Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. június 9. Osztrák lap cikke a nemzetközi erőegyensúly kérdésről Becs (MTI): A Heute című osztrák szociál­demokrata hetilap legutóbbi szá­mában — amely már a Hrus­csov—Kennedy találkozó után je­lent meg — E. Gemacher, az Arbeiter Zeitung Magyországon járt és arról cikksorozatban be­számoló munkatársa feltűnést keltő cikkben foglalkozik a nem­zetközi erőegyensúly kérdésével. A cikkíró fontosabb megállapí­tásai : A nyugati világnak tudomásul kell vennie néhány keserű igaz­ságot; a történelem a Nyugat ellen dolgozik; a Nyugat már ré­gen elvesztette fölényét; a Nyu­gat már csak egy dologra töre­kedhet: a jelenlegi egyensúly meg tartására. A Heute egyebek között meg­állapítja: — A Szovjetunió az Egyesült Államok után a világ legnagyobb ipari nagyhatalma lett és a „ke­leti blokk” utolérte Nyugat-Eu- rópát. A katonai erőt illetően azonban ma már nemcsak az ipari teljesítőképesség a döntő. A rakétatechnika ma éppen úgy forradalmasította a hadviselést, mint valamikor a lőpor A Szov­jetuniónak pedig most már több „lőpora” van, mint Amerikának. Ezért a Nyugat nem tehet mást, minthogy igyekszik az egyen­súlyt fenntartani. Ez sem könnyű dolog. — Abban is téved a Nyugat, hogy „a szabadság hiányában” szenvednek a szocialista országok. A tudományok, elsősorban a ter­mészettudományok fejlesztése, a tömegek közoktatása olyan mé­reteket ért el, hogy például míg az Egyesült Államok nemzeti jö­vedelméből csupán 3,6 százalé­kot fordít az új generáció kép­zésére, addig a Szovjetunió nem­zeti jövedelmének 6,5 százalékát arra áldozza, hogy a tehetsége­sek minél nagyobb tömegének tanulási és továbbképzési lehető­séget nyújtson. Ennek eredmé­nye az, hogy a Szovjetunióban ma már több mérnök van, mint az Egyesült Államokban. A cikkíró befejezésül rámutat, hogy ez a két nagyhatalom azon­ban nem marad egyedül a poron­don. Még ebben az évszázadban Kína is belép az iparosítás kor­szakába és ipari nagyhatalommá válik. Ez a folyamat legalább olyan gyorsan megy maid vég­be, mint a Szovjetunióban. És Afrika és Ázsia éhező, nélkülö­ző milliói elbűvölten figyelik mindezt. Rusk amerikai külügyminiszter nyilatkozata a szenátus külügyi bizottságában Washington (MTI). Rusk ame­rikai külügyminiszter szerdán délelőtt, néhány órával Kenne- dynek a bécsi tárgyalásokkal foglalkozó rádióbeszéde után megjelent a szenátus külügyi bi­zottságában, s nyilatkozatot tett. Nyilatkozatával támogatni kí­vánta Kennedynek azt a javasla­tát, hogy öt évre szóló felhatal­mazást kapjon, majdnem 5 mil­liárd dollár kölcsönzésére a kül­földi segélyprogram keretében. Kennedy politikája megvalósí­tása elengedhetetlen feltételének tartja, hogy megkapja azt a fel­hatalmazást, amelyet eddig még egyetlen amerikai elnök sem ka­pott a kongresszustól, tudniillik, hogy öt éven át külön felhatal­mazás nélkül használhasson fel összegeket a külföldi segélyprog­ramra. Rusk külügyminiszter szerdai nyilatkozatában újra aláhúzta az Egyesült Államok politikájának ezt a jelenleg hangoztatott alap­tételét. kijelentette: az Amerikai Egyesült Államok nem enged­het meg magának semmiféle bo­nyodalmat a külföldi segély kér- désébeh. Az amerikai külügyminiszter ezután vázolta az úgynevezett külföldi segélyprogram alapvető elveit. A külügyminiszter a »mézes madzag« politikája után a bot politikájáról, a katonai segély- programról is szólott. Azt mond­ta: az elnök azt kéri, hogy a ka­tonai segélyprogramot teljesen válasszák külön a gazdasági se­gélyprogramtól, s tegyék lehe­tővé, hogy a katonai segélyprog­ramra szolgáló összegeket a had­ügyminisztérium költségvetésé­ben kezelhessék. Kennedy keddi rádióbeszéde és Rusk idézett nyilatkozata éles vitát váltott ki a kongresszus­ban. Ha ugyanis az elnök ke­resztül akarja vinni tervét, ez azt jelenti, hogy az Egyésült Ál­lamoknak