Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

1961. július 4. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO Milyen ma egy élenjáró szncialista nagyüzemben a gabnnabetakaritás ?... ... CSODALATOSÁN SZÉP! öröm nézni a dúskalászú, tenger­nyi búzatáblákat, jóleső érzés tapasztalni, hogy sok száz em­ber helyett a gépek dolgoznak. Igaz, ma még nem minden szo­cialista nagyüzemben van ez így. De itt a Dalmandi Állami Gazdaságban — az idén először — nem aratnak kézzel, nem csé­pelnek traktormeghajtású masi­nával és nem kell az emberek­nek hátukon cipelni az acélos búzával tele zsákokat. S imég egy, ami a búzamezőkön magá­val ragadja az embert; a gépek üzemeltetésének kifogástalan megszervezése. Óramű pontossági- gal megy minden, s ez az Élüzem címmel kitüntetett 15 000 holdas állami gazdaság szakmai vezetőit dicséri. Megyénk legnagyobb mezőgaz­dasági üzemében 4000 holdon érett be a kalászos. Rohamra in­dultak a speciális brigádok, s amikor harmat sem akadályoz­za munkájukat, percnyi szünet nélkül dolgoznak, hogy minél kevesebb legyen a veszteség, ösz­olyan tökéletes az összhang, ami­lyent manapság még ritkán ta­pasztal az ember A rendrearató- gépek például csakis annyi gabo­nát vágnak le, amennyit — mégha tározott száradás után — a kom­bájnok folyamatosan tudnak csé­pelni. A speciális brigádok veze­tői ezt figyelemmel kísérik. Nem engedik, hogy a rendrearatók a kelleténél jobban rákapcsoljanak. Pedig a traktorosok erre hajla­mosak. Am, ott van a mérnök, s ha differenciát lát, azonnal pa­rancsot ad, hogy most pedig eg) fordulón nem 4 méter 60 centit, hanem csak 3 métert foghatnak a kaszálógéppel. A gabonabeta­karító brigádok élén ugyanis ag­rármérnök áll, gabonatermelési specialista, aki még azt is pon­tosan kiszámolja, hogy a dűlő­ben milyen hosszú legyen egy forduló. így kiküszöbölik a trak­torok és a kombájnok üresjá­ratát. A tábla szélén egyszerre üríti ki a tartályt minden kom- bájnos és viszik a szemet a gyarba. De mielőtt erről a gyár­ról szólnánk, elmondjuk, hogyan szesen három gabonabetakarító szervezték meg az üzemanyaeei- brigád van az állami gazdaság­ban, amelyek gondjaira bíztak 20 kombájnt, hat rendrearatót, tíz Szuper-Zetort, ötvenhat pót­kocsival. A KÜLÖNBÖZŐ MUNKAFO­LYAMATOKAT végzők között látást. AMIKOR A KOMBÁJNOKAT a gépműhelytől útnak bocsátot­ták, üzemanyag-jegyet kapott minden kombájnvezető. Az üzem­anyagot a táblára viszik ki, s Rendezik a jubileumi kiállítást A 900 éves Szekszárd város ün­nepi programjának keretében többek között kiállítás nyílik Szekszárdon, a Béri Balogh Ád&m Múzeumban. A kiállítás rendezői — ahogy erről már hírt adtunk — az év eleje óta fáradhatatla­nul dolgoznak a kiállítás anyagá­nak összegyűjtésén. A hét elején a múzeum két emeleti termében megkezdték a kiállítás rendezé­sét. Az első teremben a világhírű Gemenci erdő és a Duna-ártér jel legzetes állatvilágát mutatják be vitrinekben és panoráma-szerű környezetben elhelyezve. Gyö­nyörködhetnek a kiállítás láto­gatói a gemenci vadgazdaság szinte európai viszonylatban is páratlannak mondható trófea­gyűjteményében, amelyet a rezer­vátum készségesen ajánlott fel a kiállítás anyagának gazdagabbá tételére. A második kiállítási teremben Szekszárd és környéke földtani kutatásainak eddigi eredményeit, ezen belül tíz talajfajtát, a talaj­lepusztulás mértékét, az erózió elleni védekezést mutatják be térképeken, grafikonokon és fény­képeken. A terem közepén helyezték el a fejlődő Szekszárd város öt mé­teres makettjét. Ezenkívül a Pa- rásztai patak és a Görögszó-dűlő makettjét, amelyeket az Országos Talajvédelmi Tanács bocsátott a kiállítás rendező bizottsága ren­delkezésére. A