Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

4 TOLNA WERTET NEEÜJSÄO 1981. jfilins I. Mi, tizenhatan Gagarin — nagybetűkkel XIII. A brigádtagok ' ismét méltat­lankodnak. Most azért, mert a verseny értékelése nem elég világos. Nem közlik sosem írásban a verseny eredményeit, sem azt, hogy hogyan állnak a szocialistabrigád-mozgalom- ban. Az Alkotmány Termelőszö­vetkezet közgyűlésre hívta meg a brigád képviselőjét. A vá­lasztás Késmárky Bélára esett, aki április 10-én részt is vett rajta. Ezen a napon nagy öröm ér­te a brigádot: végre, sok sür­getésre, reklamálásra megérke­zett a műszaki könyvtár. Meg­teremtődtek tehát a szakmai művelődés lehetőségei. Ezzel egy időben szétfutott a bri­gádban a hír: a brigád egyik oszlopos tagja behívót kapott és április 20-tól katonai szol­gálatot teljesít. Ezt így jegyez­ték a naplóba: ,.örömmel vesz- szíik, hogy hazafiúi kötelessé­gének tesz eleget, mint katona, ugyanakkor sajnáljuk, hogy pár hónapig hiányozni fog kö­zülünk.” Nem sokkal utána ismét pártnapot tartottak a brigád­nál. Az előadó tmost is Horváth József számadó igazgató volt Dombóvárról. Ez esetben a ha- zafiság és a proletár nemzet­köziség volt az előadás témá­ja. Amikor elhangzott az elő­adás, a brigád tagjai több kér­dést tettek fel az előadónak, végül baráti, kötetlen beszél­getés alakult ki. Még márciusban elhatároz­ták, hogy felkérik a budapesti központban lévő Istók László személyzeti osztályvezetőt, hogy patronálja, segítse a brigádot. Istók László örömmel fogadta a brigád kérését és azóta rend­szeresen tanácsokkal. látja el a brigád tagjait, segíti őket. El­mondja nekik, hogy mozgalmi életükben mi volt a jó, mit kell tenniök a jövőben. A „doimbóvári 16” természetesen szívesen veszi ezeket a taná­csokat. Meglátogatta őket a vállalat párttitkára is, ciki utána elis­meréssel beszélt a brigádban kialakult kollektív szellemről. Az éter hullámain bejárta a világot a hír: Gagarin, a szov­jet űrutas körülrepülte a Föl­VlSVAW.V.VASW//AV,V«,SW,UV det és sikeresen földet ért. Gyorsan brigádgyűlést hívtak össze, amelynek a legfőbb té­mája Gagarin volt. Késmárky Béla ismertette a rádióban és újságokban megjelent közlemé­nyeket, tudósításokat Gagarin űrrepüléséről, amelynek ez volt a fő kicsengése: „Gagarin űr­repülése nemcsak a Szovjet­unió, hanem az egész szocialis­ta tábor dicsősége.” Utána pedig azon tűnődtek, hogyan fejezzék k; tiszteletü­ket az egyik percről a másik­ra világhírűvé vált szovjet em­ber iránt. Végül azt határoz­ták el, hogy nevét csupa nagy­betűvel bejegyzik a brigádnap­lóba. így: „GAGARIN”. A név ott áll ima is a brigádnapló­ban, megtekinthető. Ott áll a sok munkasiker felsorolása, a problémák, nehézségek bejegy­zése között, ott áll a brigádtü­kör középpontjában, mintegy jelezve, hogy nevét ezzel zár­ták szívükbe. Mivel tisztelhet­ték volna meg jobban, mint hogy a dolgos hétköznapok homlokterébe állítják nevét és ezt a szót, hogy „Gagarin”, mindenki éppenúgy megtanul­ja, mint az állandóan haszná­latos szakkifejezéseket. Gagarin neve után a máso­dik negyedévi munkafelaján­lást sorolták fel. Mivel erősen közeledett Haj­nal Antal bevonulásának nap­ja, természetesen ez is téma volt a brigádösszejövetelen. „Hát tőle, hogyan búcsúzzanak el” — ez volt a nagy kérdés. A tett lényege pedig: „Ne fe­ledkezzék meg a November 7. brigádról egyenruhában sem, legyen emlékezetes számára 15 munkatársa.” Ezt pedig kedves tréfa formájában fejezték ki. A brigád Hajnal Antalt, a jö­vendőbeli katonát megajándé­kozta egy saját készítésű pus­kával. A „fegyvert” én is lát­tam, a minap megmutatták. Vasdarabokból összehegesztet­tek egy puska-formát. Az aján­dékozás után pedig kezdődött a felkészítés, mert ha már a bri­gád egyik tagja hadba vonul, állja meg ott is a helyét, ne hozzon szégyent rájuk. A bri­gád katonaviselt tagjai tanít- gatíák a fegyverforgatásra