voltaképpen olyan se­gélyt kell adnia a gazdaságilag fejletlen országoknak, amely nem hajt közvetlen hasznot. Márpedig a szükséges pénzt ter­mészetesen a »big business« ad­ja, s ez még sohasem adott pénzt olyan célra, amely nem hozott profitot. Ezért a kongresszusban nagy küzdelem várható. A bécsi egyetemre egy új tanár jelentkezett: Habs­burg Ottó. Igaz ugyan, hogy képzettsége nem éri el egy fa­lusi tanítóét, no de neki rög­tön egyetemi katedra kell, s ha már császár nem lehet, dol­gozni meg nem akar, gondol­ja „tanítani" fog. Aláírta a lo- jalitási nyilatkozatot, amit az osztrák kormány kért tőle, s most Becsbe tart népes csa­ládjával. Mit szól hozzá a bécsi egye­tem, hogy egy ilyen professzor ajánlkozik? Elfogadják-e a jó- nevu bécsi egyetemen, ahova — képességeit tekintve — legfel­jebb portásnak lenne alkal­mas? Mit fog tanítani az az ember, akinek nagyapja — Fe­renc József közönséges tömeg­gyilkos volt? A Habsburg-család csaknem négyszáz éven át nyomort és szenvedést zúdított Magyaror­szágra, s minden talpalatnyi földre, ahol lábukat megvetet­ték. Habsburg Ottó az első vi­lágháború befejezése óta fpn- dorkodik. hogy visszaszerezze a végképp elveszített trónt, de Ausztriában is mindörökre trón fosztottnak nyilvánították a rosszhírű családot. Ottónak te­hát nem maradt hátra más. mint az egyetemi katedra. Mi­lyen szerény, hisz tanítani I akar? De vajon mit akar ta-1 nítani? A közelmúltban több újság, köztük a magyar lapok is be-, számoltak Habsburg Ottó elő-1 adásáról, amelyben az állam­formákról elmélkedett. Kimu­tatta, már amennyire ezt ki le­het mutatni, hogy az emberi­séget egyedül és csakis a mo­narchia képes boldoggá tenni. Nyilvánvaló, hogy valami ilyes­mit szeretne a bécsi egyetemen is előadni De talán a bécsi I egyetem tudós professzoraiban j van annyi jó ízlés, hogy ezt már mégsem engedik meg. Az idő nemcsak a monarchiák fe lett járt el, hanem a dicste­len Habsburg-családon is. Az utolsó Habsburg-ivadék pedig, mint ogyetmi tanár? — még viccnek is túl bizarr fitfogó partizán- hadműveleteket indítanak az angolai hazafiak Leopoldville (MTI): Mint nyu­gati hírügynökségek közlik, Hol­den Roberto, az angolai népi fel­szabadító hadsereg főparancsno­ka Leopoldvilleben sajtóértekez­letet tartott. Hangoztatta, az an­golai nép felszabadítási harca katonailag döntő szakaszba lé­pett. A hazafias erők hamaro­san átfogó gerilla-hadművelete­ket kezdenek a portugál gyar­mati hatóságok ellen. A portugál offenzívák ellensú­lyozására a hazafiak átszervezik a felszabadító hadsereg főhadi­szállását és a felszabadító had­sereget különleges partizán-har­cokra kiképzett alakulatokkal erő sítik meg Roberto hangsúlyozta, elmúlt már annak az ideje, hogy a por­tugálok reformokat ígérgethesse­nek. Az angolai nép csak akkor hajlandó letenni a fegyvert, ha kivívja teljes függetlenségét és kiűzi hazája földjéről a betola­kodókat. A felszabadító hadsereg főpa­rancsnoka azt is közölte, hogy a nyugatnémet hadsereg 10 000 gépfegyvert ajánlott fel annak a portugál hadseregnek, amely most halomra gyilkolja az angolaia­kat. Bz ENSZ Biztonstoi Tanácsának angolai vitáia New York (MTI): Mint már jelentettük, az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa szerdán este ismét összeült, hogy folytassa az an­golai kérdés megtárgyalását. Ceylon küldötte után India kép­viselője szólalt fel. Hangsúlyoz­ta, országát mélységesen meg­döbbentette az a brutalitás, amellyel a portugál gyarmati ha­tóságok megkísérlik elfojtani az angolai nép szabadságmozgal­mát. Ezután a Kongói Köztársaság küldötte mondott beszédet. Kije­lentette, Ár-lában fegyveres összetűzés folyik. Több magas­rangú portugál hivatalnok erő- sítgette, inkább meghal, de meg­védi a gyarmati rendszert. An­gola népe viszont szabadságának kivívásáért kelt fel A portugál gyarmati hatóságok irtóhadjáratot indítottak az afrikaiak ellen. A Kongói Köztársaság képvi­selőjének felszólalása után Por­tugália küldötte tagadni próbálta a gyarmati hatóságok kegyetlen­kedéseit, sőt szemforgató álnok­sággal azt állította, hogy Angola idegen agresszió áldozata. A portugál küldött felszólalása után a Biztonsági Tanács bere­kesztette ülését.' s csütörtök dél­után ült ismét össze. Iz algériai felszabadító hadsereg sikeres támadásai az ország keleti határvidékén Tunisz (Uj Kína): Az algériai nemzeti felszabadító hadsereg fő­hadiszállása szerdán kiadott köz­leményben beszámol a francia gyarmati csapatok ellen május 30- án és 3l-én intézett sikeres támadásokról. A felszabadító had sereg egységei Algéria keleti ha­táránál, Bab Bhar és Roumel Souk környékén intéztek heves támadásokat a francia katona; őr- álláSok ellen. Az ellenségnek sú­lyos veszteségeket okoztak, nagy mennyiségű fegyvert, katonai fel­szerelést, köztük 60 milliméteres mozsárágyút zsákmányoltak. A szabadságharcosok május 31- én megtámadtak egy francia légijárőrt. A vadászgépek közül egyet lelőttek. A nemzeti felszabadító erők egy különleges feladattal megbízott egysége megtámadta és elfoglalta az El Gouaire-i francia erődít­ményt, nagy mennyiségű lőszert és üzemanyagot zsákmányolt és szétrombolta a mintegy 4000 mé­teres szegesdróthálózatot, amelyet a francia csapatok védelmére lé­tesítettek. Kormányrendelet a munkanormákról A hivatalos lap pénteki száma közli a kormány rendeletét, amely részletesen szabályozza a munka­normák készítésével és ellenőr­zésével összefüggő kérdéseket. * A népgazdaság különböző terü­letein már hosszabb ideje foglal­koznak magasabb termelékeny­ségre ösztönző, megalapozott mun kanormák kialakításával. Eddig is voltak érvényben a normaké­szítésre vonatkozó jogszabályok, ezek azonban nem bizonyultak elég hatékonynak. Sok helyen el­mulasztották a normák indokolt­tá vált kiigazítását, a munkakö­vetelmények nem tartottak lé­pést a műszaki színvonal emel­kedésével és a munkaszervezés javulásával. Ezt a mulasztást volt hivatva pótolni a múlt év szep­tembere és ez év júniusa között végrehajtott műszaki és szerve­zési intézkedéssorozat és ezzel összekapcsolt normarendezés. A most megjelent rendelet a termelésben végbemenő fejlődés­hez kapcsolja a normák alakí­tását, egyértelműen intézkedik egyes vitás kérdésekben, tehát azt a célt szolgálja, hogy elejét vegyék a normák lazulásának és a jövőben ne legyen szükség tö­meges és egyidejű normaváltoz- tatásokra. A rendelet kimondja, hogy a normákat a műszaki fejlesztés­sel szoros összhangban kell meg­állapítani, mégpedig olyan szin­ten, hogy a megfelelően gyakor­lott, átlagos képességű dolgozó — a jó minőség és a gazdaságos­ság biztosítása mellett — tartósan teljesíthesse. Evégből az új nor­mák bevezetése előtt fel kell mérni és javítani kell a gépek kihasználási fokát, folyamatosan és tervszerűen felül kell vizsgálni a gyártási technológiát, a terme­lő berendezés kapacitását és an­nak kihasználását, munkatanul­mányok alapján magasabb szintű szervezettséget kell teremteni, kellő időben gondoskodni kell anyagról, szerszámról, bizonyla­tokról és a folyamatos munka egyéb kellékeiről, terjeszteni kell az élenjáró módszereket. Kedve­ző műszaki és szervezési válto­zások, nagyobb termelékenységű gépek beállítása, újítások alkal­mazása esetén a normákat — e változások kihatásainak megfe­lelő mérvben — azonnal meg kell változtatni. Az új rendelet nem érinti az újítók és az újí­tást önként átvevők számára ed­di« biztosított kedvezményeket. A rendelet szerint olyan ese­tekben is szükséges a normák megváltoztatása, amikor tétele­sen kimutatható lényeges mű­szaki szervezési változások nem történtek ugyan, de műszaki fel­mérésből, üzem-összehasonlítás­ból, munkanap felvételekből, vagy más módon megállapítható, ho«v az alkalmazott norma nem felel meg a