Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-11 / 188. szám

1951. augusztus 11. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Tyitov hőstettéről Az SZKP programjáról Hruscsov beszédéről nyilatkoznak a kölesdi téglagyár dolgozói Akkor értem a kölesdi tégla-! gyárba, amikor Moszkvában ün- nepelték a második űrhajóst, German Tyitovot. A világ népei csodálattal szemlélik a szovjet tudomány hatalmas sikerét és emellett annak a programnak vizsgálatára fordít mindenki nagy gondot, amely még ragyo­góbb sikerek, győzelmek elérését célozza. A kölesdi gyárban a hét zsúfolt eseményei foglalkoz­tatják a dolgozókat. Alig jelent meg az SZKP prog­ramtervezete, új szenzáció repült széjjel a világon, Tyitovval a fe­délzetén a Vosztok 2. tizenhétszer megkerülte a földet. S alig ért földet a második űrutas, elhang­zott Hruscsov elvtárs nagy jelen­tőségű beszéde. E három dolog foglalkoztatja most a kölesdi téglagyár dolgo­zóit. Az irodában Kővári István gyárvezető is ezzel fogad. Most háttérbe szorul a gyári gond, a termelés} eredmények felett ér­zett öröm, büszkeség. Nagyobb dologról beszélünk. De ahogy szóbakerül a Szovjetunió hatal­mas technikai felkészültsége, vissza vissza kanyarodunk a földre, a mába, a téglagyári gon­dok közé. — Csodálatos a szovjet tech­nika. Még ragyogóbb eredmények lesznek öt, tíz év múltán. A program sejteti velünk is a jö­vőt. Mi is odajutunk, ahova a szovjet emberek: a kommuniz­musba. S hogy ezt gyorsítani tudjuk, elsősorban jól és olcsón kell termelnünk. Csak így lesz termékbőség, csak így lehet majd a munkaidőt fokozatosan csök­kenteni. Mert mi tudjuk azt, hogy mennyire szükség van er­re, különösen a téglaiparban. Mátyás István égetőnél, a ke­mencén állunk meg néhány szó­ra. — Nem is tudja az ember mit mondjon. Ilyen nagy dolgokról beszélni kell, de sokat kell még a programon „rágódni”, hogy megértsük annak minden rész­letét, nagyszerűségét. Lennék-e utas a Vosztok 3-on? Ha hívná­nak. hogyne, akár holnap, ott talán nincs olyan meleg, mint itt a kemencén — mondja ne­vetve. Azzal folytatja, ő, mint községi párttitkár, hogy nagy je­lentőségű a program, és szüksé­ges lesz, majd az ősszel induló politikai oktatásban ezt meg­vitatni. Már több községbeli kommunista kérte erre. Kovács János. Szöllősi Kálmán, Horváth György földbányászok is lelkes hangulatban tárgyalják A nyugdíjas tss-tag, meg a történelmi pillanat Rekkenő a hőség. Az udvari Béke Termelőszövetkezet cséplő­géphez beosztott tagjai azonban ennek ellenére helyt állnak. Az «tetők, a zsákolok és a szalmakor dók ppy pillanatra sem hagyják el munkahelyüket. Pedig ők is szeretnék látni a történelmi nagy pillanatot, amikor a televízió képernyőjén megjelenik Tyitov őrnagy és a vnukovói repülőté­ren jelentést tesz Nyiícita Szer- gejevics Hruscsovnak a Vosztok 2. sikeres útjáról. A cséplömun- kások nem láthatják a televíziós közvetítést, mert dolgoznak. El­lenben Szabó Flórián bácsi, az egyik legidősebb nyugdíjas ud­vari tsz-tag igen. A 75 esztendős, fehér hajú Flóri bácsi 1961. au­gusztus 9-én már fél 11-kor ott szorongott a községi tanácsház klubszobájában és izgatottan vár­ta, hogy megjelenjék a televízió képernyőjén Tyitov