kiállításon szemléltető mó­don mutatják be a kisüzemi mó­don gazdálkodó Szekszárdot egy 1860-ban készült kép másolata alapján, s közvetlen mellette összehasonlítás végett az 1961-es nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés után készült térkép lát­ható. Tablók és fényképfelvéte­lek szemléltetik az 1956-os árvíz pusztítását és az árvíz ellen az­óta megtett védekező intézkedé­seket. A kiállítási bizottság fel­dolgozta a legutóbb Szekszárdra lezúduló zápor talatformáló ha­tását is, amelyről rajzok és gra­fikonok készültek. Sok érdekes és szép látnivalót ígér városunk földtani, földrajzi és talajvédelmi kiállítása, ame­lyet nagy fáradsággal és körül­tekintéssel rendeznek. A város iránt érzett szeretet é~ szko­dat egyik szép meg u. i únulása is lesz a kiállítás, amelyet nagy részben társadalmi összefogással rendeznek meg, mintegn bizony­ságául annak, hogy a társadalom összefogásával, kevés anyagi rá­fordítással is lehet szépet és na­gyot alkotni. A kiállítás megrendezésének célja: megismertetni Szekszárd város múltját, jelenét és jövőjét. És ha ezt sikerül elérni, csak az elismerés hangján beszélhetünk a rendező bizottság munkájáról és arról a társadalmi összefogás­ról, amelynek eredményeként a kiállítást megrendezték. A kiállí­tást előreláthatóan ünnepélyes ke retek között július 26-án nyitják meg. P-né. jegy ellenében a kombájnos tan­kol. Ha elfogyott a jegy, irány a műhelybe, a gépet karbantartja a műszak, ismét kiadják a ma­sinát és kezdődhet elölről min­den. A gabonatermés Dalmandon jó, a 4000 holdról 700 vagonnal vár­nak. Ez mind egy helyre fut ösz- sze, az állami gazdaság hibrid­kukorica-feldolgozó üzemébe. Gé­pészmérnökök és agrármérnökök sok ötletes újítással ugyanis ga­bonatisztítóvá alakították át a gyárat. Az emberek fizikai mun­káját nélkülözve naponta 35 va­gon kombájnnal aratott gabonát tisztítanak itt ki. A vetőmagnak valót, — naponta 12 vagonnal — azonnal fémzárolják és küldik a rendeltetési helyre. A többit vi­szik a malomba, vagy a gazda­ságban tárolják. De felkészültek a gyárban arra is. hogy ameny- nviben kell. szárítják a gabonát. Erre azonban eddig a természet jóvoltából nem volt szükség. AZ ÜZEM VEZETŐINEK fel­tettük az ilyenkor elmaradhatat­lan kérdést is: — Mj lesz a kombájnszalmá­val? Vass István, az igazgató azon­nal rávágta: — Gépesített szalmabetakarító brigád van minden termelési kerületben, s a kombájnokat nyomon követve húzatják le - kazalczzák a szalmát, szántják a gabona helyét. Mire a7l aratás végére érünk, 1200 hold tarlóve­tés is lesz nálunk. — S mikorra érnek az aratás végére? — Ez az. amit nem tudunk megmondani. Az őszi árpa ter­mésünk már magtárban van. aratjuk a búzát hétköznao, va­sárnap. Dehát az idő közbeszól­hat és akkor a terv felborul. Min­denesetre mi sietünk, hogy a le­hető legkevesebb szemveszteség- gel, mielőbb végezzünk a gabo- nabetakarítássa!. mert segíteni akarunk a tsz-eknek is — vála­szolt az igazgató. így néz k' tehát ma egy élen­járó szocialista mezőgazdasági nagyüzemben a gabonabetnkarí- tás. S ha ma még nem, hát hol- nao, vagv holnaoután valameny­Meghalt Hemingway Megdöbbentő hírt röpítettek világgá a hírügynökségek; tragi­kus hirtelenséggel és tragikus körülmények között meghalt He­mingway, a mai nyugati iroda­lom kimagasló alakja, korunk egyik legjelentősebb és legolva­sottabb írója. Nagy feladat fel­mérni gazdag életművét, kijelöl­ni helyét az irodalomban, a jövő hivatott eldönteni, egyszerűen divat-e Hemingway rendkívüli népszerűsége, vagy ténylegesen maradandó alkotásbk legjobb művei (inkább ez utóbbi látszik nemcsak valószínűnek, hanem biztosnak), annyit azonban már ma is meg lehet állapítani, rend­kívüli