Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
2 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. augusztus 25. Berlinnel foglalkozó újabb szovjet jegyzéket adtak át az USA moszkvai nagykövetségének Washingtonban (MTI): A Fehér Házban közölték, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagy- követségének átadták a szovjet kormány újabb jegyzékét, amely elsősorban a Berlinbe vezető utak problémájával foglalkozik. Kennedy elnök most tanulmányozza az okmány szövegét és hivatalos körök egyelőre még nem is fűztek megjegyzést az ügyhöz. A német kérdéssel foglalkozó négyhatalmi munkacsoport szerdán este két és félórás ülést tartott. A Franciaországot, Angliát, az Egyesült Államokat és Nyu- gat-Németorszógot képviselő diplomaták egységes nyugati álláspontot kísérelnek meg kidolgozni a kelet-nyugati tárgyalások előkészítésére. Az amerikai kormányhoz közelálló körök szerint Kennedy szeretné, ha hamarosan megegyezés jönne létre és így a Nyugat konkrét javaslatokkal fordulhatna a Szovjetunióhoz. A fenti körök ugyanakkor megállapítják, hogy mindeddig nem alakult ki egységes vélemény a szövetségesek között, cáfolták azon- han a komolyabb nézeteltérésekről szóló híreket. Azt állítják, hogy a tárgyalások szükségességét illetően már megegyeztek, csupán az időpontban nem. Az angol és az amerikai sajtó egyre erősebben bírálja a nyugatnémet politikát. A Daily Express című angol lap Mac- millant sürgeti: kezdeményezzen a tárgyalások kérdésében. A lap rámutat: a nyugatnémetek szeretnék, ha a kelet-nyugati megbeszéléseket a nyugatnémet választásokig nem tartanák meg, mert Adenauer attól fél, hogy ez ronthatná kilátásait. „Ez őrültség — írja a lap. — Nem ránk tartozik, vajon Adenauer, vagy Brandt a nyugatnémet kancellár. Nagyon furcsa lenne, ha a Nyugat megengedné, hogy a német választások diktálják politikáját.” A New York Herald Tribune is hasonló hangon ír: „...jó lenne, ha mind Adenauer, mind Brandt hívei belátnák, hogy Berlinnel kapcsolatban sokkal súlyosabb kérdésekről van szó, mint a választás eredménye” — hangoztatja az amerikai lap. Csütörtökön hajnalban az övezethatáron állomásozó angol egységek katonai gyakorlatot kezdtek. I ke olyan messze ment, hogy azt javasolja a Nyugatnak, egyszerűen semmisítse meg a övezethatáron elhelyezett szögesdrót- akadályokat, s ezzel tűzfegyver alkalmazását provokálja ki a másik fél részéről. Kennedy elnök, Dean Rusk külügyminiszter és mások e tanácsokat elutasították — írja a Daily News — azon az alapon, hogy az adott esetben a Nyugat létfontosságú érdekei nem szenvedtek csorbát.” A New York Herald Tribune „fogunk-e csatázni Kelet-Berli- nért?” című vezércikke a nyugatnak a berlini válsággal kapcsolatos további intézkedéseit latolgatva lényegében arra hív fel, hogy „hatoljanak be Kelet-Ber- linbe.” Általános lehangoltság Nyugat-Berlinben Berlin (MTI): Nyugat-Berlinben szerdán általános lehangolt- ság volt tapasztalható. A nagyobb pályaudvarok környékét valósággal ellepték az emberek, főleg az idősebb nők, akik a demokratikus Berlinben élő hozzátartozóikat akarták meglátogatni. ,Meg kell egyezni, mert nincs más józan alternativa" London (MTI): Mivel a beharangozol i nyugati kezdeményezések határideje már többször is lejárt, szinte mindegyik angol lap a franciákat vádolja a Berlinnel kapcsolatos huzavona miatt. Ezt a vonalat most már átvette a New York Times is azzal a megszorítással, hogy nem alapvető ellentét áll fenn az amerikai—-angol álláspont és a francia felfogás között, hanem csupán az időzítés, a módszer és a megközelítés módozataiban jelent kezik különbség. A lap ugyanakkor megemlíti, hogy