Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
4 TOLNA MMÍV HI SIWJSSB 19C1, aagnssfots tSj Szputnyikok, változó csillagok és a Nap hatásának megfigyelése a bajai Csillagvizsgáló Intézet programjában Több országgal tartanak fenn tudományos kapcsolatot, bővítik obszervatóriumukat a bajai csillagászok Hét évvel ezelőtt épült fel a bajai Csillagvizsgáló Intézet, igaz hogy kezdetben elég szerény keretek között, akkor azonban ez is nagy szó volt. Nemcsak azért, mert az első ilyen tudományos állomás volt vidéken, hanem azért is, mert egyetlen ember lelkesedése, szervezőmunkája, olt- hatatlan tudásszomja hozta létre. Borbás Mihály, a bajai csillagda alapítója és jelenleg is vezetője, foglalkozását tekintve elég távol van a kozmikus világtól, mégis az ő kitartó munkájának eredményeként jött létre az a tudományos intézmény, amely egyre jelentősebb munkát fejt ki s állandóan fejlődik. Hozzá kell azonban tennünk, hogy Borbás Mihályt egyaránt támogatta a bajai városi tanács és a bajaiak, s ennek a társadalmi összefogásnak az eredménye az évről évre fejlődő csillagda. 1958-ban már egy tudományos főmunkatársat tudtak alkalmazni, természetesen a városi tanács költségvetéséből, s azóta még egy tudományos kutató került Bajára. — Ma már valóban rendelkezünk minden olyan műszerrel, ami lehetővé teszi a tudományos munkát — mondja 111 Márton, a csillagda főmunkatársa. — Ennek megfelelően tudományos programot dolgoztunk ki s ennek alapján végezzük munkánkat. Az egyik legfontosabb feladat a szputnyik-megfigyelés, illetve a mesterséges holdak helyének pon tos meghatározása. Egyaránt megfigyeljük a szovjet és az amerikai mesterséges holdakat s együtt működünk Rodewisch és Bautzen csillagászaival. Épp a közelmúltban járt nálunk prof. Edgar Pentzel Rodewischból és Joachim Nietschmann Bautzenből. A két német csillagda nekünk küldi meg adatait és Baján dolgozzuk fel ezeket — Mi a jelentősége a mesterséges holdak pontos helymeghatározásának? —- A mesterséges holdak elméletileg meghatározott és valóságos helye között rendszerint eltérés van. Ebből azután tudunk következtetni a levegő sűrűségváltozására, s a napsugárzásnak a légsűrűségre gyakorolt hatására. A bajai csillagászok másik fontos kutatási területe a változó csillagok megfigyelése. A katalógus 14 708 változó csillagot tart jelenleg számon, s a tudományos vizsgálódások feladata, hogy a változó csillagok szerkezetére, keletkezésére találjon választ, ami elősegíti az egész világmindenség fejlődési törvényeinek megismerését. — A változó csillagok színváltozásai mindig a hőmérséklettel függnek össze — mondja 111 Márton. — Méréseinkhez egészen modern eszközt tudunk használni: a multipleier ugyanis a fényt árammá alakítja át, amit sokszorosan felerősítve egy galvanométerbe vezetünk. A megfigyelések, mérések természetesen hosszú, türelmes munkát követelnek, de eddig is értünk el bizonyos eredményeket, amiket részben már publikáltunk is. A Nappal kapcsolatos megfigyelésekről Sütő Károly, a csillagda fiatal kutatója ezeket mondja: — Célunk a Nap földi hatásának megfigyelése, a naptevékenység és a földmágnesség, illetve az ionoszféra közötti összefüggés vizsgálata. Három programot kell végrehajtanunk, a Napnak megfigyelését, a Nap fényképezését és a napfoltok vizsgálatát. Nagy ionoszféravizsgáló készülékünk van, amellyel mérni tudjuk az ionoszférából visszavert