Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

1961. július 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A helység kovácsa... ... ÍGY HÍVJAK A FALU­BAN, de én inkább a helység ezermestere nevét adnám Schill Józsefnek, a kovácsműhelyben és a műhelyen kívül ösz- szehordott gépek, kocsik, gépalkatrészek, kerékpárok láttán. A műhelyben, amely mellesleg elég kicsi befogadó- képességű, van minden: bá­dogból készült kéményszegély, kiélesített ekekapa, motorke­rékpár-alkatrész és az ablak­ban van egy vekkeróra, ame­lyet nem azért állítottak a mű­hely ablakába, hogy az időt mérje. Áll az istenadta és gazdája javítás végett adta be az ezermester műhelyébe. Schill József, a kisszékelyi Április 4. Tsz kovácsa nem­csak most. a nyári munkator­lódások idején, de az év vala­mennyi napján jóval túldol­gozza a 10 órát. Mint iparos csaknem egyedül maradt a községben Kisiparos társai időközben elhagyták a falut, elvándoroltak, s ki erre, ki ar­ra próbálja szerencséjét, ö ma­radt és nem is bánta meg. Munkája ugyan van bőven, mert nemcsak a tsz 25 pár lo­vára kell patkót verni, kocsikat javítani, sínt húzni, hanem a tsz-tagok építkezésénél a laka­tosmunka elvégzése és a mo­torkerékpárok javítása is reá vár. Az ilyen munkát, ha csak nem nagyon sürgős, a vasárna­pokon, • a szabad idejében végzi. — Sokoldalú szakmunkás Schill József — mondja a tsz elnöke, Jankó Sándor elvtárs. Most is a határban van, a tsz kévekötő-aratógépét javítja. Az aratás kellős közepén nagy gondban van a tsz elnöke, mert a gépállomás kombájnja, a ké­vekötő-aratógépe éppúgy, mint a tsz kévekötő-aratógépe »le­robbant«, leállt. A KISRÉTMELLÉKI DŰLŐ 36 holdas búzatábláján talál­juk Schill Józsefet és Fábián Imrét, a tsz traktorosát. A traktoros sűrűn emlegeti a mennybélieket, mint mondja, haragban van velük. — Az ember dolgozni szeret­ne és ezzel az átkozott masi­nával nap mint nap baj van. Ma is reggel 8 óra óta állunk. És tessék a határidőre befe­jezni az aratást — mondja mérgesen. Még szerencsénk, hogy van a faluban egy ezer­mesterünk, a Józsi, mert a gépállomás javítóműhelyére hiába várunk. A traktoros mérgelődik, Schill József pedig türelmesen dol­gozik. — Megcsináljuk Imre bácsi, ne mérgelődjön — nyugtatja a már nyakig olajos traktorost. A nap már túljutott a de- lelőjén és a két ember ét­ien szomjan dolgozott, délután 3 óráig. Ekkor megindult a gép, a tsz elnöke, Jankó Sándor, mintha mázsás súlytól szaba­dult volna meg, amikor látja, hogy a gép az első próbakör után szépen dolgozik A ko­vácsmester pedig igyekszik vissza a műhelybe, mert ott Is várja a munka. NEM ÉR RA UNATKOZNI, télen, nyáron van mit tenni. A növényápolás idején az asszo­nyok a munkából hazajöhet, beadják a kapákat élesítés vé­gett. Néha 30—40 kapa is so­rakozik a műhelyajtó előtt, így tesznek a fogatosok is és a helység kovácsa, ha kell, a késő esti órákig dolgozik, hogy más­nap, kora reggel a fogatosok átvehessék a kijavított ekeka- pákat, kocsikat. — Aratógéppel eddig még nem volt dolgom. A tsz az idén vette át ezt az eléggé ki­kopott masinát, valamelyik ál­lami gazdaságtól. Az aratás kezdete óta már vagy 1 árom- szor javítottam, de eddig még sikerült a hibát rendbehozni és enélkül bár meglenne a tsz, nekem szakmailag sok új ta­pasztalatot ad az aratógép­javítás, mert tanulok. Schill József nem bánta meg, hogy a vándorlás helyett megmaradt a helység kovácsá­nak, mert még eddig — mint mondja — megtalálta a szá­mítását. — Mint tsz-tag kezdtem hozzá a házépítéshez — mu­tatja a félig kész házat, amely tiszta téglából készül. A