Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-14 / 138. szám

2 tolna megtet népújság 1961. június 14. A laoszi lázadók újabb erősítési kaptak Párizs (TASZSZ): Amint az AFP hírügynökség jelenti Laosz­iból, hétfőn reggel mintegy öt­száz Bangkokban kiképzett kato­na érkezett a vientianei repülő­térre. A katonákat haladéktala­nul tovább szállították Dél-Laosz- ba. A savannakheti csoport képvi­selői hétfőn sem jelentek meg a Na Mon-i tárgyalások soron lé­vő ülésén. Viselkedésük igazolására a kül­döttség tagjai azzal a nevetséges ürüggyel álltak elő. hogy „a ked­vezőtlen időjárás akadályozta meg őket a megjelenésben.” Ki szabotálja a Na Mon-i tárgyalásokat? Xieng-Khouang (TASZSZ): Ku- vocskin, a TASZSZ tudósítója je­lenti: Egy hónapja folynak a tárgya­lások a kis laoszi hegyi faluban, Na-Mon-ban a laoszi politikai es katonai kérdések békés megoldá­sáról. Eddig tizenkét ülést tartot­tak. Melyek a megbeszélések első eredményei? — ezzel a kérdéssel fordult a TASZSZ tudósítója Komshouk Keolához, aki ideig­lenesen ellátja a laoszi törvé­nyes kormány imlniszterelnöki te­endőit. A laoszi kormány és a Neo Lao Hakszat párt küldöttsége az­zal az eltökélt szándékkal érke­zett a tárgyalásokra, hogy lerak­ják a nemzeti megértés szilárd alapjait — mondotta Keola. Egész sor katonai és politikai kérdés megvizsgálását javasoltuk, köztük a iegfontosabbként a koalíciós kormány létrehozásának problé­máját. A savannakheti csoport küldöttsége azonban konstruktív javaslatok nélkül érkezett ide, sőt a tárgyalások ideje alatt ál­landóan igyekezett ímegzavarni az eredményes munkát. A lázadók küldöttsége állandóan azzal kí­sérletezik, hogy terméketlen vi­tákra kényszerítse az értekezlc­Szovjet—indonéz közös közleményt adtak ki Moszkva (TASZSZ): Dr. Sukar­no indonéz elnök és miniszterel­nök moszkvai látogatásának be­fejeztével szovjet—indonéz közös közleményt adtak ki. A közle­mény megállapítja, hogy Sukarno elnök eredményes látogatása újgbb lépés a szovjet és az in­donéz nép barátsága és együtt­működése erősítésének útján. A közlemény rámutat, hogy Sukarno elnök találkozott és tár­gyalt Nyikita Hruscsowal, a Mi­nisztertanács elnökével, Leonyid Bi-ezsnyewel, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökével és más szovjet államférfiakkal. Eszme­cserét folytattak részint a szov­jet-indonéz kapcsolatok kibőví­tésének és elmélyítésének lehető­ségeiről. részint a jelenlegi nem­zetközi helyzet kérdéseiről. Mindkét kormány korunk leg­fontosabb és' halaszthatatlan kér­désének tartja a szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mel­lett megvalósítandó általános és teljes leszerelés kérdését. A két állam vezetői határo­zottan elítélik az imperializmust és a gyarmati rendszert, azt tart­ják, hogy az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adásáról elfogadott nyilatkozatot feltétlenül valóra kell váltani. A szovjet kormány és nép ezzel kapcsolatban ismét rokonszenvé- rpl és együttérzéséről biztosítja az indonéz kormánynak és nép­nek a holland gyarmattartók végleges elűzéséért folytatott harcát. Amint a közös közlemény a továbbiakban rámutat, az indo­néz és a szovjet kormány egy­formán úgy véli, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete nem fe­lel meg a, jelenlegi netnzetközi erőviszonyoknak és: nem tükrözi azokat a mélyreható változáso­kat, amelyek az utolsó másfél évtizedben mentek végbe a vi­lágban. Megfelelő szervezeti .'mó­dosításokra van szükség. Ezen túlmenően a Kínai Népköztársa­ság jogos helyének biztosítása is kétségkívül előmozdítaná e nem­zetközi szervezet tekintélyének és erkölcsi erejének visszaállítá­sát. A felek megelégedéssel nyug­tázták a szovjet—indonéz gazda­sági és műszaki együttműködési megállapodások eddigi teljesíté­sét, valamint a kulturális kap­csolatok kibővülését és megerő­södését. Az indonéz kormány ki­jelentette, hogy nagyra értékeli azt a baráti segítséget, amelyet