Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-21 / 170. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1061. július Sí. Heves harcok Blzerta közelében Tunézia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal II nyugati válaszjegyzékek Tunisz (MTI): Tuniszban hivatalosan bejelentették, hogy csütörtökön hajnalban a bizertai támaszponton fedezékbe vonult francia fegyveres erők rálőttek egy tunéziai őrjáratra. A tunéziaiak a vasútállomás épületébe vonultak be és onnan lőtték a támadókat. A * összecsapás következtében tűz keletkezett a francia katonai berendezésekben. A francia katonák ugyancsak csütörtökön hajnalban szabotázsakciót hajtottak végre a tunisz— bizertai vasútvonalon. Tuniszi hivatalos körök szerda esti közlése szerint francia repülőgépek gyújtóbombákat dobtak le Bizerta környékére. Párizsban cáfolták jmind a gyújtóbombák ledobásáról szóló híreket, minő azt az állítást, hogy a bizertai összecsapásban- a tüzérségen kívül a francia gyalogság is részt vett. A tuniszi félhivatalos Afrika sajtóügynökség jelentette, hogy éjfél után egy órakor heves harc tört ki a Bizer- tától néhány kilométernyire fekvő Menzel Burgibában. ahol francia katonák kivonultak laktanyájukból és át akar ták törni a blokádot. Menzel Burgibában van a bizertai támaszpont legnagyobb fegyverraktára. Zarzunában a tunéziai önkéntesek francia laktanyákat foglallak el, La Pecherie faluban pedig egy francia lőszer- raktárt. Szerda esti közlés szerint a francia fegyveres erőknek, eddig tíz tagja szenvedett súlyosabb, húsz tagja könnyebb sebesüléseket. tunéziai részről hat sebesülés történt, ezek közül kettő súlyosabb. A tuniszi rádió szerda éjjel állandóan hazafias dalokat és katonaindulókat sugárzott, a zenét ► csak annyi időre szakították meg, hogy közben bemondhassák a „kiürítési csata” fejleményeiről szóló híreket. A rádió közlése szerint a városokban és a falvakban országszerte kifejezik a kormány politikája iránti támogatást, mindenütt jelentkeznek az önkéntesek, akiket részben észak felé, Bizertába, részben délre. Fort Saint-ba irányítanak. Dr. Szádok Mokkádéin külügyminiszter szerdán Tuniszban a diplomáciai tanácskozások egész sorát folytatta.. Először is magához kérette Raoul Duval francia ügyvivőt, akinek kifejezte a tunéziai kormány erélyes tiltakozását a franciák agressziós cselekedetei, az ejtőernyősök ledo- bása és a tunéziai állások gép- puskázása miatt. A külügyminiszter szerda délután fogadta az olasz, az amerikai, az angol, a szovjet és a holland nagykövetet, valamint a líbiai ügyvivőt. A tunéziai félhivatalos sajtó- ügynökség csütörtök reggeli közlése szerint' a tunéziai kormány elhatározta, kérni fogja, hogy a Biztonsági Tanács a lehető leghamarabb üljön össze a bizertai helyzet tanulmányozására. Csütörtök délelőttre összehívták a tunéziai minisztertanácsot. EzMagyar ifjúsági küldöttség utazott Moszkvába Komócsin Zoltánnak, á KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön a Ferihegyi repülőtérről nyolctagú ifjúsági delegáció utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai részt vesznek a nemzetközi előkészítő bizottság ülésén, maid július 25 és augusztus 3-a között a magyar fiatalokat kénviselik a Világifjúsági Fórumon, zel egy időben ülést tartott az Uj Desztur párt politikai bizottsága is. Burgiba elnök a minisztertanács ülése után sajtóértekezletet tartott. Debré' francia miniszterelnök szerdán este a francia miniszter- tanács 50 perces ülése után megbeszélést folytatott de Gaulle elnökkel. > A rendkívüli minisztertanács után francia hivatalos körökben kijelentették, hogy Franciaország továbbra is hajlandó tárgyalni bizertai fegyveres erőinek