Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 1961. augusztus 39. Hazaérkezett az Indonéziában és Indiában járt magyar kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) szagok közé. A látogatás jelentő­ségét növelte az a tény is, hogy a nemzetközi politikai élet vi­lágszerte ismert, kimagasló ve­zető személyiségeivel, Sukarno el nők úrral és Nehru miniszter- elnök úrral folytathattam megbe­széléseket. Hadd említem itt meg közbe- vetőleg, hogy utazásunk közben egy éjszakát Burma fővárosában, Rangoonban töltöttünk, ahol U Nu miniszterelnök úrral volt lehetőségem baráti eszmecserére. Szocializmust építő hazánk szi­lárd belső rendje és növekvő nemzetközi szerepünk megbecsü­lésének tartom, hogy a csaknem 100 millió lakosú Indonézia, a több mint 400 milliós India és a 20 milliós Burma — együttvé­ve tehát több mint félmilliárdnyi lakost számláló országok — veze­tői szíves meghívásukkal lehető­vé tették, hogy mint a magyar nép forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke látogatást tehettem országukban, kifejthet­tem népünk és kormányunk ál­láspontját a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kérdéseiben, elő­mozdíthattam a barátság elmélyí­tését országaink és népeink kö­zött. Az Indonéz Köztársaságban több helyen is megfordultunk. A fővárosán kívül voltunk Ban- dungban is. amely a békés egy­más mellett élés alapelveinek megfogalmazásával írta be nevét a legújabb kor történelmébe. Báli szigetén és másutt megcso­dálhattuk a sok ezer szigetből álló ország nagyszerű természeti szépségeit. Találkoztunk dolgo­zóival, megismerkedhettünk szor­galmas munkájukkal, mindenna­pi életükkel és magas színvona­lú ősi művészetükkel. Augusztus 17-én, az Indonéz Köztársaság kikiáltásának évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségeken, az országépítő mun­ka eredményit is bemutató több órás impozáns tömegfelvonulá­son, majd másutt is a városok­ban és a falvakban igen nagy örömmel láttuk, hogy az indo­néz nép kormánya vezetésével milyen jelentős előrehaladást tett már eddig is a több évszá­zados gyarmati rabság igen sok ótkos maradványának felszámo­lásában. Indonézia kiépíti ipa­rát, fejleszti mezőgazdaságát, szé­leskörű és eredményes harcot folytat a rabság idején a lakosság túlnyomó nagy többségére jellem ző írástudatlanság felszámolásá­ért. Több alkalommal volt lehető­ségem arra, hogy hivatalos tár­gyalásokat, illetve beszélgetést folytassak Sukamo köztársasági elnökkel és kormányának több vezető személyiségével. Nagy örömünkre szolgál, hogy e tár­gyalások eredményeként — mint önök értesültek is már erről az újságokból — barátsági és együtt működési szerződést írtunk alá. Mi úgy tekintünk erre a szerződésre, mint a magyar és az indonéz nép kapcsola­tai erőteljes fejlődésének nagy értékű dokumentumá­ra és mindent megteszünk, hogy e szerződés biztos alapján tovább épüljön és erősödjék népeink ba­rátsága, kölcsönösen még jobban megismerhessük egymás életét és fejlesszük kereskedelmi kapcso­latainkat. Ezekben a napokban Djakartá- ban a magyar és az indonéz kor­mány küldöttségei kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak. Bízunk abban, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök szem előtt tartásának elvi alapján ezen a területen is tovább fej­lődnek baráti kapcsolataink mindkét fél javára. Az Indiai Köztársaságban — sajnos — csak három napot föl­sőm csak a nagyon szépen fejlő­dő, modern épületekkel gazda­godó fővárosra, UJ-Delhire kor­látozódott. Módom nyílt arra, hogy tömeggyűlésen beszélhessek a Magyar Népköztársaságról, dolgozóinak életéről, továbbá a magyar és az indiai nép között kialakult és örvendetesen fejlő­dő kapcsolatokról. Az idő rövid­sége okozta csupán, hogy nem kerülhetett sor már most kultu rális egyezmény aláírására, de az elvi megállapodás alapján ez nemsokára megtörténik. A meg­tisztelő és szívélyes vendéglátás viszonzásaként meghívtam Nehru miniszterelnök urat, hogy számára alkalmas időpontban te­gyen