helység kovácsa a falu kö­zepén egy szép háromszobás házat épít. Az idénre legalább felét már lakhatóvá is teszik. És amikor a faluból elvándo­rolt iparostársai hazajönnek látogatóba, büszkén beszél ar­ról, hogy ő itthon is megtalál­ta szerencséjét. Megtalálta a szerencséjét, mert munkája van bőven, de meg is tudja mutatni, hogy miért dolgozik Fozsonyiné A Tolna megyei Röntgenernyőkép Szolgálat megkezdte működését a dombóvári járásban Július első napjaiban meg­kezdte a Tolna megyei Röntgen­ernyőkép Szolgálat működését a dombóvári járásban. Cél, a la­kosság teljes létszámú átszúrásé 10 éves kortól felfelé, hogy így felderíthető legyen az ismeret­len tbc-s betegek száma, a fer­tőző források felkutatása, hogy ezeket ismerve még hatásosab­ban küzdhessünk a tbc-s megbe­tegedések terjedése ellen, s a be­tegeket pedig mielőbb gyógyke­zelésbe vehessük, meggyógyíthas­suk, megakadályozhassuk a be­tegség terjedését A szűrővizsgálaton való meg­jelenés kormányrendelettel elő­írtan kötelező, de mindenkinek saját érdeke is, hogy részt ve­gyen, s egészsége tudatában nyu­godtan folytassa munkáját, illet­ve a betegség felderítése esetén időben gyógykezelésben része­süljön, mert a betegség korai fel­ismerésével a gyógyulás is jobb és gyorsabb. Ez, az államnak költséggel járó szűrés sikerés akkor lesz, ha a lakosság teljes számmal részt vesz, amelynek érdekében a párt, tanácsok, vöröskereszt, nőtanács, KISZ-szervezetek aktívái, peda­gógusok jó propagandát fejtettek ki — amit az eddigiek folyamán örömmel tapasztalhattunk. Szük­séges a nagyobb kollektívák, ál­lami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetőinek megértése, akik a sikeres szűrés érdekében jó szolgálatot tehet­nek. Az eddig elvégzett községek­ben a fenti szervek agilis segít­sége és a lakosság megértése folytán 99 százalék feletti ered­ményt (Kocsola. Szakcs) értünk el. Reméljük, a járás többi köz­ségének lakossága is megérti és magáévá teszi a szűrés fontos­ságát és a nagy munkaidő elle­nére is teljes számmal megjele­nik a röntgen-ernyőszűrésen, mely olyan időpontban történik (reggel 6 órától 9-ig, este 6 órá­tól 9-ig), hogy a munkaidőben kiesés ne legyen. dr. Keszthelyi József Ezer hozzájárulás a bonyhádi művelődési ház jövő évi terveihez Még éppen felénél tartunk az évnek. A nyár elmúltával az ősz folyamán vár a zsúfolt prog­ram a népművelés munkásaira. Bonyhádon a járási művelődési házban azonban már a jövő év­re is gondolnak. Ezzel kapcsolatban egy igen érdekes kezdeményezésről szá­molhatunk be. A jövő évi ter­vek elkészítéséhez most gyűjtik az adatokat. Ennek érdekében 1000 bonyhádi lakos véleményét kérik ki, kérdőívek útján. Sze­repel ebben a könyvtől a filmig, az ismeretterjesztéstől a különbö­ző szakkörökig (minden. A tűzrendészeti felkészültségről és a felvásárlásról tárgyalt a megyei tanács vb. Háromszázharminckilenc felnőtt tanul a tamási járásban Kedden ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága dr. Tuska Pál vb-elnök elnökletével. A feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt ha­táridejű vb-határozatok végrehaj­tásáról szóló elnöki jelentés el­fogadása után megtárgyalták a megye tűzrendészeti helyzetét és az önkéntes tűzoltóság munká­ját. A napirendi pont előadója Kovács Mihály tűzoltó osztálypa­rancsnok volt. A napirendi pont vitája során megállapították, hogy lényeges előrehaladás tapasz falható a megye tűzrendészeti felkészültségében. Mint önkéntes tűzoltó egyre több dolgozó segí­ti a tűzesetek megelőzését és az elhárítási munkát. Sokat foglal­koztak több szerv — ktsz, válla­lat — tűzrendészeti helyzetével, így felvetődött az előterjesztett beszámolóban a Dunaföldvári Ci­pész Ktsz, a Tolnai Asztalos és Mázoló Ktsz, a Bátaszéki Épület- karbantartó Ktsz és a Bonyhádi Vegyesipari Ktsz gumivulkanizá­ló üzennének tűrhetetlen helyze­te. Sok gondot jelent a termelő- szövetkezetek tűzrendészeti hely­zete. Különösen a községektől távoleső termelőszövetkezetekben voltak problémák. Ezekben a szövetkezetekben azonban önkén­tes tűzoltóságot szerveztek, közel 400 fővel. A lakóházak tűzkár-statiszti­kája javulást mutat. Az idei év első felében kevesebb lakóház­nál fordult elő tűzeset és össze­sen kisebb kár keletkezett, mint a múlt év hasonló időszakában. Az előforduló tűzesetek azonban változatlanul a felnőttek gondat­lanságáról, felelőtlenségéről ta­núskodnak: még mindig sok a gyermekjátékokból eredő tűz. A mezőgazdaságban, különösen most, a gabonabetakarítás idején van rendkívül nagy fontossága a tűzrendészeti előírások betartásá­nak. A legkisebb gondatlanság, a gabonaszérűk, magtárak megsem­misülését okozhatja. Ezért az előírások betartását, a tüzek meg előzését társadalmi üggyé kell tenni. A következő napirendi pont­ban Lux Sándor felvásárlási ki­rendeltségvezető beszámolója alapján a felvásárlási tervek tel­jesítéséről, a szerződéskötésekről és a gabonafelvásárlásra való fel­készülésről tárgyaltak. A végre­hajtó bizottság megállapította a többi között, hogy általában jól készültek fel megyénk területén a gabona felvásárlására, s ezzel megteremtették a gyors felvásár­lás előfeltételeit. Sajnos ugyan­akkor sok nehézséggel kell meg­küzdeni, hiszen a felvásárlás 17. A bíró arcán vékony, könnyes homály csillog. (Miért is nem hiszitek el. hogy nem én voltam? ... Hová lett a szép öregségem? ... Most menjek a rendőrségre és jelentsem fel magam? Ezt akarjátok? Mert egy régi értelmiségnek elég a na­rancshéj? ... Mondjátok ! ! ! Ne bámuljatok!... Miért néztek így? Én is gyilkos vagyok?... Na­gyon ... szépen ... kérlek ... ben­neteket, ... hagyjatok... Ne bá­muljatok! ... Agyontaposták . .. Téves kapcsolás ... Szörnyű. Meg­fagyott a szoba. Mindenki meg­fagyott. Nem mozdul semmi és senki. A rádiót se hallom... Ne higyjétek! Nem igaz! Nem is volt besúgó! Molnár csak kitalálla, hogy .. . Ártatlan ember volt.. . Ártatlan ember volt a kél kom­munista ... Tudom.) A bíró az asztal szélébe fo- gózkodik. Különben eldőlne. Az özvegyasszony az óráját né­zi. — Szent Isten! Háromnegyed tizenkettő múlt! Gondolatait még csiklandozza a bor, de két óra múlva rande­vúja van. A kórházigazgató méltóságtel­jesen feláll, mintha ezzel a moz­dulattal bezárta volna az ülést. Felesége, nyakára csavarja a nylonsálat, ami a távozás jele. — Megyünk. A szerkesztő utoljára a poha­rába hörpint, és meleg részvét­tel Tomort figyeli. A bíró megszürkült. Olyan mint a szürke téli hófelhő, amelyet technikai előfeltétele meglehető­sen elmaradott. Hídmérleg pél­dául nem áll rendelkezésre. Ezért több helyen, hogy gyorsan tudják átvenni a gabonát, két mérleget használnak. Foglalkoztak a rak­tározási kérdésekkel. Minden jel arra mutat, hogy a tapasztalatok felhasználásával az idei évben zökkenőmentesebb lesz a felvá­sárlás, mint az előző években. A bejelentések című napiren­di pontban különböző ügyekkel foglalkoztak. csak a házak teteje tart és olyan, mint a bogár, amelyet elnyelt a száraz repedés. Foltos homlokán kiüt a verej­ték. — Rosszul vagy? — kérdi ta­nácstalanul a szerkeszti'. A bíró lemondóan legyint. Fé­lelem lóg az arcán, mint szelíd hóesésben a levegő fehércsilla- gos