Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

4 fÖLSrS MTÍCTtTT WRPriMfl reel, június 8, Ki, miért kapott kitüntetést a pedagógusnapon közösség vezetője a megszokott és előírt munkaközösségi fog­lalkozásokon kívül minden lehe­tő módon segíti nevelőtársai to­vábbképzését. Ennek köszönhető, hegy a dunaszentgyörgyi iskola alsó tagozatának eredménye, ta­nulmányi átlaga legjobb a járás­ban. Mint a községi könyvtár ve­zetője is eredményes munkát ' Vaszari Anna regöly-alsómaj-' lista kultúráért« jelvényt kapta, sai tanítónő a »Szocialista Mun- Forster Anna tamási szakfel- káért Érdemérem« kormányki- ügyelőre mindinkább az elvi, po­tüntetésben részesült. Már 25 litikai szilárdságon alapuló mun­éve tanít jelenlegi munkahelyén, ka jellemző. Ez vezető szakfel­Állandó önképzésével, a tapasz- ügyelői beosztása következtében tálatok összegyűjtésével, haszno- kihatással van az egész megyére, sításával valóságos mesterévé ami különösen a történelem la­vált az összevont osztályokban nításában elért eredményeken folyó munkának. Tudását, ta- mérhető le. Nagy gondot fordít a ___ p asztalatait készséggel adja át nevelők szakmai továbbképzésé- végzett. Munkája elismeréséül kartársainak és mint a kis isko- re. Sokat foglalkozott a szakké- »Az oktatásügy kiváló dolgozója« lak munkaközösségének vezetője pesítéssel nem rendelkező kezdő jelvényt kapta, aktívan tevékenykedik. Lelkesen nevelőkkel, hogy minél jobban Kern József, a paksi I. szánni meg tudják állni helyüket. Mun- általános iskola igazgatója köz- kája elismeréséül »Az oktatás- vetlen az ellenforradalom után ügy kiváló dolgozója« jelvényt vette át az iskola vezetését. So- kapta. kát tett a nevelőtestületi egység Lőrinczi Gézáné. bonyhádi kör- kialakítása érdekében. Nagy zeti felügyelő óvónő 1958. óta szakértelemmel és lelkesedéssel dolgozik jelenlegi munkaköré- foglalkozik az iskolához beosz- ben, amelyet igen mostoha kö- tott új nevelőkkel, mindemellett rülmények között, elhanyagolt sokrétű társadalmi munkát vé- állapotban vett át. Működésének géz. Ezek közül a legjelentősebb pár éve alatt a bonyhádi járás- az volt, amit a községi tsz-elő- ban megjavult az óvodai munka, készítő bizottság tagjaként vég- a tamási járás Ezt gyakorlati látogatásokkal, az zett. Munkája elismeréséül »Az munkaközösségi óvónőknek adott határozott uta- oktatásügy kiváló dolgozója« jel­dolgozik az iskolán kívüli fela­datok megoldásáért is. Hun Margit pincehelyi tanárnő munkája elismeréséül a »Kiváló tanár« címet kapta a pedagógus­nap alkalmából. Iskolai munká­ját a lelkiismeretes felkészülés, pontosság, lelkesedés jellemzi. A pincehelyi tantestületnek igen értékes tagja. Folyamatosan ké­pezi magát, tapasztalatait, tudá­sát, rendkívül széles irodalmi is­mereteit, mint egyik irodalmi vezetője hasznosítja. A munka- sításokkal, ezek végrehajtásának vényt kapta. közösség tagjai az ő iránymuta- következetes ellenőrzésével és az vvr«« inxsof Hnmhóvári álta­óvónők továbbképzésének irányi- lános gimnáziumi tanár az elsők tása mellett szép eredményeket értek el az irodalom tanításában. Nagy tudását mint a TIT-tagja is hasznosítja. Vadócz Kálmán ismeretterjesz­tési előadó már abban az évben, fásával érte^ el. Szoros kapcsola- között vállalkozott az iskolában tot tart az általános iskolák igaz- szerzett politechnikai csoport ve­gatóival, aminek az lett az ered­ménye, hogy ma már ők is töb­bet törődnek az óvodai munká- amikor Tolna megyébe került, val. Sokat törődik az óvónők vi- kitünfette magát a né;művelési lágnézeti nevelésével, aminek munkában. Jó munkája elisme- ugyancsak lemérhető az ered- öketT Sok segítséget nyújt nekik réséül 1957-ben megbízták a já- rnénye. Munkája elismeréséül a tanmenetek összeállításában, a rási népművelési szakfelügyelő -Az oktatásügy kiváló dolgozója« neveiési feladatok megoldásában. A kísérletképpen bevezetett er­zetésére. Munkáját