látogatást hazánkban. A meghívást örömmel elfogadta . A Magyar Népköztársaságban, illetve a meglátogatott két or­szágban nem azonos a társadal­mi és gazdasági berendezkedés, vannak kérdések, amelyekben ez országok vezetőinek véleménye eltér a mienktől. A megbeszélé­sek során azonban nem ezeket az eltéréseket és különbségeket vizsgáltuk és vitattuk, hanem azt, ami összefűz minket, amire tovább építhetjük egyre erősödő barátságunkat. A legfőbb kapocs közöttünk, hogy békét akarunk, s együt­tesen küzdünk a háború el­kerüléséért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért. Mindenütt tapasztaltuk, hogy — akárcsak nálunk Magyaror­szágon — vezetők és dolgozó tö­megek egyaránt látják: a béke ügye egy és oszthatatlan. Messzi keleten voltunk, de megbizonyo­sodtunk róla, milyen nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik az euró­pai helyzet alakulását is. Ez lehetővé tette számunkra, hogy kifejtsük álláspontunkat és megvilágosítsuk, miért küzd olyan állhatatosan a magyar nép és kormánya a német békeszer­ződés sürgős megkötéséért és Nyugat-Berlin problémájának megnvugtató rendezéséért. Amint a már megjelent hiva­talos sajtókommünikéből tudják, illetve ahogyan az indiai meg­beszélésekről hamarosan megje­lenő közlemény is tartalmazza: beszéltünk a leszerelés kérdésé­ről is és arra a közös megálla­podásra jutottunk, hogy az egész emberiség érdekében minél előbb létre kell jön­nie olyan nemzetközi egyez­ménynek, amely biztosítja hatékony nemzetközi ellenőr­zés mellett az általános és teljes leszerelést, az atom­fegyverek eltiltását. Eddig is meggyőződéssel vallot­tam, de utam tapasztalatai alap­ján méginkább mondhatom: a fegyverkezési hajszának véget kell vetni és az erre a célra felhasznált rendkívül nagy anyagi eszközöket arra kell fordítani, hogy előmoz­dítsák minden országban és különösképpen a nemrégiben függetlenné vált országokban a nép életének gyors fejlődé­sét. Néhány nap múlva kezdődik a belgrádi konferencia. amelyen részt vesznek vendéglátóim is: Sukamo elnök úr, Nehru mi­niszterelnök úr és U Nu minisz­terelnök. Érhető tehát, hogy beszélgetéseink erre a témára is kiterjedtek. Kifejtettem, mit vá­runk mi ettől a konferenciától. Azt. hogv a résztvevők együttes erőfeszítéseket tesznek a nemzet­közi helyzet enyhítésére és meg- nyi latkozása ikkal, határozatai k- kal előmozdítják a békés egymás mellett élés nagyszerű elveinek gyakorlati érvényesülését, az im­perializmus és a kolonializmus elleni harcot, az általános és tel­jes leszerelést. A meglátogatott két országban főttünk, emiatt ottani látogató- különös jelentősége és hangsúlya volt annak, hogy kifejtettük: népünk teljes erejével küzd a gyarmatosítás végleges és tel­jes felszámolásáért, teljes szolidaritással viseltetünk a szabadságukért küzdő népek iránt. Forró baráti érzelmek töltenek el minket a gyarmati uralom alól felszabadult indonéz és in­diai nép iránt. Kormányunk min­den lehetséges módon támogatja, hogy a még mindig holland ura­lom alatt sínylődő Nyugat-Irián, illetve az Indiában lévő portugál gyarmatok is szabaddá váljanak és egyesülhessenek az ország többi területével. Mindenütt, ahol megfordultunk a szeretet és a barátság fe­lejthetetlen megnyilatkozásai­val találkoztam. Tudom, hogy mindez nem csupán nekem, hanem annak az ország­nak és népnek szólt, amelyet sze­rencsém volt képviselni. Nagy örömmel láttuk és hallottuk, hogy milyen nagy érdeklődéssel viseltetnek a dolgozók és az álla­mok vezetői a Magyar Népköz- társaság iránt. Hivatalos jellegű találkozókon és más beszélgeté­sek alkalmával is igen sokan üd­vözölték a magyar népet, jó egészséget kívántak Elnöki Taná­csunk elnökének, Dobi István elvtársnak. Különösen megkapó volt, amikor az utcákon jártunk­ban, keltünkben több helyen is a dolgozók azzal juttatták kifeje­zésre népünk iránt és az orszá­gunk vezetői iránt érzett baráti érzelmeiket, hogy integetve, ken­dőt lengetve azt kiáltották felénk: Kádár János ... Most eleget te­szek a felkérésnek és tolmácso­lom önöknek a számtalan jókí­vánságot, baráti köszöntést. Utazásom tapasztalatai még­inkább megszilárdították azt a meggyőződésem, hogy népünk jó úton jár, hogy ez az az út, amelyen tovább­haladva erősödik országunk és népünk jó hírneve és meg­becsülése szerte a világon. Csak azt tudom javasolni, hogy pártunk és kormányunk vezetésé­vel dolgozzanak továbbra is jól, erősítsék tovább népünk egysé­gét, népköztársaságunkat, és erő­sítsék tovább a békéért harcoló százmilliók táborát, fáradhatat­lan odaadással építsék tovább szocialista hazánkat. Lelkesítse Önöket az a tudat, hogy Ázsiá­ban — és hozzá tehetem: Afriká­ban, Latin-Amerikában is — százmilliók tekintenek nagy fi­gyelemmel ránk, munkánk ered­ményeire. Münnich Ferenc végezetül meg­köszönte a baráti, meleg fogadta­tást. A kormány elnökének beszé­dét a jelenlévők nagy tapssal fo­gadták. Továbbra is zavaros a helyzet Brazíliában A Mazzili-ko móny rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe Brasilia (MTI): A Brazíliából országos diákszövetség székházát, érkező hírügynökségi jelentések de a diákok ennek ellenére hét- továbbra sem adnak teljes képet főn este tüntettek Goulart alel- azokxól az eseményekről, ame- nők mellett. lyek Quadros elnök lemondását Vasárnap Rio Grande de Sül követik. tartomány több városában nagy Az AFP jelentése szerint Dán- tömegek tüntettek Goulart mel- tas, az új kormány külügyminisz- lett, az alkotmány megváltozta- tere vasárnap este távbeszélőn tása ellen. érintkezésbe lépett a kínai látó- Santosban a tüntető dokkmun- gatásáról hazatérőben lévő Gou- kasok elhatározták, sztrájkba lép- lart brazíliai alelnökkel, aki je- nek, ha Goulart — az alkotmány lenleg Párizsban tartózkodik, kijátszásával — nem veheti át Dantas kijelentette, technikai az elnöki teendőket. Ugyanakkor okok miatt a beszélgetés nagyon a hírek szerint az ebben az ál­rövid volt. Goulart közölte vele, lamban hétfőre tervezett általá- »számítok rá. hogy a lehető leg- nos sztrájk elmaradt, hamarabb visszaérkezem Brazí- Odilio Denys, az új brazil kor­itól3, hogy teljesítsem az alkot- mány hadügyminisztere a Radio mányból rámháruló kötelezettsé- Nációnál adásában vasárnap ki- geket«. jelentette, »elérkezett az óra ami­Ranleri Mazzili, aki mint a kor Brazíliának választani kell a brazíliai képviselőház elnöke ide- demokrácia és a kommunizmus iglenesen betölti a köztársasági között«. Hangoztatta, nem Gou- elnök tisztségét, vasárnap este rö- lart személye ellen van kifogása, vid beszédet mondott a rádióban, hanem kormányzási módszere el- Hangoztatta: »Fölébe kereked- len. tünk a válságnak, és az élet ha- Montevideo! jelentés szerint a marosan visszatér megszokott ke- braztliai rádió közöite, hogy La- rekvagusaba«. Megjegyezte: »A cerda Quanabara állam kor­?ngfJT~ ■ * mány zó ja lefoglaltatta a rádió- UJabb AFP-jelentés szennt & hírközlő-hálózat, valamint a tájékoztatási szervek valamennyi Mazzili tanácskozásra hívta ösz- sze a fe«’-vernemek minisztereit, épliletét” valamint az igazságügyminisztert. ‘ . ., . , ..., A megbeszélésről kiadott hivata- , Szinten Montevideo^ keresztül los közlemény szerint megvitat- érkezett meg nem erősített hírek ták a belbiztonság céljából teen- tudják, hogy vasárnap letar­tóztattak Lional Bnzzolat, Rio dő intézkedéseket. A közlemény _ , , szerint a továbbiakban mind a brande de Sül allam kormány- szövetségi kormány, mind az zojat‘ egyes államok kormányzatának Az AP jelenti, hogy az egyik illetékes hatóságai »széleskörű in- hivatalos rádióállomás közölte, a tézkedésekkel akadályozzák meg brazil haditengerészet »Minas a riadalmat keltő, vagy irányza- Gerais« repülőgépanyahajója egy tos hírek terjedését«. cirkáló és egy romboló kíséreté­Reuter-jelentés szerint a bra- ben_ kifutott Rio de Janeiro ki- zíliai kongresszus vasárnap rend- kötőjéből, hogy az Egyesült Álla- kívüli ülést tartott. A kongresz- mök, Argentína és Uruguay ha- szus rendkívüli felhatalmazást ditengerészeti