a Szovjetunió az indonéz nem­zetgazdaság fejlesztéséhez nyújt. A közös közlemény utal arra, hogy Malinovszkij marsall és Nasution tábornok 1961. június 10-én a korábban megkötött egyezményhez csatlakozó pótjegy­zőkönyvet írt alá. Fogadás Berlinben a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaságban tar­tózkodó magyar parlamenti kül­döttség tagjai Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének veze­tésével és Rostás István berlini magyar nagykövet kíséretében hétfőn délután látogatást tettek dr. Johannes Dieckmannál, az NDK népi kamarájának elnöké­nél. Dr. Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke, az államtanács elnökhelyettese hétfőn este a »Budapest« étterem helyiségeiben fogadást adott az NDK-ban tartózkodó magyar par lamenti küldöttség tiszteletére. A szívélyes légkörben lezajlott fogadáson dr. Johannes Dieck­mann és Rónai Sándor pohárkö­szöntőt mondott. A fogadás szívélyes, baráti lég­körben folyt le. Nyugatnémet—osztrák pénzügyi tárgyalások Bad Kreuznach (AFP). Bad Kreuznachban nyugatnémet- osztrák pénzügyi kérdésekről tár­gyalások folytak, amelyeken von Brentano nyugatnémet külügy­miniszter, osztrák részről pedig Kreisky külügyminiszter, Klaus pénzügyminiszter, valamint más személyek vettek részt. A tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki a nyugatnémet­országi Bad Kreu7nachb«n. A közleményből kiderül, hogy Nyu­gat-Németország 321 millió már­kát fizet ki Ausztriának a hábo­rú alatti és a háború utáni idő­szak eddig még függő pénzügyi kérdéseinek rendezésére. A 321 millió márkából 125 millió már­kát Ausztria az Odera—Neisse határtól keletre eső területekről Ausztriába telepített németek »anyagi kielégítésére« fordít. Százegy millió márkával járul hozzá Nyugat-Németország a nácizmus ausztriai áldozatainál: kártérítéséhez. •- •­tét a valóságban már megoldott kérdésről, a tűzszünetről. Emö- gött az a megfontolt törekvés rejlik — mutatott rá Keola —, hogy megakadályozzák a koalí­ciós kormány létrehozását, La­oszt két részre darabolják és az Egyesült Államok segítségével új háborús kalandba kezdjenek. A napokban a lázadó fél ismé­telten követelte, hogy az értekez­let térjen vissza a tűzszünet és az ellenőrzés megvitatásához. Az ürügyet az szolgáltatta, hogy mi­után a lázadók amerikai segít­séggel nagyszámú diverzánst dob­tak át Laos« felszabadított te­rületére, Padong térségébe, a törvényes kormány a lakosság védelmében megtette a szüksé­ges katonai intézkedéseket e lá­zadó bandák leszámolására. A Nyugaton csapott propagan­dalárma ellenére mindenki tud­ja. hogy a felszabadított terüle­teken folytatott harcnak sem­mi köze nincs a frontvonalon ér­vényben lévő tűzszünethez. A laoszi nép ellenségeinek azonban ürügyre volt szükségük a Na Mon-i és a genfi tárgyalá­sok aláaknázásához. Gazdái uta­sításainak megfelelően a savan­nakheti csoport küldöttsége jú­nius 9-én nem jelent meg Na Mon-ban a tárgyalásokon. Ezt a lépést teljes joggal ítélte el a laoszi és á világközvélemény. Bízünk abban — mondotta be­fejezésül Keola —. hogy a lao­szi nép ellenségeinek minden mesterkedése sikertelenségbe ful­lad. Laosz békés, egységes, sem­leges. demokratikus és virágzó állam lesz. Hírek Kongóból Lumumba törvényes kongói miniszterelnök meggyilkolása kö­rülményeinek kivizsgálására az ENSZ-közgyűlés határozata alap­ján alakult jogászbizottság úgy döntött, hogy New Yorkból Genfbe utazik, majd Brüsszelben és esetleg Kongóban foiytatjá a vizsgálatot. Boland közgyűlési elnök Otta- vában adott nyilatkozatában ki­jelentette. hogy a kongói politi­kai kérdések megoldásában már konkrét előrehaladást értek el — jelenti a Reuter iroda. Az elnök derűlátóan nyilatkozott a kongói parlament összehívásának ügyé­ről és biztatónak tartja az eddig elért eredményeket. Az AP hírügynökség diplomá­ciai forrásokból származó értesü­lései szerint a Kaszavubu-féle csoport titkos diplomáciai