Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

Meii-i. . o^ard ™/;yetemi Könyvtár TOLNA *­Sze . ft VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! Péntek 1961. június 30. XI. évfolyam 152. szám * ARA: 50 FILLÉR Aratás Teljesen gépesítették a gabonatermelést az állami gazdaságok­ban. A dőlt árpával is „megbirkózik” a Kanacsi Állami Gaz­daság AC—100-as kombájnja. Évekig állt kihasználatlanul Damandon ez a bálázógép. Akkori „gazdái” úgy vélték, nem jó a masina. Most azonban jó szolgá­latokat tesz Kanacson a szalma betakarításánál. Hetven vagon őszi árpát, 12 vagon búzát vett át a tsz-ektől a terményforgalmi vállalat ft terven felül termelt kenyérgabonát teljes egészében értékesítik a termelőszövetkezetek Új zöldségfajtáfc, speciális géprendszerek, kihelyezett kutatócsoportok Elkészült a mezőgazdasági kutatás ötéves terve Az aratással és csépléssel egy időben megkezdte a gabonák át­vételét a termelőszövetkezetektől a Tolna megyei Terményforgal­mi Vállalat. A vállalat jól fel­készült a termények átvételére, mindenütt gondosan fertőtlení­tett és kiüresített raktárak vár­nak a gabonára. Legtöbb terme­lőszövetkezet a cséplőgéptől szál­lítja a terményforgalmi vállalat­nak átadott gabonát a vállalat raktáraiba. így a tsz tárolási költ­ségeket takarít meg és enyhít a raktározás gondján. Eddig őszi árpából 70 vagon­nal, búzából 12 vagonnal vett át a vállalat a termelőszövetkezetek­től. Az őszi árpa mellett ugyan­is több tsz-ben — így a gyönki Vörös Csillag, a tolnanémedi Kossuth, a pálfai Egyetértés és sok más tsz-ben megkezdődött a búza cséplése is. A megyében nemcsak őszi ár­pából mutatkozik a vártnál jobb termés, sok tsz teljesíti túl a kedvező időjárás eredményeként búzatermelési terveit. Azok a tsz-ek, amelyekben jobban terem a búza, mint ahogy azt várták, pótszerződést kötnek a terven fe­lül termelt kenyérgabona értéke­sítésére. A simontornyai Kossuth például 800, a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász 400, az udvari Béke 150, a magyarkeszi Széchenyi 450, a nagykónvi Aranykalász 500 mázsa kenyérgabona terven fe­lüli értékesítésére kötött már pótszerződést a terményforgalmi vállalattal. A Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiuma jóváhagyta a mezőgazdasági kutatás ötéves ter­vét, mely abból indul ki, hogy a mezőgazdasági gyakorlatban álta­lánossá kell tenni a fejlett ter­melési módszereket, korszerű el­járásokat, s tudományos szinten kell megalapozni az egész mező- gazdasági termelést. A kutató­munka alapját a mezőgazdaság fejlesztésének távlati terve ké­pezi, s ennek megfelelően a kuta­tási témák csaknem harminc fő feladat szerint csoportosulnak. Ezek közül a legfontosabbak az állattenyésztéssel és a hozzátar­tozó takarmánybázissal, valamint a kertészeti növénytermesztéssel kapcsolatos kísérletek, vizsgála­tok. BIOSTIMULÄTOROK ÉS UÁDIOIZOTÖPOK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Az állattenyésztés kutatói első­sorban olyan új fajtákat nemesí­tenek és tenyésztenek ki. amelyek jól bírják a nagyüzemi tartás kö­rülményeit, gazdaságosan takar- mányozhatók, sok tejet, illetve húst adnak. Az ilyen tulajdon­ságú szarvasmarhák tömeges ki­alakítására a keresztezéseket rö­videsen már nagyüzemi méretek­ben folytatják. A kutatások fog­lalkoznak új, jellegzetesen nagy­üzemi módszerekkel: így az álla­tok önetetésével, az antibiotiku­mok és biostimulátorok felhasz­nálásának módozataival' és a rá- dioizotópok alkalmazásával a ser­tés- és baromfitenyésztésben. Az állattenyésztés fejlesztése meg­követeli a takarmánytermesztés korszerűsítését is. Itt az egyik legfontosabb teendő — növény­nemesítéssel és különböző agro­technikai eljárásokkal — a takar­mányok fehérjetartalmának nö­velése. KOMPLEX GÉPESÍTÉSI RENDSZEREK A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉSBEN A kertészeti üzemágak — a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlő- termesztés — tervezett fejleszté­se nemcsak a szorosan vett ker­tészeti tudományokkal, hanem a növényvédelem, a gépesítés és az üzemszervezés kutatóival szem­ben is nagy követelményeket tá­maszt. A következő években biológiai alapokon kidolgozzák a nagyüze­lül a zöldséghaj tatás és a kofái szabadföldi termesztés agrotech­nikáját. A nemesítők a követke­ző években bővíteni fogják a ker­tészeti növények fajtaválasztékát is, főképpen a magyar különle­gességnek számító étkezési- és fűszerpaprikából, vöröshagymá­ból, valamint paradicsomból és csemegeszőlőből. Az ötéves terv idején mezőgazdasági üzemeink mintegy 200 000 holdon telepíte­nek gyümölcsöst és szőlőt — en­nek tudományos megalapozása szintén fontos feladat. A