Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 29. Száz forinttal kevesebbe kerül ezer tégla gyártása, mint a múlt évben eredmények a Téglagyári Egyesülés üzemeiben Bányásznap! előkészületek Kiemelkedő termelési A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés hat üzemében az idén is kiemelkedő termelési eredmé­nyeket érnek el, bár a terv lé­nyegesen nagyobb követelménye­ket — mintegy 45 millió tégla gyártását — állított a dolgozók elé, mint az elmúlt gazdasági évben volt. Az idén főleg a termelés költségeinek csökkentését, a termelékenységi mutatók ja­vítását írták elő a tervek. Az egyesülés vezetői, a gyárak vezetői ennek szellemében kezd­ték el a felkészülést már a múlt évi téglagvártás befejezésekor, a téli gépjavítások idején. Számos — az önköltség csök­kentését, az egy főre jutó terme­lési érték növelését célzó — in­tézkedést valósítottak meg. öt fontos feladat volt, melyek meg­valósítása kedvező eredményeket ígért, Az öt fő feladat: a jelenlegi rossznak nem mondható gé­pesítés fokozása; a gépesítés­hez új technológia kidolgozá­sa; műszakilag megalapozott normák bevezetése; szak­munkások vizsgáztatása, to­vábbképzése; a selejt- és ele­mi kár csökkentése. Az öt fő feladat megvalósítá­sa nem okozott különösebb ne­hézséget. A vállalat műszaki osztálya, a gyárak dolgozói se­gítették létrehozni a szervezet­tebb termelő apparátust, a gé­pek kijavítását. így azután határidőre elkészül­tek a gépesítéssel. A dombóvári egyes téglagyár bányáját teljesen gépesítet­ték: hat fő helyett két fő fog­lalkozik füldbányászással. A dombóvári kettes gyárban nagy teljesítményű kisvasúti von­„Vagonkuli“ a magyar városokban EGESZ VAGONT SZÁLLÍTÓ PÓTKOCSIKKAL OLDJÁK MEG AZ IPARI »HÁZTÖL-HÁZIG« SZÁLLÍTÁST »Gördülő iparvágány«, vagy »Vagonkuli« a neve annak a traktorral vontatott, különleges alacsony pótkocsinak, amely rö­videsen megjelenik hazánk na­gyobb városaiban. Szokatlan ra­kománya lesz: egy teljes vasúti tehervagon. Ilyen járművek már nagy szám­ban közlekednek a külföldi nagy­városok útjain. Nagyon haszno­sak, mert akár nyersanyag érke­zik az ipartelepekre, akár kész­áru távozik onnan, feleslegessé teszik a többszöri átrakást, a teherautó-fuvarozást, vagy a va­gonnak iparvágányon való to­vábbítását a vasútállomás és az üzem között. Nem is túlságosan drágák: egy komplett berendezés a vontatóval együtt kevesebbe kerül,mint egy kilométernyi ipar­vágány építése. A vagonkulinak csak a fel- és leadóhelyeken van szüksége egy-egy lejtős gördítő- » pallóra« és a »végállomáson» — akár a raktárhelyiségben — egy 10 méteres sínpárra. A kuli 3 kilométeres távolságon belül egy műszakban 8—10 vagonnal tud fordulni. Nálunk, most határozta el né­hány fővárosi, illetve székesfe­hérvári és veszprémi iparvállalat a vagonkuli-fuvarozás bevezeté­sét, és az út- vasúttervező válla­latnál már tervezik is az iparte­lepekhez vezető utak szükséges átalakítását, valamint a fel- és leadó helyek kialakítását. A kül­földi tapasztalatokból ítélve, va­lószínűleg nálunk is nagy jövője lesz ennek az ipari »háztól-házig« szállításnak. Többek között azért is, mert talán ez az egyetlen lehe­tőség arra, hogy végre el lehes­sen tüntetni éppen a legfonto­sabb útvanalakról azokat az ipar­vágányokat. amelyek ma még erő­sen bénítiák a fokozatosan nö­vekvő közúti forgalmat, tatót állítottak munkába, ezzel egy mozdonyt és munkást tudtak felszabadítani, más munkaterü­letre irányítani. A paksi tégla­gyár bányájában nagy teljesítmé­nyű szalag segítségével szüntették meg a nehéz fizikai munkát. Szekszárdon pedig egy 25 lóerős Diesel vontatót állítottak mun­kába. A műszaki osztály és a tech­nikai csoport dolgozói a gé­pesítéssel egy időben új gyár­tástechnológiát dolgoztak ki. Itt is figyelembe vették a dol­gozók