Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
4 TÓIVÁ WEGYET VEPÜJSÄG 1961. július 13. A megifjodolt Bonyhádi Malom Malomnézésre invitált meg a Baranya-Tolna megyei Malomipari Vállalat igazgatója, Pet- í-óczy Kálmán elvtárs, Bony- hádra. Érdekelt a dolog, hiszen az elmúlt években jónéhány- szor írtunk arról, hogy ideje lenne (modernizálni a megye legöregebb malmát, meg aztán párszor hírül is adtuk ekkor, meg ekkor kezdik meg a rekonstrukciót. A szép tervek évekig nem váltak valóra. Az 1957-es programot „elvitte” az ellenforradalom, utána a telep meglévő épület-adottságai akadályozták a terv megvalósítását. Végül aztán a múlt év második felében megkezdhette a imunkát a budapesti Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat, márciusra elkészült az új malom, Ötmilliót költöttek rá. — Még hasznunk is - volt a késedelemből — jegyzi meg Petróczy elvtárs, mert most valóban a legkorszerűbb megoldásokat tudtuk alkalmazni. A technika fejlődése ma sokkal gj'orsabb, mint régen, ami öt éve még korszerű volt, az (ma már elavultnak számít, mert van már jobb. Mintha nem dolgoznának, olyan nagy a csend a telepen; Pedig „teljes gőzzel” megy a munka már három hónapja az új malomban, csak a zaj nem akkora, mint régen. — mondja az igazgató. Az új imalom épülete pár méterre van a régi mellett. Az első, ami szembetűnik: Sokkal kisebb a réginél. És zaj sem hallatszik belőle. Az ajtónál pedig szinte ösztönösen keresem a lábtörlőt, mert mielőtt az ember egy parkettás szobába, szőnyegre lép, illik a lábat letörölni. Igen, parkett és szőnyeg. És talán ez fejezi ki legjobban a változást. Ilyet még — malomban — nem láttam. De nézzünk körül először a régi üzemben. Állnak a gépek a hatalmas teremben, egyet- kettőt (már le is szereltek, elvittek, a többi még ott árválkodik. A hengerszékek életkora iránt érdeklődöm. Jól látszik a márka az egyik masinán: Ganz Danubius. Ahhoz azonban már vastag porréteget kell letörölni, hogy a gyártási évszámot is megtudjuk: 1918. De nem ez a legöregebb. A mellette lévő 1898-ban készült. Abban az időben korszerűek voltak, megfeleltek a világszínvonalnak (bár a magyar gépipar fejletlen volt, a tradicionális malomipar és a malomipari gépgyártás világhírre tett szert.) A mai követelményeknek azonban már nem felelnek meg, rengeteg bennük az anyag, nehezek, teljesítményük is alacsony. De nem is a gépek jelzik elsősorban a korszerűtlen technikát. A hengertermet szinte behálózza a rengeteg, deszkából készült futócső, felvonó. Hogy hány rövidebb-hosszabb cső van ebben a teremben, senki sem tudja megmondani, még neim számolták meg. Annyi bizonyos, hogy igen nagy tűzveszélyt jelent, elég egy szikra és lángba borul a sok száraz fa-szerkezet. Előfordult már — nem itt Bonyhádon — hogy egy átmelegedett csapágy okozott malomtüzet. A molyt meg lehetetlen kiirtani. Felnyitjuk az egyik csövet, molylepkék röpködnek szerteszét. Túl zajos, no meg poros is volt ez a munkahely — mondja a főmolnár. *— De talán ennyi elég is volt a régiből, lássuk az újat — Én sem — teszi hozzá Cse- ke Ferenc főtmolnár, aki még talán negyven éves nincs, de a mesterséget olyan malomban tanulta, ahol sajtárral kellett az őrleményt felöntésre felhordani a padlásra, még felvonó sem volt. — De azért jó volna még néhány méter futószőnyeg — hunyorít az igazgató felé, hogy még szebb legyen ez a terem. — Majd kiszorítjuk valahogy — így Petróczy elvtárs. A parkettán, a szőnyegen nyofna sincs a lisztnek. Az új malom pormentes. Fémcsövekben, levegővel továbbítják — másodpercenként 9—10 méteres sebességgel — az őrleményt, a közbeiktatott üvegcső-darabon lehet látni az áramlást. A gépek pedig talán ötödannyi helyet foglalnak el, mint az öreg malom régi hengerszékei. Nincs tűzveszély, lisztmoly- veszély, egészségre ártalmas por, nagy zaj. És még valaimi Szinte automatikusan dolgozik az új üzem. Az ötszintes épü-. letben mindössze két ember dolgozik, helyesebben felügyel a gépek munkájára, amelyek az őrlést és a gabonatisztítást