Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. június » Asszonyoknak — lányoknak Üdvözlet a Balatonról Divattudósítás 1. rajz: Türkizkék, fehér csí~ színű anyagból való. A ruha dí- kos, háromrészes összeállítás szító je a ferdepánt. (szoknya, blúz. bolerószerű ka- 2. rajz: Alkalmi ruha mintás bátka). A blúz türkizkék, egy- empriméből, lehet szép satén Ballagás közben E lindult a menet... A balla­gó diákok sora végigka- nyargott a folyosókon, be­vezetett a szép, ismerős, kedves tantermekbe. A lányok matróz- galléros blúza élénken villant meg a napfényben és ünnepé­lyes a fiúk sötét ruhája. »Ballag már a vén diák« — a dal ott le­begett felettük és kísérte őket. A szülők és a nézők kísérték a diá­kokat. Egy sötétkendős, egyszerű parasztasszony elsírta magát... Hangosabban, nem úgy, mint a többiek... Nem a boldogság, a felszabadult örömkönnyek hul­lottak a szeméből. Nem. Az em­lékezés a múltra, kövér könnv- cseppek hullottak a szeméből. Elvonult előtte saját élete. Látta maga előtt gyermekko­rát. A libaőrzéstől kezdve a ke­serű cselédkorig. A nyomorúsá­gos esküvő úgy vonult el szeme előtt, mintha ma lett volna. Az­tán megszületett az egyetlen gyermek. Tériké. Az egyetlen és nem több. És most itt ballag ő is, a töb­biek között... Nagyokat bicegve, s látni lehet rajta, hogy nehe­zére esik a sok lépcső és a hosz- szú út... Az édesanya szeméből, mint a dús áradat, egyre ömlik a könny. Nem szégyelli magát, hogy hangosan sír. Pedig zseb­kendője már nedves. Magában vádolta a múltat, a nyomort, a semmit és azokat, akiknek min­denük volt és nem adtak azok­nak, akik éheztek. Nem volt elég a nyomorúság, még tetőző- dött azzal, hogy Terikét is baj érte. Gyermekével együtt szen­vedett. Három éves volt akkor Tériké. Aranyos, göndörhajú csönnsét. Egy nyári délután elesett az utcán. Sietve orvoshoz vitték. Majd a kórházba szállították. »Hosszabb ápolásra szorul a kis­lány, s talán több hónap is el­telik, mire meggyógyul« — mondta az orvos. Aztán a szülők egy táviratot kaptak. A kislányt meg kell operálni, de ez sokba kerül. A szülők fájó szívvel mentek be a kórházba, hiszen alig volt annyi pénzük, amivel beutazza­nak... Hazahozták Terikét, mert nem bírták a további költsége­ket. Megbénult a lába... a szülők, az édesanya és az édesapa sze­me láttára... És most itt ballag. Sántítva, magán viselve a múlt bélyegét. (b) Az idősebbek szépségápolása Az öregedés elkerülhetetlen, de lényegesen lassítható folya­mat. A szépség megőrzése és a fiatalság megtartása örök prob­léma. Különböző ivarmirigy-át- ültetéssel, vérátömlesztéssel és vitaminhormon kombinációkkal kísérleteznek. Az egészséges életmód, a napi torna, a helyes táplálkozás a legfontosabb feltétele a fiatalság megőrzésének. A hormonoknak fontos szere­pük van. A szervezetben ezek az anyagok kis mennyiségűek. de működésük életfontosságú. Ezek szabályozzák a faggyúmirigyek működését. A gyermekkorból a serdülő korba való átmenet sza­kaszában a különböző mirigyek fokozottabb működésbe kezdenek és egymásra hatva fokozzák a nemi mirigyek működését. Ez az oka annak, ho*1" b ——- az arcbőr zsírosabb. Idősebb ksr- ban ugyanezek a m. úy.k mar panganak, lassabban végzik mű­ködésüket, felszívódik a nedves­ség, eltűnik a zsírosság, az arc­bőr kiszárad, megráncoscdik. A korai öregedést, az arcbőr ránco- sodását az arcbőr frissítésével, krémezésével sokáig elkerülhet­jük. Első dolog, amit legjobb fiatalon kezdeni, az izomtónus állandó frissítése, a napi masszí­rozás. Ne sajnáljuk azt a pár percet, amikor a krémet felken- iiik az arcbőrre, ütögessük, masz­szírozzuk, hogy a krém a bőrbe szívódjék. A napi lemosakodás- nál pedig dörzsöljük át testün­ket egy durva frotír kesztyűvel, vagy a drogériában kapható hát­mosó kefével. Meglátjuk, utána mennyire felfrissülünk. Mikor már az arcbőr kezd kiszáradni, feltétlenül zsíros, bőrtápláló krémekkel zsírozzuk bőrünket. Ne csak este, hanem nappalra is krémezzük arcunkat. A víz sze­repe nagyon lényeges, mert a bőr akkor kezd öregedni, ha a nedvesség eltávozik a bőrből. Idősebb hölgyek a zsíros krém után, ha van egy kis idejük, te­gyenek tea-borogatásokat mele­gen arcbőrükre és lehetőleg koz­metikussal is többször masszíroz- tassák, ápoltassák bőrüket. A kozmetikusok különböző hormo­nális pakolással, borogatással és ■ ránctalanító eszközökkel tudnak segíteni. A rendszeres kozmeti­kai kezeléssel komoly eredmé­nyeket lehet elérni. Előfordul a fokozottabb szőr­növés is. Csúnya, zavaró dolog, nem szabad házilag borotválni, vagy vágni, mert a piheszálak is megerősödnek. Legjobb a vég­leges eltávolítás, mely villany­nyal történik. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a gyan­tával való eltávolítást javasol­juk, amely sok esetben szintén ritkítja a szálakat. Kiss Lászlóné karton is, vagy kashmirszerű anyag. Derékon alul 2—3 centi­méterre egyszínű hajtott övvel. 3. rajz: Piros vászonruha, két­részes megoldásban. Felsőrész kissé buggyos, deréktól lefelé sima passzéval. Az öv alatt zseb- patni elhelyezéssel. A ruha több­soros fehér tűzéssel díszítve. A szoknya négyvarrásos. 4. rajz: Rakott ingruha (2 cm. rakások). Deréktól lefelé saját megkötős övvel. A rakások a felsőrészen belülről meggépelve. Az elején 6 centiméter széles hói fut végig. A nyakkendő Nem mindennapi dolog egy nyakkendőt az érdeklődés közép pontjába állítani. De engedjék meg, kedves olvasóim, hogy ezt tegyem, azaz mégsem a nyak- kendőt, hanem annak viselőjét. Ez a nyakkendő egy sötétruhás, magas fiatalember öltözékét dí­szítette, aki hanyag testtartással, és méla unalommal támaszkodott a falu központjában elhelyezett lánckorlátnak, barátai társaságá­ban. Körülvették, nagy karlengeté­sekkel magyarázott valamit, ne kém úgy tűnt, mintha már ismer ném ezt a fiatalembert, aztán rá­jöttem, hogy honnan. A szomszéd falumbeli, s már két éve nem láttam. Azóta »városba« ment dolgozni, mondván: »Ott lehel csak igazán szórakozni, kulturá lódni«. Ahogy ott álldogált és ka maszos hangján vicceket mesélt, elgondolkodtam,. Vajon mi szé­peket mesélhet a még falusi tsz- ben dolgozó barátainak? Lehet, hogy városi szórakozásait? Vagy talán barátait invitálta a város­ba, mert ott havi fizetésért dol­gozhatnának, itt meg... De sze­rencsére nem hallottam, de most nem is érdekelt. Helyette azon törtem a fejem, hogy mit is le­hetne tenni, hogy ezek a fiata­lok is megkedveljék a tiszta fa­lusi levegőt. Mi, KISZ-fiatalok, beszéljünk ezekkel a fiataloklzal és próbáljuk megmagyarázni, hogy itthon van a helyük, a szü­leik mellett, a tsz-ben. Ne enged­jük, hogy falun is elterjedjen a nyakat ékért vyyelv és feltűnési viszketegség. Ahogy elnéztem ezt a fiatalt, valami feltűnt nekem, legjellemzőbb vonása a nyak­kendő