kemizá- lás és mechanizálás szerepe is növekszik a kertészeti üzemek­ben, ezért a következő években kialakítják a zöldség- és gyü­mölcs- valamint a szőlőtermesz­tés komplex gépesítési rendsze­rét, kidolgozzák a főbb zöldségek vegyszeres gyomirtási eljárásait. Uj témája a mezőgazdasági ku­tatásnak az árukezelés, csomago­lás, tárolás: nagyrészt ezek kor­szerű módszerein múlik, hogy a gyümölcs és más áru frissen, megfelelő minőségben jusson" el a fogyasztókhoz. A mezőgazdaság mechanizálá- sának sokrétű feladatát a kuta­tás két módon segíti: új géptípu­sokat szerkeszt és mind több kül­földi gépet próbál ki hazai kö­rülmények között. Sor kerül majd speciális géptípusok szerkeszté­sére is, egyebek között az öntö­zéses termesztés, az állattenyész­tés, valamint az üzemeken és épületeken belüli szállítás kor­szerűsítésére. Az üzem- és köz- gazdasági kutatásokon belül el­sősorban a mezőgazdasági terme­lés specializálását és koncentrá­lását megalapozó tudományos munkát gyorsítják meg, hogy a második ötéves terv termelési előirányzatait már az egyes terü­letek adottságainak és fejlesztési lehetőségeinek megfelelően lehes­sen felbontani. INTÉZKEDÉSEK A TUDOMÁ NYOS EREDMÉNYEK GYOR­SABB GYAKORLATI ELTERJESZTÉSÉRE A korszerű szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság igényeinek megfelelően és a tudományok ál­talános fejlődése következtében az agrártudományokban is új te­rületek alakulnak ki, vagy kap­nak az eddiginél nagyobb szere­A kétyi Kossuth Tsz-ben is gondot jelentene az összes meg­termelt gabona raktározása. Ép­pen ezért a tsz vezetői elhatá­rozták, hogy csak a legszüksége­sebb mennyiségű gabonát tárol­ják, a többit: az állami és szer­ződéses kötelezettségeket, a ta­goknak járó előleget közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik. így az istálló magtárpadlása és pet. Ilyen többek között a bio­kémia, a biofizika, a növényélet­tan, vagy a mezőgazdaság kemi- zálásának, a mezőgazdasági épít­kezéseknek és az épületek gépe­sítésének problémája. Ezeknek a tudományágaknak a művelése fontos helyet foglal el a mező- gazdasági kutatás ötéves tervé­ben, s áz ehhez szükséges anya­gi, technikai alapok biztosításá­ra a következő években tovább fejlesztik a kutató intézetek és a főiskolák megfelelő részlegeit, illetve tanszékeit. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével lehetővé és szüksé­gessé vált, hogy a tudományos eredmények az eddiginél szerve­zettebb formában és gyorsabban terjedjenek el a gyakorlatban. Egyes állami gazdaságokba, fej­lett termelőszövetkezetekbe ku­tató-csoportokat helyeznek ki: ezek ott a legfontosabb témákon dolgoznak, s gyakorlati nagyüze­mi bázist alakítanak ki a kísérle­tek számára. Foglalkoznak olyan tervvel is, hogy — az új növény­fajták állami elismerésének rend­szeréhez hasonlóan — egységesen és intézményesen próbálják ki, bírálják felül az új növényter­mesztési, állattenyésztési mód­szereket. Ezzel jelentősen meg­gyorsulna a kutatási eredmé­nyek gyakorlati realizálása. Ugyan ebből a célból az új kutatási eredményeket beépítik a felső­fokú oktatási intézmények anya­gába, s általában tovább erősítik a főiskolák és a kutató intézetek kapcsolatát. Á Sárközi Állami Gazdaság kombájnjai aratnak Alsónyéken A Sárközi Állami Gazdaság­ban felszabadult az aratási, csép- lési munkákból a gazdaság két kombájnja. A feleslegessé vált gépeket a gazdaság vezetői az alsónyéki Dózsa Népe Tsz-be ve­zényelték, hogy segítsék a szö­vetkezetieket az őszi árpa ara­tásában. Az állami gazdaság két arató­cséplőgépe tegnap munkába állt az alsónyéki Dózsa Népe Tsz ár­paföldjein. a tsz egyéb rendelkezésre álló raktárai elegendők lesznek az összes gabona szakszerű tárolá­sára. Nemcsak a raktározási nehéz­séget szüntetik meg ezzel a meg­oldással a kétyiek, de időt, szállí­tási, rakodási és egyéb raktáro­zási költségeket is megtakaríta­nak. s így is csökkentik a ga­bonatermelés önköltségi. I mi zöldségtermesztés, s ezen be­Jakab János és Jurasek József kombájnosok rekordteljesítménye A nakj Napsugár Tsz árpáját pal 399 mázsa őszi árpát csépel- aratta, csépelte Jakab János és tek el. társa. Jurasek József, a dalman- Ez az eredmény eddig egyedül- di gépállomás két kombájnosa. álló megyénkben, ezért gratuló- Az elmúlt napokban SZK—3-as lünk a két kombájnosnak és kombájnjukkal rekordteljesít- sok hasonló eredményt kívánunk ményt értek el, 24 órás műszak- még nekik az idei aratási, csáp­ban, egyimást váltva, éjjel-nap- lési munkákban. H cséplőgéptől telfesítik állami és szerződéses kötelezettségeiket és adják az előleget a kétyi Kossuth Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents