Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
iwui. június í*. TJLNA MEGYEI NFPÜJSÄÜ 3 A szocialista brigád jutalma A már kijavított és kijavításra váró ládák szinte utcákat képeznek a Paksi Konzervgyár udvarán. Kora tavasztól késő őszig — amikor az idő engedi — a szabadban javítja a készárut szállító ládákat Mészáros János hattagú ládakészítő brigádja, amely elsőnek nyerte el a gyárban a Szocialista brigád címet. A Lottó brigád (ezt a nevet vették fel, s ennek magyarázata pedig az, hogy kollektiven lottóznak) megelőzte a Petőfi kádár brigádot és a Fecske kőműves brigádot, ök lettek az elsők a munkaidő kihasználásában, az anyagtakarékosságban, a százalékos teljesítményben, a szocialista embertípus kialakításában. Ezért kapták meg a Szocialista brigád megtisztelő címet. És ezt nem bízták a szerencsére, mint a lottózást, hanem keményen meg is dolgoztak érte. MÍT TARTALMAZ A BRIGÁDNAPLÓ? A szakszervezet és a vállalat- vezetés minden hónapban, tizedikéig értékeli a vállalások teljesítését. Január, február hónapban, amikor még nem dolgozhatták a szabadban és a szőkébb ládakészítő műhelybe szorultak, akkor is túlteljesítették vállaláÚj könyvek HARRY SICHROVSKY: India felszárítja könnyeit Sichrovsky osztrák újságíró, művében sokoldalú képet nyújt a mai Indiáról. A szerző eljutott a legelhagyatottabb falvakba is. járt a bajadérok telepén és az útonállók tartományában, kinyomozta a filmstúdiók titkait és közli az indiai konyha híres ételreceptjeit, meglátogatta az épülő vasmüveket és a duzzasz- tógátákat. Kirándult északra Nepálba, az utolsó indiai királyságba és délre, Keralába, mely az első ország, ahol polgári állam- rendszerben kommunista kormány került hatalomra választás útján. A számos idegen nyelven megjelent útikönyv érdekfeszítően mptatja be Indiát, sikereit és nehézségeit, örömünnepeit és könnyes gondjait egyaránt. MARTIN ANDERSEN NEXÖ Az üres helyek utasai A kötet a nagy dán író tizenöt elbeszélését tartalmazza. Témája mindegyiknek más, hol derűs, hol megrázó történetek, s mégis egy kötetbe tartoznak, összefűzi őket egyetlen közös gondolat, az elesettek, a minden földi jóból kisemmizettek, az élet luxusvonatán üresen maradt helyek jogszerinti utasai iránt érzett részvét, szeretet, mély együttérzés. Hősei egyre lázadóbb jellemek, s a legutolsó novella már az új világba, a Szovjetunióba vezet. Holdanként 90 kilé húst ad a népgazdaságnak a tengelic-szölőhegvi Új Élet Tsz Az elmúlt évben az 1200 holdas tengelic-szőlőhegyi Uj Élet Tsz 314 hízott disznót és 48 hízott marhát adott a népgazdaságnak. Idén már 763 sertés és 72 szarvasmarha értékesítésére kötött szerződést az Állatforgalmi Vállalattal és 188 sertést, 42 szarvasmarhát már át is adott a vállalatnak. Az állattenyésztés fejlesztése következtében idén minden hold szántóföldje után 90 kiló húst ad a tsz a népgazdaságnak. Az állattenyésztés fejlesztését beruházásokkal és a háztáji gazdaságokból való állatfelvásárlá- sokkal, a takarmánytermelés növelésével oldja meg az Uj Élet Tsz. Idén nagyrészt saját erőből, a tsz saját építő brigádja 100 férőhelyes szerfás szarvasmarha istállót, sertésszállásokat, hizlaldát és sertésfíaztatókat épített, illetve épít. A tagok háztáji gazdaságaiból 15 szarvasmarhát és sertést vásárolt eddig fel. saikat. Később, ahogy az idő kitavaszodott. már többet vállalhattak, de ezt is túlszárnyalták. Az anyaggal úgy takarékoskodtak, hogy a meghibásodott ládákból kiválasztották a még felhasználható deszkákat, léceket. Ezekből kisebb ládákat készítettek. Ezt a munkát — bár több időt vesz igénybe — állandóan alkalmazzák, mert az anyaggal való takarékosság igen