Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-25 / 200. szám

1961. augusztus 25. TOLNA MEGVEI NEPŰJSAÖ 9 Még több dolgozót az újítók közé! Több mint tíz éve bontott zászlót hazánkban az újító-moz­galom. Az újjáépítés éveiben, amikor annyira szükség volt min­den rejtett tartalékra, a munkások ezernyi ötletére, a találékony­ságra, akkor bontotta zászlaját az újító-mozgalom. S kisebb-na- gyobb zökkenőkkel, de mind jobban tért hódít a dolgozók között, vonzza a dolgozókat az új keresése, az új alkotása. lasz elől, hogy változott a tech­nológia, újabb gép érkezett, s nincs szükség a régi, hat-hét éves újítás alkalmazására. S ha csak jobban körültekintünk a mű helyekben, akkor találunk olyan berendezést, mely alkalmas len­ne az újítás felszerelésére. Az A mozgalom sokéves múltja, rengeteg tapasz­talatot, jót, rosszat adott. S eze­ket hasznosítva a mozgalom egy­re erősebb, izmosabb lett a Tol­na megyei üzemekben is. Nincs olyan gyár, ahol a dolgozók ne tudnák annak a nevét, aki leg­többet tesz az újító mozgalom érdekében, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az új propagá­lásában, az új keresésében. Pél­dák tucatjait lehet erre találni. A tolnai textilgyárakban az újí­tómozgalom szinte gyári mére­teket ölt. A bejegyzések, az újí­tó napló tanúskodik, hogy nem­csak egy-két ember újít, való­sítja meg ötletét, hanem tizek, százak hozzák javaslatukat, _ ké­rik a szakemberek segítségét, hogy megvalósíthassák ötletüket. A Bonyhádi Cipőgyárban olyan propagandát adnak az újító moz­galomnak, hogy a legcsekélyebb változás a termelésben, a tech­nológiában, mely újítás révén jön létre, minden dolgozó tu­domására jut. S ez serkeni a többieket is, hogy törjék fejü­ket, valami olyan új berendezé­sen, szerszámon, munkafogáson, melyet eddig még nem láttak sehol. S az ötletekből, hosszú ál­matlan éjszakákon át kirajzoló­dik a leendő szerkezet; lakato­sok, esztergályosok, rajzolók se­gítségével elkészül a mű. Ezután már a gyors ügyintézésen múlik, hogy megkapja hiánytalanul az újító az őt megillető díjat, vagy sem, s bevezetik-e az újítást a termelésbe, vagy nem. A legtöbb probléma a Tolna megyei üzemekben még nap­jainkban is az, hogy az újítások bevezetésére korántsem fordíta­nak annyi energiát, mint a moz­galom propagálására. Az újítások berexetésénck elmulasztása pedig sok ezer forintos kárt je­lent. Éppen a napokban írtunk egy tolnai munkás találmányá­ról. Elfogadták szerkezetét, az OTH is jóváhagyta, különböző gyárak, igazgatóságok ismerték el a találmány életrevalóságát, mégis, senki nem mozdítja kar­ját, hogy megvalósítsa, a terme­lés szolgálatába állítsa a jelentős összeget megtakarító gépet. Egyébként is, sok az olyan újí­tás, mely a feledés homályába merült. Nem találni hat-hét év előtti újítást sok üzemben, me­lyet most alkalmaznak. Az­zal térnek ki illetékesek a vá­„Freeoli épület“ a termelőszövetkezeti ' .'". * ‘ ’ — nyáron -óvodának, télen művelődési háznak használható idény Nyáron sok községben idény­óvodát rendeznek be a termelő- szövetkezetek, hogy megbízható felügyelet alatt maradjanak a gyermekek, míg szüleik a határ­ban dolgoznak. A falvaktól távo­labbra eső termelőszövetkezeti tanyaközpontoknak azonban ked­vezőtlenebb a helyzete, mert nincs mindegyiknek iskolája, mű­velődési háza, vagy más középü­lete, amelyben ideiglenesen óvo­dát nyithatna. Ezért a középület­tervező vállalatnál Azbej Sándor mérnök most érdekes »fregoli épületet« tervezett. A termelő- szövetkezet nyáron idényóvodát rendezhet be a 30 gyermek elhe­lyezésére alkalmas teremmel, va­lamint