őrnagy, aki azzal, hogy a Vosztok 2. fedélze­tén 17-szer megkerülte a Földet, örökre beírta nevét a világtörté­nelembe. A várva-várt nagy pillanat el­érkezett. A technika nagyszerű vívmánya az istenhátamögötti kis faluba is odavarázsolja a feleme- löen szép és a világbéke szem­pontjából nagy reményekre jogo­sító eseményt. Az öreg átszelle­mült arccal nézi, amikor a világ első szocialista államának hős fiát a repülőtéren fogadják, a kommunista társadalmat építő szovjet állam vezetői. Le nem ve­szi tekintetét a képernyőről mind­addig, míg a televízió bemondója nem közli, hogy a moszkvai Vö­rös-téri nagygyűlés kezdetének időpontjáig egy csehszlovák kis- film szerepel a televízió műso­rán. Ekkor nagy nehezen szóra bí­rom. Meghatódottan áll, és él- csukló hangon, egyszerű, kere­setlen szavakkal mondja: — Nagyon boldog vagyok, hi­szen negyven éven át harcoltam én is a kommunista párt zászlaja alatt. Ez a mai nap ünnep az én számomra is. A munkában megtört öreg föld műves boldogságát, lelkesedését meg tudom érteni. Immár negy­ven esztendő óta kommunista, s mint a nemzetközi munkásmozga­lom egyik bátor közkatonája, egész életében azért harcolt, hogy béke és boldogság legyen a Föl­dön. S ennek a megvalósulását vetíti elénk a Vosztok 2. sikeres földkörüli útja is. — Megvárja Flóri bácsi a Vö­rös-téri nagygyűlés közvetítését is? — kérdezem. — Persze, hogy megvárom. Most ráérek, az én szolgálatom este kezdődik, mert éjjeliőr va­gyok a cséplőgépnél. Már csak azért is megvárom, hogy elmond­hassam holnap azoknak, akik nem láthatták a televíziót, amit láttam és hallottam, — mondja. Ezzel búcsúzik, letörli arcáról az izzadtságot és ismét helyet foglal a tanács klubszobájában és szótlanul várja a Vörös-téri nagygyűlés közvetítését. DOROGI ERZSÉBET az elmúlt napok világszenzáció­ját. — Nagy eredmény ez, Shepard hozzájuk képest csak árkot ug­rott. Tyitov — azt hiszem, a kommunizmus első utasa volt — és őt követik majd a többiek. Jelkép az a Vosztok nekünk is. Mindig úgy érzem, hogy szim­bólum az a magasság, ahova ember ért el, az a ragyogó tel­jesítmény ahhoz, hogy mi is oda emelkedünk majd. jólétben, műveltségben. Magasra kúszott a kommunizmus grafikonja a Vosz­tok 2-vel. No, de mi a földön vagyunk, s addig is itt kell dol­goznunk — mondja Horváth György — menjünk emberek, mert elfogy a föld és nem lesz tervteljesítés, most meg aztán méginkább kell, hogy mi is emelkedjünk a magasba, egye­lőre csak a többi gyárak ver­senyében az első helyre. Hat lerakó asszony néhány perces pihenőt tart. Kispál Má­ria térdére kiterítve ott fekszik a legfrissebb Népszabadság. — Nagy hős volt Gagarin, de csinosabb férfi Tyitov — mond­ja. S ezen indul a vita, mert sokan nem értenek velet egyet. Marrath Károlyné Gagarint, Kis­pál Mária Tyitovot, Mészáros Júlia is Gagarint tartja csino­sabbnak, rajtuk kívül vagy még hánman különböző véleményen vannak. Abban értenek egyet, hogy a hőstett megérdemel min­den dicséretet, elismerést. Amikor az SZKP programter­vezetéről kérdezzük a munkás­nőket, valamennyien a béke fon­tosságáról beszélnek. — Egy-egy Vosztok, vagy szputnyik erősebbé tesz bennün­ket. Meggyőződésem, hogy erőnk nagy — így