Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-19 / 168. szám
4- . • *--> TOLNA MEGYEI VTLÁG PROLETÁRJAI. ÉG YESDl.JETEKI m Szerda 1961. július 19. XI. évfolyam 168. szám * ARA: 50 FILLÉR A szekszárdi Szabadság és a Béri Balogh Ádám Tsz csatlakozott elsőnek a mőzsi Új Élet Tsz kezdeményezéséhez A Tolna megyei Népújság július 18-i számában jelent meg a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezet kezdeményezése, amely a most soron lévő mezőgazdasági munkák meggyorsítására irányul. A mözsiek kezdeményezésük követésére szólították íel megyénk valamennyi közös gazdaságát. A szekszárdi Szabadság és a Béri Balogh Adám Termelőszövetkezetben a vezetőség megbeszélte a mözsiek kezdemenyezését, s csatlakoztak a felhíváshoz. A két szekszárdi termelőszövetkezet a nyári mezőgazdasági munkák meggyorsítására vonatkozó intézkedéseit írásba foglalva a városi tanács mezőgazdasági osztályán keresztül eljuttatta szerkesztőségünkhöz is. A Szabadság Termelőszövetkezetben a kézi aratás növelésével és a gépek ésszerű kihasználásával biztosítják, hogy július 20-ig végezzenek az aratással. A mözsiekhez hasonlóan a szekszárdi Szabadság Termelőszövetkezetben is úgy szervezik meg a gabonabehordást, hogy a cséplés folyamatos legyen, mert biztosítani akarják, hogy augusztus 20-ig minden szem gabonát elcsépeljenek. A közös gazdaságban 460 holdon kell tarlóhántást, illetve nyári mélyszántást végezni. Ennek érdekében a Szabadság Termelő- szövetkezetben is két műszakban üzemeltetik az erőgépeket, mert a gyakorlat szerint e módszer jól bevált. Szekszárd város másik közös gazdaságában, a Béri Balogh Adám Termelőszövetkezetben is hasonló módon biztosítják, hogy az aratást július 20-ig, a cséplést pedig augusztus 20-ig befejezzék. Másfélszeresére növeli termelését a Nagy mányik! Brikettgyár A szokásos évi nagyjavításra állt le a hónap elején a Nagy- mányoki Brikettgyár. Darabokra szedik szét a gépeket, a szállító- berendezéseket, átvizsgálják a legutolsó csavarig az alkatrészeket, hogy megállapíthassák, hol van szükség pótlásra, javításra. Szükség is van erre, hiszen tizenegy hónapon keresztül éjjelnappal ontják ezek a gépek milliószámra a brikettet, a »tojásszenét«, kopnak az alkatrészek. Mégsem egészen »szokásos« ez a mostani nagyjavítás. Több annál. Mert mire letelik az egy hónap, s a gyár dolgozói — akik most erre az időre brigádokba szerveződve végzik a nagytakarítást, javítást, festést, — elfoglalják régi munkahelyüket, naponta másfélszerannyi jő minőségű, magas fűtőértékű brikettet fog adni az üzem a népgazdaságnak, mint eddig. Mert építkeznek is a gyárban, »megtoldják« a régi gyárépületet, az új épületrészben szerelik fel az új, a harmadik brikettprést, a hozzátartozó »malaxőr«-rel (ebben gyúrják össze gőznyomás alatt préselés előtt a szénport a kötőanyaggal). Marad még hely a később felszerelésre kerülő negyedik présnek is. A bővítés, új gépek beállítása nem egyedüli módja a termelés növelésének a nagymányoki gyárban. Csak most kerül sor erre, amikor a régi berendezés teljesítőképességének maximumát elérték. A felszabadulás előtt ugyanis itt csak a helybeli bánya porszénéből gyártottak brikettet. A két prés termelése alig negyedét tette ki a mainak. Azóta folyamatosan nőttek az igények, egyrészt megnőtt a szénbányák termelése, egyre több volt az olyan szén is, amit csak briket- tezés után lehet felhasználni. A nagymányoki üzemnek kellett vállalnia a környékbeli bányák brikettszenének feldolgozását is. De nőttek a lakosság igényei is, egyre keresettebb cikké vált a brikett. Ma már talán nem is lehetne kikutatni az elmúlt tizenöt év újításainak, ésszerűsítéseinek történetét a gyárban. Amikor kiderült, hogy a gépek többet bírnának, csak az anyagszállítás jelent »szűk keresztmetszetet«, mert a csillékkel való szakaszos szállítás nem tudja kielégíteni a gépek étvágyát, megoldották a folyamatos, szalagon és felvonón való szállítást. Ugrászerűen nőtt a termelés. Más alkalommal meg a kötőanyag-keverésnél gyorsították meg az iramot Alakítottak a brikettpréseken is. Többször változtattak a technológián, minden' esetben pár vagonnal emelkedett a napi termelés. Most ismét egy többéves kísérletsorozat eredményének a bevezetésére kerül sor a következő hónapokban. Megváltoztatják a kötőanyag összetételét, egyben csökkentik is a. brikettben lévő kötőanyag arányát. Ennek a háziasszonyok örülnek majd a legjobban, hiszen kevesebb korom képződik az alacsonyabb — és részben folyékony — kötőanyag-tartalommal gyártott brikett eltüzelésénél. De nem lesz lebecsülendő az a haszon sem. ami a népgazdaságot érinti az újítás bevezetésével. Előzetes számítások szerint napi tizenhat ezer forinttal csökken a gyárban az anyagköltség, emellett könnyebb lesz a dolgozók munkája is. Két hét múlva újra indul a termelés a Nagymányoki Brikettgyárban De csak »paoiron« szerepel az augusztus 2-i határidő. Minden jel arra mutat, hogy két-három nappal előbb elkészülnek a nagyjavítással és már a hónap végén dolgoznak a gépek. híradás a földekről E héten végeznek a gabonaaratással Szakoson Megyénk legnagyobb közös gazdaságában, a 10 000 holdas szakcsi Uj Élet Termelőszövetkezetben 2200 holdon termelnek kalászost. Az átlagnál jobban fizet a gabona, s így nem kevesebb, mint 222 vagonnyi szemet kell betakarítani az Uj Élet Tsz gazdáinak. A kalászosok Szakcs határában később érlelték a szemet, mint a melegebb, homokos talajú paksi járásban, aminek természet- szerű következménye, hogy az Uj Életben még viszonylag sok, 650 holdon áll a gabona. De most már nap mint nap több a per- gési veszteség. Ezért határozta el a közös gazdaság vezetősége, hogy minden rendelkezésre álló erőt a gabona betakarítására összpontosít, mert legkésőbb vasárnapig végezni akarnak a gabona aratásával. Ennek érdekében 220 pár kézi aratót küldtek legutóbb hétfőn a gabonatáblákra, akik mintegy 200 holdról betakarítják a hét végéig a termést. Természetesen a gépekkel dolgozó traktorosok is megfeszített munkát végeznek. A kombájnokkal és az aratógépekkel kora reggeltől késő estig dolgoznak. A dalmandi gépállomáshoz tartozó tsz-ek többségében készen vannak a gabona betakarításával, s az üzem vezetői átcsoportosítják a gépeket. Jelenleg a szakcsi Uj Élet Tsz-ben hat gépállomási kombájn dolgozik. De újabb hármat ígért a gépállomás, s ha minden jól megy,- segíteni tud a szakcsiaknak a Dalmandi Állami Gazdaság is. S akkor — ha csak az idő közbe nem szól — szombaton a gabonaaratás befejezését jelenthetik Szakcsról is. Nyolcszáz szövetkezeti gazda szorgoskodik a faddi határban A faddi Lenin Termelőszövetkezetben is befejezéshez közeledik a gabona-betakarítás, mégis tömérdek tennivaló akad a több ezer holdas gazdaság határában. A gépek szakadatlanul dolgoznak, ez idő szerint nyolc kombájnnal és öt aratógéppel vágják a kalászos gabonát. De nagy szerep jut e napokban a szövetkezeti gazdák kétkezi munkájának is, akik mintegy nyolcszázan szorgos- kodnak a faddi határban. A földműveléssel foglalkozó embereknek nem kell bővebben magyarázni, hogy a gyorsan pergő aprómagvak késedelmes betakarítása mit jelent. Faddon lsedig viszonylag sok aprórhagvat termelnek, s ezek többsége most érett be. Pontosan 210 hold Faddon a borsó. 50 holdon termelnek fűmagot és még többféle nagyon fontos takarmánymagot. Az aprómagvak betakarítását úgy szervezték meg, hogy nem megy a gabonabetakarítás rovására. Tegnap hajnali 2 órakor például 70 kézikaszás vágta a borsót, amikor pedig a harmat felszállt, csépelni kezdtek. Mert Faddon az aratással egy időben csépelnek is. Szintén a körülmények diktálták például, hogy a lehető legsürgősebben elcsépeljék égy 80 holdas búzatábla termését. E terülöm ugyanis lucerna van, s ha a gabon-' kereszteket kinth gyják, alattuk a pillangóstakarmány befülled. s akkor nagy lesz a kár. Behordták s egyúttal el is csépelték. De mihelyt végeztek, a cséplőgépeket azonnal ráállították árpacséplésre. A faddi határban megy a tarlószántás, a másodvetés, a ta- karmánybehordás, dolgoznak a kertészetben, s mindenki helyén van az állattenyésztésben. Persze a fő munka még a gabona mielőbbi betakarítása, amivel — ha minden jól megy — július 22-re végeznek a faddi Lenin Tsz-ben Az állami gazdaságok is segítenek Tegnap kaptunk tájékoztatást Nagy Jánostól, az állami gazdaságok területi igazgatósága vezetőjétől, miszerint megyénk élenjáró szocialista mezőgazdasági nagyüzemeiben a kalászos gabonának eddig mintegy 75 százalékát aratták le, csépelték el. Hétfő estig — megyénk állami gazdaságai közül elsőnek — a Szekszárdi Állami Gazdaságban végeztek a gabona aratásával, s egyúttal a csép- lésscl is. Az üzem vezetői felvették a kapcsolatot a városi és járási operatív bizottsággal és a gépeket kedden ismét munkába állították. Kombájnt kölcsönzött az állami gazdaság a szedresi tsz-nek és a szekszárdi Garay Tsz-nek. De indítottak útnak kombájnokat a Hőgyészi Állami Gazdaságba, mivel itt is nagy szükség van a segítségre. A számítások szerint július 19-én elfogy az aratnivaló a Gerjeni Állami Gazdaságban is, s az üzem azonnal átadja gépeit a termelőszövetkezeteknek. De befejezéshez közeledik a gabona betakarítása megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Dalmandi Állami GazdaKáros szemlélet Bátaszéken A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának legutóbbi jelentése szerint a tanácsi szektorban még lábonálló, mintegy 12 000 hold búza zöme a nagyterületű termelőszövetkezetekben van. Ezek közé tartozik a bátaszéki Búzakalász Tsz is, ahol — tegnapi értesülésünk szerint — bizony imég 540 hold búza vár le- aratásra. Szakccsal ellentétben Bátaszékről nem éppen biztató híreket mondott el az elnökhelyettes, Varga Jenő. A szövetkezetben mindössze két kombájn és alig több mint 100 kézi arató vágja a kenyérgabonát. Az aratógépeket a szövetkezet vezetősége leállította, mondván: „maid csak küldenek segítségünkre kombájnokat, s ezekkel az arató-cséplőgépekkel mégis csak eredményesebb munkát lehet végezni, mint a kévekötő aratógépekkel”. Ez vitathatatlan. A szemlélet mégis káros. Nem engedhető meg még ma az, hogy mindent a kombájnokra bíznak, mert ha netán esős idő köszönt ránk. a szemveszteség jóval nagyobb lesz még kombájn-aratással is. mint akkor, ha ma aratógépekkel vágják. Ezt azért is szóvátessziik, mert a bátai November 7 Tsz- ből is hasonló jelenségről szereztünk tudomást. Itt is van még több mint 200 hold aratnivaló, s a kévekötő aratógépeket már talonba tették, kombájnra várnak a bátai tsz- ben is. A várdombi gépállomás ezt tudván, intézkedett, az aratógépeket átirányították Decs re, ami dicséretes. Ettől azonban Bátaszéken és Bátán a aratnivaló nem fogy gyorsabban. A jelenlegi helyzetben pedig nagyon is indokolt lenne, hogy a közös gazdaság saját aratógépeit is üzemeltesse. { Az első névadó ünnepség Tengelicen Vasárnap, július 16-án a tenge- lici kultúrotthonban bensőséges hangulatban tartották meg az első névadó ünnepséget. Deák Ferenc tsz-tag és felesége újszülött gyermekét Anna néven jegyezték be Tengelíc község névadó társadalmi anyakönyvébe. Névadó szülők voltak Hosnyánszky János tsz-elnök és felesége. Az anyakönyvvezetői tisztet Csáky László tanácstitkár látta el. A névadó ünnepségen megjelentek az újszülött szüleinek Ságban is. amely — ha arra szűk-1 hozzátartozói, barátai és munkáság lesz, szintén tud segíteni a | társai. A hivatalos aktus lebo- közös gazdaságoknak, s más ál-íny oldásának megtörténte után lami gazdaságoknak. ísok boldogságot kívántak a közMindezt a legilletékesebb. Nagy > ség új polgárának. János, a megvei igazgatóság ve- > Köszöntötték az újszülöttet a zetője- mondotta el. Ugyanakkor »nőtanács tagjai, Sitkéi Lajosné '-özöde, hogy az állami gazdasá-jvezetésével ajándékot nyújtottak gok kombájnjainak átcsooertosí- iát, valamint ajándékkal kedves- tása korántsem jelenti, hogy a.íkedett a KISZ-szervezet is. A út- közös gazdaságok akár egy pil-ítörők virágcsokrot nyújtottak át lanatra is, leállítsák saiát arató-í A termelőszövetkezet tagsága gépeiket és a kézi aratókat. A se-ínevében Zsebe József ülvözölte gítség ugyanis nem olvan mér-íaz újszülöttet és szüleit, s átad- vű. hogv csak azzal oldjrk megjta a tagság ajándékát a még lábonálló gabóna betaka- Bállá Tibor rítását a termelőszövetkezetek, levelező, Tengelíc
