Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. július U. az A tunéziaiak megkezdték útakadályok felállítását a bizertai [randa támaszpont körül f1 Bizerta (MTI). A tunéziai ön­kéntesek kedden megkezdték az útakadályok felállítását a bizer­tai támaszpont körül, hogy a franciákat szárazföldi blokád alá vegyék, ugyanúgy, mint há­rom évvel ezelőtt, amikor a franciák Szakiét Szidi Jusszef, tunéziai falut bombázták. Már több mint ötezer tunéziai katona és polgári személy táborozik a támaszpont közelében, nyomaté- kot adva annak a tunéziai köve­telésnek, hogy a francia katona­ságot vonják ki Bizertából, to­vábbá a szaharai őrhelyekről. r • • enai A francia—; tárgyalások előestéjén alg Párizs (MTI): A francia—algé­riai tárgyalások lugrini újrakez­désének előestéjén a francia kor­mány szerdai minisztertanácsi ülésén adta meg de Gaulle tá­bornok utolsó utasításait Louis Joxe államminiszternek, az algé­riai ügyek felelősének, a fran­cia kormányküldöttség vezetőjé­nek. Kiszivárgott hírek szerint Joxe a konferencia munkamód­szerének megváltoztatását fogja javasolni csütörtökön Lugrinben. A francia elgondolás szerint csök­kentenék a plenáris ülések szá­mát. Párizsban valószínűnek tartják, hogy Joxe ajánlatot tesz az algé­riai küldöttség elnökének, Krím Belkaszem külügyminiszternek a négyszemközti tanácskozásra is. A párizsi polgári sajtó tovább­ra is sötéten lát és a lugrini kon­ferencia kudarcát jósolja. A francia haladó közvéleményt jog­gal nyugtalanítják a kormánykö­rökből eredő olyan közlések, hogy „Lugrinben gyorsan (meg lehet tudni, majd, várható-e eredmény”, s hogy „ha mi som változott, a szakítás bekövetkez- hetik, s ez Algéria felosztásának előjátékát jelenti”. A francia dolgozók meg akar­ják akadályozni, hogy Lugrin csak alibiül szolgáljon a dega- ullelsta kormánynak az Algéria feldarabolását célzó tervei vég­rehajtásához. Munkásküldöttsé­gek, békeharcosok küldöttségei ismét elindulnak a Genfi-tó part­jára, amint a tárgyalások első szakaszában Eviant özönlötték el. ahova szintén önkéntesek cso­portjai vonulnak be. Bizertában magában a helyzet nyugodt, a francia csapatok uta­sítást kaptak, hogy a laktanyát nem hagyhatják el. Raoul Duval, francia ügyvivő, kedd este átadta Burgibának de Gaulle elnök jegyzékét, amelyről a tuniszi rádió közölte, hogy -nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek enyhíthetnék a feszült­séget-«. _ Párizsban hivatalosan semmiféle célzást sem tettek arra, hogyan szándékszik meg­oldani de Gaulle a francia- tunéziai viszonyban beállt vál­ságot. Nkrumah szovjetunióbelí látogatása a ghanai közvélemény figyelmének központjában Accra (MTI): A Moszkvából ér­kező hírek ezekben a napokban a ghanai újságok vezető helyén szerepelnek. Ez érthető, a fiatal afrikai országnak rendkívül jól­esik az a megbecsülés, ahogyan vezetőit a nagy Szovjetunióban fogadják. Nkrumahnak ez az első látoga­tása szocialista országokban. Ért­hető, hogy ez nagy visszhangot keltett Afríka-szerte, hiszen a je­lek arra mutatnak, hogy nem­csak egy államfő szokásos láto­gatásáról van szó, egy másik or­szágban, hanem a Szovjetunió iránt érzett barátság kifejezésre (juttatásáról is. Régen nem lát-1 meg. tak olyan nagy tömegét és ün­nepélyes búcsúztatást az accrai repülőtéren, mint amikor Nkru­mah elindult kelet-európai kőr­útjára. Figyelemre méltó, hogy milyen sokan érdeklődnek Ghánában a Szovjetunió iránt és milyen sok dolgot tudnak a világ első szo­cialista országáról. Az afrikai népek rendkívüli mértékben ér­deklődnek nemcsak a Szovjetunió jelene, hanem történelme iránt is, tanulni akarnak belőle, s kí­váncsiak arra, hogy azokat a problémákat, amelyekkel nekik most kell