volt. Hogy miért? Azért, mert ezer.i lehet lemérni ennek a városi fiatalembernek az érdeklődését, buzgalmát, amellyel rávetette magát, ifjúnk a város­adta művelődési lehetőségekre. Sőt értékmérője annak, hogy ez a fiatalember a nagyvárosból, a modernebb életből, a színvonala­sabb kultúrából mennyit volt- ké­pes hazahozni falujába. A nyakkendőt vitte haza! A tarka, egzotikus, női arcképekkel díszített nyakkendőt. Ez valahogy úgy illett a ruházatához és a fa­lu hangulatához, mint a drága perzsabundához a szalmakalap — esetleg frakkhoz a szöges ba­kancs. (padi) Balatonbogláron szerepelt a du na föld vári színjátszó csoport Rqmek érzés hosszú utazás után kimenni a mólóra, hallgatni egy kicsit a hullámok zenéjét, s jó mélyeket szippantani a páradús, tiszta levegőből. Végigtekinteni napszemüvegen keresztül két- szer-háromszor is a zöld szín­ben pompázó nagy víztükrön — igazán nagyszerű. A kellemes lát­vány hatása alatt eltűnődhet a szemlélő a természet e mester­művén, s ha van kedve megszó­lalni, csak annyit mondhat: Ez pazar! A Balaton volt tehát az oka, hogy jó hangulatban kezd­tük a bogiári kiruccanást. Szerencse, hogy csak később vettük észre a fürdéssel kacér­kodó első nyaralókat — ettől ugyanis valamennyiünknek liba­bőrös lett a háta. Másrészt vi­szont csalhatatlanul levonhattuk a következtetést: naptár ide, me­teorológia oda — a Balatonon megkezdődött az új nyár. Az el­ső fecskék esti programját így tervezték erre az estére az anyu­kák és feleségek: Elmegyünk fi­acskám a színjátszó csoportok be­mutatójára, s majd meglátjuk milyen lesz. Ha nem lesz jó, ha­zajövünk, s akkor nem bánom, ultizhattok tovább. Nos, a piros hetes ezúttal reg­gelig lapult a belső zsebekben. Az „amatőr” színészek minden tekintetben ,megállták a helyü­ket, jó szórakoztatóknak bizo­nyultak. Mi is volt tulajdonkép­pen Balatonbogláron? A Falusi Színjátszó Napok ke­retén belül Somogy megye ren­dezésében Baranya. Pest, So­mogy és Tolna megye legjobb földművesszövetkezeti színjátszó csoportjai tartottak bemutatót. Megyénket a dunaföldvári szö­vetkezet gárdája képviselte. Mindjárt meg kell mondanom azt is, hogy nem vallottak szé­gyent. A közönség véleménye sze­rint is a kimagaslóan legjobb Pest megyei csoport után a du- naföldváriak következtek. Ök kezdték a műsort. Miután az együttest bemutató1 konferanszié elmesélte a gárda történetét, a apublikum meleg tapsa közben felgördült a füg­göny és ... minden Tolna me­gyei kísérőt és „bennfentest” ha­tártalan izgalom fogott el... Si­kerül? Nem? Fütyülnek, vagy tapsolnak? Tapsoltak! Méghozzá nem is udvariasságból A „Gris- tits bort vett hitelbe” című Mik­száth—Hevesi darabot határozott tetszés fogadta. Minden szereplő nagyon akart — s egytől-egyig tudásuk legjavát adták. A női szereplőknek külön sikerük volt, Szép népviseleti ruháikban, pi­ros csizmával, kétségtelenül a mezőny „legjobban öltözött részt­vevői voltak. A siker okozta öröm — nőkről lévén szó — természetesen két­szeres volt. Kétszeres jókedvvel nótáztak utána, a sziimplások is duplát ittak, sőt duplán is va­csoráztak ... volna. Persze a rendezőség csak a szimpla „örö­mökkel” számolt. A fehér asztal mellett aztán megkezdődött a „házon belüli” értékelés és — tartott hazáig. Közben, amíg a pincérek türel­münkkel mérkőztek, előkerültek a képeslapok, s ki-ki a maga szeretteire gondolva küldött