Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK’ Zekszárd könyvtár TOLNA MEG sy A MAÖYA R SZQCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MÍGYEI BIZOTTSÁGA LS MEG YH TA.NÁCS UP 3' V a sárnap 1961. augusztus 20. XI. évfolyam Augusztus 20f a magyar néphatalom ünnepe írta: Augusztus 20-a a magyar dolgozó nép nagy ünnepe. Ezen a napon, 1949. augusztus 20-án fogadta el és hirdette ki ünnepélyes külsőségek között a magyar országgyűlés a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Az alkotmány megteremtése egy jelentős történelmi fejezet lezárása volt népünk életében. Az alkotmánnyal befejeződött egy átmeneti időszak, amely a feiszabadulással vette kezdetét, s amely időszak főbb jellemzője a hatalom birtokáért folyó harc volt. 1949. augusztus 2Q-a azt jelképezi, hogy eldőlt az a harc. amely a magyar munkásosztály pártjának vezetésével, a felszabadulás által teremtett, megváltozott körülmények között folyt és amely harc a magyar dolgozók számára egy évezreden át megannyi csalódást és szenvedést, a felszabadulás után pedig megannyi dicsőséget és győzelmet hozott. Ebben a harcban a fő kérdés a politikai és gazdasági hatalom birtoklása volt. A felszabadulás utáni idők minden politikai sikere egy-egy lépcsőfokot jelentett további újabb győzelmek kivívásához, s azok a gazdasági intézkedések, amelyek az alkotmányt megelőzték, azt szolgálták, hogy a magyar proletáriátus megfelelhessen nagy történelmi küldetésének, a kizsákmányolás teljes felszámolásának, a kizsákmányolástól mentes társadalmi rend teljes felépítésének. Az 1945. és 1948. közötti időszak harcainak gyümölcse volt az. hogy a számos polgári vonást magánviselő munkás-paraszt demokratikus diktatúrát egy fejlettebb forma — a szocializmus építése időszakának egyetlen helyes formája — a proletáriátus diktatúrája Váltotta fel. Az azóta eltelt 12 esztendő a magyar nép gyakorlatában is bebizonyította, mennyire történelmi szükség- szerűség volt az, hogy ez a változás bekövetkezzen. Az alkotmány megszületése betetőzése volt a munkáshatalom megteremtése folyamatának, s ugyanakkor magába foglalta a további fejlődés irányát és feltételeit. Szocialista típusú alkotmányunk történelmi jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy az alaptörvény erejével mondja ki: ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. A képviseleti szervekben, e szerveken keresztül a dolgozó nép vette kezébe saját sorsának irányítását. A munkások és parasztok az általuk demokratikus elvek szerint megválasztott és a választók által visszahívható küldöttek útján gyakorolják a hatalmat. Alkotmányunk a hatalom kérdésének rendezésén túlmenően számos konstruktív rendelkezést tartalmaz, mely rendelkezések szintén a kizsákmányolástól mentes társadalmi Dr, Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács VB. titkára rend felépítését szolgálják. Kimondja az alkotmány, hogy a termelőeszközök az egész társadalom tulajdonában vannak, a termelt javak nem egyesek gazdagodását szolgálják, hanem azokkal az egész társadalom rendelkezik. Rámutat az alkotmány, hogy a Magyar Népköz- társaság törekszik megvalósítani a szocialista elosztási elvet, miszerint mindenki képességeinek megfelelően vegyen részt a társadalom feladatainak megvalósításában, s ugyanakkor mindenki végzett munkája arányában részesedjen a termelt javakból. Rögzíti alkotmányunk a munkához való jogot, a társadalom minden tagja számára és kötelességévé teszi az állam szerveinek, hogy a tervgazdálkodás eszközével és a népgazdaság fejlesztésének helyes vitelével biztosítsák, hogy a munkához való jog a dolgozóknak reális, valóságos jogává váljék. Meghatározza az alkotmány a szocialista típusú állami szervek rendszerét, a Magyar Népköztársaság ország- gyűlésétől a Népköztársaság Elnöki Tanácsán és a Minisztertanácson keresztül a helyi tanácsokig. Az alkotmányban nyert törvényi megfogalmazást az, hogy