a saját-készítésű és puskának ne­vezett valamivel. Megtanítot­ták az őrszolgálatra is. Hajnal Antalnak a brigád a heccelő- dése, elégedett mosolygása kö­zepette „szabályosan” ki kellett vonulnia a gyár kapujához, amelyet egy kis időre kinevez­tek laktanya-kapunak, ott an­nak rendje és módja szerint díszelegnie kellett, majd „át­vette” az őrséget és a puská­val a vállán egy darabig őr­ségbe kellett állnia ... Miután megállapították róla, hogy jó katona válhat belőle, a Vörös Csillag étteremben folytatták a búcsúztatást... Április 17-én a KlSZ-szerve- zet ülést tartott. Ezen sor ke­rült a KISZ-tagok fogadalom­tételére, szóba került a KISZ- kongresszus és több téma. Versenyhíradó érkezett a köz­ponttól. Ebben példaképnek ál­lítják a dombóvári November 7. brigádot az ország különböző részein dolgozó brigádok elé. Érkezett egy értesítés is, amely szerint felterjeszthetnek két dolgozót „Kiváló dolgozó” cím­re. A sok közül nehéz volt a választás ... Egyik összejövetelen a szo­kásos brigád-ügyek mellett megbeszélték a kubai ellenfor­radalom történetét. Ezzel kap­csolatban a következőket je­gyezték be a brigádnaplóba: „Brigádunk felháborodással vet te tudomásul az amerikai im­perialisták újabb provokáció- ját, amellyel Kuba szabadsá­gát veszélyeztette. Ugyanakkor megnyugtatott bennünket, hoev Fidel Castro vezetésével a fel­kelő néphadsereg felszámolta az ellenséget.” Jüngling László brigádvezet"' már április végén megbeszélt» az egyik összejövetelen a bri­gád tagjaival a május havi termelési feladatokat. Annak érdekében pedig, hogy az anyag­hiányt lehetőleg megelőzzék, el­határozták, hogy Késmárky Bé­la Budapestre utazik, s intéz­kedik az anyagok szállítási sorrendjének és idejének ügyé­ben. Április 26-án táviratban érte­sítették a vállalat igazgatóját, hogy a máius 1-re tett fel­ajánlásukat teljesítették. Befejező rinorfunk- A riport az életben folytatódik. Boda Ferenc Üzenet a KISZ-táborból — Két lepedő, egy pokróc, egy ... kérem, a következőt. A nyúlánk ifjú hóna alá csap­ja a holmit és már el is tűnt vele. — Szerszámokat hol kaphatunk — kérdi az egyik leány, aki az imént még modern városi ruhá­ban festett, most pedig már a fürdőruhában is melege van. — A szerszámok ott vannak egy rakáson, a konyhától kissé balra. Ha szerencséd lesz, még találsz. A többiek frissebbek vol­tak. A leány pár perc múlva egy ásóval és egy fűrésszel a kezé­ben fut el a sátrak előtt. Az egyik fiú megállítja és hecceli: — Szép frizurád van. — Komolyan tetszik a frizu­rám? — Haláli komolyan. — Akkor gyere és segíts ásni. Képes lennél ölhetett kézzel néz­ni, hogy mi végezzük ezt a ne­héz munkát. Közben odasereglik a sátor többi lakója és vigasztalják: — A lényeg az, hogy van szer­szám. Majd. mi megmutatjuk a fiúknak. Az egyik fiú nyakig sáros, teg­nap méa valamelyik hivatalban ült, most pedig a katlant javítja, sározza. Fadd—Domboriban lestem el ezeket az epizódokat. A KISZ Xolna megyei Bizottsága itt épí­tette fel a KISZ-titkárok, propa­gandisták, kultúrfelelősök tábo­rát. A nyár folyamán egyhetes turnusokban összesen több mint félezer KlSZ-vezetőt oktatnak majd itt főként módszertani dol­gokra. Amikor vasárnap délelőtt oda­érkeztem, még néptelen volt a tábor. De aztán egyre-másra jöt­tek a tábor lakói: ki kerékpáron, ki pedig autóbusszal. Dél felé a sátrak többségében már lakó volt. Akadt aki azzal kezdte, hogy egy kicsit lehűtötte magát a Holt-Duna pompás vizében. Néhányan pedig a festői parttal ismerkedtek. Közben pedig hoz­záláttak a sátrak berendezéséhez, a, környék rendbehozásáhöz. El­végre is, ha valaki iaetéved, már a külsőről is lássa meg, hogy itt kiszistók táboroznak. A vezetőknek is akadt bőven dolguk. A legfontosabb, hogy a táborban az első perctől kezdve rend, fegyelem legyen. Ezért az­tán összehívták a bor lakóit, s tájékoztatták őket a leglényege­sebb