birkózniok, a Szovjet­unió annakidején hogyan oldotta Az angol alsóház a gazdasági helyzetről vitázott London (MTI). Az angol alsó- házban kedden megkezdődött az ország gazdasági helyzetéről szóló vita. Gaitskell, a munkás­párt elnöke, vitaindító beszédé­ben hangsúíyozta, való, habár kellemetlen tény, hogy Nagy- Britannia fizetési mérlege és ex- port-teljesítmépye az elmúlt két évben a legkedvezőt­lenebb volt az egész • világon. Nagy-Britannia részesedése a vi­lágkereskedelemben — hangsú­lyozta — állandóan csökken, ter­melése gyenge és Anglia áremel­kedésben mindenkit maga mö­gött hagy. Az alsóház tagjai — munkás­pártiak és konzervatívok — ked­den ismét felvetették Nagy-Bri­tannia viszonyát a közös piachoz és javasolták Macmillannek, szá­moljon be a kérdésről. Azt is kö­vetelték, a kormány bocsásson ki fehér könyvet arról, a brit nemzetközösség tagállamai mi­képpen vélekednek Angliának ama szándékáról, hogy csatlakoz­tak az európai gazdasági közös­séghez. Macmillan kitért az egyenes válasz elől Kasszem beszéde Irak olajpolitikájáról és Kuwaitról Bagdad (MTI): Kasszem iraki miniszterelnök kedd este beszé­det mondott a laurai odajfino- mító egy új energiatelepének fel­avatása alkalmából. Beszélt Irak­nak az olajiparral kapcsolatos politikájáról és arról, hogy az iraki kormány a jövő hónapban tárgyalásokat kezd az iraki olaj- társasággal (nagyrészt angol ér­dekeltségű külfödi vállalat). Cá­folta azokat a híreket, amelyek szerint Irak államosítani szán­dékoznék a külföldi olajtársasá­gokat, kijelentette, hogy az olaj- vállalatokkal az egyenlő és köl­csönös előny alapján akarnak tárgyalni. Az iraki miniszterelnök kije­lentette, hogy az imperializmus Irak fő ellensége. Anglia azért szállta meg Kuwaitot, hogy elke­rülje a pénzügyi összeomlást, ugyanis ha Kuwait követeléseit kivonnák a londoni bankokból, ez áz angol gazdasági élet csődjei jelentené. Kasszem végül hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság egyetlen megoldása, a június 19-i angol— kuwaiti megállapodás azonnali felmondása, mert ez a megálla­podás lehetővé teszi, hogy Ang­lia csapatait Kuwaitba vigye és az országot támaszpontként hasz­nálja fel Irak és más arab országok ellen. „Kuwait térjen vissza az anyaországhoz” — is­mételte meg követelését a mi­niszterelnök. Az angol ifjúság hészül a moszkvai nemzetközi ifjúsági fórumra London (MTI): Az angol ifjú­ságot körülbelül húsz küldött képviseli majd a moszkvai nemzetközi fórumon. Michel Costello, az angol if­júsági fesztivál-bizottság titká­ra, aki a küldöttek első cso­portjában utazik Moszkvába, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a moszkvai fórum napirendje szemlélteti, mennyire megnöve­kedett a különböző országok, köztük Anglia ifjúságának ér­deklődése korunk égető problé­mái; a békéért, a leszerelésért, a gyarmatosítás ellen, a nem­zeti függetlenségért, folyó harc iránt. Dz Új Kína tudósítója a dél-vietnami kormány terroruralmáról Hanoi (Uj Kína): A Ngo Dinh Diem-klikk az elmúlt két évben — a vietnami béke megkötése óta — állandóan megszegte az Indokínára vonatkozó genfi meg­állapodásokat. A hazafiakat üldö­zik és gyilkolják Dél-Vietnam- ban, pokollá változtatják az or-» szagnak ezt a részét. A dél-vietnami kormány 470 ezer főnyi hatalmas hadsereget állított fel — ez a szám nem fog­lalja (magában a milícia és a fegyveres ifjúsági szervezet tag­jait. Ezzel egyidejűleg az amerikai imperialisták több mint 3 ezer főnyi katonai személyzetet és százezer tonnát meghaladó fegy­verzetet szállítottak Dél-Vietnam- ba. Az Egyesült Államok az idén kétszer annyi katonai segélyt szándékszik adni Dél-Vietnam- nak, mint tavaly. Az amerikaiak irányítása