Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-16 / 166. szám
1961. ftrBliS E& Ä Központi Statisztikai Hivatal jelentése népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról, 1961. első félévében 1961. első hat hónapjában — a második ötéves tervidőszak első íélévében — a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi, Ip 1961. első félévében — előzetes adatok szerint — az állami ipari vállalatok napi átlagos teljes termelése mintegy 13 százalékkal volt több, mint 1960. első felében. A tervnek megfelelően legnagyobb mértékben a gépipar és a vegyipar termelése nőtt. Az egészségügyi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik. a r állami ipar első félévi teljes termelési tervét mintegy 4 százalékkal túlteljesítette. Az egyes, minisztériumok teljes termelési tervüket a félév folyamán a következőképpen teljesítették: Az 1961. első félévi termelés, az 1961. első félévi terv százalékában Kohó- és Gépipari Minisztérium iparvállalatai 104 Nehézipari Minisztérium iparvállalatai 104 Könnyűipari Minisztérium iparvállalatai 102 Élelmezésügyi Minisztérium iparvállalatai 105 Építésügyi Minisztérium építőanyagipari vállalatai 98 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 103 Helyiipari vállalatok 102 Állami ipar összesen: 104 Az egyes fontosabb iparcikkek ] első felében a következőképpen termelése és tervteljesítése 1961. ‘ alakult: Az 1961. első félévi termelés mennyiségben az 1960. első szén kőolaj villamosenergia nyersvas acél melegen hengerelt ao Diesel-mozdony autóbusz tehergépkocsi arató-cséplőgép nitrogén-műtrágya szuperfoszfát tégla cement pámutszövet gyapjúszövet cipő rádióvevőkészülék tel evízióvevőkészülék hűtőszekrény vaj sör félévi félévi termelés terv százalékban százalékban 14 035 500 t 108 102 697 400 t 122 100 3 996 500 mwó 108 99 644 100 t 104 103 944 400 t 106 103 él 721 000 t 123 103 53 db 119 88 1005 db 110 97 1447 db 100 106 1260 db 118 90 148 500 t 113 101 161 400 t 130 110 767 millió db 105 105 744 500 t 101 97 127 millió m2 105 108 15 millió m2 111 105 12 millió pár 112 103 117 300 db 111 87 88 900 db 148 100 6500 db 171 108 7300 t. 88 84 1 894 000 hl 111 103 A félév folyamán számos ipar- vállalatot új üzemrészekkel bővítettek. Megkezdte termelését a Szőnyi Kőolajipari Vállalat úi kőolajfinomító üzeme, üzembehelyezték a győri szerszámgép- gyár új 36 000 légköbméteres új szerelőcsarnokát. Az ózdi kohászati művek részlegesen végrehajtott rekonstrukciója folytán a kohászat acéltermelő kapacitása évi 80 000 tonnával növekedett, stb. A teljes termelési terv jelentős túlteljesítése folytán az ipari készletek megnövekedtek. Egyes ipari termékekből az indokoltnál nagyobb termelői készletek halmozódtak fel. A félév folyamán általában megfelelő volt az ipari termelés energia- és anyagellátása. Egyes anyagfajtákban, méretekben, minőségben azonban továbbra is voltak időleges hiányok. Az állami iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1961 első felében átlagosan 1131 00Ó fő volt, 45 000 fővel, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A félév folyamán — részben a munkanormák rendezésével összefüggésben — a létszám növekedésénél jóval nagyobb mértékben emelkedett a termelékenység. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az állami iparban 1961. első felében mintegy 8 százalékkal volt több, mint tavaly ugyanazon időszakban. 1961. első félévében — az előírásoknak megfelelően — a termelés növekedésének kétharmad része származott a termelékenység és egyharmad része a létszám növekedéséből. Az állami építőipari vállalatok termelése 1961. első felében a tervnek megfelelően alakult: kisebb létszám mellett némileg meghaladta az 1960. első félévi szintet. Mezőgazdaság — felvásárlás 1961 tavaszán az ország összes szántóterületének több mint 95 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A szántóterület 79 szá zalékán a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A termelőszövetkezeti tagok száma meghaladta az 1 200 000-et. 1961 májusában a kenyérgabona vetésterülete 2 234 000 kát. hold volt, némileg kevesebb, mint az előző évben. A búza-vetéste- rület 16 százalékán nagy termőképességű külföldi búzafajtákat vetettek. A kenyérgabona-termés előreláthatólag jobb lesz. mint amilyen az előző évben volt és több, mint amennyivel