rádiósugarakat, s ebből lehet következtetni az ionoszféra telítettségére, állapotára. A megfigyelések azt mutatják, hogy a napkitörések után 48 órával jelentkezik az ionoszféra telítődése, ami aztán eltérést okoz a földmágnességben. — A megfigyelés, amit végzünk — folytatja Sütő Károly — többéves program, s bizony még csak az elején vagyunk. Eredményétől azt várjuk, hogy a Nap és a Föld közötti kapcsolatra vonatkozó ismereteinket tudjuk bővíteni. A tudományos munka mellett nem hanyagolják el a népszerű ismeretterjesztést sem a bajai csillagászok. Ezeken a nyári estéken úgyszólván nincs olyan nap, hogy kisebb-nagyobb csoportok ne keresnék fel a csillagdát. A Jupiter és a Szaturnusz ilyenkor a fő látványosságok, de természetesen sokan akadnak olyanok is, akik a Holdra kiváncsiak. A bemutatók és előadások mellett állandó szakkör is működik a csillagda mellett, amelynek tagjai már megfigyeléseket is végeznek, s csillagászati ismereteiket állandóan gyarapítják. A bajai városi tanács fejleszti, bővíti az intézményt. Az első, 1954-ben épült kupola mellett most épül az új kupola, amelyben egy 50 centiméteres távcsövet helyeznek majd el. — Mikor készül el a szekszárdi csillagvizsgáló? — kérdezik a bajai csillagászok, mert jól emlékeznek rá, hogy a TIT néhány küldötte egy alkalommal náluk járt afféle -tapasztalatcserén-“. A kérdésre nehéz választ adni, mert az itteni csillagdát egyelőre sűrű homály fedi. — Pedig Szekszárdon azért is indokolt lenne végre megvalósítani — mondja 111 Márton —, mert odavaló az ország második csillagásznője. Első női csillagászunkként Detre Lászlónét, Balázs Júliát tartják számon, a második dr. Almár Ivánné, Illés Erzsébet szekszárdi születésű. Bizonyára örülne, ha ott lehetne szülővárosa csillagdájának avatásán íme’ egy okkal több, hogy ha a bajainál szerényebb keretek között is, de végre megvalósuljon a szekszárdi csillagvizsgáló is. Cs. L. Szobormásolatok — garancialevéllel A ugusstusi történet 1944. augusztus 15-ét írták. Az őrmester ébredt fel elsőnek, megállapította, hogy tisztességesen átaludták a délutánt. Felrázogatta embereit. Azok szemüket dörzsölgették és szintén megállapították, hogy öreg este van már. — Emberek, így kívánta a helyzet, hogy az egész napot át- aludjuk. — Az éjjel, ha jól sejtem, kevesebbet fogunk aludni. Tudjanak hát meg mindent, mert amit elmondok, komoly dolog... Egy hölgytől értesülést szereztem, hogy a kastélyból éjjelenként ki-kijár valaki és már majdnem reggeledik, amikor visszaoson. Lehet, hogy a cselédlány babája, de akkor meg miért megy vissza reggel fele?! Ez gyanús! Felettéb gyanús. Ha most valami nagy dolgot tudnánk csinálni, ha elkapnánk azt a bandát, amelyről az alezredes úr értesített... emberek, a tizenhárom hétszázát... igen jól jönne ki __ Megindultak hát vissza, a falu felé. Öreg este volt valóban. Az égbolt beborult. Sehol egy csillag. A faluban sehol egy teremtett lélek. A kastély keleti oldalánál lefeküdtek a bokrok közé. Vártak. Sehol semmi. Vagy mégis? Fekete árny lopódzott o fal mellett. Mintha a falra akarna felhágni. — Állj, ki vagy!? — harsogott az őrmester. Nem jött válasz. Az alak nagyobb lendületet vett. — Állj, vagy lövök! — hangzott a főcsendőr baritonja. A sötét tömegszerűség nem állt meg. A kerítés mellett eltűnni igyekezett. — Tűz! — vezényelt az őrmester. Sortűz dörrent. Az alak elterült. Az őrmester