tudnivalókról. — A strandon a jelző-bójáknál beljebb nem szabad fürödni. Szi­gorít vétséget követ el, aki bel­jebb merészkedik. Ugyan minek ez a regula? Hi­szen még versenyúszók is akad­nak tán. Igaz, csakhogy a jó úszók között mindig van egy-Uét olyan is, aki azt hiszi magáról. hogy tud úszni, ráadásul vakme­rő... És, hát a szülők helyett most a tábor vezetői a felelősek a fiúkért, lányokért. Szemlátomást megszépült a tá­bor. Néha előkerült a csomagok­ból egy-egy hangszer is, mert hát ilyen sokaságban mindig ta­lálható zeneértő is. A zene hang­jaira aztán még a munka is job­ban megy. Estefelé felsorakozott a tábor. Sor került az ünnepélyes meg­nyitóra. Tatár Lajos, a KISZ Tolna megyei titkára üdvözölte a fiatalokat, majd pedig Tóth József táborvezető ismertette az egyhetes programot, Rendszeres napi tanulás megyei vezetők elő­adása alapján, rendszeres napi szórakozás, rendszeres napi sport, rendszeres napi strandolás, rend­szeres napi pihenő. Minden bi­zonnyal sokat tanulnak majd a tábor lakói, a program erre en­ged következtetni. Ehhez jön még a pompás környezet, ami meg­sokszorozza az erőt. Az első nap annyira megnyerte a tetszésemet, hogy noha »ripor­ton« voltam itt, de nem sok hi­ányzott attól, hogy ott maradjak és egy üdvözlőlapot küldjék a szerkesztőségbe: »Becsempésztem magam a KISZ-vezetők közé. Egy hétig minden körülmények között itt maradok. Nem tehetek róla. megtetszett a tábori élet.« B. F. Előzzük meg a baleseteket minden termelőszövetkezetben! A termelőszövetkezeti tagok mind nagyobb számban kerülnek erő- és munkagépek mellé. Szük­séges tehát, hogy megismerjék a gépek helyes kezelését, valamint azokat a biztonsági előírásokat, amelyeket minden körülmények között be kell tartani a balese­tek megelőzése végett. A gazda­ság vezetőinek kötelessége gon­doskodni mindazokról a védőfel­szerelések rőF, védőeszközökről, védőberendezésekről, amelyek munka közben megvédik a dol­gozókat a különböző baleseti ve­szélyektől. Éles, szúró, vágó, stb. szerszá­mokat a munkahelyeken vagy azok közelében csak egymás mel­lett, rendezetten, a pihenő, vagy a közelben közlekedő dolgozók­tól megfelelő távolságban, leg­alább 10 méterre szabad elhe­lyezni. A felsorolt szerszámokat csak ronggyal burkoltan szabad szállítani. A kasza pengéjét a szállítás előtt párhuzamosan a nyélhez kell rögzíteni. A kézi aratáskor a dolgozók tartsanak egymástól megfelelő távolságot. A marokszedő a kaszástól 3—4 méter távolságra haladjon. A géppel történő aratásnál a legfontosabb az, hogy csak teljesen kifogástalan, üzem­képes állapotban lévő, védő- felszereléssel ellátott gépet üzemeltessünk. Ne tűrjük meg, hogy a gépek védőbe­rendezéseit bármilyen címen is munka közben eltávolítsák. A javítás, karbantartás céljából eltávolított védőberendezéseket a javítás befejezése után nyomban vissza kell szerelni az eredeti helyükre. A termelőszövetkezet el­nöke. illetőleg megbíziottja a gé­pek állapotát az üzemeltetés meg­kezdése előtt, ezenfelül üzem közben is rendszeresen ellen­őrizze. Az elmúlt évek baleseti sta­tisztikáinak adatai szerint a gép mellett dolgozókkal előfordult balesetek nagy része abból adó­dott, hogy mozgó gépet, gépi be­rendezést működés közben igaz­gattak, javítottak, tisztítottak. A balesetelhárítási oktatás során külön hangsúlyozni, és munka közben ellenőrizni kell, hogy mozgó gépeken forgó alkat­részeken semmiféle javítási, tisztítási, olajozási munkát ne végezzenek. Az erő- és munkagép kezelése teljes embert kíván, ezért ügyel­jünk arra, hogy kimerült, vagy álmos dolgozó erőgépet vagy ve­szélyes munkagépet ne kezeljen, még munkacsúcsok idején sem, mert saját magában, embertár­saiban, valamint a társadalmi tulajdonban óriási károkat okoz­hat. Ittas embert a gépek mellől el kell távolítani, sőt a munka­helyről is ki kell tiltani. Menet­közben a munkagépekre fel- és