átlagon felüli eredménnyel végzi. Közvetlen munkatársi kapcsolatot épített ki a szakmunkásokkal és mód­szeres kérdésekben támogatja teendőinek ellátásával. A megye jelvényt kapta, hét felügyelője közül ő végezte István Józsefné, szekszárdi ta- a legjobban munkáját. Korát nárnő, nagy lelkesedéssel és pél- meghazudtoló lelkesedéssel kap- damutató hivatásszeretettel vég- csolódott be a községi KISZ- zi nevelői-oktatói munkáját. En- szervezet munkájába. Mint a nek eredményeként tanulói meg­KISZ járási bizottságának tagja szerették a számtant. Ezt bizo- meréséül »Az oktatásügy kiváló nagyon sokat tett az ifjúsági nyitja az is, hogy az iskola egyik dolgozója« jelvényt kapta kölcstani oktatást már második éve eredményesen végzi. Tapasz­talatait széles körben hasznosít­ja: előadásokat tart a megye több iskolájában. Munkája elis­Özv. dr. Kiss Lajosné, tamási szervezetek megerősítése és a legnépesebb szakköre a számtan kultúrházak életének fellendítése szakkör ahol igen eredményes, tűnőnek mindenekelőtt a érdekeben. Jo munkája eredme- elmélyült, a gyermekek szem- felnött.oktatásban vannak ki_ nyekent a mult ev nyaran a me- pontjából »kutató munka« fo- eme]kedő eredményei. Megszer- gyei művelődési osztály nepmu- lyik. Szép eredménnyel tanítja a yezt a dolgozók esti iskolájátés csoportjához került, mint fizikát is. Igen ertekes munkát ^ nagy buzgalommal vezeti. Szilárd meggyőződését jó peda­gógiai eljárással hasznosítja ne­velő munkája során. Munkája elismeréséül miniszteri dicsérő velési ismeretterjesztési előadó. Mun- végez a felnőttek oktatásában, káját itt is a tőle megszokott Munkája elismeréséül »Az okta- alapossággal végzi. Tevékenysé- tásügy kiváló dolgozója« jel­gének legszembetűnőbb eredmé- vényt kapta, nye, hogy sikerült a megyében Czuczor Márta, dunaszentgyör- oklevél eiT kapott az ismeretterjesztési munkát gyi tanítónő, tapasztalt, rendkí- ' rendszeressé, tervszerűvé tenni, viil eredményesen dolgozó neve- Munkája elismeréséül a »Szocia- lő. Mint az alsótagozati munka pécsi nyári szabadegyetem programja Mint már közöltük a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete az idén is megrendezi — ez alka­lommal 14 napos időtartammal — július 16-tól július 29-ig a pécsi nyári szabadegyetemet. A program a többi között a követ­kező előadásokat helyezi kilá­tásba: A Mecsek-vidék földtör­ténetének kialakulása, Pécs és Baranya irodalmi élete, Állam- szervezetünk problémái, A se­bészet új útjai, Pécs kétezer éve Városismertető sétákat és kirán­dulásokat szerveznek az előadá­sok mellett. A tanulmányi ki­rándulások keretében például egésznapoe autóbusz-kirándulást szerveznek az Északi Mecsekbe, egy másik napon a Keleti" Me­csekbe. A tanulmányi kirándu­lások során megtekintik a sza­badegyetem résztvevői a mohá­csi csatatéri legújabb ásatásokat is. A hivatalos programon kívül változatos szórakozási lehetősé­gek állnak a hallgatóság rendel­kezésére. A hallgatókat a Peda­gógiai Főiskola festői környezetű üdülőotthonában helyezik el. R aakl színjátszóit a fővárosban vendégszerepeltek A naki termelőszövetkezeteket | vendégül, ők gondoskodtak szál- a Lódén Posztógyár dolgozói pat-' lásukról, ellátásukról. A gyár ronálják. A patronáló mozgalom keretében a gyár kultúrcsoportja vendégszerepeit már a község­ben, s ennek viszonzásaként az elmúlt hét péntekjén Nakról el­utazott a fővárosba egy 22 tagú csoport Kovács Sándor pedagó­gus vezetésével — többségükben színjátszók, táncosok — akik a Lódén Posztógyár dolgozóinak adtak műsort a gyár kultúrter­mében. Az együttes a Százházas lakodalom című színművet mu­tatta be a gyáriaknak — ezen­kívül szerepelt a tánccsoport és Törő Erzsébet, aki tánc- és nép­dalokat énekelt. Az együttest a gyáriak látták fiataljai megmutatták a nakiak- nak a főváros nevezetességeit, elvitték őket a Gellért-hegyre, a Halászbástyára, moziban voltak, szombaton