más források szerint az ellentétek igen élesek a nyugati szövetségen belül. A New York Times vezércikke — amelyet szintén ennek a kérdésnek szentel — miközben megismétli azt az álláspontot, hogy a szovjet javaslatok elfogadhatatlanok, egyben leszögezi: „Ha a Szovjetunió külön béke- szerződést köt Kelet-Németor- szággal, az nem casus belli Amerika számára.” Az újság szerint ugyancsak „nem jelenthet háborús okot a Kelet- és Nyugat-Ber- lin közötti övezethatár lezárása.” Londonban úgy magyarázzák az amerikaiaknak ezt a kettős állásfoglalását —, amely szerint a javaslatok ugyan elfogadhatatlanok, de lényegében nem lehet tenni semmit gyakorlati megvalósításuk ellen —, hogy az Egyesült Államok kormánya tekintélyét félti az érdemleges tárgyalásoktól. — Kennedy már szívesen belemenne valamiféle tárgyalásos megoldásba, csak még azt nem tudja, hogyan lehet a tárgyalások eredményét a republikánusok előtt amerikai győzelemnek feltüntetni — mondta egy Londonban tartózkodó washingtoni politikus. Kingsley Martin neves angol publicista erre megjegyezte: — Ha az amerikaiak presztízs okokból sokáig húzzák az időt a tárgyalások megkezdésével, akkor végülis úgy alakulhat a dolog, hogy a tárgyaló-asztal másik oldalán Hruscsov helyett majd Ulbrichtot találják, és meg kell majd egyezniük, mert nincs más józan alternatíva. — Vajon hogyan fogják ezt amerikai győzelemnek feltüntetni? Nem lenne-e helyesebb tehát minél előbb leülni tárgyalni és abbahagyni a nyugati háborús hisztéria fokozását olyan elképesztő nyilatkozatokkal, mint amilyent például Johnson alelnök tett Nyugat-Berlinben — mondotta Kingsley Martin. Az angol közvélemény körében nagyon éles visszhangot keltettek ugyanis Johnsonnak azok a kijelentése, amelyek a nyugatnémeteket „a szabadság bajno- kianak” tüntetik fel. Amerikai lapok provokációs felhívásai a nyugat-berlini kérdésben New York (TASZSZ): Néhány amerikai lap teljesen értelmetlenül arra szólítja fel a nyugatiakat, hogy katonai erőszakot alkalmazzanak Berlinben. Mint a New Yorkban megjelenő Daily News jelenti, „a kormány néhány befolyásos tanácsadója azt követeli Kennedytől, szükség esetén erőszakkal vessen véget azoknak a kommunista korlátozásoknak, amelyek akadályozzák a demokratikus Berlinből Nyu- gat-Berlinbe irányuló forgalmat.” „Az egyik csoport, amelynek tagjai között található Dean Acheson volt külügyminiszter és Clay tábornok, az Egyesült Államok volt németországi katonai főkormányzója, olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek megmutatják Hruscsov minjzzterel- nöknek, hogy a Nyugat nem óhajt semmilyen engedményt tenni Berlinben — írja a lap, majd rámutat: E tanácsadók némelyiEzek a félrevezetett emberek, akik múlt hét végén még Johnson amerikai alelnöknek tapsoltak a szenátusi palota előtt, de akik kedden már kíváncsiak sem voltak a hozzájuk érkezett Adenauer kancellárra, szerdán tanácstalanul ácsorogtak a demokratikus Berlin kezelésében lévő magasvasút állomásai előtt és a vasút alkalmazottai nál érdeklődtek: hol működik Nyugat- Berlinben az NDK utazási irodájának az a két kirendeltsége, ahol a Német Demokratikus Köztársaság belügyminiszterének hirdetménye értelmében augusztus 23-tól kezdve engedélyt kell kérniök kelet-berlini látogatásra. Délben futótűzként terjedt el Nyugat-Berlinben a hír, hogy a szenátusban máris kijelentették, nem fogják engedélyezni, hogy az NDK utazási irodája kirendeltségeket állítson fel Nyugat- Berlinben. Ez a hír nagy elkeseredést oko zott és sokan tették fel a kérdést: „Meddig akarja még feszíteni a húrt a szenátus?” Hát nem látja, hogy csak ő húzhatja a rövidebbet? Hogy csak mi isszuk meg