végzik. Emberi kéz — az egész technológiai folyamatban, beleértve a zsákokba való csomagolást is — nem érinti az anyagok — A további tervek? — Egyelőre rendszeresen vizsgáljuk az itt készült liszt minőségét — mondja az igazgató. A három hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon jól dolgozik az új malom, a lakosság is meg van elégedve a liszttel. Tapasztalatokat gyűjtünk, hogy folytathassuk a malmok korszerűsítését. Jelenleg vállalatunknak ez a legmodernebb malma, de tervezzük a többi malom átépítését is. — Ilyenre, mint a bonyhádi? — Igen, vagy még modernebbre. Mert lehet, hogy két- három év .múlva már újabb eredményeket produkál a technikai haladás, J. J. Szekszárdi diákok munkás vakációja Túl a vizsgákon, a szünidő •• rajtájánál kerestem fel Bézi Lászlót, a Garay János Gimnázium tanárát, hogy megtudakoljam, tartogat-e az iskola, a KlSZ- szervezet valami programot, elfoglaltságot diákjai részére, a nyári hónapokra. — Diákok, akikre két nyári hónap öröme vár, önként — mondhatnám jutalomként — kéthetes munkán vesznek részt Miért? Olyan szorgalmasak a mai fiatalok, sok pénzt kapnak munkájukért, vagy talán az elvégzendő munka fontossága lelkesíti őket? Ez is, az is De aki csak erre gondol, hamis képet kap. A fiatalok azért vesznek részt a KISZ által szervezett nyári munkákon, mert a táborozás ideje alatt jól érzik magukat, vezetik a tábor életét, a kollektív munka, szórakozás örömeit. A Garay János Gimnázium lányai az idén Dalmandra mennek. Komoly feladat Vár itt rájuk. A kukorica címerezése. — Ez a munka komoly figyelmet és gyorsaságot követel — mondja Bézi László. — Egyetlen rosszul címerezett kukoricatő több kárbaveszését jelenti. A címert szinte az érés pillanatában kell eltávolítani. Ezért — bár a munkatáborokban 6 órás munkaidő van — ennél a munkánál nincs »műszak vége«, nincs vasárnap. Ha megjelenik a címer, dolgozni kell szakadatlanul. Ha leáll az érés, egész nap | nem dolgoznak, nyaralnak a gyerekek. Holdanként 53 forintot kapnak, s a legjobbak külön jutalomban részesülnek. Szórakozásról is gondoskodik a KISZ Központi Bizottsága. Fővárosi művészek keresik majd fél a fiatalokat, biztosítva van a sportolási lehetőség, készen áll már a röplabda-pálya. — Milyen a fiatalok ellátása, elhelyezése, hogyan tartanak fegyelmed mintegy 1300 budapesti és Tolna megyei fiatal között? — Ä dalmandi nagytábor öt altáborra lesz osztva. A lányok kényelmes, jól lakható sátorban lesznek elhelyezve. Napi ötszöri étkezést biztosít az állami gazdaság Munkaruhát is kapnak. Csinosak lesznek lányaink a kék munkanadrágban, pettyes fejkendőben. Ami a fegyelemsértést illeti — mondotta Bézi László —, a tapasztalat azt mutatja, hogy nincs szükség külön fegyelmező rendszabályra. A gyerekek szünidejükben önként jönnek, nem célunk iskolai eszközökkel fegyelmezni. A közösség alakító ereje az, amely gátolja a fegyelmezetlenséget. Kérdésemre, hogy nagy feladatot jelentett-e a KISZ-nek a létszám kiállítása, Bézi László egy adattal válaszol: ktlencvenen mehetünk, száztizén jelentkeztek. A kiválasztásnál figyelembevettük a tanulmányi eredményt, a fizikumot és a magatartást is. M. E. Munkában a dunaföldvári művésztelep Devecsery Erzsébet, a dunaföldvári művelődési otthon igazgatója tájékoztat a községükben működő Tolna megyei művésztelep munkájáról. Eredményesen működik a művésztelep, amelyet a megyei tanács hozott létre, hogy megyénk képzőművészei két héten keresztül zavartalanul alkothassanak. Csók István is sokat gyönyörködött a dunaföldvári táj szépségeiben, amit számos remekművén meg is örökített. A művésztelep létesítésének terve annakidején már Csók Istvánban is felötlött, s Bernáth Auréllal tervezték a telep létesítését. A vártornyot, amely műemlék jellegű épület, akarták erre a célra felhasználni. A terv, ha más módon is. most valóra vált, s megyénk képzőművészei élhetnek a zavartalan alkotást biztosító lehetőségekkel. Művészeink július 1-én kezdték meg a munkát. Az első napokban ismerkedtek a községgel és a tájjal; a Duna-part, a kendergyár, a termelőszövetkezetek, a község mind megannyi ecsetre kívánkozó témát kínál. Rossz idő esetén a művelődési otthon termei szolgálnak munkahelyül. Az alkotási lehetőség biztosítása mellett a művésztelep vezetősége a művészek szakmai továbbképzéséről is gondoskodik, neves művészeket kértek fel előadások tartására. A művésztelep zárásakor valószínűleg kiállításra kerül sor. A dunaföldváriak nagy érdeklődéssel kísérik megyénk képzőművészeinek munkásságát és várják a művésztelepen készült alkotások kiállítását. A ó 2 ív parctncöa Amikor elhagyta a szanatóriumot, a lelkére kötötték: vi-‘ gyázzon a szívére ! A községi orvos sokáig kezelte még, s eltiltotta mindenfajta munkától. Egyedüli kérését, hogy a párttitkári teendőket továbbra is teljesíthesse, elfogadták. Pedig ez a munka is sok gondot, izgalmat, gyötrődést okoz! De ha nem csinálhatná, akkor a tétlenségtől letargiába esne. Cyuricza Bálint kicsiny koritól kezdve dolgozik. Munka nélkül el sem tudja képzelni az életet. Ha üres óráiban kiült a háza előtti teraszra, egyre több emlék rajzott föl benne. Emberek arcai bukkantak fel előtte. Unal mában sorra vette mindazokat, akikből ö nevelt kommunistát. Több mint negyven embert aján lőtt tizenhat év alatt a pártba. Egy egész alapszervezetre valót. Mindegyikért bátran merte vállalni a felelősséget. Valamennyit egy kissé a gyermekének tekintette. Hosszas vizsgálódás, tanulmányozás eredménye volt a kiválasztás. Sosem adott semmit a nagy szavakra, a szép ígéretekre, csak a munka, a tettek, a magatartás érdekelte. Talán ennek köszönhette, hogy a negyven közül egyikben sem csalódott. Ha a tagjelöltnek ajánlottat felvette a taggyűlés, Gyuricza Bálint tudta, hogy az ő nevelő munkája még nem ért véget. A fiatal párttag könnyen meg- tántorodhatik, s az ajánlónak éberen figyelnie kell útját, segítenie kell, a hóm alá kell nyúlni, hogy el ne essen. Mert akire nem vigyáznak az erősebbek, a magabiztosan haladók, a harcedzettek, az könnyen megcsúszik, elesik, vagy leszé- dül az útról. Mindig örült, ha a tanítványok túlnőttek rajta. Az ilyenekre büszkén gondolt. Sokan túlnőtték! Ferenczi Józsefet, a községi csúcstitkárt Németkér egyik legnépszerűbb emberét is c nevelte. Ö volt az ajánlója, ö megmaradt alapsze-vezeti titkárnak, Ferenczi Jóskából csúcs titkár lett. így van ez rendjén! A fiatal tanítvány túlszárnyalja tanítóját. Az apa is büszke a fiára, ha az okosabb nála. Ferenczi Józsi most egyéves pártiskolára megy. Gyuricza Bálintnak nyugodt a lelkiismerete, mert a párt előtt nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy Ferenczi Józsefet egykoron párttagnak javasolta. Az »őslakosok« nehezen akartak bekapcsolódni a politikai életbe, s a »telepesek« részéről is jó adag befelé fordulást lehetett tapasztalni. Gyuricza Bálint változtatta meg először az elzárkózás helytelen módszerét. Két németajkú őslakost ajánlott tagjelöltnek. Sokat beszélgetett, vitatkozott velük, mielőtt az ajánlást aláírta. Sokat emlegette előttük a német munkásosztályt, amely kommunista hősök ezreit adta a világ munkásmozgalmának. Ahogy beköszöntött a kánikula, s a gabonatáblák aranysárga színt vettek fel, Gyuricza Bálint nyugtalankodni kezdett. Mit szólnának a Ságvári Termelőszövetkezet tagjai, Ha a párttitkár hiányozna az aratás- ból? Kevés az ember. Minden kézre szülcség van! Elment aratni. Néha a »szívszúrások« vissza-vissza térnek, Fullad. Nem szabad túl sokat mozognia. A kévekötő aratógépre állt farosnak. Ott kevesebb mozgást igényel a munka. Reggel öt órakor kezdik a gépen a munkát, s este nyolcig dolgoznak. A párttitkár ott áll a gépen! ősz bajuszát huszárosán hegyesre pödörte, s a szemei nevetősek. Arat! Gyönyörködik a bő termésben, s a hatalmas táblákban, amelyekről hosszú éveken keresztül ábrándozott. Az orvos haragszik rá. Üzent a feleségétől a határba. Fenye- getödzik is! Az orvos jót akar, de Gyuricza Bálintnak most nem tud parancsolni. A szive azt diktálja, hogy a tarlón legyen. H. T.