alatt álló Ngo Dinh Diem-klikk a lé­gierő. a tüzérség és a szárazföl­di hadsereg nagy csoportjaival úgynevezett „tisztogató hadműve­leteket" hajt végre a dél-vietna­mi falvakban, s eközben halom­ra gyilkolják a békés lakosságot. Csupán 1960-ban több mint két ezer ilyen „tisztogató hadműve­letet” hajtottak végre. Az ország­ban több mint 300 koncentrációs tábort létesítettek. Eddig 527 ezer személyt tartóztattak le, s ezek közül sokan nyomorékká váltak a kínzások következtében, 77 500 személyt megöltek, 19 700 személyt pedig megsebesítettek. Szolidaritás Kubával — ennek a jegyében emlékez­nek meg milliók és milliók a július 19-től július 26-ig tartó héten a kubai nép hősi harcá­ról, s azokról az eredmények­ről, amelyeket eddig elért. Ku­bát ma világszerte úgy emlege­tik, hogy »szabad föld Ameri­kában« s a kubai nép mindent elkövet, hogy méltó legyen erre a kitüntető jelzőre. Kuba népe valóban szabad lett, független, önálló országgá vált, s amióta lerázta az imperializmus jár­mát, egyre gyorsabb ütemben építi gazdaságát, emeli a nép anyagi és kulturális színvonalát. »Megsemmisítettük a kivált­ságos osztályok és az imperia­lizmus politikai uralmát, lerom­boltuk gazdasági hatalmukat. De ezek az osztályok és az im­perializmus még él, aktívan és harciasán támad a kubai forra­dalom ellen, — mondotta Dor- ticos' kubai elnök a, közelmúlt­ban a latin-amerikai országok mezőgazdasági munkásainak konferenciáján. Kuba népének valóban sikerült felszámolnia az imperializmus politikai ural­mát, s a győzelem kivívása után megkezdhette a független és szabad ország építését. Azon­ban a példa azt bizonyítja, hogy az imperializmus nem nyugo­dott bele kubai támaszpontjá­nak elvesztésébe, újra és újra támadást próbál intézni a füg­getlenné vált latin-amerikai or­szág ellen. Közismert tény, hogy az Egyesült Államok milyen gazdasági és katonai segítséget nyújt a kubai ellenforradalmár elemeknek, s az is köztudott, hogy a kudarcba fulladt invá­zió után újabb agressziót próbál előkészíteni a Kubai Köztársa­ság ellen. Kuba példája egyre nagyobb tömegeket mozgat meg Latin- Amerikában, s ez indította az Egyesült Államokat arra, hogy Kuba-ellenes egységfrontot pró­báljon létrehozni Latin-Ameri- kában. A kubai forradalom ki­tűnő példája volt annak, ho­gyan tudja egy kis nép lerázni válláról az imperialista elnyo­mást, és a függetlenség talaján állva hogyan tud megvalósítani olyan fontos gazdasági felada­tokat, mint a földreform, vagy az ipar fejlesztésé. A Kuba-el­lenes egységfront azonban nem sikerült, mert a látin-amerikai népek minden rokonszenvükkel Kuba forradalma mellett álltak kj, s állnak ki ma is. A kubai szolidaritási hét újabb bizony­sága annak, hogy Latin-Ameri- kában és azon kívül százmilliók állnak a hős kubai nép igaz ügye mellett. Kuba valóban példamutató országgá vált Latin-Ameriká- ban, s ennek egyik bizonysága az is, hogy amikor a közelmúlt­ban Kennedy különmegbízottja, Stevenson, tíz latin-amerikai or szágot keresett fel, csak Para­guay diktátora mutatkozott haj­landónak arra, hogy bekapcso­lódjék egy Kuba-elleni akcióba. Lati n-A meri ka népei jogos pél­daképüket látják a Kubai Köz­társaságban, a szolidaritási hét pedig újabb bizonyítéka annak, hogy a kubai forradalommal nem zárult le Latin-Amerika népeinek szabadságharca. Á Pravda cikke a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontjáról Moszkva (TASZSZ): A Pravda cikkben kommentálja az ameri­kai és a nyugat-európai sajtóban megjelent szovjetellenes cikkeket amelyek a szovjet kormánynak a német békeszerződés megköté­sére tett javaslatával foglalkoz­nak. Kononov, a cikk szerzője rá­mutat: a nemzetközi torzsalko dások magvetői