jelentős pontja a szpcialistabrigád-szer- ződésnek, A kollektív szellem kialakításában elért eredményük sem lebecsülendő. Erre legalább annyira büszke a brigád, mint a termelési eredményekre. A Lottó brigád tagjai a munkaidő alatt együtt dolgoznak, a munkaidő után pedig családostól együtt szórakoznak. Együtt mennek kirándulni, színházba, vagy moziba, vasárnap esténként egy-két pohár sör mellett zenét hallgatni. Elvtársi összeforrottsággal segítik egymást anyagilag is. Schmidt Mihály, az egyik brigádtag pincét épített. A munkaidő után összefogva, Schmidtéknél pincét ástak. Másutt a háztető kijavításánál segédkeztek. De vállalkoztak szenesvagon kirakására is, hogy ne kelljen a gyárnak álláspén2t fizetnie. Eddig a társadalmi munkaórákat nem vezették be pontosan, óráról-órá- ra a brigádnaplóba. Társadalmi munkájuk durván számolva is megközelíti a 100 munkaórát az első félévben. A szakszervezet és a vállalat- vezetés termelési tanácskozáson ÉRTÉKELTE A SZOCIALISTA BRIG ÁDMOZG ÁLMÁT és az alábbiakat jegyezte be a Mészáros brigád naplójába. «Megállapítást nyert, hogy üzemünkben a mozgalom a nehézségek ellenére is erőteljesen fejlődött és szép sikereket hozott. Az eredmények eléréséhez az önök brigádja is hozzájárult a vállalások teljesítésével. Figyelembe véve munkájukat, brigádjuknak a megtisztelő Szocialista brigád címet adományozzuk.« A Szocialista brigád egyhetes Szovjetunióbeli utazáshoz kapott anyagi hozzájárulást jutalmul. Fényképfelvételünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor Mészáros János, Lévai Ferenc, Budai Gyula, Haász Pál és Flaisz András brigádtagok a napló-bejegyzések alapján döntenek arról, hogy kinek sorsolják ki az értékes jutalmat. Bese Sándorra (balról jobbra az ötödikre) esett a választás. Mint mondották — Bese Sándor munkája után megérdemli, de kiválasztásánál figyelembe vették azt is, hogy j elég jól beszéli az orosz nyelvet. ' Úgy okoskodtak, ő alaposan szétnéz és hazatérve mindenre kiterjedő tájékoztatást ad majd a látottakról. Bár valamennyien szívesen utaztak volna a Szovjetunióba, de miután erre nincs lehetőség, kollektiven, vita és veszekedés nélkül döntöttek. íme ez a tettük is a kibontakozó szocialista ember egyik jó tulajdonságát jelképezi. Pozsonyiné Vihar után Először lassan, cseppenként esett, s megrezzentctte a leveleket. Majd vidám szemmel szétnézett a nap. ha rést hasított egy felhődarab. Szivárvány festett távol ég ívén, fölénk karolt hosszan az égi fény. S az eső hullott permet-csendesen, de messze morgott már rejtelmesen. És jött a vész, jött egyre közelebb, zárt rendekbe nőtt a felhősereg. Villám csattantatt ijesztő-vadul a horizont tintakék tájirul. S lerobbant bőgve, bömbölve a vész, riadt szívünkbe költözött a félsz. Zúgó sodrával vágtatott az ár, s omlott előtte, mint a kártyavár minden, mi szörnyű útjába akadt. Fákat csavart ki és döntött falat. Hogy tobzódott a pokoli dúlás! Nyomában gyászos-csöndü pusztulás... De lent azért az élet meg nem állt: kemény kezek kergették a halált. S a foszladozó felhőrongy között a győzelmes Nap újra kisütött. MISZLAI GYÖRGY Búcsú az iskolától A szekszárdi Garay-térí általános iskolában is megtörtént a ballagás. Képünkön a végzett nyolcadikosok. Baloldalt László | Istvánné osztályfőnök, jobboldalt Ottófi Ernő igazgató-helyettes. 