a terv számolt. A kedvező időjárás hatására ebben az évben a gabo- naneműek betakarítását a szokásosnál korábban kezdték meg és július 8-ig az őszi árpa aratását befejezték, a kenyérgabonának több mint felét aratták le, illetve takarították be. A felvásárolt kenyérgabona jó minő ségű, hektoliter súlya 80 kg felett van. Az 1961. márciusi állatszámlálás időpontjában 1 957 000 darab szarvasmarha, 5 921 000 darab sertés, 2 643 000 darab juh volt i az országban. A szarvasmarhaállomány némileg (0,7 százalékkal) kevesebb, a sertés- és a juhállomány egyaránt 11 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A sertésállományon belül elsősorban a koca- és a ma- iacállomány nőtt nagy mértékben (40, illetve 29 százalékkal). 1961. első félévében — részben az összállományon belül a vágóállatok arányának kedvezőtlen alakulása következtében — 7 százalékkal kevesebb vágóállatot és állati terméket vásároltak fel, mint az elmúlt év azonos időszakában és kevesebbet, mint ameny nyivel a terv számolt 1961 első hat hónapjában — előzetes adatok szerint — a (mezőgazdaság 2300 traktort, csaknem 700 arató-cséplőgépet, 1400 aratógépet és még számos egyéb mezőgazdasági munkagépet kapott. 1961. június 30-án több mint 43 000 traktor, csaknem 5000 arató-cséplőgép és több mint 6000 traktoros aratógép állt a mező- gazdaság rendelkezésére. A gépállomások az első félévben 22 szá zalékkal több gépi munkát végeztek. mint egy évvel korábban. A félév folyamán a mezőgazdaság 460 000 tonna műtrágyát használt fel, 20 százalékkal többet mint 1960. megfelelő időszakában és 24 százalékkal nagyobb területen végeztek talajjavítást, mint egy évvel korábban. Nagy mértékben nőtt az öntözött terület is. Közlekedés 1961 első félévében a közlekedés valamennyi ágazata együttesen 97 millió tonna árut szállított, hét százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A vasút áruszállítása hat százalékkal, a tehergépkocsi közlekedése 16 százalékkal, a víziközlekedésé 7 százalékkal nőtt. A szállítás átlagos távolsága a vasúti és víziközlekedésnél némileg növekedett, a tehergépkocsiközlekedésnél mintegy négy százalékkal csökkent. Növekedett a félév folyamán a távolsági személyszállítás is: vasúton három százalékkal, távolsági autóbuszon 15 százalékkal, hajón három százalékkal utaztak többen, mint az előző év azonos időszakában. A helyi közlekedés eszközei közül az autóbuszokat 13 százalékkal, a taxikat kilenc százalékkal többen vették igénybe, .mint a múlt év első felében. A villamosutasok száma nem változott. Külkereskedelem Az 1961. első félév külkereskedelmi forgalma — részben idényszerű okok miatt, amelyekkel a terv is számolt — behozatali többlettel zárult. 1961. első félévében a tervhez képest a behozatal kisebb, a kivitel nagyobb volt. Ennek folytán a külkereskedelmi forgalom egyenlege, mind a tervezetthez, mind az 1960. első félévihez képest kedvezőbben alakult. A kivitel növekedése, elsősorban a gépkivitel mintegy 20 százalékos, és ipari fogyasztási cikkek kivitelének mintegy 30 százalékos növekedéséből adódott, élelmiszerekből és élelmiszeripari alapanyagokból a kivitel kisebb volt, mint egy évvel korábban, ugyanakkor e cikkek behozatala j — a felvásárlás elmaradása foly- | tón — jelentősen emelkedett. A lakosság jövedelmei és vásárlásai 1961. első félévében a munkások és alkalmazottak részére kifizetett összes munkabér mintegy négy százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A munkabérek növekedése részben a foglalkoztatottság, részben az átlagkeresetek növekedéséből adódott. Az ipari munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a félév folyamán mintegy egy százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának színvonalát. A nyugdíjak címén kifizetett összeg 14 százalékkal növekedett. A lakosság takarékbetétállománya a félév folyamán 1,5 milliárd forinttal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom 2 százalékkal nagyobb volt, mint 1960. első félévében, de elmaradt az 1961. első félévre eló'- irányzott színvonaltól. Az élelmiszerforgalom öt százalékkal nőtt. Zsírból és tejből egyaránt mintegy 11 százalékkal, vajból hét százalékkal, sajtból és cukorból mintegy négy százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás. A forgalombahozott húsmennyiség ugyanannyi volt, mint a múlt év első felében. A kiskereskedelmi élelmiszerellátás egyes cikkekből időnként nem volt kielégítő, A vendéglátó és üzemi étkeztetési vállalatok eladási forgalma hat százalékkal nőtt. A városi piacokra felhozott élelmiszermennyiség is meghaladta a múlt év első félévi szintet* A piaci árszínvonal a félév egészét tekintve átlagosan 5—6 százalékkal alacsonyabb vólt, mint a múlt év azonos időszakában. 