öltözővel, konyhával, fü- rösztő- és mosdóhelyiséggel el­látott épületben. Télen viszont — amikor kevés a munka — mű­velődési háznak használják az épületet újítások bevezetésével úgy van­nak legtöbb üzemben, hogy jó az, míg növeli a statisztikát, amíg azt kedvezővé teszi. De keveset törődnek további sorsá­val. Az újítások bevezetése kedve­zően hat a termelés költségeinek alakulására. Legtöbb esetben igaz nem, vagy csak alig lehet mérni egy-egy újítás által meg­takarítandó energiát, nyersanya­got, stb, de szinte felmérhetet­len az a könnyítés, amit a dol­gozónak jelent, azáltal, hogy munkáját könnyebben, gyorsalj­ban tudja végezni. A dolgosók szeretik az új munkamódszert szeretnek egy-egy újítással kor­szerűsített gépen dolgozni, bár tapasztalható az is, hogy első íz­ben idegenkednek, látszólagos el­lenszegüléssel fogadják, még az új gépet is, nemcsak az újítás­sal korszerűsített technikát, technológiát. De nem kell egy hét, a dolgozó azt megszereti. Az egyik ktsz-ben történt az elmúlt hetekben, hogy egy újító által korszerűsített munkagépet adtak a gyalusoknak. A gyalusok tücs- köt-bosarat összehordtak a gép szerkesztőjére, a KISZÖV újítá­si előadóját veréssel fenyeget­lek. S mire eltelt két hét, és találtak egy olyan szövetkezetei, ahol a dolgozók szívesen dolgoz­tak volna a géppel, nem lehe­tett azoktól elvinni, akik először annyira ellenezték. Az újító mozgalom akadályairól is sokat beszélnek a gyárakban. Pollák Andor, a KISZÖV osztály vezetője, a ktsz-ek újítóinak leg­utóbbi tanácskozásán hétfejű sár Szeptembertől életbelépnek a tantervmódosítást intézkedések A tantervmódosító utasítás és tályzó értekezletek előtti két hé- a művelődésügyi miniszter mód- ten pedig semmiféle dolgozatot szertani levele szeptember 1-én nem szabad Íratni, lép életbe. Lényege, hogy a jö- A továbbiakban a módszertani vőben bizonyos tananyagrészeket levél kimondja, hogy rendszeres nem kell tanítani: a felszabadult írásbeli házifeladatot csak ma­időt az órákon ismétlésekre, ősz- gyár nyelv és irodalomból, orosz szefoglalásokra, gyakorlásra hasz- nyelvből és számtan-mértanból n.álják majd fel a pedagógusok, lehet adni, s felhívja a pedagó­Egész órai munkát igénylő, gusokat, hogy hétfőre egyáltalán zárthelyi iskolai dolgozatokat ne készíttessenek a gyerekekkel csakis a tantervben előírt tár- írásbeli házifeladatot. Az iskolá- gyakból és az előírt számban tan — megfelelő utasításokkal szabad íratni. Úgynevezett fel- és tanácsokkal — minden házi mérő dolgozatokat a tanév ele- feladatot elő kell készíteni. Az jén írásból, helyesírásból, orosz évvégi ismétlések időszakában nyelvből, valamint számtan-mér- tapasztalható túlterhelés elkerü- tánból irathatnak a pedagógusok: lésére a pedagógusok fordítsa- ezek eredménye nem használ- nak gondot a tananyag lényege- ható fel a tanulók osztályzására, sebb részeinek és összefüggései- Ellenőrző, úgynevezett 5—10 nek rendszeres évközi ismétlő­perces röpdolgozatok számlán- sére. Ugvnncsak fokozott figye- mértanból, orosz nyelvből, egy- lemmel állítsák össze az óraren­kányként emlegette az újítómoz­galom akadályozóit. Érdemes „kölcsönkérni” Pollák elvtárstól ezeket, s ismételten leírni — nem azért, mintha ezt kevésbé ismer­nék a gyárakban: Az első ilyen lényeges akadály: Sokszor sem a gazdaságvezetők, sem a dolgozók nem ismerik eléggé az újítással kapcsolatos rendeleteket, jogszabályokat. Ezért fordulhatott elő az egyik dombóvári üzemben, hogy az újítókat egységesen kétszáz fo­rinttal díjazták, tekintet nélkül az újítás értékére. Gyakori, hogy a dolgozók ide­genkednek