10. MÜLLER TESTVÉR ELTŰNIK Öt perc múlva Bondi Zsuzsa sápadtan, de egyre lassabban lélegezve, ott fekszik Marika ágyában és Béla bácsi — aki Homo- ródy doktorhoz irányította Pétert — elgondolkodva nézi a kislány lassan emelkedő-süllyedő paplanát. Még egy védence van immár. — Hanem látta magát valaki, mérnök úr? — adja fel a régóta kikívánkozó kérdést a szerelő. — Látott sajnos. — Kicsoda? — Müller A nyilas. Tegnap este itt volt a mulatáson, az a szélhámos kis ürge, Mihalkovics, vagy, hogy hívják, az hozta ide. Megkérdezte, nem zsidó a kislány? Otthagytam azzal, hogy az utcán találtam láblövéssel, eltévedt golyó... — No, ez baj — mondja a foga közt Béla —, de majd csak segítünk rajta. Van pisztolya, mérnök úr? * Müller testvér ezalatt sétálgat a folyosón és a fogát szívja. Nem stimmel valami itt... Agyában nemcsak az a gyanús sebesült-ügy cirkál. Müller testvér agya nem forog gyorsan, Müller testvér sohasem számí- 1 tott a lángelmék közé a maga pártszervezetében, mindig csak nyalókák falragasztására küldték ki, olyasmiket ragasztgattak, hogy «Rebeka, ki a Várból!«,"Ki nem hiszi, nem vallja — nem G rand otel H r ■ ungana lehet magyar fajta«, aztán néha — már október 15 után — részt vett néhány piszkosabb munkában is és most tessék, ezek itt, ebben a szállodában gúnyt űznek belőle. El lehet hinni, hogy tán még zsidót is rejtegetnének! Ez a szőke mérnök is milyen szemtelenül odébbállt azzal a lánnyal. Hogy emberéletről van szó. Hát aztán, hány emberéletről van .szó mostanában, aki után a kutya nem ugat!? Nem ártana a körmére nézni ennek a bandának Odakint megint felhördülnek az ágyúk, s a havas Dunaparton végigszánt a tűz első acélseprűje. Aknák sivítanak — dong, zeng az ég és a víz tükrén csattanva szalad tovább a visszhang. Itt figyelni kell! Ki kell nyitni a szemet. Lám, most is nyílik egy ajtó. Áh, nem lényeges, az a fűtő, vagy kicsoda, már látta egyszer. Valami Béla. Inkább valamelyik zsidórejtegető jönne. No, de ezzel az emberrel lehetne beszélni. — Álljon csak meg barátom — mondja éles. népgyőlésí hangon. — Tessék, kérem — mondja Béla bácsi udvariasan. — Jöjjön csak ide. — Hiszen itt vagyok, kérem. — No, szóval... figyeljen rám testvér. Jó magyar ember maga? — Vagyok olyan, mint akárki más. — Valamire meg szeretném kérni. — Az meglehet. — Segíteni kellene. — Már miért ne, emberek vagyunk, segíthetünk, attul függ, miben. — Ez fontos, nemzeti ügy, testvér. A népünk megrontására törő zsidóság ügynökeinek, a bolsevista-plutokrata kútmérgezők- nek a megfékezéséről van szó. Érti? — Hogyne érteném. — No látja. Szóval van itt valami mérnök, olyan szőke fiatalember. Lehet, hogy valami zsidólányt rejteget itt a környéken, az alagsorban. Aztán én este intézkedem, szólok Nidosi testvérnek és elintézzük az egész társaságot No, érti? — Minden világos. Én akkor mennék is, kérem. — Ez igen — állapítja meg önön szervezőkészségének magas színvonalát Müller testvér. És egész nap elégedett. Meri valóban kapja a jelentést: megvannak, még a házban van. Béla bácsi komorra, suttogóra fogja a hangját, mint valami színpadi összeesküvő, úgy közli a híreket lVlüllerrel. Délután négykor újra jön. Kihívja a »testvért«, s izgatottan suttogja a fülébe: — Jó lenne, ha most kijönne velem az utcára... Mondanék valamit, de nem itt... Müller izgatottan indul A sötét, néptelen utcán néha egy- egy kései akna zuhog végig. Mint valámi temető. — No, szóval mit akar mondani? A szerelő a zsebébe nyúl — de mi az? Pisztoly? Pisztoly. Egyetlen egyet dörren; Ki törődik egy pisztolylövéssel Eudapesten? * — Köszönöm, mérnök úr — teszi vissza a kékes, acélfónnyel csillogó jószágot Péter éjjeliszekrényére Béla bácsi. — Látta ezt a kislányt más is a "Müller testvéren« kívül? — Nem hinném... — Hát akkor már nincs tanú — mondja a másik. Péter felkapja a fejét — idegenül, megütődött pillantással néz rá Az megérti a pillantást is. — Ja, mérnök úr, háború van — mondja csendesen és kiballag a szobából. (Folytatjuk)