számos javaslatát, a múlt évi tapasztalatokat, más gyárak­ban tanultakat. Az országos normaalapok fi­gyelembevételével, a helyi adott­ságok alapján elkészítették a műszakilag megalapozott normá­kat. A felmérések alapján az egyesülés mind a hat gyárában elkészítették a műszakilag meg­alapozott normákat, melyeket a dolgozókkal ismertettek. A dolgozók fizetése az első hetekben alig csökkent, de napjainkban eddig lényegesen meghaladja a múlt évit. Sőt, a mázai téglagyár égetői ed- dik még soha nem kaptak annyi fizetést havonta, mint most. A selejt és az elemi kár csök­kentése érdekében az egyesülés több gyárában összesen mintegy 6000 négyzetméter alapterületű szárító szint építettek. Ez mint­egy egymillió tégla károsodását akadályozta meg, ugyanis 1960-ban, augusztus végi sze­zon-adagokat figyelembe vé­ve, 1,5 millió tégla elemi kár volt, most a félmilliót sem éri el, pedig az időjárás kö­rülbelül azonos volt. A selejt az egyesülés üzemeiben !gen kevés. Az országosan enge­délyezett 5 százalék helyett a Tolna megyei gyárakban csak 2,7 százalék selejttel dolgoznak. Ezek az intézkedések jelentő­sen segítették, hogy a különbö­ző termelési mutatók kedvezően alakultak. Ezer tégla gyártási költsége például most száz forinttal kevesebbe kerül, mint a múlt év azonos időszakában. Az ország 22 hasonló vállalata 32. A sachsenhauseni koncentrá­ciós tábor 19-es barakjába jám­bor külsejű, hatvanas emberkét vezetett be az őr. A jövevénynek csak a halántékán meredezett néhány ősz hajszál, a feje kísér­tetiesen emlékeztetett egy túl­érett sárgadinnyére. Jókora po­cakot tolt maga előtt, sokgombos mellénybe bújtatva, egyik gomb- lukába tűzte vastag aranyóra- láncát. Kissé bicegett, Wegnerrel együtt most már két sánta volt a barakban, ezt görbe meggyfabot­tal ellensúlyozta. A bot fémku­pakban végződött és nagyokat koppant a deszkapadlón. A feltűnően alacsony joviális öregúr a ritmus rabja lehetett — botja minden koppanásával a másodperc töredékéig egyszerre, szabad balkezével ütemesen meg­megfricskázta óraláncát. Szája felett, bajusz címén, kis Hitler-sörte ékeskedett, amikor mosolygott, kivillant számos arany- és ezüstfoga. Az SS-legéhy átadta az újon­nan érkezettet Krugernek. a kéz­fogás után az őrnagy sípjába fújt ,a barak legnagyobb munka­termében leálltak a gépek. Csend lett, csak a szomszéd műhelyek­ből betódulók csoszogása hallat­szott. A Bernhard-akció névadója ki­húzta magát — toronyként ma­gasodott a mellette álló emberke fölé — és megszólalt: — Amint a múltkori jutalom­osztásnál mondottam — akciónk első szakasza sikerrel befejező­dött. A klisék tökéletesek, kivív­tuk a legmagasabb körök meg­elégedését és megkaptuk az en­gedélyt a második szakasz, a tó­közül a hatodik a Tolna megyei: a tervezetthez viszonyítva 1,2 szá zalékkal gyártják kevesebb költ­séggel a téglát. Jelentős javulás tapasztalható az egy főre jutó termelés ala­kulásában is: az eredmény 16 százalékkal jobb a tervezettnél. Az országban működő 22 minisz­tériumi fennhatóság alatt mű­ködő építőanyagipari egyesülés és vállalat közül a legjobb ered­ményt a Tolna megyeiek érték el. Azonban nemcsak a megválto­zott technikának van jelentős szerepe az eredmények ilyen ja­vulásában, hanem a gyárak dol­gozóinak is. Sőt, ha lehet azt mondani még nagyobb jelentőségű a dolgozókban végbement vál­tozás, mint a gyárak termelő berendezésében. Az egyesülés üzemei között olyan verseny bontakozott ki. melyre a mun kaverseny történetében még nem volt példa. Az egyesülés üzemeinek dolgo­zói hétről hétre rendszeresen tel­jesítették terveiket, annak elle­nére, hogy az idén sok volt a géptörések miatti kiesés. A Téglagyári Egyesülés vezetői több ezer forinttal jutalmazták szezon közben is a munkaver­senyben legjobb eredményt elért dolgozókat. így például közel tíz dolgozót tüntettek ki kiváló jel­vénnyel, oklevéllel. számosán kantak pénzjutalmat. Az egyesülés három gyárának dolgozói ingyenes balatoni ki­ránduláson voltak. Két KTSZ- brigádot ezer-ezer forinttal jutalmaztak, két gyár dolgo­zói pedig televíziós készülé­ket kaptak. A vállalat kilenc legjobb munká­sa pedig külföldi üdülésen töl­tötte szabadságát, melynek költse géit &7. egyesülés fedezte. Jelenleg is kiváló termelési eredményeket érnek el az egye­sülés üzemeiben. A készáru-ter­vet jelentősen túlteljesítették, de a nyersgvártási tervet is rend­szeresen tel'csíteni tudják, annak ellenére. hogy a szezon-eleji rossz időjárás miatt több száz­ezer tégla gyártása esett ki. meggyártás megkezdésére. Ez sem lesz könnyebb, mint az első. üzemünk a történelem egyik leg­jövedelmezőbb vállalkozása: fil­léreket fektetünk be és milliókat nyerhetünk. Ilyen lehetőséget nem 80 százalékig kell kihasz­nálnunk, nem is 99-ig, hanem száz százalékig. Kruger atyaian, a nála legalább húsz évvel idősebb jövevény vál­lára tette a kezét és tovább be­szélt: — A termelő-kapacitás teljes kihasználásához szakértelem kell. Ennek a szakértelemnek a szobra áll itt mellettem. Bemutatom maguknak Herr Petrichet, aki mögött több mint négy évtizedes nyomdai tapasztalat áll és aki szakkörökben híres arról, milyen kevés munkással milyen sokat tud produkálni. Figyelmeztetem valamennyiöket. feltétlen enge­delmességgel tartoznak Petrich úrnak. Tudása kincset ér szá­munkra és minden eszközzel biz­tosítani kívánom, hogy ezt a kincset hasznosíthassuk. • »Nyúzós Petrich« ezzel bemu- tattatott. A lágerben Krugeren Kívül persze senki sem tudta, A XI. bányásznap megünnep­lésére Mázán is serényen folynak az előkészületek éppúgy, mint a többi bányaüzemnél. A tervek szerint az ünnepet méltóan és vidáman akarják tar­tani bányászaink. Az ünnep előtti versenyszakasz elérkezett a vég­ső idejéhez. Dolgozóink az ün­nepet kimagasló termelési ered­ményekkel akarják és a jelek sze­rint fogják is köszönteni. A jó munka után pedig a jól megérde­melt szórakozásban lehet majd részük. Az operatív bizottság ál­tal kidolgozott terv szerint lát­ványos és vidám, szórakoztató lesz a műsor. A dolgozók anyagi és kultu­rális ellátásáról a kereskedelmi és vendéglátó szervek gondoskod­nak. Lesz lacikonyha, borkóstoló, a meglévő kisvendéglő melleit. A Ahogy közeledik a bányásznap, úgy szélesedik a bányásznapi munkaverseny is. Az üzem ter­melési terve ebben a hónapban kissé alacsonyabb — mint az előző hónapokban volt — 104,7 százalék, de a műszaki vezetők szerint a hónap végére minden bizonnyal meg lesz a 106 száza­lék. A körletek versenyében a mázai körlet biztosan tartja első helyét 106,6 százalékos teljesít­ménnyel. A császtai körlet bal- szerencsével küzd, mert megint egy kisebb vízbetörés vetette vissza a termelésben, és a leg­jobb igvekezetük mellett is csak 93,2 százalékon állnak jelenleg. A harmadaknászok közötti ver­seny eldőlt már a Béres Henrik vezette harmad javára, mert eb­ben a hónapban is vezetnek 108,7 A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Szerszámgépipari Igazgató­ságának idei exportterve a meg­növekedett igényeknek megfele­lően majdnem 34 százalékkal ma­gasabb, mint a tavalyi volt, a külföldi megrendelők azonban még ennél is többet kémek. Ezért áprilisban és júniusban is módo­sította exportfelajánlását az ipar­ág, és a terven felüli vállalás liogy a nyájas, holdvilágarcú úr ennek az eposzi jelzőnek örvend kint az »életben«. Munkásai ne­vezték el úgy, munkásai, akik nemegyszer generációkon át dol­goztak a patinás nyomdában, amely ugyancsak nemzedékek óta a Petrich-család kezén volt. A patinát csak fokozta, hogy az egymástól nemcsak a nyomdát, hanem a zsugoriságot is öröklő