Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
2 TOLVA WIEGTE! VEPÜJSÄG 1961. augusztus 23. Az ENSZ közgyűlése folytatta a tunéziai kérdés megvitatását A berlini New York (MTI). Mint már jelentettük, az ENSZ rendkívüli közgyűlése hétfőn délután — magyar idő szerint 20,28 órakor •— ismét összeült, s folytatta Tunézia Franciaország ellen emelt panaszának megvitatását. Mint az AP közli, a szünetben Ghana, a Mali Köztársaság, India és Szenegál képviselője is feliratkozott a felszólalók listájára. A kedd délelőtti ülésen pedig Líbia, Argentína, Jugoszlávia, Etiópia és az Egyesült Államok küldötte szólalt fel. Péntek reggelig huszonnyolc ország ENSZ- delegátusa fejti ki véleményét a francia—tunéziai viszályról. A hétfő délutáni ülés első felszólalója Morozov, szovjet küldött volt. A szovjet delegátus beszédében rámutatott arra, hogy az egész nemzetközi közvélemény nagy megdöbbenéssel értesült a francia gyarmatosítók Tunézia ellen indított agressziójáról. A Szovjetunió fel is szólította Franciaországot, szüntesse meg támadását s Hruscsov miniszter- elnök a szovjet nép rokonszen- véről és támogatásáról biztosította a tunéziai népet. A Szovjetuniónak az a véleménye, hogy az ENSZ kötelessége haladéktalanul végetvetni ennek az agressziónak. A NATO katonai tömbben tömörült egyes nyugati országok azonban, úgy látszik, más nézetet vallanak és akadályokat gördítenek a békés rendezés útjába. Áz Egyesült Államok küldöttsége azt is ellenezte, hogy az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésen vitassa meg a bizertai válságot, a Biztonsági Tanácsban pedig mind Amerika, mind szövetségesei ellenezték a francia agresszió megszüntetésére irányuló legmérsékeltebb határozati javaslatot is. A francia agresszió, más nyugati agressziókhoz hasonlóan, a NATO támogatásától függ. Morozov arra is rámutatott, a tunéziai nép jogainak durva megsértése, hogy a franciák Bi- zertában, tunéziai területen támaszpontot tartanak fenn Az elmúlt években Franciaország könyörtelenül . elfojtott minden olyan kísérletet, amely e támaszpont kiürítését célozta. Ily- módon a francia kormány világossá tette, hogy nem hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek Tunéziával szemben. Nem lehet szemethúnyni ama tény felett, hogy amíg Tunézia területén francia csapatok tartózkodnak és a tunéziaiak jogos követeléseit ki nem elégítik, közvetlen veszélyben van Afrika többi népe is. Ezek az események is mutatják. hógy a más országok területén fenntartott nyugati katonai támaszpontok ártanak a nemzetközi légköriek. A tunéziai francia agresszió csupán 1 egyetlen szem azoknak a terveknek a láncolatában, amelyeket a gyarmatosító hatalmak a felszabadító mozgalmak és valamennyi nép Ezuverénitása ellen szőttek. A NATO és a CENTO is támaszpontokat állít fel és ezek alapjául szolgálhatnak a nukleáris agressziónak. Ugyanilyen támaszpontokat tartanak fenn az amerikaiak számos latin-amerikai országban, közöttük Kubában is, továbbá Pakisztánban, Iránban, Törökországban, s több afrikai országban. E támaszpontoknak fontos szerepet szánnak terveikben a nukleáris mániákusok. A szovjet küldött megállapította, hogy a nyugati hatalmak banditamódszerei nemcsak a szocialista országokat, hanem a semleges államokat is fenyegetik. A tunéziai kérdés szerves része annak a problémának, hogy az agresszív katonai bázisokat fel kell számolni szerte a világon. ! . A szovjet küldött követelte a j Tunéziában tartózkodó francia í csapatok haladéktalan visszavonását és más külföldi támaszpontok megszüntetését. Befejezésül ismét hangoztatta, hogy hazája szolidaritást vállal a gyarmatosítást ellenző valamennyi országgal és támogatja az ENSZ-ben a jogaiért küzdő Tunéziát. A Szovjetunió küldötte után felszólaló iráni delegátus sajnálkozását fejezte ki, hogy Fran- ( ciaország képviselője nem vesz részt a vitában, majd annak a reményének adott hangot, hogy