rendeletben megha­tározott norma-követelmények­nek. A normáknak ilyen alapon történő megváltoztatása csak a szakszervezeti bizottsággal egyet­értésben történhet. A rendelet más vonatkozások­ban is növeli a szakszervezetek jogkörét. A Vállalatok igazgatói a normák megváltoztatásáról kö­telesek tájékoztatni üzemük szak- szervezeti bizottságát. Ha a nor­maváltozás nagyobb létszámot érint, bevezetéséhez a szakszer­vezeti bizottság egyetértése szük­séges, enélkül ezeket a normákat csak átmenetileg lehet bevezetni. Nem szabad a normában előírt követelményt fokozni, ha az ab­ban előírtnál nagyobb mennyiség csak a technológiai fegyelem megsértésével, vagy a munka in­tenzitásúnak a munkás egészsé­gére, biztonságára, a gyártmány minőségére, a gyártás gazdaságos­ságára károsan kiható fokozásá­val érhető el, s az esetben sem, ha a nagyobb munkakövetel­ményt a munkakör ellátására egyébként alkalmas átlagos dol­gozó még kellő begyakorlás ese­tén sem tudja tartósan teljesí­teni. A rendelet kifejti, hogy a nor­mák megváltoztatásának célja a termelékenység növelése, nem pedig a dolgozók keresetének csökkentése. Sőt, a normák fo­lyamatos rendbentartása mellett is — a mindenkori népgazdasági tervek keretén belül — változat­lanul és rendszeresen tovább kell emelni a dolgozók reálbérét. Ezért a rendelet kimondja, hogy a vállalatok átlagbérét a normák megváltoztatása miatt nem sza­bad csökkenteni. Egy-egy dolgo­zó keresete sem csökkenhet tar­tósan, kivéve azt az esetet, ha az új előirányzatot saját hibájából nem teljesíti, vagy pedig ha elő­zőleg a nem megfelelő norma miatt a hasonló munkakörben dolgozókhoz képest a többi dol­gozó igazságérzetét sértő módon indokolatlanul túlzottan magas bért kapott. A rendelet kötelezi a vállalatok vezetőit, hogy a normák rend­szeres rendbentartására intézke­dési tervet dolgozzanak ki és az intézkedési terv végrehajtásáról rendszeresen számoljanak be fe­lettes hatóságuknak. A vállalatok igazgatóinak a norma megváltoz­tatásáról — bevezetését megelő­zően — értesíteniük kell az ér­dekelteket. Ha a dolgozó az új termelési előírást sérelmesnek tartja, művezetője útján kérheti a norma felülvizsgálását, vagy ha ez nem vezet eredményre, a gyár igazgatójához fordulhat. Kanada és Norvégia tilfakoió jegyzéke az Egyesült Államokhoz Washington (MTI): Kanada és Norvégia — közli az AP — jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz és ebben tiltakozott amiatt, hogy Wa­shington megtagadta olyan beren­dezések eladását, amelyeket a Kínai Népköztársaságba induló kanadai, valamint norvég keres­kedelmi hajók berakodásánál használtak volna. Lincoln White, a külügyminisz­térium sajtófőnöke kijelentette: az Egyesült Államok ..tanulmá­nyozza a helyzetet”. Malinovszkij és Grecsko marsall Berlinben Berlin (ADN): A Német De­mokratikus Köztársaságban állo­másozó szovjet csapatok és az NDK nemzet; néphadserege együt tes nyári hadgyakorlatainak be­fejeztével Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtaná­csának elnöke szerdán vacsorát adott a szovjet katonai vezetők tiszteletére. Szovjet részről jelen volt Ro- gyion Malinovszkij marsall, hon­védelmi miniszter, Andrej Grecs­ko marsall. a varsói szerződés egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka, Mihail Pervuhin berlini szovjet nagykövet és Ja­kubovszkij vezérezredes, a Né­metországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka. Német részről megjelentek Willi Stoph, Friedrich Ebert, Erich Ho­necker és Paul Vemen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, valamint a fegyveres erők több tábornoka. Walter Ulbricht és Rogyion Ma linovszkij mondott pohárköszön- lőt. Mindketten méltatták a Né­metországban állomásozó szovjet csapatok és az NDK nemzeti nép­hadserege között kialakult szoros baráti kapcsolatot és fegyverba­rátságot

Next

/
Thumbnails
Contents