a levét ennek a politikának?” Friedrich Embert, a demokratikus Berlin főpolgármestere szer dán levelet intézett Willy Brandt hoz, Nyugat-Berlin polgármesteréhez, és az NDK belügyminiszterének hirdetményére hivatkozva felszólította: a nyugat-berlini lakosság érdekében tegye lehetővé, hogy az NDK utazási irodája két kirendeltséget állítson fel. A levélre még nem érkezett hivatalos válasz, rendszerint jól tájékozott körökben azonban arról beszélnek, hogy a szenátus kelletlenül ugyan, de mégis kénytelen lesz a kérést teljesíteni. Vége! ér! az eSsö kubai íré- és imészSmgresszus Havanna (TASZSZ): A kubai írók és művészek I. országos kongresszusa augusztus 22-én ért véget. A kongresszus jóváhagyta a szövetség szervezeti szabályzatát, elhatározta, hogy jövő év februárjában összehívják a latin-amerikai író- és művészkongresszust. Kedden este a havannai Chap- lin-filmszínházban tartották meg a kongresszus hivatalos záróünnepségét, amelyen Fidel Castro miniszterelnök szólt az egybegyűltekhez. Castro a forradalom és a nép érdekében fáradhatalan munkára szólította fel az írókat és művészeket. Megállapította, hogy az írók és művészek szövetsége a kubai nép egységét erősíti. Elmondta, hogy a forradalom politikai szakemberei most képezik magukat, s így a kubai szocialista forradalom egységpártjának nemsokára megfelelő káderei lesznek. A kubai szocialista forradalom — jelentette ki Castro a hallgatóság tapsvihara közepette — olyan valóság, amellyel az imperialistáknak számolniok kell, akár tetszik ez nekik, akár nem. Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülése New York (MTI): Mint már jelentettük, az ENSZ rendkívüli közgyűlése szerdán, magyar idő szerint 20.37 órakor összeült és folytatta a bizertai kérdés megvitatását. A délutáni ülésen felszólaló Szaud-Arábiai küldött kormánya nevében támogatásáról biztosította a tunéziai népet, majd bírálta Franciaországot, mert nem teljesíti a Biztonsági Tanács határozatát, s nem vonja vissza csapatait régebbi állásaikba. Rámutatott a nyugati hatalmak felelősségére is, amelyek nem foglaltak állást a B Ízért át megszálló francia katonaság kivonása mellett. A Szaud-Arábia képviselője után felszólaló indonéziai küldött megállapította, hogy a franciák Tunézia ellen indított agressziója rendkívüli mértékben növeli a feszültséget. Az indonéz küldött népének szolidaritásáról biztosította a tunéziai népet. Követelte a tunéziai területen tartózkodó francia katonaság haladéktalan, teljes, és feltétel nélküli kivonását, majd felszólította az ENSZ tagállamait, támogassák az afroázsiai országok határozati javaslatát. Albánia küldötte arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország bármikor újabb agressziót követhet el Tunézia ellen. A szudáni küldött szintén a bizertai helyzet »robbanékony- ságára« mutatott rá, és sürgette a válság gyors megoldását Afganisztán küldötte is arra kérte a közgyűlést, szólítsa fel Franciaországot a Biztonsági Tanács határozatának betartására, valamint csapatainak visszarendelésére. Síkraszállt azért is, hogy Franciaország és Tunézia kezdjen tárgyalásokat. Hollandia küldöttének felszólalása után a közgyűlés elnöke berekesztette az ülést. Továbbra is hősies ellenállást fejtenek ki az angolai hazafiak New York (TASZSZ). Az angolai felkelők . csaknem féléve vívják egyenlőtlen harcukat a szabadságért és a függetlenségért a portugál csapatok ellen. A legmodernebb fegyverekkel felszerelt gyarmati csapatok támadásai elől az angolaiak kénytelenek voltak az ország északi részében lévő erdőkbe és hegyekbe vonulni. De továbbra is hősi ellenállást fejtenek Ki, meghiúsítják a »lázadás