békés úton rendeződik a francia —tunéziai viszály. ! Ceylon küldötte arra szólította fel Franciaországot, ne tegyen újabb provokatív lépéseket Tunézia ellen Megállapította, Fran- , ciaország jogtalanul tartja magát , -sértett félnek«, hiszen Bizertá- ban olyan területet tart meg- I szállva, amely nem is az övé és ha ottmarad, akkor durván megsérti Tunézia szuverénitását. A ceyloni delegátus egyrészt támogatta azt a francia igényt, hogy induljanak meg a közvetlen francia—tunéziai tárgyalások, másrészt kérte, hogy a közgyűlés hagyja jóvá az afro-ázsiai országok határozati javaslatát. Ghana küldötte arra mutatott rá, hogy amíg a francia csapatok ottmaradnak Tunéziában, nem szűnt meg az agresszió. I Ez azzal a tanulsággal szolgál i valamennyi afrikai számára, hogy az imperializmussal nem szabad ; barátkozni. A ghanai küldött az afro-ázsiai országok határozati javaslatát »túlságosan mérsékelt- | nek« nevezte, hiszen nem tartalmazza Franciaország megbélyeg- ! zését. Hírügynökségi jelentések sze- i rint a ghanai küldött után a í Mali Köztársaság képviselőjé kért szót. | Megállapította, hogy Francia- ország a közgyűlés vitájáról való távolmaradásával beismerte: a vádlottak padján a helye. Képtelenség azt állítani, hogy Bizertára a Nyugatnak szüksége I van »védelme« szempontjából. A I nyugati államok túlságosan is j hallgattak a bizertai kérdésről, i mert féltek tőle, hogy láncreak- ! cjó indul meg és ők is elvesztik támaszpontjaikat — mondotta. | Végül kifejezte reményét, hogy a francia kormány észretér és a tunéziai nép óhajának megfelelően visszavonja csapatait Bi- zertából. India küldötte a francia—tunéziai tárgyalások megindítása mellett foglalt állást, Szenegál küldötte csatlakozott ehhez az indítványhoz. Ezután, magyar idő szerint 22 óra 48 perckor végétért az ENSZ közgyűlésének hétfő délutáni ülése. A legközelebbi ülést kedden, magyar jdő szerint 15,30 órára tűzték ki. A bizertai kérdés ENSZ-vitájának világvisszhangja New York (MTI) A világsajtó és a hírügynökségek élénken | kommentálják a bizertai kérdés ' ENSZ-vitájának alakulását. Az 1 AP kommentárjában rámutat az ] Egyesült Államok előtt álló , »dilemmára«. A hírügynökség szerint ugyanis az Egyesült Ál- I lamok tartózkodni fog a 32 or- j szág határozati javaslatának vi- ! tájában. Ez a hír — mint az AP írja — kiváltotta az ENSZ afroázsiai csoportjának rosszallását: j ezek az államok úgy tekintik a ! vitát, mint a Kennedy-kormány | nagy hangon meghirdetett gyar- i matosítás ellenes politikájának I próbakövét. Egyébként ENSZ-kÖ- I rökben tartja magát az a meg- | állapítás, hogy a meglehetősen enyhe fogalmazásé afro-ázsiai határozati javaslat megfogja kapni a szükséges kétharmados többséget. Az Egyesült Államok kényes helyzete foglalkoztatja a Washington Post című amerikai lapot is, amely vezércikkében azt javasolja, hogy az Egyesült Államok szavazza meg az afro-ázsiai határozati javaslatot, A Combat című párízSi’polgári lap helyteleníti Fráhciaország küldöttének távolmaradását az ENSZ rendkívüli közgyűléséről. A lap sajnálkozik amiatt, hogy »visszautasítás “híján« a Francia- ország ellen; »képzeletbeli« vádak »propaganda-valósággá« válnak. A lap a továbbiakban a de- gaullei politika szellemében heves támadást indít az ENSZ ellen. Az Humanité, a kommunista párt lapja keddi számában szembeszáll ezzel az állásponttal. Az újság rámutat: »De Gaulle ugyan mélyen megveti azt a szervezetet, amit ő csak egyszerűen »az izének« nevez, azonban akár tetszik, akár nem, ez az »izé« magába foglalja a nagyhatalmak többségét és az újonnan függetlenné vált országok nagyrészét is. Az ENSZ illetékességét vitatni, már előre semmibe venni határozatait — ez nem old meg semmit és nem gyakorol hatást senkire. Hivatalos kairói forrás szerint eddig az Egyesült Arab Köztársaság ötezer polgára jelentkezett önkéntesnek, hogy harcoljon Tunéziában. Franciaország