az újtól. Erre fentebb említettünk már egy példát. Nem ritka eset, hogy a felsőbb gazdasági szervek kevesebb gon­dot fordítanak a gyárban folyó újító mozgalomra. Simontor-! egy tárgykör lezárása után a ta- det, hogy a gyerekeket a hét nyán a bőrgyárban sok példát . . .... - - - ... lehet erre találni. Sajnos, gyakori eset az is, hogy nincs pénz az újítás megvalósí­tására, a kísérletezésre. Előfor­nulók jártasságának megállapí- egyes napjain arányosan terhel- fására irathatók. Az ilyenek ősz- jék. tályzata elsősorban a pedagógus A pedagógusok világosítsák fel tájékoztatására szolgál, s nem a szülőket gyermekük tű'zott el­lehet döntő a tanuló osztályzatú- foglaltságának (különórák, tan- dul igaz olyan is, hogy ezreket nak lezárásakor. A miniszteri folyamok, stb.) káros következ- köHenek egv-egy^ szerkezetne, s rendelkezés értelmében egy na- ménveiről, s tájékoztassák őket mégsem lesz belőle semmi. _ p0n csair egy tárgyból iratható az illető osztály tananvagáról és Egyes dolgozók irigykedése is hát dolgozat, az ellenőrző és az ősz- az alapkövetelményekről. ráltatója a mozgalomnak. Tárná--------------------------------------------------------------------------------:--------------------­s iban az egyik ktsz-ben R. I asz­talos készített egy esztergaberen­dezést, társai, a vezetők irigyke- dése nyomán lassan vezették be a termelésbe, a díjat még nem fizették ki, de akik legjobban ellene voltak, azok jelentkeztek elsőnek, hogy áldomást isznak. Fékezője az újítómozgalomnak az intrika is. Elveszi a dolgozó kedvét a sok névtelen feljelen­tés, az áskálódás. Az egyik du- naföldvári üzemben hetekig tar­tó vizsgálatot tartott a Népi El­lenőrzési Bizottság, s megállapí­tották, hogy nem volt vissza­élés. De vajon felelősségre von­ták-e a „névtelen” feljelentőket, akik becsületes munkások zakla­tását idézték elő? Nincs az újítómozgalom hasz­nára a bürokrácia sem. Tudunk néhány újításról, melynek meg­valósításának ügye már évek óta húzódik, csak az akta szapo­rodik. S ezen is, csakúgy, mint az előbb elmondottakon úgy le­het változtatni, ha többet törőd­nek a gazdasági vezetők az újí­tómozgalommal, ha jelenlegi eredményeit felhasználják arra, hogy még több dolgozót bevon­nak az új alkotásába.-pj­Nem mindennapi »ha’ász-zsák Hiányra* tettek szert a bonyhádi zománcgyári kiszesek, akik már a harmadik nyáron vertek sá­tort a Balatonnál. Fürdés közben akadt — no, nem a havi­jukba, hanem — a kezükbe ez a jól megtermett, hat kilós bala­toni fogas. Pár óráva-l előbb érhette a baleset, egy halócsavar vágta oldalba valószínűleg. Mikor kifogták, már nem élt, de az állatorvos tanácsára — akihez a biztonság kedvéért elvitték, hogy állapítsa meg, elfogyasztható-e — finom vacsorát készítettek belőle. 29. Tudta, milyen fontos az első benyomás, a szűkszavú jelentés minden betűjét megfontolta, a várható következményekkel együtt. Schellen berg naptárával játsza­dozott. — És mi a biztosíték? A biz­tosíték, hogy valóban valódiak ezek a hamis pénzek? Hogy nem járunk úgy, mint a múltkor? Kruger elmondta a próbát a Fayermann fivérekkel. HARMATH—RÉTI: A CőfdUá-té. TITKA — Menj ki az előszobába, ott egy bőrönd. — Bőrönd? — kérdezte fölin­dultán és meglepődve az asszony. Hol jártál? — Rómában — felelte nyugod­tan Kruger. — Egy kis dolgom akadt. Az asszony tágranyilt szemek­kel nézte, azután rohant ki, és már ott, az előszobában bányász­0 __ __ ._ __ ta a koffer mélyéből a sok, cso­PP Vi? -tó VÉ ••k'i -'M iJM dálatos szerzeményt. Kruger jó családapa volt, a gyermekeknek Kérem, ellenőrizzék majd... Jó, — Alázatosan