tehetséggel, egy hatalmas alkotóművésszel lett szegényebb korunk, a mai irodalom. Az első világháború utáni író­nemzedékből való, s már első nagyszabású regénye, a Búcsú a fegyverektől, nagy művészt sej­tetett és előkelő helyet jelölt ki zámára az írók sorában. A re­gény személyes világháborús em­lékeinek társadalmi méretekben és a társadalom haladását szol­gáló igénnyel történt kivetítése. Laptudósítóként járta be a hu­szas években Európát, később pedig amikor a spanvol néo élet­halálharcát vívta a fasiszta inter­venciósok ellen, ott találjuk a köztársasági hadsereg soraiban. Nem egyszerűen kalandkeresés, ami Hemingway életét végigkí­séri, hanem mindig ott vállalta a harcot és mindig az élvonal­ban, ahol a haladásért, a tisz­tességért, a demokráciáért kel­lett küzdeni. Ez a becsületes, de­mokratikus, életszemlélet vitte a második világháború során a francia ellenállók soraiba. Az öreg halász és a tenger cí­mű regényéért 1954-ben Nobel- díjjal tüntették ki. Élete utolsó éveit Floridában töltötte, de hosszasan időzött Ku­bában is. Rendkívül meleg ro- konszenvvel viseltetett a kubai nép diktatúra elleni harca iránt és személyesen a kubai nép har­cának vezetője, Fidel Castro iránt Amint különböző hírek­ből tudjuk, regényt is készült írni erről a forradalomról és Fi­del Castróról. Irodalmi munkássága nagy ha­tást gyakorolt nemcsak az ame­rikai, hanem az európai iroda­lomra is. Részese az első világ­háború utáni írónemzedék al­kotó munkájának, nem is vá­lasztható el az e nemzedék által képviselt irányzattól, sőt. annak egyik jellegzetes alakjává nőtte ki magát. Munkássága, nagysze­rűsége ellenére sem egyértelmű, mert magán viseli nemzedéke ki­látástalan világszemléletét, té­mája az emberi hősiesség, a rendkívül nehéz helyzetekben. Ez nála a realizmusnak már-már brutalitásba való átcsapását je­lenti. Kilátástalanság, távlatta- lanság, állandó fojtó légkör, amely regényeiből, de különösen legutóbb megjelent novelláiból árad. A nyelvi eszközökkel való túlzott takarékoskodás már nem szűkszavúságot jelent csupán, hanem a modorosság határát sú­rolja. Hemingway hősei (ez alól kivétel az Akiért a harang szól) nem a társadalom együttérzésé­ben és a társadalom célkitűzé­seiben való feloldódásban és fel- magasztosulásban nyerik el har­cuk értelmét és diadalát, hanem csupán magányos, konok bátor­ság, hősiesség ez. Nagy feladat felmérni ezt a hatalmas életművet, de annyi máris bizonyos, halálával óriási veszteség érte korunk világiro­dalmát. (1) Orvoslást vásárollak, bővítették a villanyhálózatot és parkosítottak a közséyfejfesztési hozzájárulásból Hőgyészen A hőgyészi községi tanács az idén a községfejlesztési alapra be­fizetett összeg jelentős részét or­voslakás vásárlására fordította. Régóta megoldatlan problémás- volt a községnek a második k*- orvosi lakás biztosítása, s ezzel a házvásárlással hosszú időre . „ . . . „ . , - megoldódott ez a probléma. A nvi mezőgazdasági nagyüzemben községfejlesztési hozzájárulásból így lesz. I az erniített lakásvásárláson kívül Doroei Erzsébet ' parkosítottak és bővítették r villanyhálózatot is Hőgyészen. A község belterületén mintegy 600 négyszögölnyi területet parkosí­tottak és villamosították a köz­ség Rózsadombnak nevezett ré­szét. Mintegy 1300 folyóméterrel bővült a falu villanyhálózata. Valószínű, hogy szükségessé válik a községfejlesztési alapból jelen­tős összeget fordítani a lakosság got vízzel ellátó mélyfuratú kút tisztítására is. 10. Tizenegy óra múlt két perc­cel. Molnár Imre szerkesztő elkö­szön a feleségétől, és leteszi a telefonkagylót. A vendégekre néz, de nem szól. Vállat von. Tenyereit kifordít- (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÁRPÁD ja. Olyan, mintha magára öltené ■ ..................................