pihéi. — Semmi... Csak álmos va­gyok. • A bíró az összecsukott újság- köteget bámulja. Az asztal túlsó oldalánál áll, nyugtalan vacogásba ernyed. Éj­fél után egy óra. A szoba közepén ácsorog. Mozdulni se mer. Fél, ha megmozdul, megalszik benne a vér. így jó. Mozdulatlanul. Nem érzi, hogy a testtartás kiörege­dett és olcsó, mint egy korhadt, agyonfoltozott állvány. Lappangó, súlyos szemekkel néz. Egyetlen pillanat kell és a szoba összecsuklik. A bútorok keresztbe állnak. A könyvszekrény üvegtüske díszei Nagy érdeklődés nyilvánult meg a dolgozók esti iskolája iránt az elmúlt tanévben a tamási já­rásban. Ez az érdeklődés messze túlhaladja a tavalyit. Míg az el­múlt évben 149 felnőtt tanuló iratkozott be a dolgozók esti is­kolájába, az idén 339 felnőtt ta­nulóval foglalkoztak a járás pe­dagógusai. A tanulóknak 34 szá­zaléka munkás, 27 százaléka pe­a kecses ívű csilláron remegnek. A szemközti Iványi—Grünwald festmény dübörgő áradattal az asztalterítőre borul és a hálószo­ba ajtaja fehér csikorgással re­cseg. (Mégis, mégis meg kell nézni az újságokat... Látnom kell. Ol­vasnom kell a tudósítást! Bizony­ságot, hogy tévedtem! Bizonysá­got, mert ezt a reszketést nem lehet kibírni. .. Nem, nem lehet ez igaz... hogy Molnár Imre közöltük volt? .. . Mégis? ... Csak hallotta valahol és most eszébe jutott? Csak dicsekedett? ... Mol­nár Imre nem ilyen ember. Tu­dom. Ott volt. Talán mindent tud. Talán azt is tudta, csak kí­méletből tagadta el, hogy én tár­gyaltam az ügyet? ... Szörnyű lenne ... Istenem, hát besúgó volt, akit agyontapostak? Agyon­taposták! Kétszáz láb. Alattuk puhára, véresre gyúrva a besú­gó... A börtön lépcsőjén ezer- kilencszáznegyvenháromban .. . Igen, emlékszem, persze, hogy negyvenhárom volt! '.Io,:y is? Nem október? Nem. November volt, határozottan emlékszem. Úgy van, lucskos délelőtt és a kegyelmes úr még a tárgyalástól tanácsi dolgozó is elvégezte esti oktatás formájában az általános iskola nyolc osztályát. A legné­pesebb az iregszemcsei felnőtt általános iskola volt, ahol hat­vanegyen iratkoztak be. Tamá­siban ötvenen, Pincehelyen 36- an, Ozorán — ahol tavaly nem sikerült megszervezni az festi ok­tatást — 34-en, Szakályban pe­dig 33-an iratkoztak be az elmúlt tanévben a dolgozók esti okta­is kihívatott a telefonhoz . . Igen, igen, a tárgyalás alatt szakadt az eső és úgy csurgott az eresz, mintha borsót pergettek volna a börtönudvaron ... Ezerkileneszáz- negy venhái'om november ...) A bíró lobbanó mozdulattal megkerüli az asztalt. Jeges gondolataiba fogódzik, mint az álmatlan alvó, vörös sze­me a mennyezetbe. Az újságba túr. Rebbenő mozdulatai alatt jobb- ra-balra csapnak a suhogó, >árga lapok. (Ezerkilencszázharmincöt... Bé­kési ügy. Tudom. Betörő-banda a Hangya Szövetkezetben ...) Tömör Károly halkan morog. (Szabó Dénes. Kiirtotta a csa­ládját ... Őrület! Micsoda cí­mek! Az ember már ezektől is szívszélhüdést kap!... Ezerki- lencszáznegyvenegy ... Tóth Esz­ter ... Istentelen nő volt, meg­ölte az anyját...) A bíró keze csuklóig az újság­lapok közé csap. Ujjai vigaszta­lanul eveznek a kövér, fekete betűsorok között. (Negyvenkettő ... negyvenhá­rom . . . Április. Szeptember . .. November... Te jó ég! Ez len­ne?) »A kommunisták rej­télyes gyilkossága a börtönben! Bolsevista szadizmus!« A tudósításba olvas. (Ez az! Ez az ! ! !) A bíró mohó tekintetén resz­ketnek a sovány, kopott betűk. Falja a sorokat. (Folytatjuk dig termelőszövetkezeti tag. Sok | tására. 'Bokáig éröV\V (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÁRPÁD

Next

/
Thumbnails
Contents