Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

iőől. július i'j, TOLNA MEG x n.i i\r.l"UJ3AQ * (gtfütt a legfontosabb feladatok megoldásáért XJa per, úgymond, hadd 99A-*-legyen per« — ismerős verssor. S úgy tudjuk róla, nemcsak a versbéli Péter és Pál jellemzéséül vetette papír­ra Arany János, hanem ebben jellemezte egyszersmind a ma­gyár embert, a pereskedést, a Czámos értelmiségi dolgo- ^ zó is nemcsak egyetért a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének szükségességével, hanem aktívan közre is műkö­dött abban. Jól példázza ezt többek között dr,,Kőnigh Imre esete. A szekszárdi orvosok civakodást, jelölve meg egyik vállalták, amennyiben helyisé­fontos tulajdonságának. Arany Jánossal nehéz lenne vitába szállni, amennyiben a múltról van szó, de napjaink­ban már cáfolja az élet. Ami­get biztosítanak erre a célra, rendszeres rendelést tartanak a termelőszövetkezeti tagok számára. Ingyenes vöröskereszt felszereléssel támogatták a kor új, emberibb élete lett né- Béri Balogh Ádám Tsz-t. Fel- ptinknek, nemcsak a gazdasági, sorakoztak a munkában a pe- társadalmi viszonyok változtak dagógusok és az egyéb foglal- meg, hanem az emberek gon- kozású dolgozók is. Szekszárd dolkodásmódja, egymással való közéletének figyelemre méltó kapcsolata is hatalmas változá- alakja, Solymár Gábor esperes, son ment és megy keresztül. Nehéz lenne ma olyan em­bert találni, aki nem ért egyet honfitársaival és a kormány, a párt hivatalos politikájával, a béke kérdésében, aki ne támo­gatná a béke ügyét. Ehhez két­ségtelen, elsősorban az járul hozzá, hogy alig van olyan ma­gyar család, amelyet valami­lyen formában ne érintett vol­na az elmúlt két háború, de már hozzájárul az emberek világnézetében mindjobban megerősödő és egyre inkább a szocializmus jegyeit magán vi­selő humanizmus is. A béke- vágy azonban nemcsak egysze­rűen vágy. kívánság a töme­gek nagyobbik felében, hanem céltudatos munkálkodást is jelent. Népünk többsége egyetért^ a szocializmus építésének szük­ségességével és helyességével. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, amely napjaink aki tanácstag, népfront-bizott­sági tag, javaslataival a város fejlesztésén munkálkodik. Hosz- szasan lehetne sorolni a példá­kat, de ezek is a közös cél ér­dekében való széleskörű össze­fogást mutatják. A társadalmi vagyon védel­me mindinkább közüggyé vá­lik és az emberek tudatának változását, nemesedését mu­tatja az is. hogy megfékezik, jó útra térítik a rendezetlen életűeket. Társadalmi üggyé válik mindinkább a művelő­dés, a kulturált élet, az időseb­bek támogatása, mind, mind a megváltozott szemléletet tük­rözik. Amikor nagy megráz­kódtatások érik a közösséget, a közösség összefogásával talál­kozhatunk, a más ügye mindenki személyes ügyévé válik, a se­gítés nem adomány, fianem közreműködés, tényleges segí­tésként jelentkezik. A Szek- szárdot nemrégiben ért felhő­egy fő kérdése és Szekszárdon szabadág nyomán keletkezett 1 í ' ^ n nrl n n /> r(i inUoO'lt - - ... ...... . — lévén mezőgazdasági jellegű v:'*‘os —, most talán a legfonto­sabb kérdés, a széles rétegek támogatására talált és ha a szervezés idején egyes paraszti rétegekben voltak is ellenke­zések, most, a nagy munkák idején új, lelkes erők szaba­dultak fel és álltak csatasorba. Sok parasztembernek kellett nagy harcot megvívnia önma­gában régi nézeteivel, de a legjobbak már az első napok­tól kezdve az átszervezés gyor­sításán munkálkodtak. Ha ne­héz is volt