leszállni nem szabad. Veszélyes, ha menet közben a kombájn, ara- tógép, fűkasza hatósugarában tar­tózkodunk. A kombájnokon mun­ka közben csak a kezelő sze­mélyzet tartózkodjék, az e célra kiképzett, biztonságos helyen. Menet közben ürítéskor a kom­bájn mellett haladó kocsi és a kombájn között senki ne tartóz­kodjék. A szalmagyűjtőkocsi kor­látjainak feljáró nyílásait a fel­menetel után zárjuk le. A keze­lők a szalmagyűjtőkocsi korlát­jain a gyűjtőrészre ne hatolja­nak át. A munkagépek közül az egyik legveszélyesebb az ara­tógép. Évről-évre ennél a gépnél fordulnak elő a leg­súlyosabb balesetek. Az aratógép üzemeltetése az erőgépről kardántengellyel tör­ténik. A gyorsan forgó kardán­tengely, ha nincs burkolva, a közelébe került dolgozó ruháját könnyen elkaphatja és felcsavar­hatja, Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kardántengélyt tel­jes egészében védőburkolattal lássák el. Balesetek okozója a gépnél az is, hogy munka közben a gép mozgó részeihez közel mennek, az aratógép kötözőasztalánál a tű és a tömörítőkarok pályáját megközelítik; Az utóbbi időben termelőszö­vetkezeteinkben elszaporodtak a különböző növényvédő gépek; Ezekkel egészségre ártalmas vegyszereket, mérgező anyagokat permeteznek, illetve poroznak ki egyes növényi kártevők elpusztí­tására. Ne engedjük meg, hogy dol­gozóink könnyelműen feltűrt ingujjal, szemüveg és gázál­arc használata nélkül végez­zék ezekkel a gépekkel mun­kájukat. Igaz, hogy a védőruhák és védő­eszközök használata kényelmet­len, de úgy gondoljuk, hogy ké­nyelmetlenebb az, hogy egyes mérgező anyagok kevés beléleg­zése esetén foglalkozási megbe­tegedés származik, ami 10—20 év múlva érezteti hatását. Nagyobb mennyiség belégzése esetleg ha­lált is okozhat. Azok a termelő- szövetkezetek, amelyek a nö­vényvédelmi munkák ellátásához még nem rendelkeznek megfeielő számú védőruhával, kalappal, kesztyűvel, szemüveggel és gáz­álarccal, azt sürgősen szerezzék be, a Műszaki Áruértékesítő Vállalat Budapest, Népköztársa­ság útja 21. szám alatt. Pártunk és kormányunk sok hasznos és fontos intézkedést tett már a mezőgazdaságban- dol­gozó emberek egészsége, épsége; biztonsága érdekében. Az intéz­kedések megvalósítása érdekében a szakszervezetek megyei taná­csa, a megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztálya munkavédelmi megbízottai ál­landó jellegű, következetes küz­delmet folytatnak a közömbösség, a tájékozatlanság és a felelőtlenség ellen. Mindemellett a balesetvé­delmi statisztika adatai egy ki­csit sem megnyugtatók. Országos szinten 216 halál­eset fordult elő, s az előző évekhez viszonyítva a bal­eset is több. Megyénkben sem megnyugtató a helyzet ezen a téren, mert termelőszövet­kezeti vonalon május hónap­ban 46 súlyos baleset, egy halálos baleset, a munkából kiesett napok száma pedig 693 volt. Ha betartjuk az előírásokat, nagyon sok dolgozó kerülheti el a baleseteket. Ebből az követke­zik, hogy a baleset-elhárítással sokkal következetesebben kell foglalkozni és ez nem kizárólag a szakszervezetek és a járási munkavédelmi felelősök feladata, hanem valamennyi termelőszö­vetkezeti vezetőé, társadalmi szervé és a társadalom minden egyes tagjáé. Termelőszövetke­zeteinkben jelenleg még hiányos és megalapozatlan a munkavéde­lem, itt különösen a patronáló üzemek segíthetnek sokat. Itt az aratás és betakarítás nagy idénye, amikor az arató­gépeken, kombájnokon és cséplő­gépeken kívül csaknem vala­mennyi traktor munkához lát; Ahol még nem történt meg. el­lenőrizzék a munkavédelmi be­rendezéseket és a balesetelhá­rítási oktatásokat tartsák meg: Nincs annál szebb és nemesebb feladat, mint a mindennapi munkák mellett állandóan szem előtt tartva, a dolgozó ember­társaink testi épségével is tö­rődünk és foglalkozunk. Bölcsföldi Ferenc, tsz gépészeti előadó, munka- védelmi felelős

Next

/
Thumbnails
Contents