Petrich-ek nem sokat áldoztak üzemük korszerűsítésére. A Pet- rich-nyomda dolgozói között na­pirenden voltak a legtöbb helyen már eltünedező ólombetegségek. A család legnagyobb szövetsé­gese mindig a munkanélküliség volt, ennek köszönhették, hogy mindig akadt munkásuk. Annak, hogy Petrich — Kru­ger szavai szerint — kevéssel sokat produkált, két egyszerű titka volt. Az első és legfonto­sabb az, amelynek jelzőjét kö­szönhette: nyúzta, hajszolta al­kalmazottait. Csak így bírta ki az öldöklő versenyt a nagyobb modernebb cégekkel. A másik »titok«, a tulaj való­ban szédületes szakértelme, amit kereskedelmi szervek biztosíta­nak műszaki- és játékpavilono­kat. Divatbemutató, és a körül­ményekhez mérten lakberendezé­si kiállítás is lesz. Az ünnepségek már szombaton kezdődnek a bányász hősi halot­tak sírjainak megkoszorúzásával. Vasárnap reggel zenés ébresztő, majd térzene lesz az ünnepély megkezdéséig, mely délelőtt 10 órakor lesz a kultúrház kertjé­ben. A hivatalos ünnepélyt rövid műsor követi. Az ünnepély alatt kerülnek kiosztásra a jutalmak és kitüntetések is. Vasárnap dél­után sportműsor, majd a kis­vendéglőben és a kultúrházban tánc lesz reggelig. Jól megérde­melt szórakozás a jó munka után — ez jellemzi az idei bányász­napi ünnepség tervét. százalékos eredménnyel. A má­sodik helyért annál nagyobb harc folyik Feil János és Breitenstein Ádám harmadai között. A csapatok versenyében a fel­tárok közötti versenyben az első helyet a 20-as csapattól már el­venni szinte lehetetlen, eddigi át­lageredményük 134,4 százalék. A fejtési csapatok versenyében a harc kiéleződött, és hogy ki lesz az első, azt az utolsó napok dön­tik el. A helyzet jelenleg: 26-os csapat 119,9 százalékos, 8-as KISZ-brigád 119,7 százalékos. Az elővájási csapatok között is biz­tosan tartja első helyét a 12-es csapat, éppúgy, mint a fenntar­tóknál a 25-ös csapat, előbbi eredménye 101 százalék, utóbbié 113,7 százalék. Imrő László összege így 37 millió forintra nö­vekedett. A jól dolgozó üzemeknek kö­szönhető, hogy az iparág az első félévi tervet minden vonatko­zásban túlteljesítette. Külön em­lítésre méltó, hogy a majdnem 15 százalékos termelésnövekedést a tervezett 67,4 százalék helyett 71,1 százalékban, a termelékeny­ség javításával fedezte a szer­számgép] par. az anyatejjel szívott már ma­gába Hiszen a szó szoros értel­mében nyomdában nevelkedett fel, zúgó gépek között csinálta leckéjét kisdiák korában és ahogy befejezte a középiskolát, ott is maradt apja mellett. A szemefénye, mindene volt Franz Petrichnek ez a nyomda. Tudta, hogy dolgozói utálják, félnek tő­le, de tisztelik a tudásáért. A baj évtizedekkel ezelőtt kez­dődött. Igaz, akkor még szeren­csének tartották. Éva Petrich, Franz húga, férjhez ment egy jómódú zsidó ügyvédhez. A csa­lád el volt ragadtatva. — Karrier — suttogta a ro­konság az akkor oly divatos szót a fényes esküvőn és Franzot is elbűvölte a sógor nagyúrj mo­dora, puha, jóléttel bélelt élet­módja és fölényes műveltsége. Néha eltűnt munkaidő alatt, nagy dolog volt ez egy Petrichnél és amikor visszajött, büszkeségtől sugárzott a képe. — Persze, megint megnyerte a port a sógor. Micsoda dumája van, úristen, micsoda dumája! Nincs az a bíróság, amelyik ellen­áll neki. Aztán elkövetkezett a náci ha- talomátvétel és kezdett határo­zottan kellemetlenné válni a zsidó rokon. Egy este barnainges suhancok törtek rá az ügyvéd otthonára, leütötték, a szőke, kékszemű asszonyt pedig mezít­láb, egy szál hálóingben hurcol­ták végig az Unter den Linde- nen és kórusban rikoltották mel­lette: — Faj-gya-lá-zó! Zsi-dó-val- hált! (Folytatjuk)- pj ­HARMATH—RÉTI: ^ Lo$lUá~tó> TIT Ä bánfásznapi munkaversen? hírei Az idén már két ízben növelte exportfelajánlását szerszámgépiparunk

Next

/
Thumbnails
Contents