nem terhelik ma gukat azzal, hogy megvizsgálják a Szovjetunió békcszerető javas latait. Megpróbálják úgy feltün­tetni a dolgot, mintha nem a Németországgal való békeszerző­dés megkötéséről volna szó, ha­nem egy majdhogynem békeelle­nes cselekedetről. Különösen azon a határozaton rágódnak nagy előszeretettel, amelynek értelmé­ben a szovjet kormány növeli a védelmi célokra szánt költségve­tést és ideiglenesen leállítja a fegyveres erők csökkentését. A nyugati lapok természetesen el­hallgatják, hogy ezek olyan kényszerű intézkedések, amelye­ket a Szovjetunió biztonságának védelme követel meg a NATO- hatalmak fokozódó katonai ké­szülődései miatt. Nem véletlen, — folytatja a Pravda, hogy a háborús hiszté­riakeltés új rohamának ürügye­ként a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdését használ­ták fel. E kérdés megoldásától nagymértékben függ, milyen irányban fejlődnek majd az eu­rópai viszonyok, a béke megszi­lárdításának, vagy a feszültség fokozásának irányába? A Szovjetunióból és Csehszlovákiából már a jövő évre várt traktorok érkeznek A Szovjetunióból az idén ezer kezett Záhonyba. Ezeket is épp MTZ 5—1 típusú Belorusz trak- úgy, mint a már korábban beho- tort vásároltunk. Ezek a gépek zott Belorusz traktorokat, főleg a már megérkeztek és a szovjet termelőszövetkezetek kapják, kereskedelemi szervek közölték, Terven felüli szállításokat je- hogy a jövő évre tervezett trak- leztek Csehszlovákiából is, ahon- tormennyiségből előszállításként nan a közeljövőben 100 ötven ló­még az idén 500-at átadnak. A erős Szuper-Zetort és kilencven Földművelésügyi Minisztérium Zetor K—25-öst kapunk. A ter- anyagellátó véllalatának tájékoz- ven felül kapott Zetor traktoro- tatása szerint szerdán a jövő év- kát kivétel nélkül a termelőszö- re várt gépekből már 57 megér- vetkezetekbe irányítják, Az Egyesült Államok háborús körei — hangoztatja a cikk — elsősorban a nyugatnémet impe­rializmusban látják terveik va- lóraváltóját. Nevezetesen " ezzel magyarázható a dollár beözönlé- se az NSZK-ba, a reguláris nyu­gatnémet hadsereg létrehozása és korszerű fegyverekkel való íelsze relése, valamint az, hogy Nyugat- Európa országai katonai támasz­pontokat bocsátanak az NSZK rendelkezésére. Befolyásos nyu­gati körök éppen azért határol­ják el magukat a német békeszer­ződéstől, mert tudják, hogy ez akadály lenne a nyugatnémet1 imperializmus felélesztésének út­ján. A békeszerződés hiányát ki­használva — írja a Pravda — a nyugatnémet imperializmus lá­zas ütemben valósítja meg fegy­verkezési programját. Nyügat- Nemetország imperialista, milita­rista erői érdekellek abban, hogy a lehető legtá. olabbra tolják ki a német békeszerződés megköté­sének időpontját, minthogy jól tudják: egy ilyen szerződés gúzs­ba köti a kezüket. A jelenlegi európai helyzet nagyon előnyös ezeknek az erőknek. Veszélyes já­tékot űznek a békeszerződés kér­dése körül, minduntalan a nagy­hatalmak összeveszítésére töre­kednek. Minden egészséges gondolkozá- sú ember előtt világos, milyen rendkívüli jelentőségű ilyen hely zetben az általános béke szem­pontjából a német békeszerződés megkötése. Az agresszort meg kell fékezni, még mielőtt elindul­na vérontó útjára. Ideje felismerni azt az igazsá­got, — írja befejezésül Korionov, — hogy a jelenlegi körülmények között csak egy politika lehetsé­ges — a háborús kalandokról va­ló lemondásnak, a kölcsönös ér­dekek figyelembevételének, a bé­kés együttélésnek és a nemzetközi együttműködésnek a politikája. Ezt a politikát folytatja szilárdan és következetesen a Szovjetunió. Mindig kész volt és ma is kész tárgyalni a német kérdésről és bármely más megoldatlan prob-

Next

/
Thumbnails
Contents