tár­gyalásokon próbálja megnyerni a maga számára a fogságban lé­vő Csőmbe kormányát, sőt kí­sérleteket tesz a Gizenga-vezette törvényes kormánnyal való bizo­nyos kapcsolatok felvételére is. Kaszavubuék hajlandók sza­badon bocsátani az immár hat hete fogságukban lévő Csombét, ha ezzel biztosítják Katanga rész vételét a parlament általuk ter­vezett ülésszakán. Azzal viszont még Leopoldvilleben is tisztában vannak, hogy a törvényes Gizen- ga-kormány képviselőinek jelen­léte nélkül összehívandó parla­mentnek csekély esélye kínálkozik a kongói helyzet stabilizálására. flz NDK déli kerületeiben még nem mlút el az árvízveszély Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság déli ke­rületeiben keddre virradó éjsza­ka is elkeseredett küzdelem folyt az árvízveszély elhárítására. A gyakori felhőszakadások miatt különösen katasztrofálissá vált a helyzet Thüringiában. ahol már a múlt hét végén több mint öt­venezer hektárnyi területet árasz tott el a víz. Az erfurti, a Kari Marx Stadt-i és a lipcsei kerületben a nemzeti néphadsereg egységei, a rendőr­osztagok és a városi tűzoltók vállvetve dolgoznak a lakosság­gal, hogy elhárítsák a veszélyt. Nyugaton nagy érdeklődéssel fogadták a szovjet emlékiratokat New York (TASZSZ). Az ame­rikai sajtó érdeklődésének közép­pontjában állanak azok a szov­jet emlékiratok, amelyeket az atomfegyver-kísérletek megszün­tetéséről és a német békeszerző­dés megkötéséről N. Sz Hrus­csov nyújtott át Kennedy elnök­nek Bécsben. A New York Ti­mes p dokumentumok teljes szö­vegét közölte, s szerkesztőségi cikkben foglalkozott velük, akár­csak a New York Herald Tri­bune. Jellemző, hogy az amerikai la­pok többsége meg sem várva e dokumentumok részletes tanul­mányozását, a bennük levő ja­vaslatok ellen foglal állást. Kü­lönösen elégedetlenül fogadják a német kérdésre vonatkozó szov­jet. emlékiratot. »Az Egyesült Államok eluta­sítja a békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslatot« cím alatt a New York Times első oldalon közölte bonni tudósítójának je­lentését, amelyben a többi között ez áll: »Dean Rusk külügymi­niszter az észak-atlanti szerző­dés tanácsúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogad­hatja el a Németországra vonat­kozó újabb tárgyalások alapja­ként a német és a berlini kér­désben átnyújtott szovjet em­lékiratot... Dean Rusk, Kennedy kormányának álláspontját június 5-én,.hétfőn Párizshan .ismertette a nyugati szövetségesekkel, ami­kor tájékoztatta őket az elnök és Hruscsov miniszterelnök talál­kozójáról«. Maga az amerikai külügymi- nisztel- a washingtoni repülőté­ren. ahol Fanfani olasz minisz­terelnököt fogadta, június 11-én újságíróknak kijelentette, »első látásra nyilvánvaló«, hogy az Egyesült Államok nem ért egyet a Berlinre vonatkozó újabb szovjet memorandummal A külügyminiszter — mutat rá az AP hírügynökség tudósítója — egyelőre nem volt hajlarjdp. .nyi­latkozni árról' hogy az Egyesült Államok milyen választ ad a szovjet javaslatra. Kijelentette, hogy kormánya előbb tanácsko­zik a szövetségesekkel és csak azután szövegezi meg válaszát. Kennedy elnök — fűzte hozzá Rusk — »igen érdeklődik« a ber­lini kérdés iránt. LONDON Az angol lapok is igen részle­tesen foglalkoznak a Moszkvá­ban nyilvánosságra hozott szov­jet emlékiratokkal, a Daily Wor­ker, a Times, a Daily Herald részletes kivonatban ismerteti a dokumentumokat. A német és a berlini kérdésre vonatkozó emlékirattal kapcso­latban a Times azt írja, hogy az »egy lépés lehet a további kap­csolatok és tárgyalások, sőt akár egy újabb értekezlet felé«. »Emlékeztetünk arra — jegy-. zi meg a Times —, hogy az 1959.. nyarán Genfben lefolyt külügy­miniszteri értekezlet hivatalosan . nem ért véget, hanem csupán megszakadt, s így kívánság ese­tén felújítható...« A Times washingtoni tudósí­tója megjegyzi, hogy a »Nyugat aligha lesz hajlandó elfogadni Hruscsov javaslatát, hogy hívják össze a német békeértekezletet és Nyugat-Berlint nyilvánítsák szabad várossá«, de ugyanakkor washingtoni hivatalos körökben az a vélemény uralkodik, hogy" »valamilyen formában elkerülhe­tetlenül szükség van Berlin és Németország kérdésében a négy­hatalmi tárgyalásokra«. A Daily Herald diplomáciai szemleírója szerint a szovjet em­lékiratokat most behatóan ta­nulmányozzák Londonban és a bennük foglalt javaslatokról sür-. gős tanácskozások kezdődnek még e héten a nyugati hatalmak kö­zött. Olyan angol lapok azonban, mint a Daily Mail és a Guar­dian, egyszerűen nem hajlandók lelkiismeretesen tanulmányozni a szovjet javaslatokat és ahhoz az »ellenérvhez« folyamodnak, hogy az emlékiratok nem tartal­maznak semmi újat. Franciaország demokratikus közvéleménye, amelyet, joggal aggaszt a nyugatnémet militariz- mus növekvő veszélye, a szov­jet kormány javaslatait az euró­pai béke és biztonság szempont­jából rendkívül fontosnak tart­ja. Az Humanité moszkvai tudósí­tója nagy cikket ír a szovjet kor­mány emlékiratairól. A szovjet Íígyelmeztetesnek — írja ebben a cikkében Pierre Courtade — nincs semmilyen Ultimátum jel­lege: ellenkezőleg, időt ad a két Németország közötti tárgyalások­ra és nem is kívánja a nyugati hatalmaktól a Német Demokrati­kus Köztársaság elismerését. Ez az ésszerű javaslat azt a célt szolgálja, hogy törvényesítse a gyakorlatilag fennálló helyzetet, amelyet a két német állam léte jellemez, s ugyanakkor megfosz- sza a bonni revangistákat újabb provokációkra szolgáló ürügyek­től. Napról napra feszültebbé válik a helyzet Algériában Párizs (MTI). Az Algéria nagy- | városaiból Párizsba érkező hí­rek arra vallanak, hogy napról napra feszültebbé válik a légkör Algírban is, Oranban is. Oran- ban a kijárási tilalmat este 9 órában állapították meg, hogy megakadályozzák az európaiak ismételt esti tüntetéseit Algírban az érdeklődés közép­pontjában továbbra is Roger Gavoury, központi rendőrfel- ügyelő gyilkosainak letartóztatá­sa áll. Nyilvánosságra hozták az elfogott szökevény-légiósok ne­vét: két német, egy cseh szöke­vény mellett a 24 éves Hegyaljai István, magyar származású volt légióst is azzal vádolják, hogy részese volt a bérgyilkos bandá­nak, amely az algíri ultrák meg­bízásából eltette láb alól a rend­őrfelügyelőt. Amíg a rendőrhatóságok az ultrák »fegyveres titkos szerve­zete« tagjainak kézrekerítésáért folytatják a nyomozást, a ható­ságok az algériaiak által elköve­tett merényletekre igyekeznek felhívni a figyelmet. Coup de Fréjac, a francia kormány algé­riai főmegbízottjának szóvivője hétfőn este »mérleget vont«, hány merényletet követtek el az algériaiak azóta, amióta a fran­cia hatóságok »egyoldalú fegy­vernyugvást« hirdettek meg Al­géria területén. A szóvivő nyilatkozata bele­illik abba a propaganda-kam­pányba, amelynek célja nyilván­valóan az, hogy mind az eviani tárgyalások eddigi eredményte­lenségéért, mind pedig az algé­riai helyzet alakulásáért a fele­lősséget az FLN-re hárítsák. Az eviani konferencia 13. ülé­se előtt mind a francia polgári sajtóban, mind pedig a hivatalos körökben a legteljesebb pesszi­mizmust tanúsítják és nyíltan beszélnek arról, hogy »hacsak csoda nem következik be«, rövi­desen sor kerülhet az eviani tár­gyalások félbeszakítására. Ugyanekkor mindjobban elő­térbe kerül a Szahara kérdése, nemcsak az eviani konferencián, hanem a Szaharával határos: or­szágok vezetőinek sorozatos ta­nácskozásain is. Élénk feltűnést keltett Evianban, hogy a Mali Köztársaság elnökének, Modibo Keitának Tuniszban, a tunéziai elnökkel, Burgibával folytatott tárgyalásai végén kiadott közle­mény a Szaharáról mint »afrikai területről« beszél. Mindjobban kirajzolódik, hogy a Szaharával szomszédos államok a szaharai olaj közös kiaknázá­sára számítanak. Ismeretes, hoey francia részről is megcsillogtat­tak ilyen ígéreteket, nevezetesen ez év elején Rambo illct-ban. a de Gaulle—Burgiba találkozón.

Next

/
Thumbnails
Contents