felugrott. Emberei utána. Villanylámpa fénye villant... és a fal mellett ott feküdt Ajtay nagyságos úr kutyája. A fehér komondor. Az őrmester elégedetlenül morgott. Fény gyűlt a kastélyban. S ebben a pillanatban hatalmas fény villant az állomás felől is, s pillanattal később borzalmas detonáció vágta földhöz a csendőröket. Az őrmester tért először magához. — Elcsaltak minket és felrobbantották a német lőszeres- vonatot! Utánam! — ordította... Keleten pirkadni kezdett az ég. BÁLLÁ TIBOR Az angol szobrászok műveiről készült bronzmásolatokhoz ezentúl az Angol Szobrászok Egyesülete igazolványt mellékel, melyben feltüntetik, hogy a kérdéses másolat hányadik öntés és a műről összesen hány másolat készült. Ezzel az intézkedéssel a műtárgyak vásárlóit akarják védelemben részesíteni. A jelenlegi öntési technikák ugyanis korlátlan számú másolatot tesznek lehetővé, úgy, hogy a vevők soha sincsenek tisztában vele, mennyire ritka az általuk vásárolt műalkotás. Tuth-ankli-ainon kincsei amerikai vándorkiállításon Az EAK kormánya első ízben adott engedélyt arra, hogy a Tuth-ankh-amon fáraó sírjából származó, mesés értékű kincsek egyrészét kiállítás keretében mutassák be az Egyesült Államokban. A kiállítás célja: anyagi eszközöket gyűjteni a nubiai műkincsek megmentésére. Az EAK kulturális minisztériuma 34 kiállítási tárgyat adott kölcsön a Pennsvlvania-egyetem múzeumának. A műkincsek november 4- től kezdve kerülnek bemutatásra először Washingtonban, majd az Egyesült Államok több nagyvárosában. Olvasóink hangja Asszonyok réme A közelmúltban cikk jelent meg a Tolna megyei Népújságban „Talán mégsem volt elég piszkos” címmel, amely a gyermekek túlzott fenyítését kifogásolta és amelynek írója szerény személyem volt. Úgy érzem, kifúrná az oldalamat, ha a cikk „gyakorlati eredményéről” nem számolnék be. Kezdem talán ott, hogy már a cikk megjelenése utáni napon több fiatalasszony bevallotta, hogy a cikket csak elrejtőzve merte részletesen elolvasni, mert félt, hogy izgatottságával elárulja magát. Ugyanis ezek mindnyájan megverték kisfiúkat pünkösdkor. Nem vagyok kíváncsi természetű és a hallgatózást illetlenségnek tartom. A véletlen hozta, hogy mégis kihallgattam egyik házban folytatott vitatkozás egy kis töredékét. Abban a bizonyos házban nyilván „tányércsörgés'’ lehetett. Én csak arra lettem figyelmes, hogy a férj azt kérdezte: „Nem olvastad az újságban, hogy nem szabad a gyereket agyonra verni?” Mire a feleség: „Sokat érdekel engem, hogy mit firkálnak össze-vissza. Biztosan valami nőgyűlölő, asszonyok réme írhatta.” Hát ezt megkaptam. De mégis érdemes volt, mert ha már beszélnek róla, bizonyára egyre többen lesznek^ akik a jótanácsot megfogadják. T. B. Bár követnék Idős nő vagyok, férjem hónapok óta súlyos betegen fekszik; Múlt héten kedden az uramat egy lakótársam felügyeletére bízva elmentem a gyógyszertárba és egyúttal csekély lottónyereményem felvételére a lottóirodába is, nem tudva, hogy csak szerdán kezdik a kifizetést. Emiatt önkéntelenül sajnálatomat fejeztem ki, mondván, milyen nehezen tudom otthon hagyni beteg férjemet. Erre a tisztviselőnő — név szerint Papp Mi- hályné — felajánlotta, hogy ő szívesen elhozza nekem, az ismeretlennek, El is hozta, Példamutató emberi eljárásáért megérdemli, hogy nevét nyilvánosságra hozzuk, mert így is lehet, szívvel és lélekkel, dolgozni. Bár sokan követnék példáját máshol