régi nézeteiket le­győzni, belátták, hogy az egyetlen járható út parasztsá­gunk számára a nagyüzem. Az egykor kisgazdapárti Ferencz Péter esete jól példázza, hogy parasztságunk helyesli a szo­cializmus építését. Ecyüttmú- ködik a kommunistákkal a párt mezőgazdasági politikájá­nak megvalósításában azzal, hogy igazgatósági tag a szövet­kezetben, hogy korához képest még ma is példamutatóan dol­gozik. Dabi József (már koráb- , ban is részt vett a közéletben, ma egyik vezetője a termelő- szövetkezetnek. Sörös Sándor közéleti szereplését — tanács­tag évek óta — hosszú időn keresztül gátolta egyéni pa­raszt volta, ma jó vezetője a termelőszövetkezetnek és a közéletből is minden eddiginél lelkesebben veszi ki részét. AZ „ESÖCSINÄLÄS” ÖTÉVES TERVE JAPÄNBAN A japán kormány az 1961. évi költségvetésben 27 600 000 yent Irányzott elő ..esőcsinálásra”. Becslések szerint, ha nem segíte­nek a helyzeten, akkor Japán­ban hét éven belül 46—52 milliárd tonnás vízhiány lép fel. Ennek el­lensúlyozására ausztráliai és ame­rikai eljárások bevezetésével akarják fokozni a csapadék- mennyiséget. Az ötéves terv első kísérlete augusztus hónapban 50 kilométeres körzetben kezdődik meg. ahol szárazjéggel és ezüst- oxiddal felhőképződést akarnak Játcahoznú károk helyreállítása is megmu­tatta a társadalmi összefogás erejét. A különböző szervek, szervezett csoportok munkája mellett kiemelkedő egyéni ese­tek is jó példái az összefogásra való törekvésnek. Hepp József önként jelentkezett munkára és fáradhatatlanul dolgozott, Tóth József villanyszerelőt úgy tartják nyilván, mint a hely­reállítás- egyik leglelkesebb munkását és a mérnök, aki az ellenforradalom során megté­vedt, éjt nappallá téve dolgo­zott a többi között, ezzel is bi­zonyítva, hogy él a lehetőség­gel, amit biztosítottak szá­mára, hogy hibáját kijavítsa. A nnak, hogy milyen né- pünk egysége, hogyan sorakozik fel a párt és a kor­mány politikája mögé, elsőren­dű fokmérője, milyen a Kom­munisták és a pártonkívüliek viszonya. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, a tömegek bíz­nak a pártban és támogatják célkitűzéseit, amely megegye­zik a tömegek érdekeivel. Csak egy példát a mind szorosabbra fűződő kapcsolatra és a biza­lomerősödésére. Az egyik szek­szárdi termelőszövetkezetben az alakuló közgyűlésen egyet­len kommunistát sem válasz­tottak a vezetőségbe. Ma már, a szövetkezeti tagság határo­zott kívánságára, két kommu­nista tagja is van az igazgató­ságnak. Aztán az egység, az összefogás erősödését példázza az is, hogy a termelőszövetke­zeti tagok »•o'-­zói, a mezőgazdaságból elszár­mazottak szabad idejük alatt besegítenek a szövetkezet mun­kájába. Az elvi állásfoglalások és a gyakorlat egységét mutatja a többi között az, hogy városunk­ban számos jpártonkívüli van vezető állásban, több vállalat, intézmény vezetője, egy iskola igazgatója és* két termelőszö­vetkezet elnöke még nem tagja a pártnak, de munkájukat jól látják el, s a párt politikáját valósítják meg annak során. A felsoroltak csak egy részét teszik ki a bizonyítékok soka­ságának, amelyek megnyilvá­nulásai a mindjobban kibonta­kozó és megerősödő népi, nem­zeti egységnek. Egyetértünk a legalapvetőbb kérdésekben, a béke és a szocializmus építése kérdésében, de a részkérdések is mindinkább a legszélesebb tömegek egyetértésével talál­koznak. Mert a kommunisták célkitűzései mindenkor meg­egyeznek a legszélesebb dol­gozó tömegek érdekeivel. I« Gy Értékelték az Ifjúság a