csökkentéséről, de csak „szenvedély- mentes légkörben.” Amennyiben tunéziai fegyveresek megtámadják a francia katonai berendezéseket, a francia helyőrség védeni fogja magát — mondották. Hangsúlyozták továbbá, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben szó sem lehet arról, hogy Franciaország lemondjon stratégiai fontosságú pozíciójáról. Párizsban csütörtökön reggel bejelentették, hogy mintegy 800 ejtőernyőst indítottak útnak Bizertába és szükség esetén újabb megerősítést is küldenek. A bizertai feszültség párizsi visszhangja Párizs (MTI): A francia kor-| mány láthatólag igyekszik saját közvéleménye előtt csökkenteni a bizertai feszültség jelentőségét. Bár a minisztertanács de Gaulle tábornok elnökletével hosszason foglalkozott a bizertai támaszpont kiürítésére irányuló tunéziai követeléssel és a nyomában előállott helyzettel, a tájékoztatásügyi miniszter a minisztertanács ülését követően fukarkodott a közlésekkel. A hivatalos hallgatást egyrészt békeszólamok, másrészt cáfolatok szakítják meg. De Gaulle tábornok Burgiba elnöknek a július 14-i nemzeti ünnep alkalmából küldött sablonos jókívánságait azzal köszönte meg válaszában, hogy kifejezte reményét, „semmilyen félreértés sem hiúsítja meg a két nép békés együttműködését.” Ezt hangoztatta a tuniszi francia ügyvivő is, amikor kormánya jegyzékét átadta. Ebben a jegyzékben azonban az gilt, hogy — „a francia hadsereg szükség esetén fegyverrel is megvédi Bi- zertát”. A cáfolatok gyártásában a fran cia hadügyminisztérium jeleskedik. Előbb azt tagadta, hogy Bizertába erősítéseket küldtek, szer dán délután pedig azt cáfolta, hogy egy kisebb francia egység állítólag megpróbálta áttörni a támaszpont körül az országúton emelt torlaszt. A párizsi kormánysajtó úgy próbálja feltünteti a bizertai válságot, mint „időszakonként visz- szatérő” jelenséget. A Paris- Presse cikke azt bizonygatja, hogy „az eddigi három bizertai krízis” egyikében sem történt semmi. A Monde tuniszi tudósítója azonban már arról ír-, bogy nehéz lesz elkerülni az erőpróbát. , £ A francia haladó közvélemény a tuniéziai nép követelésének ad igazat és a gyarmati . rendszer- teljes felszámolása' ■ jegyében nem emel kifogást a bizertai támaszpont kiürítése ellen, de gyanúperrel is él. Ismeri Burgiba' tunéziai köztársasági elnök; amo- rikabarátságát, ismeri a „burgi- bizmus” néven emlegetett opportunista politikáját és joggal veti fel a kérdést, vajon Burgiba nem csupán valamilyen politikai manővere szolgálatában tette magáévá a tunéziai nép követelését. A bizertai kérdés felvetése a tunéziai elnök megfogalmazásában együtt járt egy szaharai földsávra vonatkozó területi követeléssel. Az utóbb Párizsban nyújtotta be. Franciaországtól, a Szahara pillanatnyi urától kívánja elragadni a híressé vált 233. határkőig terjedő szaharai földdarabot. Mivel azonban a francia—algériai tárgyalások. egyik súlyos ellentétét épp a Szahara feletti szuverénitás kérdése adja, s imivel az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya Szahara Algériához tartozását hirdeti, bármily különösnek tűnik is első látásra. Burgibának Franciaországgal szemben; területi követelése voltaképp az algériai küldöttség helyzetét gyengíti a lugrini konferencián. Ezt ellensúlyozná a tunéziai elnök a bizertai támaszpont kiürítésének nyíltan franciaellenes igényével. De itt is kérdőjelesnek. tűnik Burgiba szándéka. Nem az-e a terve, hogy a NATO- nak, vagy az Egyesült Államoknak ajánlja fel a megüresedő haditengerészeti támaszpontot? Burgiba fia, ifjabb Habib Burgiba, jelenleg országa washingtoni nagykövete. Nem titok, hogv az elmúlt esztendőkben igen közeli haráti kapcsolatot épített ki az akkor