mondja, mint aki tagja annak a több száz milliós emberseregnek, mely a békéért harcol — és nem lesz háború. A téglagyárié gépnél, a ke­mencén. a kazaloknál mindenütt, ha egy kis pihenő van, előkerül­nek a gyűrött újságok, olvassák, tanulmányozzák a kölesdi gyár dolgozói az elmúlt napok világ- eseményét, az űrutazást, az SZKP programját, Hruscsov elv­társ beszédét. p] A cséplőgépnél... Nincs falusi gyerek, akinek figyelmét ne kötné le a cséplés. A dohogó traktor, az egyenletesen zúgó cséplőgép, a körülötte szorgoskodó, izzadó emberek — mind-mind érdekes látnivaló. Nagy élvezet a zsákokon mászkálni, hemperegni — főleg, ha a felnőttek közül játszótárs is akad, mint a négyéves Jancsinak. A Tolnaszigeten dolgozó cséplőgépnél találkoztunk vele, amint ott trónolt a mázsára felrakott búzászsákok tetején. — Mi szeretnél lenni? — kérdeztük tőle, arra gondolja, hogy megtetszik neki a traktoros mestersége. De Jancsit nem tudta lebilincselni a cséplés nehéz és szép munkája. így válaszolt: > — Kerékpáros. Nagyszabású építkezésekkel teremti meg a nagyüzemi állattenyésztés fettételeit a paksi Ezüstkalász Tsz Jelenleg még nem nevezhető nagyüzeminek a tavasszal alakult paksi Ezüstkalász Tsz állatte­nyésztése. A közösség tulajdonát képező állatokat még elszórtan, nagyobb egyéni istállókban, ólak­ban helyezték el. A termelőszö­vetkezet majort létesít, ahol nagy­szabású építkezésekhez fogtak, hogy megteremtsék az állatok nagyüzemi tenyésztésének felté­teleit. Elkészült már egv szerfás, 2501 férőhelyes süldőszállás. készül három sertésfiaztató, egyenként húsz férőhellyel. Idén még fel­építenek egy 120 férőhelyes ser­téshizlaldát, ötven férőhelyes nö- vendékmarha-istállót és juhho- dályt. Vert falból terveznek épí­teni teljesen saját erőből egy ló­istállót, hogy a lovakat is a kö­zösbe vihessék a tsz-gazdák. A Páli-mező dűlőben létesített majort a tsz saját építőbrigádja építi fel. 17. — Megnézem ezt a Krúgert — mondta elgondolkodva Kalten- brunner, miután más személy, jobb név nem jutott eszébe. Csengetett, és odavetette a be­lépő Kurtnak: — Kruger századost kérem. — Bernhard Kruger századost az útlevélcsoportból — egészítet­te ki készségesen Schellenberg. Kaltenbrunner még egy poha­rat vet elő, először whiskyt akart tölteni, de azután meggondolta és a rajnavidékiből telítette. A belépő Kruger jelentését, aki ka­tonásan, keményen vigyázzba vágta magát, egy legyintéssel fél­beszakította, s kezébe nyomta az italt. Koccintottak. — Százados — kezdte a Mészá­ros — bizonyára csodálkozik, és nem tudja okát annak, miért hi­vatták ilyen hirtelen a — egy pillanatig várt, majd kimondta — szentélybe .., A százados felkapta fejét, hi­szen maguk közt nevezték szen­télynek a főnök dolgozószobáját. De visszahökkent beidegződött fegyelmezettségébe, a másodperc­nyi kisiklás után. — Az Obersturmbannführer úr javaslatára, egy különleges fon­tos és természetesen bizalmas fel adatról szeretnék önnel tárgyal­ni Tessék, foglaljon helyet. — mondotta Kaltenbrunner és mind hárman leültek az asztal köré. ' — A Führer személyes parancsát tolmácsolom — folytatta és a I Führer szónál Kruger felpattant, I kezét előre lendítette, azután | visszaült