1961. első félévében a ruházati cikkek eladási forgalma kisebb volt, mint 1960. első felében. Egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma ugyanakkor jelentősen nőtt. Például televízió vevőkészülékből 56 százalékkal, mosógépből 29 százalékkal többet, személyautóból csaknem háromszor annyit adtak el, mint egy évvel ezelőtt.- A kereskedelem árukészlete a félév folyamán mintegy 700 millió forinttal nőtt és 1961. július végén meghaladta a 19 milliárd forintot. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális eredmények i9éi június 30-án az ország lakosainak száma 10 Ö46 000 volt, 25 000-rel több, mint a félév elején. A lakosság számának növekedése a félév folyamán nagyobb volt, mint 1960. első felében, ami a halálozások jelentős csökkenésével függ össze. A születések száma mintegy három százalékkal csökkent. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság: míg 1960. első felében 1000 élveszületett közül 52 halt meg egy éves kora előtt, addig eí' óz arány 1961. első felében 46 volt. 1961. első felében a társadalom- biztosításba bevontak száma 500 ezer fővel, 9 400 000-re emelkedett. Ezzel a lakosok 94 százaléka részesül a társadalombiztosítós juttatásaiból. A kulturális érdeklődés további fokozódását jelzi, hogy az 1961. Ünnepi Könyvhéten — előzetes adatok szerint — 100 000—150 000 példánnyal több könyvet adtak el, mint az elmúlt évi könyvhéten. A félév folyamán nagy mértékben — 40 000-rel, 143 000-re — nőtt a televízióelőfizetők száma. A mozilátogatók száma mintegy négy százalékkal kevesebb volt, mint 1960. első felében, de a félév folyamán az ország minden egyes lakosára számítva így is hét mozilátogatás jutott. A községek kulturális fejlődését elősegítette, hogy a félév folyamán további 30 községbe vezették be a villanyt. Jelenleg a községek 93 százaléka van villannyal ellátva. Budapest, 1961. július hó 16. Központi Statisztikai. Hivatal Erősödnek a takarékszövetkezetek Dombóvárott, Bonyhádon és Bátaszéken — több a betétkönyv, mint a lakóház 1956 végén alakult meg az első falusi takarékszövetkezet Tolna megyében Dunaföldvár községben. Nem sokkal később megalakult a második Bátaszéken és azóta fokozatosan alakultak újabbak és újabbak megyeszerte. Ma már 21 takarékszövetkezet működik, s a takarékszövetkezetek öt helyen kirendeltséget is szerveztek. Ezzel az volt a cél, hogy azok a területek is bekapcsolódjanak a takarékszövetkezeti életbe, amelyeken nem tudna önállóan működni. A falusi lakosság csakhamar felismerte a takarékszövetkezet jótékonyságát. Száz forint részjegy befizetése ellenében szabályzatnak megf"lelően hitelt vehet fel különféle áruféleségek vásárlásra. Ez annál is inkább előnyös, mert hiszen a falusi lakosság részére más téren nemigen nyílt lehetőség hitel felvételére, márpedig a vásárlásnál gyakran jól jön a kölcsön. A legerősebb takarékszövetkezet megyénkben a bátaszéki. Itt közel hárommillió forint betéttel rendelkezik a mintegy 1700 tag. A bátaszékin kívül több szövetkezet is van, ahol a betét meghaladja az egymillió forintot. A megyében összesen 17 millió forint betéttel rendelkeznek a takarékszövetkezetek, s közel tízezer, főként dolgozó paraszt taggal. Eddig hozzávetőlegesen 15 000 alkalommal nyújtottak hitelt tagjaiknak. A takarékszövetkezeteken belül mintegy 6000 betétest tartanak nyilván. Igen örvendetes, hogy a fiatal takarékszövetkezetek nagy része már annyira megerősödött, hogy nyereségesen működik. Nemcsak a takarékszövetkezetek működése, hanem a takarék- betétkönyvek nyilvántartója is arról tanúskodik, hogy Tolna megyét takarékos j emberek lakják. Nagyon sok melységben meghaladja a lakóházak számát a takarékbetétkönyvek száma. Bonyhádon például több mint kétszerese a takarékhetétköny vek száma a lakóházaknak. Dombóváron és Bátaszéken ugyancsak jóval meghaladja a takarékbetétkönyvek száma a lakóházak számát. Az átlágbetét több községben meghaladja a 2000 forintot.