egységeivel közös adott Mazzilinak és jóváhagyta a hadgyakorlaton vegyen részt, rendkívüli állapot kihirdetését. Ugyanakkor azonban — meg nem Az ülésen Almino Alfonso, a erősített hírek úgy tudják, — a Brazíliai Munkáspárt nevében ja- hadihajók Rio Grande do Sul ál- vaslatot. terjesztett elő, hogy a tóm kikötőibe tartanak, hogy be- válságot valamennyi párt bevo- avatkozzanak a Goulart alelnököt násával oldják meg. támogató tüntetésekbe. A hírügynökségek egybehangzó A Santosból érkezett UPI-hír jelentése szerint Brazíliában már szerint Quadros, aki — jólértesült élctbeléptctték a cenzúrát. körök szerint — augusztus 29-én Brasiliában, az ország főváro- az »Arlanza« óceánjárón Európá- sában katonaság őrzi a diplomá- ba utazik, pénteken egyik hívé- ciai képviseleteket, a napilapok nek Santosi otthonában hosszabb, központjait, a közüzemeket. A bizalmas tanácskozást folytatott hadsereg vasárnap megszállta az volt kormányának több tagjával. Az új algériai miniszterelnök Kairóba érkezett Kairó (MTI): A kairói rádió 1 iglenes kormányának új elnöke jelentette, hogy vasárnap este megérkezett a casablancai szer­ződésben részt vett államok ülé­sére az Algériai Köztársaság ide­Eltávolitják az európaiakat a katangai hadseregből A lefegyverzett és letartózta­tott európai — főleg belga — és közkatonákat az támaszpontjára Elisabethville (MTI): A katan­gai ENSZ fegyveres egységek hét­főn hajnalban megszállták Eli- tiszteket sabethville kulcsfontosságú pont- ENSZ kaminai jait. Erre a lépésre az ENSZ szállították, szóvivője szerint azért került sor, Búr Csőmbe még két nappal mert Csombéék nem voltak haj- ezelőtt fellengősen azt hangoztat- landók teljesíteni Kaszavubunak ta, hogy »inkább meghal«, mint- a Katangában szolgáló európai sem hogy elfogadja a kongói vál- katonák eltávolítására vonatkozó ság »katonai« megoldását, hétfőn rendeletét, s így Adoula, a köz- délben rádióbeszédet mondott és ponti kongói kormány miniszter- elnöke Kaszavubuval együtt fel­kérte erre az akcióra az ENSZ- csapatokat. közölte, hogy belenyugszik az ENSZ döntésébe. Csőmbe szerint az ENSZ írá­sos biztosítékot adott arra nézve, A szóvivő egyébként nyilalko- hogy a katangai erőket nem fegy- zatban rögzítette, hogy az ENSZ- vérzik le. Csőmbe kijelentette, csapatok beszüntetik a tevékeny- hogy az ENSZ megígérte neki, séget, ha Csőmbe aláveti magát e rendelkezésnek, valamint elis­nem könnyíti meg a központi kongói kormány alakulatainak meri az ENSZ lépésének jogossá- bevonulását Katangába. Cáfolta gát. azt is, hogy eddig 1500 katonát Időközben az ENSZ-katonák küldött volna a központi kor­körülzárták Munongo »belügymi- mány a tartományba, niszter« villáját is, és a gyűrűből Végezetül ismét szükségesnek csalr személyesen Csomóénak si- tartotta leszögezni Katanga ön­került kiszabadítania főemberét, rendelkezési jogát. is. A kormányfő kíséretében van külügyminisztere, Dahlab, és Mohammed Jazid tájékoztatásügyi miniszter. A tájékoztatásügyi mi­niszter kijelentette az újságírók­nak, hogy hétfőn a kormányala­kításról közleményt adnak ki. Az algériai küldöttség egyik képviselője az A1 Gumhurija sze­rint hangsúlyozta, hogy az algé­riai országos forradalmi tanácson belül teljes az összhang mind a személyi változásokat, mind a kormány politikáját illetően. Hivatolsan bejelentették egyéb­ként, hogy Nkrumah, Ghana köz- társasági elnöke külügyminiszte­rével képviselteti magát a kairói értekezleten. A kétnapos értekezlet megnyi­tását hétfőn délutánra halasztot­ták, hogy Sekou Touré guineai elnök és az algériai ideiglenes kormány új miniszterelnöke is jelen lehessen. Az értekezlet na­pirendje a nemzetközi helyzet megvitatását is magában foglalja, előtérben az algériai kérdés fej­leményeivel, a Franciaországgal megindult tárgyalások kudarca után. Tanulmányozni fogják az angolai felszabadító mozgalmat, a délafrikai helyzetet, a bizertai kérdést és a kongói fejleménye­ket az Adoula-kormány megala­kulása óta.

Next

/
Thumbnails
Contents