pedig az előadás után reggelig tartó táncmulatságot rendeztek, ahol jó hangulatban táncoltak együtt a gyár dolgozói és a naki fiatalok. Megállapodtak abban is, hogy a gyár színjátszói legközelebb augusztus 2o-án látogatnak el Nakra, s akkor a Különleges vi­lágnap című vígjátékot mutat­ják be, előreláthatóan már a naki kultúrház új színháztermé­ben. Fábián József, a dombóvári általános gimnázium iskola-se­gédje, Gondos gazdája a rá bízott épületnek. Az iskola házi vízel­látásának zavartalansága, a tan­termek, folyosók és mellékhelyi­ségek tisztasága, egyenletes fű­töttsége jó munkáját dicséri. A kezdődő hibákat maga javítja meg. Munkájával jelentős meg­takarítást is ért el. Munkája el­ismeréséül a »Kiváló dolgozó« kitüntető jelvényt kapta. Hogyan élünk Szeretek elüldögélni a cukrász­dában. Jóformán teljes semmit­tevéssel telik el ez az időm és mégis kedvelt időtöltésként köny­velem el aránylag gyorsan pergő életemben. Itt sok mindent hall, lát az ember, sok olyat, amit máshol sehol. Még a hangulatá­ban hozzá hasonlító kocsmában sem. Mert mások járnak a cuk­rászdába és mások a kocsmába. A cukrászdák intim félhomálya, szeparé-szerű beugrói — bár mos tanában ezeket kiiktatják az új létesítményekből —, valahogy megoldják az emberek nyelvét. Egymással szemben őszintébbek lesznek itt az emberek, nagyobb rést nyitnak a szívükön, teljesebb bepillantást engedek annak, aki velük szemben ül a kerek kis asztalkánál Nem leskelődöm. nem hallga­tózom alattomosan a szomszéd asztalok felé és mégis nyomot hagynak bennem azok a fél­mondatok, amelyek eljutnak hoz­zám ... Mint legutóbb is. Tamásiban üldögélek a cuk­rászdában és a szomszéd asztal­nál két hölgy foglal helyet. Egy­szerű, falusi, fejkendős nénikék. Már rájuk nem alkalmazható a bőszoknyás jelző, mert egyikük sem abban van, de mellettük ott volt az elmaradhatatlan ko­sár. Hétköznapi dolgokról be­szélgettek, a munkáról, az elfog­laltságról, a vásárlási gondokról, hogy disznóhúst nem lehet kap­ni, meg a baromfit jobb eladni, mint levágni.. No és szóbakerült az is, hogy mennyit kell dolgoz­ni ahhoz, hogy manapság meg­éljen az ember. Mondanom sem kell, hogy mindketten panasz­kodtak a sok dologra. Egyikük még azt is mondta, hogy az el­múlt héten három napot dolgo­zott a szövetkezet répaföldjén A répakapálásnál besegített a fér­jének, ímert ez a munka kifize­tődő. cukrot kapnak majd érte az ősszel, vagy télen. Ennek el­lenére mégis sokallotta a mun­kát. Néztem őket. S úgy akaratla­nul is nagyon a számra tódult a kérdés, hogy mennyit dolgoz­tak ezelőtt húsz évvel. Annak­idején mindegyikük húszéves le­hetett. Ültek-e húsz évvel ezelőtt a cukrászdában, gőzölgő fekete mel lett hétköznapon? . . . Panaszkod­tak-e arra, hogy nincs disznó­hús a mészárszékben? S ahogy most csinálják, mondták-e annak­idején ha egyáltalán beültek a cukrászdába, hogy most egészen jó a fekete? Nem! Ezt ők is tudják jól. Csak ar­ról feledkeztek meg, aimikor a sok munkáról beszélnek, meg a család egész évi jövedelméről, hogy fiatal éveikben, amikor családot alapítottak, s kuporgat- tak az első közös tűzhelyre — férjükkel együtt dolgoztak kora reggeltől késő estig. Az első ke­resetet talán százszor is megszá­molták, s egyikük se mert hozzá­nyúlni, mert féltek, hogy „elol­vad" a kezük alatt a pénz Sem­mivé válik. Kettőjük megfeszí­tett munkájával kuporgattak csz- sze az első évben annyit, hogy vásároltak egy tűzhelyet meg egy ruhát. A rnásodik évben, egész­évi keresetükből — mert na­gyon takarékoskodtak — futotta egy szekrényre és négy székre. És most? Ahogy mondják, sok a dolog. Csak a férj dolgozik rendszere­sen a szövetkezetben, s a feleség csak helenként három-négy al­kalommal segít be, de két gye­rekük gimnáziumba jár (az egyik mérnök akar lenni, a másik szak­mát tanul majd) és öltözködnek, szórakoznak, moziba is elmennek s lérn észrevétlenül még a cuk­rászdára is