helyére. Kaltenbrunner röviden vázolta | a font-ügy lényegét, történetét, I részvéttelj hangon szólt Lange HARMATH—RÉTI: TITKA professzor tragikus haláláról. Ami kor pontot tett közlendői végére, Schellenberg megkérdezte: — Magát nevezik, ugye száza­dos, buldoggnak az osztályon? — Igen — válaszolta kurtán, ismét kicsit meglepve Kruger. — Buldoggnak nevezik, — fűz­te hozzá most már Kaltenbrun­ner felé fordulva magyarázatkép­pen Schellenberg — mert ha va­lamit fogai közé kap, nem en­gedi el. Azt szeretnénk, ha ezt az ügyet is kezébe venné, vagy talán állkapcsai közé szorítaná. — Köszönöm a bizalmat és ké­rek negyvennyolc órát. Akkor előterjeszteném a terveket. — mondta különösebb hangsúly nél­kül Kruger, arcizma se rándult. — Egyszóval holnapután — zárta le Kaltenbrunner a beszél­getést. S amikor Kruger elhagy­ta a szobát, a Mészáros megszó­lalt. — Ez az ember tetszik nekem. Keveset beszél és ez előnyére vá­lik. Kiváncsi leszek a tervére, vedd majd át tőle. S a távozásra készülődő Schel- lenbergnek már a búcsú után hozzáfűzte; — Figyeltesd le mindenesetre. A legcsekélyebb gyanús jelre, időben közbelépni. ... .Vasárnap reggel, amikor Hilde Kruger felriadt, férje már borotválkozott a fürdőszobában. Eernhard Kruger sohasem hasz­nált ébresztőórát. — Ilyen korán elmész, a sza­bad vasárnapodon? — kérdezte az asszony enyhe méltatlankodás­sal. — Hiszen ma van a havi szabadnapod? — A birodalomnak szüksége van a vasárnapomra. Hilde jobbnak látta a hallga­tást és a kurta parancsra, szor­galmasan kefélte férje díszegyen­ruháját. Azután asszonyos kíván­csisága mégiscsak áttörte a tar­tózkodás falát és kibuggyant be­lőle a kérdés: — Hóvá igyekszel? — Államérdek. — Két nap óta még a fiókodat is zárod. — Bízd rám, amit teszek. Kruger magasvasúton indult el a város központjába. Agyán át­villant a gondolat: nemsokára kocsi áll majd utcájukban Ami­kor megérkezett a Házba, zöld út várta Schellenberg szobájáig. — Nos, százados? — hangzott a faggatásnak is beillő kérdés a külföldi osztály vezetőjétől. Kruger kivette aktatáskájából a pedánsan összehajtott feljegy­zést, átnyújtotta, azután megszó­lalt: — Tervem lényege, hogy a munkát ne műkedvelő módon folytassuk. Tehát külön telep, külön őrség, megfelelő gépek és papíranyag, pontosan felsoroltam mire van szükségünk. Egyedül ez biztosítaná, hogy ne fecsegjenek széltében-hosszában a történtek­ről. — Az alapelgondolás jó, de mi­ért kell ehhez külön telep, ami­kor éppen elég táborunk van? — Schellenberg felpattant helyé­ről, szokása szerint megint vé­gigjárta kétszer-háromszor a szo­bát, aztán, mint aki megtalálta a hiányzó láncszemet, nyugal­mát félredobva, szinte harsogta: — Igen, ez a megoldás kulcsa; A koncentrációs táborban ott az emberanyag, amely szükség ese­tén örökké néma marad. — Auschwitz? —kérdezte Kru­ger. — Nem. Erre a célra kisebb üzem megfelelőbb lenne. — Dachau? — Túl zajos. — Buchenwald? — Veszélyes hely, valami ille­gális szervezet dolgozik ott. Kü­lönben is itt kellene lennie a kö­zelben. Megvan! Sachsenhausen kap egy különleges részleget. Holnap kimegy terepszemlére és sürgősen megteszi jelentését. Mi­re van még szüksége? (Folytaid utl

Next

/
Thumbnails
Contents