villámgyors és végérvényes elfojtására« irányuló terveket. Azok a külföldi tudósítók, akik felkeresték a felkelők egységeit, kiemelik a rosszul felfegyverzett angolai hazafiak hősiességét, valamint azt, hogy a portugál gyarmatosítók képtelenek megtörni a jogos ügyért küzdő nép ellenállását. Az AP tudósítója, aki egy sor felkelőtábort keresett fel, Észak- Angolában, San Salvadorból jelenti, hogy bár a portugál csapatok Angola főútvonalai mentén észak felé nyomulnak, az ország északi részének igazi gazdái mégis a felkelők. »Az angolai felkelők erői — írja a tudósító — az erdők mélyében rejtőznek és csak légitámadással sebezhetők.« A genfi értekezlet szerdai üléséről Genf (TASZSZ): A laoszi probléma rendezésére összehívott genfi értekezlet szerdán folytatta a vitát a Laoszban állomásozó külföldi csapatok és a katonai személyzet kivonásának ellenőrzésére hivatott nemzetközi bizottság feladatköréről és meghatalmazásáról. A szerdai ülésen felszólaltak a Boun Oúm-csoport, a Laoszi Hazafias Front Pártja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Államok, Kanada, Dél-Vietnam és Anglia képviselői Vongvichit, a Laoszi Hazafias Front Pártjának képviselője, valamint a vietnami és a kínai kép- I viselők élesen bírálták az Egyesült Államoknak azt a követelését, hogy a nemzetközi bizottságnak adjanak olyan átfogó meghatalmazást, amely ezt a bizottságot Laoszban valamiféle »kormány fölötti hatósággá« tenné. Mint az említett felszólalók rámutattak, ez az amerikai követelés az oka annak, hogy az értekezlet nem tud előbbre jutni, s ilymódon késedelmet szenved a laoszi probléma rendezése. Mindhárman felszólították az Egyesült Államokat, ne igyekezzék a nemzetközi bizottságot olyan szervvé tenni, amely felelőtlenül és önkényesen beavatkoznék a laoszi ál- I lám belügyeibe. Amerikai hivatalos körök folytatják propaganda hadjáratokat a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetése ügyében Washington (MTI): Az amerikai külügyminisztérium szerdán 34 oldalas »könyvecskét« juttatott el az ENSZ-hez, azzal a kéréssel, hogy terjessze azt az Egyesült Nemzetek tagállamai között. A könyvecske — amely hivatalos amerikai politikai nyilatkozatnak tekinthető — szerves része annak a propagandahadjáratnak, amely igyekszik elleplezni a nyugati atomhatalmak felelősségét a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről szóló egyezmény aláírásának meghiúsulásában, és így próbál ürügyet teremteni ahhoz, hogy az Egyesült Államok ismét elkezdhesse az atomrobbantásokat. A nyilatkozat a többi között kijelenti: »Ha nem sikerül megegyezésre jutni a kísérleti robbantások megszüntetésében és újra kezdődnek a kísérletek, ez növelné a rádióaktív-szennyező- dés biológiai és örökléstani veszélyét, elhomályosítaná az emberiségnek azt a reményét, hogy idejében száműzik a háború átkát. A nukleáris kísérletek felvétele lehetővé tenné az új fegyverek fejlesztését és a nukleáris fegyverek eljuttatását más nemzetek kezébe.« A könyvecske ezután kategorikusan felszólítja a Szovjetuniót, hogy fogadja el a genfi atomértekezleten előterjesztett nyugati javaslatokat. Amennyiben a Szovjetunió nem hajlandó magáévá tenni az amerikai és angol elgondolásokat, — fenyegetőznek a nyilatkozat szerzői — »akkor a nyugati hatalmak kénytelenek megfontolni, milyen lépéseket kell tenniök saját védelmük érdekében és újrakezdik a kísérleti robbantásokat.« Mint ismeretes, a genfi atomértekezleten előterjesztett nyugati indítványok ilyen vagy olyan formában törvényesíteni igyekszenek a Szovjetunió területén végrehajtandó kémkedést akkor, amikor indokolatlan hangsúlyt helyeznek az ellenőrzés kérdésére.