üd­vözletét mindenfelé. Sárga, kék, piros vitorlások kerültek más­nap a postás bácsik táskáiba. Kinn a Balatonon ezalatt el­csendesült a szél. A délutáni vi­hart nyugodt hullámok váltották fel, s a lengedező szél már lan­gyos éjszakát sejtetett. Vala­melyik üdülőben ti-ti-tá hango­kat sercegett egy rádió, mígnem az állomáskereső véletlenül Mon­te Cáriéhoz ért. Bing Crosby éne­kelt. Kellemes melódiák varázsa terült szét az estében. A sétálók a hang irányába andalogtak és sokfelé kinyitották az ablakokat. Nekünk indulni kellett. Maradt hát a búcsú gondolata: Jó ilyen helyen járni-kelni. s érezni az emberek kj nem mon­dott örömét: az ördög vigye el — mégis csak szép az élet. Fertőszögi Szalcmányrendezés, teljesítmény-növekedés! 1961. április 1-gyél a mázai bá­nyában is megtörtént a szak- mányrendezés — jelenti mázai tudósítónk. Az eltelt két hónap után megnéztük mit hozott az új árak bevezetése. Az ered­mény jónak mondható, bér- csökkenés nem állt elő egy csapatnál sem, ellenben telje­sítménynövekedés átlagosan ki­mutatható. legszebben látható a rendezés eredménye a feltá­rási munkahelyeken A teljesítmények megnőttek 46,7 százalékkal, a bérek 15,1 százalékkal' nőttek. A rende­zésnél ebben a munkafajtában volt a legtöbb úgynevezett egy­ségár-csökkenés. A teljesítmé­nyek növelése azonban oly mértékben jelentkezett, hogy az végeredményben bérnöveke­dést is hozott maga után. Nem arra kell gondolni, hogy a dol­gozók több munkával nagyobb fizikai erő bevetésével érték ezt el csudán. Kétségtelen, a mun­kalendület is megnőtt, ezt be­folyásolja az is, hogy feltáró MIÉRT SÍR A BABA? Egy kanadai gyermekgyógyász szerint a csecsemőknél egyre sű­rűbben fordulnak elő emésztési zavarok, amelyek összefüggésben állnak a kisbaba környezetével. A gyermekgyógyász felfogása sze rint ,.a csecsemő magatartása hí­ven tükrözi. a körülötte uralkodó atmoszférát.” Ha tehát a család­ban mindennapos a viszály és a feszült hangulat, ezt a csecsemő egészsége megszenvedi. csapataink már mind csatla­koztak a „Szocialista brigád címért” harcoló versenymozga­lomhoz. Azonban a teljesítmény-nö­vekedés nagyobbik részét a jobb munkaszervezés, jobb időbeosztás hozta meg. Az üzemvezetőség megszervezte például, hogy a munkába ál­ló csapatok műszak elején a szállítási felvigyázónak bejelen­tik ürescsille-igényüket. Ezzel elérték azt, hogy az üres csil­lére várás ideje lényegesen le­csökkent. ugyanis a felvigyázó az igények íigyelernbevételével irányítja az üres csilléket a munkahelyre. A másik ilyen intézkedés az, bogy a csapat bejelenti műszak elején a lő- mesternek, hogy hány órakor akar munkahelyén repesztenh a lőmester erre az időre a munkahelyre megy a robbanó­anyaggal és így nem kell bi­zonyos időt a lőmester kere­sésével és az arra várással el­tölteni. Sorolhatnánk még több ilyen hasznos és jó „apró” in­tézkedést, ami mind a teljesít­mény növelését segítette elő Az üzem összesen is növel­te az egy főre eső teljesítmé­nyét és ezzel párhuzamosan természetes, hogy a kifizetett bér is megnőtt. Nem szabad azonban elfelejteni egy percre sem, hogy az eredmények mö­gött ott van a jobb szervezés mellett a dolgozók munkaked­ve és jó versenyszelleme is, amelv már oly sok termelési csatában sikeresen helyt tudott állni, és mint látjuk, most is helytáll az üzem érdekében kollektíván.

Next

/
Thumbnails
Contents