a szocialista típusú legfelső államhatalmi szervek létrehozásán túlmenően létre kell hozni a szocialista típusú helyi államhatalmi szerveket is. Rendelkezik az alkotmány a bíróság és az igazságszolgáltatás szocialista építéséről, továbbá gondoskodott arról is, hogy az új szocialista ügyészi szervezet alapjait lerakja. Mindezeket figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy alkotmányunk még nem a felépült szocializmust tükrözi — hiszen számos rendelkezését azóta valósítjuk meg —, hanem azt a történelmi tényt foglalja magába, mely szerint a szocializmus építésének a feltételei népünk harcainak eredményeképpen megteremtődtek. Megvan a proletárhatalom és a döntő termelési eszközök össznépi tulajdonban vannak. Ugyanakkor a törvény erejével szabja meg a szocialista építés irányát. Az azóta megtett út azt igazolja, hogy ez az irány helyes volt. Megteremtettük szocialista államszervezetünket, benne kiépítettük a tanácsok rendszerét. A tanácsok megalakításával lényegesen közelebb került az államhatalmi tevékenység az egyszerű emberekhez. Munkások és parasztok tíz és tízezrei kapcsolódtak be az államhatalmi feladatok konkrét megoldásába. Kiépültek szocialista bíróságaink, és kifejlődött az új, szocialista ügyészi szervezet. Ez utóbbiak a hatalmi és igazgatási szervekkel egyetemben hatékony eszközzé lettek a szocialista társadalmi rend védelmében és továbbfejlesztésében. Erős szocialista ipart teremtett népünk, és ez év tavaszán lényegében befejeződött hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése. Tolna megyében a fejlődés országosan elfogadott ütemét tartva, sorra valósulnak meg az alkotmány előírásai. Megyénk dolgozó népe évről évre újabb győzelmeket ér el, mind a szocialista gazdaság megteremtésében. mind a kultúra felvirágoztatása terén. Ez év tavaszán megyénkben is befejeződött lényegében a termelőszövetkezetek szervezése, számszerű fejlesztése. Megyénkben a tanácsi szektor szántóterületének 93 százalékán a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Jelenleg 159 mezőgazdasági tsz működik a megyében, közel 46 000 taggal. ' * A mezőgazdasági termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése. az átszervezés megmozgatta az egész társadalmat. Hallatlan nagy feladat volt ez. azonban semmivel sem látszik könnyebbnek az a munka, mely azt célozza .hogy a termelő- szövetkezetek valóban, tartalmukban is szocialista nagyüzemű gazdaságokká váljanak. Ezernyi gond, fejtörés és ötlet jellemzi azt a folyamatot, amely jelenleg a mezőgazdaság terén végbemegy. Az emberek ezrei nap mint nap vívják harcukat a széthúzás, a maradiság ellen, az értetlenség ellen. Ennek a küzdelemnek az eredményei ma még csak részben látszanak, de a kilátások biztatóak. Még egyetlen évben sem folyt olyan szervezetten és hozzátehetjük azt is. hogy olyan eredményesen a tavaszi munka a mezőkön, mint ez évben. Az idei aratás és cséplési munkák a szokatlanul nagy hőség ellenére is jó ütemben haladnak. A gabonatermés jó. Ami a további kilátásokat illeti, nem kétséges, hogy megyénk termelőszövetkezeti parasztsága mindent el fog követni annak a célnak az érdekében, hogy számításai, tervei, amelyekért ez évben is már annyit dolgozott, megvalósuljanak. A gépállomásokon üzemben lévő közel 1000 traktor és mintegy 100 arató-cséplőgép mellett ma már a termelőszövetkezetek 321 traktora, jelentős számú tehergépkocsija és más mező- gazdasági gépe segít a mező? gazdasági munkák végzésében. Hasonló fejlődésről adhatunk számot az ipar területén is. Az alkotmány megszületésének időszakában megyénk nem rendelkezett számottevő iparral. Az ipar szocialista szektora, az állami helyi ipar és a szövetkezetek volt kisiparosok műhelyeiben kezdték meg tevékenységüket. A munkások odaadó hozzáállása, valamint a népgazdaságtól nyert támogatások következtében ma már megyénk vállalatainak jelentős része (Folytatás a 2. oldalon.)