ellen. Az önkénteseket katonai kiképzésben részesítik. egyre inkább nyugvópontra jut, jóllehet Nyugaton egyes körök még mindig nem hagytak fel a háborús hisztériakeltéssel. Idetartozik Johnson amerikai alelnök beszéde és • nyugat-berlini látogatása, s azok a kijelentései is, amelyeket Kennadyvel folytatott megbeszélése után tett a „szabad világ biztonságának megőrzéséről”. De idetartozik Adenauer kancellár provokatív nyugat-berlini látogatása is, amelyre kedden került sor. Ugyanakkor azonban vitathatatlan tény, hogy Nyugatról mind több józan hangot hallani, amely a tárgyalásokat követeli. Jellemző, hogy Rusk amerikai külügyminiszter is kénytelen volt a berlini kérdéssel kapcsolatban a tárgyalások fontosságát kihangsúlyozni. Több lap arról ír, hogy a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások rövidesen megkezdődnek. A New York Herald Tri- * bűne pedig már egyenesen azt írja, hogy csak a tárgyalások helyét és idejét kell meghatározni, valamint azt. hogy milyen szinten folyjanak majd a megbeszélések. A végső szót Berlinnel kapcsolatban nem a katonáknak, hanem az államférfiaknak kell kimondani — írja a New York-i újság. Megváltozott a nyugatnémet lapok hangneme is. A hamburgi Die Welt szerint Adenauer és Jonhson arról tanácskoztak, hogy a nyugati hatalmak készek tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval. A lap azt írja, hogy a szeptember közepén tartandó nyugatnémet parlamenti választások után a nyugati hatalmak javaslatot is terjesztenek majd a Szovjetunió elé. A Rheinnische Post ezt írja: Washington és London a tárgyalóasztal felé igyekszik. Vajon mit tehetne más a szövetség; kormány, tekintettel az ország és Berlin helyzetére, mint azt, hogy hozzájárul ehhez. Érdemes ezzel a megváltozott hangnemmel kapcsolatban a máskor oly harcias Strauss hadügyminiszter egy választási gyűlésen mondott beszédéből idézni: A miniszter szerint „nem szabad, hofjy a nyugati hatalmakat elragadják érzelmeik.” Strauss hozzátette, hogy a nyugati politikának nem célja a német kérdésnek háború útján történő megoldása. A nyugatnémet hangváltozással kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy Nyugat-Németország választások előtt áll, s a közvélemény rendkívül élesen ítélte el Adenauer, Strauss és a többi harcias bonni politikus háborús kijelentéseit. A választási kampányon túl azonban nem kétséges, hogy a Nyugat egyre jobban közeledik a tárgyalásokhoz, s ebben elsősorban az angol állásfoglalás volt fontos. A hisztériakeltés csúcspontján Macmillan miniszter- elnök és Lord Home külügyminiszter vadászni mentek, mintegy ezzel is bizonyítva, hogy egyrészt nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a berlini válságnak, másrészt a nyugati szövetségesek között távolról sincs meg az az egyetértés, amit szeretnének. A világ közvéleménye előtt egy percig sem kétséges, hogy az NDK egy szuverén állam jogával élt, amikor lezárta államhatárait. Ez elejét vette annak, hogy Nyugat-Berlin továbbra is a nyugati hatalmak felforgató tevékenységének középpontja legyen. Természetesen ez önmagában még nem jelenti a végső megoldást. A következő feladat a német béke- szerződés megkötése, Nyugat- Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánítása, mert csak ez biztosíthatja a békét Európa központjában. Erfurt — kerület fiataljaiból megalakult az KOK első fegyveres ifjúsági ezrede Adenauer kedden látogatott Berlin (MTI): Adenauer nyugatnémet kancellár kedden Nyugat-Berlinbe repült. Napi programjának keretében a többi között részt vett a városi parlament rendkívüli ülésén és megbeszélést folytatott Brandt nyugat-berlini polgármesterrel. A kancellár a nap folyamán sajtó- értekezletet tartott, majd visszatért Bonnba. Bizonyos nyugati csapatmozdulatoktól eltekintve — most az angolok tartották szükségesnek riadókészültségbe helyezni Nyu- gat-Berlinben állomásozó egységeiket — a helyzet Berlin körül nyugodt. Minden jel arra mutat, hogy a nyugatnémet hivatalos körök bizonyos mértékig vissza- I láncoltak kezdetben mutatott har ; rá as álláspontjuktól. Strauss hadügyminiszter egy választási gyűlésen mondott beszédében például kijelentette, „nem szabad, hogy a nyugati hatalmakat elragadják érzelmeik”. A hadügyminiszter szerint a nyugati politikának nem célja, hogy a német kérdést világháború árán oldja meg. Egyes nyugatnémet körök azonban nem tágítanak. ,A frankfurti polgármester utasítására például leragasztották a lipcsei őszi vásárt hirdető plakátokat. A polgármester ezt az intézkedést „politikai állásfoglalásnak” nevezte. Kennedy elnök hétfőn megbeszélést folytatott a Nyugat-Né- metországból hazatért Johnson alelnökkel. Az alelnök látogatását „sikeresnek és fontosnak” értékelte. Az elnök ismét hangoztatta, hogy a Nyugatra súlyos felelősség hárul Nyugat-Ber- linnel kapcsolatban, Berlin (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság fiataljai a Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívására tömegesen jelentkeznek önkéntes szolgálatra a fegyveres alakulatokhoz. A szocialista haza államhatárainak védelmére a múlt hét péntekje óta csupán az erfurti kerületben 1235 fiatal jelentkezett, s mint a »Neues Deutschland« kedden vezetőhelyen közit; a Szabad Német Ifjúsági Szövetség felállította az első ifjúsági ezredet. Az NDK fővárosában, a demokratikus Bei’linben az államhatár több szakaszán máris ott láthatók a kékinges fiatalok, amivel lehetővé vált, hogy a munkásőrök egy- része visszatérjen munkahelyére, és folytassa a termelőmunkát. A demokratikus Berlin határa mentén sok helyen még dolgoznak az építőmunkások, a betonlapokból épülő fal több helyen már két méter magas. Az NDK központi lápjai kedden is oldalszám közölnek nyilatkozatokat és leveleket, amelyek azt mutatják, hogy a dolgozók egyetértenek a kormány határbiztosító óvintézkedéseivel és egyre növekvő bizalommal folytatják az új helyzetben országénítő munkájukat abban a szilárd meggyőződésben, hogy igenis csökkent a háborús veszély. A Neues Deutschland keddi vezércikkében kiemeli: »A nyugatberlini háborús tűzfészket jóllehet, még nem sikerült teljesen elfojtani — ez majd csak akkor következik be, ha demilitarizált, szabad várossá nyilvánítják Nvu- gat-Berlint — ezt a háborús tűzfészket azonban most ellenőrzés alá helyeztük.« Politikai megfigyelők most már csak a »hidegháborús politika rezervátuma«-ként említik Nyu- gat-Berlint, ahol a hidegháborús politika csődtömegével elfoglalt hisztérikus hangú »frontvárosi« politikusok lecsillapítására, vagy éppen bátorítására, egymásnak adják a kilincset nyugati államférfiak és diplomaták. Kétnapi tartózkodás után hétfőn utazott el kíséretével Johnson amerikai alelnök, kedden pedig 8 órai tartózkodásra Adenauer kancellár érkezett Nyugat- Berlinbe. Adenauert ez alkalommal feltűnően hűvös fogadtatásban részesítették. A szenátus ugyanis sértődött, amiért Adenauer csak Johnson alelnök látogatása után határozta el magát a látogatásra. »Ha a szövetségi köztársaság kancellárja ma ismét hozzánk érkezik, nem remélheti, hogy a nyugat-berliniek a szívük melegével üdvözöljék. Csalódtunk benne. Tévedés lenne, ha azt várná, hogy ugyanolyan szívélyességgel fogadják, mint ahogyan Johnson amerikai alelnököt fogadták« — írja keddi vezércikkében a Morgenpost. A szenátus különben folytatja az NDK kezelésében lévő nyugat-berlini magasvasút (S—Bahn) elleni bojkottot. Otto Arndt, az NDK államvasutai nagy-berlini igazgatóságának elnöke hétfőn a Friedrichstrasse-i pályaudvaron tartott nemzetközi sajtóértekezleten elmondta: Augusztus 13-a óta a nyugat-berlini szenátus fel- bujtására a huligánok 63 kocsit rongáltak meg és ezzel 200 000 márka értékű kárt okoztak. »A szenátus által felbújtott huligánok egyrésze 8 márka napidíjat kap a .városkasszából« — mondotta Arndt elnök.