is. B. L Gondoljanak a buszra váró gyermekekre Legutóbb nyolcéves kislányommal Paksra utaztam. Autóbuszunk fél 7 óra után érkezett be Paksra Németkérről. A népboltban — kislányom kívánságára — reggelinek valót vásároltam, majd a Vendéglátóipari Vállalat 20-as számú boltjába tértünk be, mivel kislányom nagyon fázott a hűvös, szeles korareggeli órákban. Amint az ajtón beléptünk, a vállalat egyik nődolgozója igen erélyes hangot tudomásomra hozta, hogy gyerekkel a helyiségben tartózkodni nem lehet. Miután igen erélyesen ki lettünk utasítva, kénytelenek voltunk a didergő gyermekkel igen erős szélben egy utcai padra leülve reggelinket elfogyasztani, amikor is szemünket, szánkat te- lefujta a szél porral. Hát ez igen kellemetlen volt. Most felteszem a kérdést. Fél héttől 8 óráig, amíg orvoshoz, vagy egyéb hivatalos helyiségbe menni nem lehet, hová menjenek a kisgyermekes anyák? Ha záporeső, zivatar van, ha az időjárás nem engedi meg a szabadban való huzamosabb tartózkodást, hová vigyük kisgyermekünket? S ha olyan nagyon szigorú az a rendelet, hogy 16 éven aluli gyermekkel — szülői felügyelet mellett — nem térhet be a Ven- déglátóiipari Vállalat helyiségébe, akkor miért nem létesít a MÁVAUT legalább egy utcai váróhelyiséget, ahol leülhetnek a kisgyermekeket karjukon tartó édesanyák, ahol meghúzhatják magukat a lázas kisgyermekkel ahol nem fújja a szél a port a szájukba, szemükbe, ahol meg- ehetik reggelijüket! Paks azt hiszem eléggé forgalmas hely, s azt hiszem, nem is a pénzen, hanem az emberségen múlik ez az intézkedés. De a rendelet is nem furcsa egy kissé? Mezősi Arpádné gazdálkodási előadó Németkér Válasz a „Kifizetődő vagy nem?“ című cikkre Lovak András levelező Mórágyról a fenti kifogásolt cikkben azt írta, hogy azért nem üzemeltetjük a mórágyi — a gyógyszerész betegsége miatt zárva levő — gyógyszertárat, mert kicsj a forgalom és nem fizetődik ki. Ez az állítás nem helytálló, mert a zárvatartásnak elsődleges oka egyrészt az, hogy sajnos igen kevés a gyógyszerész, másodsorban a beteg gyógyszerész szolgálati lakásában, ha tudtunk volna is kisegítőt küldeni, nincs ügyeletes szoba, ahol az illető lakhatott volna. A legsürgősebb gyógyszerekkel a körzeti orvost elláttuk, így a gyógyszerellátásban különösebb fennakadásról nem lehetett szó. Április 6-án az alulírott és a Gyógyszertári Központ szakfelügyelője kiszállt és megállapította orvosi vélemény alapján, hogy a gyógyszerész egyelőre képtelen betegsége miatt a gyógyszer- tárat üzemeltetni. Ezt a községi tanács vb-titkárával megbeszélték és abban állapodtak meg. hogy a már 10 éve ott dolgozó és közszeretetben álló gyógyszerész felépüléséig a gyógyszertár zárva marad, ami előreláthatólag 2—3 hónapot igényel. Július 27-én, a cikk megejele- nése után — alulírott ismét kiszállt Mórágyra és felkereste az orvost, kitől azt az értesítést kapta, hogy a gyógyszerész betegsége még huzamosabb ideig eltart. Erre felkereste a vb-titkárt és a párttitkárt, adjanak lakást a beteg gyógyszerésznek, hogy a szolgálati lakás kiürüljön. Ebben az ügyben a tárgyalások már folyamatban is vannak, de addig is hetenként kétszer 8—5-ig egy gyógy szerész fog kijárni és ezekben a napokban a gyógyszertár üzemelni fog. Szocialista társadalmunkban a gyógyszertár mindenkor a nép érdekeit szolgálja, nem pedig azt, hogy kifizetődik-e, vagy nem. Zalai János megyei főgyógyszerész