= ■ .....-: a kabátot. Illedelmesen, zavartan moso- csórét megették, maradt egy kan lyog. Nagyszerű az, ha egy szer­'Bokáig be — és az özvegyasszony villá- csó bor. Csak a korhelyek ürítik jára tűzi a következő falatot. kesztő felesége este nyolc után ki utolsó cseppig az italt... és az a férjet számontartja. udvariatlan emberek merítik ki a A kórházigazgató torkát neve- házigazda türelmét... Mindegy, tés csiklandozza. Nem zavarhatom haza őket. — Ellenőrzés? — kérdezi és Majd csak elmennek. Molnárt vigyorog. már hívta a felesége, de a kór­Felesége a cipőjére tapos. házigazgatóékat a kutya se ke- A szerkesztő nem válaszol. Os- resi.) tóba és neveletlen ez a doktor— A szerkesztő mosolyogva a fa- gerülten eltolja maga elől a tá- gondolja. latozó özvegyasszonyt nézi. Te- nyért. Leül. kintete a morzsoló, kemény száj- — Hagyjuk a fenébe az igazsá­Árnyéka a bíró arcát súrolja és ra fekszik és arra gondol, hogy got! Kiváncsi valaki most erre?... mintha Tömör Károlyról egy a legközelebbi sajtónapon kitün- Magának is elege volt negyven ben, mintha szél csapna az ar­pillanatra lehorzsolná a sápadt- tetést kap. Tavaly is ígérték. évig, mi? — és dühösen a bíróra cába. ságot. Nyugtalanság fészkelődik a néz. — Miért nem mondja? —Kire gondolja? A bíró csendesen üldögél. szobában. Lemossa az arcokról az Tömör Károly összeszorított — Magára. Alig evett. Poharában kövér egykedvűséget. fogakkal hallgat, mert ha enged gyöngyök himbálnak. — Ott hagytam abba ugye — a fogak kemény szorítása, akkor Gondolatai között félelem bor- kérdezi a szerkesztő, és a kórház- tartóztathatatlanul kicsúszik belő- zong. Mert most mind igazság- igazgatóra kacsint — hogy a na- le a gorombaság. Lendvainé két ujját összecsíp- teti és megtörli a szalvétában. Pohara után nyúl. A bor megtört tükrében a szem benülő kórházigazgató feje imbo- lyog. — Az igazságból sohase elég — mondja szárazon, nagyképűen. Választ nem vár. Poharából egy hajtókára ki­issza a bort . Árván lóg a csend, mint a szomszéd kertész béna karja, Bűnbánóan a bíró feleségére csak Lendvainé torkában hörög- pislog. nek a kortyok. — Nagyon finom a hús. A szerkesztő szemrehányó te­Tomor perzselő lehelletébe ha- leintettél figyeli az özvegyasz- rap. szonyt. (Tehát megint kezdik. Megint Elgondolkozva bólogat, és megint és megint...) — Lassan készülhetünk — A kórházigazgató felesége in- mondja fáradtan. Az özvegyasszony kényelmesen hátradől. — Megfutamodik? A szerkesztő tekintete megreb­ról, jogszokásról és lelkiismeret- gyobbik fiam megkérdezte: a ről akar beszélni. gyárkóménybe hogyan kerül a A hallgatás, mintha egykedvű füst? ... erőgyűjtés lenne. Lendvainé szája még tele van (Istenem, nehogy valamelyik- hússal, nek megint eszébe jusson!) Széles mozdulattal közbeint. Tömör tekintete szomorúan a A többiek szótlanul várják, pohárral borul. amíg a falatot lenyeli. (Késő van. Igazán hazamehet- — Az igazságról beszélt szer­Nem kiváncsi. Nem akar az igazságról hallani. Hallgat. Várakozva. Majd ud­variasan, hálásan biccent a kór­házigazgató feleségének. Lengyelné diadalmasan az öz­vegyasszonyhoz fordul. — Na, ugye? Hangja tompán koppan, mint­nének. Mit akarnak még? A va- kesztő elvtárs, de nem fejezte ha kiejtették volna az utcára. A szobában megfeszül a csend. — És milyen vonatkozásban? A kórházigazgató felesége köz­bevág. — Hagyják már abba a sze­mélyeskedést! Mire jó ez?.:. Úgy csinálnak, mintha ettől függ­ne, hogy reggel felkel-e a Nap ... Ha igazságról akarnak hallani, a bíró úr tarthat ismeretterjesztő félórát. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents