Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ..MAGYAR SZOCI'A lista műnk a spar t TOLNA M lOi N A ;MÍ GYt Szerda 1961. augusztus 23. XI. évfolyam 198. szám ★ ARA: 50 FILLÉR Munkás-paraszt találkozó a Szekszárdi Nyomdában A vendégek a nyomda géptermében, ahol a Tolna megyei Nép' újságot állítják elő. Vasárnap délelőtt a Szekszárdi Nyomda dolgozói látták ven­dégül a Jóreménység Termelőszövetkezet tagjait. Az ünnepség után — melyen Széli István igazgató üdvözölte a részt vevő szö­vetkezeti parasztokat, — a vendégeknek bemutatták az üzemet, majd ünnepi ebéden látták vendégül őket. Sörös Sándor, a tsz elnöke meg­szegi az új ke­nyeret. Tolna megyeiek az országházi fogadáson Felejthetetlen élményben volt része annak a tizenöt Tolna me­gyei dolgozónak, akik hétfőn este felutaztak Budapestre és részt vettek a világ első űrhajó­sa, Gagarin őrnagy tiszteletére rendezett parlamenti fogadáson. Az MSZMP Tolna megyei tit­kára, Prantner József vezette küldöttségben ott voltak az üzemi munkások, tsz-parasztok, értelmisé giek. A küldöttséggel utazott dr. Tuska Pál, a megyei tanács vb. elnöke, dr. Solymosi Mihály, me­gyei rendőrkapitány és Orosz Lajos, a megyei pártbizottság tagja. A Bonyhádi Zománcgyár dol­gozóit Bíró Vilmos, többszörö­sen kitüntetett égető képviselte. : Ott volt a fogadáson Németh Já­nos, a Dombóvári Fűtőház ka- 1 zánkovácsa, Müller Ádám és Bordi István, a megyei szántó­verseny első két helyezettje. A j termelőszövetkezeti tagokat Csá­szár Istvánná, a szekszárdi Ga­ray Tsz párttitkára, Korodi Fe­renc, a bátaszéki Búzakalász Tsz növénytermesztési dolgozója és Dombai Kálmánná, a gyönki Vörös Csillag Tsz tagja képvi­selte. Az értelmiség képviselői­ként Szabiár Bélát, a megyei ta­nács tervező irodájának vezető­jét, Forster Annát, a tamási ál­talános iskola igazgatóhelyet­tesét, Farkas Apollóniát, a Paksi Konzervgyár technikusát és Beke Árpádot, a Tolnai Tex­tilgyár főmechanikusát hívták meg. ' • > ­Forró szeretettel búcsúzott a főváros oépe Jurij Háromnapos magyarországi lá­togatás után, kedden délelőtt a Ferihegyi repülőtérről elutazott Jurij Alekszejevics Gagarin, a világ első űrpilótája, a Szovjet­unió hőse. Nálunk töltött rövid tartózkodásának eseményei során — a forró hangulatú fogadtatás, a Hősök-terén rendezett nagy­gyűlés, a vidéki körútja alkalmá­val — dolgozó népünk százezrei találkoztak Jurij Gagarinnal, s a búcsú percei is azt bizonyítot­ták: népünk nemcsak megcsodál­ta az űrutazásban páratlan telje­sítményt elért hős szovjet férfit, hanem igaz barátjaként szívébe is zárta Gagarin őrnagyot, hős- lelkű feleségét, Valentyina Iva- novnát és a bájos apróságot, az öthónapos Gálocskát. Kedden reggel ismét százezrek voltak a budapesti utcákon, hogy búcsút vegyenek a kedves vendégektől, még egyszer láthas­sák Jurij mosolygós arcát, zász­lókkal, virágesővel köszönthessék a Kozmosz, kolumbuszát. A Ga­garin család szállásának környé­ke már hét óra körül benépesült; az Istenhegyi úton, s a szomszé­dos útvonalokon piros nyakken» dős úttörők, munkásemberek, a gyárak, üzemek, hivatalok dol­gozói várták. A Déli-pályaudvar­nál, a Krisztina-posta előtt, a Széna téren, a Mártírok útján a gyalogjárók szélére fél 8-kor már Alekszejevics mindenütt kitehették volna a »megtelt« táblát. A Szent István körúton pedig már jóval a gép­kocsi érkezése előtt le kellett ál­lítani a forgalmat az egybegyűlt tömeg miatt. A Nagykörúton, az Üllői úton, a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi úton a budapestiek tíz- és tízezrei álltak sorfalat, s mikor Gagarin őrnagy nyitott gépkocsiján, mosolyogva, integet­ve elhaladt előttük, ezrek, tíz­ezrek kiáltották: Daszvidanyie! Viszontlátásra Jurij! A zászlódíszbe öltözött, nem­zetiszínű és szovjet lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren mintegy húszezren gyűltek össze Gagarin őrnagy és családja bú­csúztatására. Jelen volt Fock Je­nő, Nemes Dezső, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István. a Politikai Bizott­ság póttagjai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak számos tagja, politikai, társadalmi és kul­turális életünk számos más ve­zető .személyisége, jelen volt V. I. Usztyinov, -a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, valamint, a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. amelyről a világ minden haladó embere tudja, hogy erejét nem kímélve dolgozik és harcol az egész világ békéjéért, s az em­beriség boldogulásáért: élenjár a leghaladóbb társadalmi rendszer, a kommunizmus megteremtésé­ben. Gagarin személyében né­pünk ünnepelte a megbont­hatatlan szovjet—magyar ba­rátságot. A Szovjetunió népei történel­münk minden szakaszában igaz barátunknak és hűséges segítő­társunknak bizonyultak. Nagy eredményeinket a szocialista társadalom megteremtésében az ő segítségükkel értük el. Mellet­tünk álltak és állnak mindenkor, s mint igazi barátok, jóbaii- rosszhan egybeforrtunk velük. A magyar—szovjet kapcsola­tokét nemcsak pártjaink és kormányaink együttműködé­se, ha'cm népeink testvéri­sége és barátsága is jellem­zi. Ebben van a mi barátságunk igazi ereje: a szovjet—magyar barátság ezért örök és megbont­hatatlan. (Nagy taps.) Jurij Alekszejevics Gagarin látogatása a személyes ismeretség újabb szálaival erősítette tovább ezt a barátságot. Ha majd űrhajóján mégegyszer hazánk fölött repül, ő is személyes .ismerősként üdvö­zölheti a magyar népet, s mi is, mint személyes barátunknak küldhetjük neki további sok si­kert kívánó üdvözletünket. (Nagy taps.) Nagyon megszerettük és szí­vükbe zártuk Gagarin elvtárs kedves feleségét, a szerény de hős szovjet asszonyt, Valentyi­na Ivanovnát, és drága kisleá­nyukat, Gálocskát (Taps.) A „csaknem teljes Gagarin család’’ látogatása hazánkban, s az ő je­lenlétük különböző rendezvénye­inken, sikerrel gazdagította né­pünk nagy/ ünnepét és újabb és újabb barátokat szerzett a nagy szovjet népnek. Drága barátunk, Jurij Alek­szejevics! Most, amikor búcsú­zunk öntől, megkérjük, adja át forró elvtársi, baráti üdvözletün­ket a békéért az első sorbán harcoló szovjet népnek, dicső kommunista pártjának, a Szov­jetunió kormányának és sze­mélyesen Nvikita Szergejevics Hruscsov elvtársnak. (Nagy taps.) Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk önnek és kedves csa­ládjának. (Nagy taps.) Kívánjuk, hogy bátor űrhajós-társaival együtt szerezzen még sok-sok di­csőséget hazájának, az egész szo­cialista tábornak, s a haladó emberiségnek. A magyar dolgo­zó nép önt — bármikor jár er­refelé — mindig igaz barátjaként, szívesen, tárt karokkal fogadja. Szerencsés utat, Gagarin elv­társ! A viszontlátásra! A beszédek elhangzása után úttörők hatalmas rózsacsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek akik ezután elbúcsúztak a meg­jelent párt- és kormányvezetők­től, diplomatáktól, majd a bu­dapestiek üdvözlésére indultak. Az egybegyűltek forró szeretet­tel éltették, s akik tehették öle­léssel, kézszorítással búcsúztak a Gagarin családtól. A sokáig inte­gető ezrek előtt 9 óra után né­hány perccel emelkedett magas­ba vendégeink II—14-es külön- repülőgépe. Jurij Gagarin beszéde Hosszan zúgott a taps, amikori a küldöttség megérkezett a repü­lőtérre; Jurij Alekszejevics Ga­garin és felesége, Valentyina Iva­novna, karján Gálocskával, Ny. P. Kamanyin altábornagy, a Szov jetunió hőse, s társaságukban Kállai Gyula és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Az ünneplés még csak fokozódott, amikor a Gagarin család fellépett a díszemelvény­re, s a hős űrhajós a mikrofon elé lépett. — Drága Barátaim! Örömmel fogadtuk az önök meghívását, s néhány nagyszerű napot töltöt­tünk gyönyörű hazájukban. Jár­tunk Budapesten, Sztálinváros- ban, Pécsett, Komlón — innen visszatérőben Sárbogárdon és Dombóvárott is megálltunk — a magyar dolgozók százezreivel ta­lálkoztunk, s e találkozások min­denütt forró hangulatúak, szívé­lyesek, testvériesek voltak. — Hazánkba visszatérve be­számolunk majd a szovjet dolgo­zóknak, milyen őszinte, nyílt lé­lekkel, milyen szeretettel fogad­tak bennünket, a szovjet nép képviselőit Magyarországon. — Mégegyszer teljes szívemből köszönöm a szívélyes meghívást, a meleg fogadtatást, mind a ma­gam, mind a velem együtt utazó elvtársak nevében népüknek, központi bizottságuknak, kormá­nyuknak, s külön is köszönöm a derűs, ragyogó arcokat, a nyílt szíveket, a forró szeretet ezernyi megnyilvánulását, amellyel ben­nünket, szovjet embereket körül­vettek. Köszönet mindazért, amit értünk tettek. — Éljen a magyar—szovjet ba­rátság! Éljen a világ dolgozóinak megbonthatatlan barátsága! A viszontlátásra, drága barátaim! — búcsúzott hosszantartó, viha­ros nagy taps közben Jurij Alek­szejevics Gagarin. Kállai Gyula beszéde Ezután Kállai Gyula, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja lépett a mikrofonhoz. Drága Barátunk! Kedves Jurij Alekszejevics! Kedves Valentyina Ivanovna! Drága kis Gálocska! Kedves Elvtársak! — Sajnos, elérkeztünk a búcsú pillanatához. Amikor a forradal­mi munkás—paraszt kormány az egész nép nevében meghívta Jurij Gagarint, a hős űrrepülőt, azt kívántuk: Jöjjön mihama­rabb, és legyen a vendégünk mi­nél hosszabb ideig. Ezért sajnál­kozunk amiatt, hogy eltelt az idő, s most búcsúznunk kell tő-, le. — E rövid három nap alatt is százezrek és százezrek ismerked­hettek meg a szovjet nép e nagy­szerű fiával, örültek mosolyának, feszült figyelemmel hallgatták szavait. A budapestiek, sztálinvá- rosiak, pécsiek és komlóiak büsz­kék arra, hogy fogadhatták a vi­lág első űrhajósát. Az egész magyar nép büszke arra, hogy hazája földjén járt Gagarin elvtárs. Bárhol is jelent meg kedves vendégünk — a nagygyűlésen, az utcán, vagy a Népstadionban — mindenütt tízezrek és százezrek üdvözölték forró lelkesedéssel, mindenki szeretett volna kezet- rázni vele, megölelni és meg­csókolni őt. Jurij Alekszejevics Gagarin személyén keresztül népünk forrón üdvözölte és köszöntötte barátunkat és testvérünket, a hatalmas szov jet népet,

Next

/
Thumbnails
Contents