jut. Ki tudná meg­mondani, hogy mikor itták meg az első feketét? Csak úgv jött magától. S ha így szemléljük a végzett munkát, még arra is rá­jövünk. hogy kevesebb munka biztosítja azt a jobb életet, mint korábban sokkal több a nélkü­lözést. (buni) Az idén negyvenháromezer hold legelőt és rétet tesznek öntözhetővé Az előzetes tervek szerint ez állami gazdaságok már az, idén mintegy 15 000, a termelőszövet­kezetek pedig 28 000 hold rétet és legelőt tesznek öntözhetővé. Valószínű, hogy az ötéves terv időszakában összesen 250 000 hold rét- és iegelőterületen te­remthetik meg a gazdaságos ön­tözés feltételeit A következő években kidolgozzák a rétek, le­gelők komplex . hasznosítási ter­vét. Ez annyit jelent, hogy az öntözési rendszer kiépítésén kí­vül elvégzik a szükséges talajja­vítást és vízrendezést is. A mű­trágyázás! kísérletek ugyancsak jó eredményeket hoztak. A szak­emberek megállapították, hogy a költségek már az első esztendő­ben több mint kétszeresen térül­nek vissza. Átlagon felül JZ özépmagas, zömök férfi. A lábán tutyi, a fején mici­sapka. Vékony »jávori-bajusza alatt időnként mosolyog. Szemei véresek az álmatlan éjszakától. magnetofonunk, saját magam is hallhatom a hangom . .. Meg va­gyok elégedve. Milyen tervei vannak? — össze akarom »keverni« n dagógusnap alkalmával fellépett a legkisebb unokám, Marika. Nagy sikere volt. A másik uno­kám, Ili, aki az általános iskola ötödik osztályát j árja, írt egy rövid kis villámjelenetet. Címe: Kati és az 1-es«. Egy rossz osz­szakcsi művelődési ház színjátszó öregek egyaránt megtalálják szakosztályának vezetője. Állat- helyüket. Egy üsző ellett, s neki, mint régi színjátszókat a fiatalokkal, brigádvezetőnek ott kellett lenni Egy nagy színjátszó-csoportot a vajúdó állat mellett, ö a szervezünk, amelyben fiatalok és tályzatot kapott kislányról szól. Elő is adták a jelenetet az is­kolások. — Mi a legkedvesebb nótája? Legyint. — Annyi van, hogy nehéz vá­lasztani. Végül mégis csak kiböki. — Van egy magyar nóta, na­gyon a szívemhez nőtt. Úgy kez­dődik, hogy: »Azt beszélik a faluban, hogy csavargó lettem«. Beszélgetésünket egy fiatalem­ber zavarja meg. — Gyűli bácsi, jöjjön azonnal, mert baj van az istállóban! Mintha kicserélték volna. Ar­cáról eltűnt a derűs vonás. Gon­dolatban már a helyszínen van. Engedelmet kér és már veszi is a kabátját. Siet. A tutyiban hang talanul lépked a kövezett jár­dán. Miközben nézem távolodó alakját, igazat adok a kultúrház igazgatójának: valóban átlagon felüli, különös ember. (HAYPÁL) tenyésztési brigádvezető, elemi is kólát végzett és színjátszókat ta­nít. Kissé különös! A művelődési ház igazgatója nagy elragadtatás­sal beszélt róla, mielőtt felkeres­tem volna: Nagy Gyuri bácsi »át­lagon felüli« ember! Tanít és szerepel, rendező és színjátszó egy személyben. — Mikor lépett először szín­padra? Nevet. — Harmincnégy évvel ezelőtt. De akkor itt, Szakoson még nem volt sem színpad, sem művelő­dési ház. A Horváth-féle ven­déglőben adtuk elő a »Falu rosz- szát«. Én voltam a férfi fősze­replő. Akkora sikerünk volt, hogy a vásártéren is fel kellett lépnünk. Ezer ember nézte vé­gig játékunkat. — Hallottam, hogy énekel is! — Harminc év óta. Mióta van — Hogyan képezi magát Nagy elvtárs? — Az önképzésen kívül tanfo­lyamokon veszek részt. Most a nyáron kéthetes tanfolyamra me­gyek Szekszárdra. Részt vettem ötnapos országos színjátszó cso­portvezetői konferencián is. Ren­geteget tanultam. Egyedül voltam parasztember — megint nevet. — Hiányolták, hogy nem csizmában mentem. De én megmondtam ne­kik, hogy a paraszt már nem olyan, mint amilyennek régen le­festették. — Melyik színdarabnak volt a legnagyobb sikere? — A nagymamának. — Más is játszik a csoportban a családból? — Régebben együtt játszottam a feleségemmel. így szövődött házasságunk. Alakítottam együtt a lányommal is. Legutóbb a pe-

Next

/
Thumbnails
Contents