jelentem, vala- is hozott. A születésnapját ün- — Két fogoly véleményére nem jó, a viszontlátásra. mennyit rendben találták. neplő fiúnak külön ajándékkal fogjuk magunkat bízni. Különö- — örülnek — mondta nem tit- Kruger búcsúzkodott és keze kedveskedett, egy kis játék Alfa sen nem két olyan fogolyéra, akik költ gúnnyal Schellenberg Kru- már a kilincsen volt, amikor Rómeóval. Az eiső felindulás és azóta már nem léteznek. És ha gemek, miután letette a kagylót Schellenberg utána szólt: osztályozás után, Hilde félénken tévedtek? Megkorbácsoltatja ham- — szűkében vannak a fontnak — Fia ügyes, kereshet is az megkérdezte: vaikat? Vagy megkorbácsoltatja és ez váratlan üzlet számukra, üzleten. Olasz szövetségeseink — Valóban Rómában jártál? a kéményből felszálló füstöt? Most természetesen megvárjuk a szívesen vesznek át ellenséges — Egyszer majd . .. majd, me­Kruger várta a kétkedést, de bank válaszát, de addig is gon- valutát — némi felárral. sélek róla, milyen nagy ember a ennyire hűvös fogadtatásra nem dolkodjon római útján. ...Hilde Kruger türelmetlenül te férjed — mondotta Kruger, számított. Schellenberg azonban, — Rómába utazom? — kér- nézett órájára, este 11 óra volt, Azután mérges lett önmagára, közben már behívta egyik embe- dezte csodálkozva Kruger. és férje még mindig nem tért mert elgondolta, hogy szeretett rét. átadta a bankjegyköteget és — Méghozzá azonnal. Intézke- haza. Kimaradásai gyakoriak vol- felesége egy ostoba liba, s holnap halkan utasította valamire. Utá- dem, hogy megfelelő futárgépet tak, de Bernhard mindig előre mindent elmond a szomszédok- na a Birodalmi Bank titkárságát bocsássanak rendelkezésére. Fel- jelezte azokat. Aznap viszont es- nak. — De ez egyelőre maradjon kérte — állami vonalon. Kruger keresi az Olasz Királyi Bankot és te hatra mondta magát, a legidő- a kettőnk üsve. Addig senkinek természetesen csak a párbeszéd a megfelelő körítéssel beváltja a sebb fiúnak volt a születésnapja, ne szóljál, amíg meg nem enge­egyik oldalát hallotta. fontokat. Mondjuk ezer fontot. Fél tizenkettő volt, amikor az dem. — Heil Hitler, üdvözlöm, Schel- Nem, mintha a valódi líra többet autófékezésből és az ajtócsapko- — A Grete tantenek sem mond lenberg beszél... Igen, igen, az érne már a hamis fontnál, de dúsból megsejtette, hogy férje hatom el? rendben volt, de újabb ügyünk megpróbáljuk. hazatért. De mire eloltotta a lám- Nem! lenne... Veszélyes csempészban- Közben visszatért Schellenberg pákát, hogy az óvatosan megnyi- dát füleltünk le a határon és a embere és világos disznóbőr tás- tott ablakon át kitekintsen az zsákmány között akadt néhány kájából vadonatúj márkakötegek elsötétített utcára, már nem lá­köteg font-bankjegy is... Nem kerültek ki. Kruger a pénzt néz- tett semmit. Alig csukta be az érti? Font. Angol font... Igen, te, de mindig az járt eszébe, mi- ablakot, hallotta férje hangját: igen ... Nos, szeretnénk beválta- ért disznóbőr táskában hozta, mi- — őrnagy vagyok, Hilde, ni a megfelelő jutalmak kifizető- ért nem műbőrtáskát vitt magú- Hilde asszonyos puhasággal tör- sem zavarták. Az ágy felé vonta, se céljából. Át is küldtem már... val. Schellenberg a biztonság leszkedett férjéhez, úgy zsongta: amikor felsüvítettek a szirénák. Nem vagyok szakértő, önöknek okáért megkérdezte: — Az én férjem nagyon nagy ' kell megállapítani a valódiságot. — Nem volt fennakadás? ember. (Folytatjuk.) Az ajándékokat megmutatom azért... — Nem! Az asszony hálásan tapadt Kru- gerra, a kurta tiltó szavacskák 01000201003101

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents