 forintot halvacsorára, a Fornádi Állami Gazdaság 36 227 forintot külön­böző reprezentációs ételek, ita­lok költségeinek megtérítésére használt fel. Több gazdaság és ipari válla­lat nem osztja fel helyesen a szakszervezet és az üzemi tanács bevonásával az igazgatói alapot jutalmazási és jóléti célra. A dolgozók jutalmazásával kapcso­latban is sok a hiba. Az Alsó- péli Állami Gazdaságban például azzal, hogy helytelenül képezték az igazgatói alapot, a törvény által előírt jutalmaktól estek el a dolgozók. A Szekszárdi Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői nem jutalmazzák a fizikai dol­gozókat, a jutalmakat a vezető állású és adminisztratív dolgozók között osztják fel. A Tolna me­gyei Tanácsi Építőany.agipari Egyesülésnél pedig a fizikai dol­gozóknak oly kevés — 5,0—100 fo­rintos — jutalmat adnak, amely egyáltalán nem ösztönöz jobb munkára. Ugyanakkor e?- a vál­lalat is a vezetőbeosztású dol­gozóknak, szükségtelenül magas jutalmakat ad. A vizsgálat nyomán sok hasz­nos intézkedés és felelősségrevo- nás is történt. Több helyen fe­gyelmi úton vonják felelősségre az igazgatókat a feltárt hibák miatt. Az Állami Gazdaságok 20. Este, takarodókor Gütig hiába kereste Krebset. Még valamikor délután szakadtak el egymástól, azóta nem volt nyoma. Hivatták — közölte, közömbös hangsúllyal a Kapó. De miért hivatták? Gü- tignek először az ötlött eszébe, hátha Leo is tud hegedülni? De nem, mondta volna ... Álmatla­nul hánykolódott a priccsen ez­után hirtelen lezuhant a sötétbe. Reggel, amikor felriadt, a gép­mester már ott ült a deszkán. Gütig hunyorgott egyet szemével, szüksége volt néhány másodperc­re, hogy Krebs ottlétében felfog­ja előző esti távolmaradását. Könnyezni kezdett, úgy borult esetlenül, suta mozdulatokkal Leo nyakába. Még így is ágaskodnia kellett, hogy elérje. — Pythia vagy Gütig — mond­ta enyhe szeretetteljes hátba- vágásokkal kísérve Krebs. — Mi az? — Híres görög jósnő. Tudod, az ókori mondavilág albumát mindig a mi nyomdánk készítet­te. Ennek a Pythiának egy temploma is volt. — Kit érdekel most ez az izé? Veled mi történt? Igazán hivat­tak? Leo Krebs bólintott. — Wützdorf? — tolult a kérdés a törpe szájára. — ö is ott volt. Néhányan az SS-tisztek közül, meg egy ... meg egy százados. Még sohasem lát­tam. Valami nagykutya lehet, mert a mi őrnagyunk úgy haj­bókolt előtte, mintha tábornok lenne. — És? — Most már én is azt mon­dom, valami történik. Igazgatósága, a Gépállomások megyei Igazgatósága, a Megyei Tanács ipari osztálya sokrétű intézkedést tett az igazgatói alap képzésének és elosztásának meg­javítására. Az intézkedések hang­súlyozzák, hogy az igazgatói alap képzésébe és felosztásába bele kell vonni az üzemi tanácsot és a szakszervezetet is. Intézked­tek a felettes szervek a dolgozók jutalmazása körül előforduló hi­bák megszüntetése érdekében is, és ahol szükséges volt íelelősség- revonást is alkalmaztak. Harmadik vizsgálat, amelyet áttanulmányoztunk A DOLGOZÓ NŐK HELYZETÉVEL kapcsolatos vizsgálat volt, amely azt tárta fel, mi könnyíti meg és mi nehezíti a dolgozó lányok és asszonyok helyzetét. A vizs­gálat több hibát tárt fel a szol­gáltató vállalatok, a kereskede­lem és a vendéglátó ipar műkö­désében. A vizsgálat által feltárt hibákkal annak idején lapunk is részletesen foglalkozott. Ez a vizsgálat is hasznosnak, eredményesnek bizonyult, mert több helyen megváltozott az üz­letek nyitvatartása, ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a szekszárdi Szabadság Éttermet III. osztályú­nak minősítették vissza és jelen­leg is folyamatban van néhány intézkedés .például a háztartási gépek kölcsönzésének megszerve­zése, jobb áruelosztás biztosítá­sa, olcsóbb és ízletes ételek ki­szolgálása a vendéglátó iparban, az üzemi étkeztetések színvona­lának emelése. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai sokrétűek, kiterjednek az élet minden területére. A vizsgálatokban sok társadalmi munkás, népi ellenőr, nagy lel­kiismeretességgel és szakértelem­mel vesz részt. — Mi történt? — Azt mondták, hogy Leo Krebs, gépmester. — Hagyd már a játékot. Mit mondtak volna: I. Ferenc József császár? — Nem, Gütig ehhez te fiatal vagy. — Három évvel vagyok idősebb nálad. — Itt vagy fiatal. Én hét esz­tendő óta az A—18694-es vagyok. Lehetett béke és vérbe borulha­tott a világ, tél, vagy nyár, Dachau vagy Sachsenhausen, megmaradtam ennek a számnak. És most, hét esztendő után elő­ször Krebsnek neveztek. A Leót is hozzárakták. Kérdezték, gép­mester voltam-e? Mondom, igen. Erre a nyomdászatról csevegtek velem, velem, az A—18694-essel. — Lehet, hogy elvisznek? — Ne félj. — Félek. — Kérdezték, ki van még szak­mabeli? Mondtam, hogy te is nálunk dolgoztál egy darabig. Gütig ránézett annyi érzést ki­fejező szempárjával a gépmester­re, s a meghatottságtól mukkanni sem tudott. Sok alkalommal adtunk már arról hírt, hogy a téglagyárak­ban kiváló termelési eredménye­ket érnek el, s egyik gyár dolgo­zói a másikat előzik meg a szocialista munkaversenyben. Az idén főleg az ÉM téglagyárak munkájával foglalkoztunk, hisz legtöbb jelentést ezekből az üze­mekből kaptuk. A tanácsi tég­lagyárakban is kimagasló ter­melési eredményeket értek el. A tanácsi téglagyárak dolgozói is versenyt indítottak, melynek cél­ja a tervek túlteljesítése és a termékek gyártási költségének csökkentése. Ebben a verseny­ben a kölesdi gyár dolgozói jár­nak élen. A féléves versenyt megnyerték, most pedig arról számolhatunk be, hogy júliusban Sokat széptűt a szekszárdi utca az utóbbi években. Uj bérházak, modem üzletek, virágágyak tűn­nek itt is, ott is az »utcán heve- rö«-témát kereső újságíró szemé­be. De tán nem árt, ha szót emelünk az ugyancsak »utcán heverő« — az előbbieknél jelen­tőségükben sokkal kisebb, de mégis bosszantó — dolgok ellen. Mégiscsak az idén 900 éves a város, ahol ez alkalomból sok idegen is megfordul, ne szégyen­kezzünk előttük ez »apróságok« miatt. Mikor állt meg az óra? Sokat nyomoztam utána, kevés sikerrel. Talán könnyebb lett volna megfejteni lapunk hasonló című rejtvényét is, mint ezt. A posta homlokzatán lévő óráról van szó, ami a toronyórán kívül a város egyetlen nyilvános órája. Tizenkét óra tizenhét percet mu­tat, de hogy mióta, senki sem tudja. Állítólag valamikor 1946- ban, vagy 47-ben állt meg, az­óta nem mozdultak mutatói. Két megoldás lenne: Vagy le- i szerelni, vagy — inkább eztaján-l — De ha valami rosszba rán­gattalak bele, ne szidj — tette hozzá Krebs — tudod, hogy ezek­nél sohasem tudni. Emlékei között bányászgatott, azután folytatta: — Dachauban néhány fogoly kék keresztet kapott a ruhájára. Fél éven át kergették egymást a találgatások. Kombináltunk. Jó-e a kék kereszt, vagy nem. Azt mondták, hogy ezekért jönnek majd a svédek. Nem jöttek. Tud­tuk, mit jelent a fekete négy­szög, a zöld kör, a sárga csillag. De a kék kereszt? ... — Megtudtátok? — Meg. Az kapott kék keresz­tet, akinek a szájában aranyfog volt. Hogy ne kelljen a kivégzés után minden halott szájában váj- kálni. A birodalmi vezetés min­dig nagy súlyt helyezett a higi­éniára. — Hivattak, vagy nem hivat­tak? Olyan volt a tábor, mint a bolydult méhkas. Emberekért jöt­tek, embereket elvittek, s ami a legcsodálatosabb volt: az embe­olyan termelési eredményt ér­tünk el, melyhez hasonló a gyár fennállása óta még nem volt. 902 ezer téglát gyártottak egy hónapban és 503 ezer téglát éget­tek. Ez rekordmennyiságnek szá­mít a kölesdi gyárban, hisz tíz évvel ezelőtt még háromszázezer tégla gyártása volt a rekord. A gyár dolgozói, különösen a nyersgyártó brigád tagjai a gyá­rak között folyó munkaverseny megnyerését határozták el. Á korábbi évekhez hasonlóan a tég­lagyárak vezetői, az idén is meg­jutalmazzák a verseny legjobb­jait. Az első helyezett nyarstégla- gvártó brigád például külön au­tóbusszal mehet kirándulni tet­szés szerinti helyre. lanám —, mégjavíttatni. Ha eset­leg az illetékesek nem tudnák, hol találnak megfelelő szakem­bert, ajánlanék néhány címet: Vasipari Vállalat órás részlege, a postától 150 méterre. Még köze­lebb található két kisiparos (mind kettőnek cégtáblája van). Két barokk üvegablak Az Augusz-ház lépcsőházában található a két szép üvegfest­mény. Genthon István Magyar- országi művészeti emlékei című könyvében is megemlíti a két barokk üvegablakot, amelyek a siklósi várból kerültek móstani helyükre. Úgy tudják, hogy egy olasz mester festette muranói üvegre annakidején a két képet. E műemlék azonban siralmas ál­lapotban van. Gyerekek csúzliz- ták-e ki, vagy költözködéskor törtek ki az ablakok egyes fiók­jai, nem lehet tudni. De minden­esetre biztonságosabb helyre, le­hetőleg a múzeumba kellene szál­lítani az ablakokat addig is, amíg restaurálásukra sor kerül. reket visszahozták. De miért? Neveket említettek a számok előtt, foglalkozást a földtúró va­kondok előtt, az agyak változást sejtettek, csak éppen nem tud­ták, mi lesz az. Jó-e, ha valakit hivatnak, vagy nem? Leo Krebs után hivatták a Feyermann testvérekét. A varsói nemzeti bank büszkeségei voltak, két fivér és mind a kettő a de­viza-szakmában. Tapintásról is­merték meg, fogásáról a hamis pénzt. Finomrajzolású ujjaik megkeményedtek a kőtörésben, úgy néztek kezeikre, mintha idegen ujjak és tenyér tűnnének fel előttük. Most egy SS-százados a pénzről beszélget velük. Be­szélget, nem ordít. Hivatták Ge- rardot, a francia grafikust is. Ott volt a sorban Sziljanov, az orosz pénzhamisító. Ismert figu­rája volt a berlini alvilágnak. Eleinte, még a huszas évek ele­jén fehérorosz nagyhercegnek ad­ta ki magát, gondosan fésülte szürkés szakállát, novgorodi bir­tokairól beszélt, szeretett mu­zsikjairól, közeli visszatéréséről. És kölcsönöket vett fel. Azután leáldozott a nagyherceg-üzlet, pénzt nem adtak, maga gyártott. Készített lírát és márkát, fran­kot és pesetát, egyszer a dollár­ral is megpróbálkozott, csak a megfelelő papír hiányzott hozzá. Kétszer járta meg a moabiti-bör- tönt, még a porkolábok is sze­rették fanyar humoráért. Har­madszorra — háború volt — a táborba küldték. Gyakran sóhaj­totta, ha még egyszer kijutna az életbe, hagyná a pénzt, , élelmi­szerjegyeket hamisítana. (Folytatjuk.) I HARMATI!—RÉTI: jd- léfiUé-tá TITKA Gy. J. Apróságok a szekszárdr utcáról (j)

Next

/
Thumbnails
Contents