még szenátor John Ken- nedyvel, az Egyesült Államok mai elnökével. Burgiba diplomatái, s köztük saját fia is, mindenesetre siettek tájékoztatni -az Egyesült Államok kormányát a bizertai ügyről. , A nyugati lapokban pedig nem látni nyomát sem annak, mintha az Egyesült Államok helytelenítené a francia szövetségesek éllen irányuló tunéziai akciót. Burgiba sajtóértekezlete London (TÁSZSZ). A Reuter tudósítójának jelentése szerint Burgiba elnök csütörtök délelőtti sajtóértekezletén közölte a tunéziai kormánynak azt az elhatározását, hogy megszakítja a diplomáciai viszonyt Franciaországgal. Guatemalái parlamenti képviselők és közéleti személyiségek érkeztek Budapestre Az országgyűlés meghívására szerdán este guatemalai parlamenti képviselők és közéleti személyiségek érkeztek Magyarországra, néhánynapos látogatásra;. Á guatemalai vendégek között van Francisco Villagran Kramer, Julio Enrique, Valladares Castillo parlamenti képviselők, Cesar Meza orvos és Francisco Mezdez Escobar újságíró, az egyik guatemalai napilap főszerkesztője. Francisco Villagran Kramer látogatásuk céljaként azt említette meg, hogy megismerkedjenek Magyarországnak az utóbbi évek során elért eredményeivel,' ezek között különösen a kulturá lis fejlődéssel, amelyről már eddig is sokat hallottak. Az 1956-os események után — folytatta — o nyugati sajtó tele volt Magyarországról szóló hírekkel, s nekünk az a véleményünk, hogy ezek zömükben hamisak voltak. Azért jöttünk Magyarországra, hogy közelebbről megismerjük hazájukat. a Szovjetuniónak a német kérdés rendezésére tett javaslatait elutasítják, sőt olyan látszatot igyekeznek kelteni, mintha a Szovjetunió lenne az oka a jelenlegi feszültségnek. A szovjet kormány tübbízben leszögezte határozott álláspontját, hogy 16 évvel a háború befejezése után rendezni kell a német kérdést, mert ez az abnormális helyzet károsan befolyásolja az egész nemzetközi életet, s Európa központjában háborús veszélyt teremt. A nyugati hatalmak jegyzékei elutasítják a német békeszerződésről szóló tárgyalásokat, ugyanakkor azonban bizonyos lehetőséget meghagynak a tanácskozásoki'a is. A nyugati'hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok ezúttal is régi taktikájához folyamodott. Ezek a jegyzékek ugyanis nem akarnak számolni a reális valósággal, s nem arra irányulnak, hogy békeszerződés születhessek a két német állammal. Már pedig a jelenlegi nemzetközi helyzetben ez lenne a legfontosabb, amely egycsapásra egész sor fontos kérdést oldana meg, s lehetőséget nyitna a további kérdések tisztázásához is. Az amerikai lapok általában harcias hangot használnak. A New York Times például azt írja, hogy az Egyesült Államok »kész bármilyen támadást visz- szaverni«. Arról azonban általában megfeledkeznek az amerikai újságok, hogy sem az Egyesült Államokat, sem más országot nem fenyeget senki, hanem éppen egy olyan lépés megtételéről van szó, amely elősegíti a békés7” fejlődést, az európai országok jobb kapcsolatát. Az amerikai lapokkal ellentétben az angol saitó számos megjegyzést is fűz a váíaszjegyzékekhez. A Daily Worker arról ír, hogy a nyugati álláspont gyengeségét az a vak bizalom jelenti, amellyel Nyugat-Németországot kezelik. A Guardian pedig határozottan kijelenti, hogy a válaszjegyzékek nem tartalmaznak konstruktív elgondolásokat, s hozzáteszi: elűbb-utóbb számolni kell azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a német kérdés bál-milyen életképes megoldásának magában kell foglalnia Kelet-Németország legalább de facto elismerését. Jellemző a Times cikke, amely megállapítja, hogy ma sincs teljes összhang a nyugati szövetségesek soraiban. Nyilván a különböző vélemények egyeztetése lesz majd a feladata annak az értekezletnek, amelyet a három nyugati külügvminiszter tart augusztus 5-én Párizsban. A jelenlegi nyugati magatartásra azonban mindezek ellenére elsősorban az jellemző, hogy minden olyan lépéstől óvakodnak, amely a német békeszerződéshez vezetne. Ezzel szemben — mint a Neues Deutschland rámutat — saját korábbi irreális javaslataikat akarják minden esetleges további tárgyalás alapjává tehni. Európát azonban meg kell óvni attól, hogy a nyugatnémet militarizmus újabb háborút robbanthasson ki. s éppen ezért sürgető szükség parancsolja a német békeszerződés mielőbbi megkötését. Azok a javaslatok, amelyeket a szovjet emlékirat tartalmaz, ebből a felismerésből indulnak ki, s messzemenően figyelembe veszik mind a két német állam érdekeit. Ugyanakkor olyan utat jelölnek meg, amely biztosítja Európa békéjét-és-biztosítja azt is, hogy a két Németország gyümölcsöző kapcsolatokat folytathasson Európa valamennyi országával. Az ésszerű nukleáris politikáért küzdő amerikai bizottság javaslata a német kérdés megoldására New York (MTI). Az ésszerű nukleáris politikáért küzdő amerikai bizottság, amely józanabb álláspontot foglal el egyes nemzetközi kérdésekben az amerikai kormányköröknél, a New York Times és a New York Herald Tribune csütörtöki számában, valamint tíz más amerikai napilapban egész oldalas hirdetés formájában ismerteti javaslatát a nyugat-berlini kérdés megoldására. A javaslat értelmében egy berlini hatóságot kellene létrehozni) amely a négy hatalom ellenőrzése alatt működnék,- azon az alapon, hogy az ENSZ, a NATO és a varsói szerződés garantálná egész Berlin semleges státusát. Az egész német kérdés megoldására a bizottság hasonló hatóság felállítását javasolja, amelynek felhatalmazása lenne a következő megegyezések ellenőrzésére és végrehajtására: 1. Az atomfegyverek betiltása mindkét német államban. 2. A külföldi csapatok fokozatos kivonása az egész német területről, helyüket ENSZ-csapatok foglalnák el. 3. A német katonai erőket olyan szintre csökkentenék, hogy csak a belső rend fenntartására szolgáljanak. 4. Végleges német—lengyel határnak az Odera—Neisse vonalat ismernék el. Ez a javaslat figyelmen kívül hagyja, hogy Kelet-Berlin helyzete nem lehet alku tárgya és más olyan elemeket is tártál m*az. amelyeket a szuverén Német Demokratikus Köztársaság nem fogadhat el. Mégis a német kérdés megoldására javasolt egyes intézkedései hasonlítanak a szocialista országok több indítványához, így például a Rapacki- tervhez. Az angol képviselőház szavazása a nyugatnémet csapatok Wales-i hadgyakorlatairól London (MTI). Az angol parlamentben szerdán hatórás, igen éles vita zajlott le a nyugatnémet csapatok szeptemberben sorra kerülő Wales-i hadgyakorlatával kapcsolatban. A parlamenti vitára az adott módot, hogy a kormány beterjesztette javaslatát, amely ugyanolyan jogokat biztosít a német csapatok számára Anglia területén, mint az amerikai, kanadai és más NATO erőknek. Sidney Silverman baloldali munkáspárti képviselő, aki szakított pártjának vezetőségével, a vita során kijelentette, hogy a nyiip-u »ómét h-'-T'-ocsizó ey •■- gek Wales-i hadgyakorlata »iá- szavazástól. tenkáromlSs« és sérti a második világháború 14 millió áldozatának emlékét. Watkinson hadügyminiszter azt bizonygatta, hogy nem használna Anglia biztonságának és az. európai békének, ha elutasítanák a Német Szövetségi Köztársaság kormányának »őszinte kérését, hogy a lehető legszorosabb szálakkal kössék össze sorsát a NATO-val«. A vita végén a képviselőház elfogadta a kormány javaslatát. A munkásnárt legtöbb k''r>vis'’’őie — a pártv z tőség utasításainak megfelelően — tartózkodott a