szocializmusért mozgalom eddigi eredményeit Szekszárd középiskoláiban Az 1960—61-es tanévben Szek­szárd három középiskolájában a közgazdasági technikumban, a gimnáziumban és a mezőgazda- sági technikumban az eddigi évekhez viszonyítva a legtöbb diákfiatalt sikerült bevonni az ifjúsági munkába, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretén belül. A három középiskola 1002 diák­ja közül 1001 végzett társadalmi munkát az elmúlt oktatási évben. A diákok összesen 37 388 óra társadalmi munkát teljesítet­tek, amelynek értéke a leg­szerényebb becslések szerint is 149 550 forintot tesz ki. Ebből 12 359 óra társadalmi mun­kát a termelőszövetkezetek meg­segítésére fordítottak. Továbbá 1475 óra társadalmi munkát vé­geztek a fásítási akció keretén belül, s mintegy 4300 facsemetét ültettek el. Érdemes megjegyezni, hogy a három középiskolában 675 KISZ- tag tanul, az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomba 846-an irat­koztak fel és az adatok szerint társadalmi munkát azok is vé­geztek, akik sem a KISZ-nek, som az Ifjúság a szocializmusért mozgalomnak nem tagjai és így lehetséges, hogy 1001 középisko­lai tanuló vett részt a társadalmi munka végzésében. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom oktatással kapcsolatos követelményének teljesítése terén is születtek eredmények. Az ifjúsági akadémia előadá­sain 490-en, a tudományos diák-körökön 76-an, a Kilián György próbákon 321-en, az ifjú kommunista próbákon pedig 299-en vettek részt ered ményesen. A mozgalom kulturális követel­ményének teljesítése érdekébert 273-an neveztek be a József At­tila Olvasó Mozgalomba és 200-an kaptak jelvényt. A szakköröket és ismeretterjesztő előadásokat 311 diák látogatta rendszeresen. Szel­lemi öttusát hét esetben rendez­tek, hatvan fő részvételével. A műkedvelő művészeti csoportok­ba 237-en, a képzőművészeti, ipar művészeti és fotoművész-kör mun kójába pedig 39-en kapcsolódtak be. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom négy követelményének teljesítése túlnyomórészt a jövő oktatási év első felében történik. i.itudcnkj tudja, hogy Szekszárdon milyen nagy probléma a szennyvíz-elvezetés. A lehetőségek szerint évről-évre nagy össze­get fordítanak csatornázásra — ez azonban nem elég. Felvételünk a Csokonai utcai csatornázásról készült. Ideiglenes megoldásként javítják a hálózatot. Reméljük, hogy hamarosan arról is készít­hetünk felvételt, hogy „végleges megoldásként” rendezik a szennyvíz-elvezetési gondokat. 23. A bírót a hideg rázza. (Szörnyűbb ez, mint egy halá­los ítéletet kimondani... Min­dent elfelejtettem ... Kétségbe­ejtő! De meg kell mondani! Ha most nem, akkor soha többé nem lesz ehhez erőm... Soha töb­bé ...) A bíró verejtékezik. A telefonkagylót görcsösen szo­rítja. A sejtelemből, a vonal elektromos szikráiból vad és szé­'Bokáig ér^ (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÄRPÄD értően a konok éjszakát bámul­ná. — Nem értem, Károly. A bíró nagyon elfáradt, de a suttogása tüzes. — Nem érted? Még most sem érted? Negyvenháromban én tár­gyaltam Bálint Sándorék ügyét! Én ítéltem halálra őket! Csend. A szerkesztő hallgat.' A bíró maradók ereje kirobban a torkán. — Miért nem felelsz? Nem ér­ted? Még most se? És ti en­gem tiszteltetek? Az én kezemet el... ő lopta el a mit tudom én tam... Megbámultalak bennete- mit, de ez a valami nekem a két, de csak a fák mögül, titok- dült melódiák kúsznak a fülébe, legkedvesebb volt... Érted, lm- ban... Szörnyű! Tudod? Szörnyű' Zihál, mintha hegycsúcsokon re? Milyen ez az ember? érezni, tudni, hogy én vagyok ez kapaszkodna. A vonal másik széle hallgat. A a koldus! Én, aki negyvenötből Az inge is vizes. szerkesztő még pillanatok múlva politikai rongyokkal jöttem. Éhe- rázta a párttitkár, meg te is, meg öreg. is tanácstalan. sen, kialudt bizalommal, rettegés- a városi tanácselnök is, meg ti Simára borotvált aggastyán. — Nem értem. Miért mondod sei. Mindennel szemben, minden- összesen mind, kommunisták? Az Áll, de mintha nem lennének ezt? nel, amit ti az emberek okulásá- én kezemet! ... Érted, hogy ezt lábai, kabátja szárnya is mintha A bíró kétségbeesetten kiabál, ra, javára művelteik, én csak a nem lehet tovább kibírni? a levegőbe fogózkodna. Zuhog, árad belőle a nagy, szí- bírói és emberi lelkiismeretemet — Imre, mit gondolsz — és vére dőlt fekete árnyék. szegezhettem. Én szegeztem, mert remeg a bíró hangja, — Mi lehet — Mert én vagyok az a kol- ez volt az egyetlen fegyver a ke­nekem a véleményem... mond-. dús! Érted? Én! Én koldultam zemben... Ezért tudtam alázat juk egy koldusról, akinek jószív- nálatok! Én ástam negyvenöt óta, nélkül tizenöt éven át a szeme­vei egy tányér meleg ételt tizenöt éven ót a kertet a kom- tekbe nézni! Ezért! Ezért volt adok?... Hálálkodik. Gyanakod- munistáknak! A lelkiismeret volt erőm a büszkeséghez... Tudtam, va figyelem, de aztán észreve- az ásóm! ... A bírói tisztaság!... hogy ti ezt meg ezt csináljátok, leszakította volna a vonal túlsó szem benne az embert, a méltó- Semmi másom nem volt... és de nekem öreg, ezer próbát meg- végéről, ság szikráját, mert nem teljesen most rájöttem, hogy... járt, makulátlan becsületem elveszett ember. Látom rajta, A bíró hangja megcsuklik. van!... Imre!... Már nincs. El­hogy tisztel engem, talán a tá- — Úgy hittem, én hiszek ab- veszett. Minden... Nekem nem nyér étel miatt szerét is, de nem ban, hogy őszintén tisztelem a kell a nyugdíj se. Nem jár. Köp­meri mondani. Kalaplevéveácso- kommunistákat... Tudom és ér- jetek le! Nem számít egy ilyen rog előttem... Mindent, mindent zem. Itt a lelkiismeretemben. Tu- vén ember. Hurcoljatok a bőr- osztályellenség vagyok? Mi? Ugye megtehetek vele, akár a fogait is dód, hogy mi az, amikor éjjel- tönbe! Mindegy, de vigyetek nem tudtad, hogy barátod tizen­kirúghatom, de ő csak alózato- nappal benne ül az emberben az akárhová, csak ne hagyjatok itt! hét éve két kommunistát halálra san néz, és mondja, hogy a kert- érzés? De én soha nem dönget- A bíró hangja elfullad. Néhány ítélt? ben, a fák között szívesen felás- tem a mellemet, hogy így, meg hangfoszlány még a szája szélén A bíró csúfondárosan, kárör­ná az ágy ásókat... Bízom benne úgy egyet értek avval, amit ti hörög. vendő hangjára fürgén ráfekszili és aztán egyszer kiderül róla, ebben- az országban csináltok... . , . - , „ . a szerkesztő válasza, hogy évekkel ezelőtt ez az em- Szégyelltem megmondani. Mégis . s Li — Tudtam, bér tört be'a lakásba. Az ón la- jólesett. Nem mondtam, de na- Csendesén, sóhajtva megszólal, kásomba... Ez az ember lopta gyón jólesett. Figyeltem, és ás- és olyan a hangja, mintha meg- (Folyta tjukj Csend. , A bíró nagy-nagy szomorúság­gal sóhajt. — Most aztán csinálhattok ve­lem, amit akartok. Csend. A szerkesztőt mintha a vihar — Miért nem szólsz? Mi? A bíró tébolyosan, kajánul ne­vet. — Persze. Ugye? Ugye most csodálkozol? Ugye, hogy mégis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents