Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-29 / 151. szám
IMI., június 29. VOLNA MEGYEI NEPŰJSAO ■Zrínyi Iliik tóé — a iéz-elnők — Zrínyi Miklóssal szeretnék beszélni! — Ha nem a nagyszokolyi Aranykalász Termelőszövetkezet irodájában ten né<m ezt a kijelentést, bizonyára nagyot néznének, mert mindenki a történelemből ;ól ismert Zrínyi Miklósra gondolna. De nicsak! Már emelkedik is föl az egyik íróasztal mögül egy jól megtermett. vastagszemöldökű, deresedő hajú, koc kás inget viselő ember, akinek stuccolt bajusza alatt mosoly játszadozik, amikor megszólal. Én lennék az! Mi járatban van az elvtárs? Negyed órán belül az egyik csendes zugban teljesen belemelegszünk a beszélgetésbe. Úgy tűnik, mintha régi ismerősök lennénk. Az idegen emberek között szokásos tartózkodó modort, meghitt, barátságos légkör helyettesíti. Miközben nyugodt hangját hallgatom, arra gondolok, hogy bizonyára mindenkivel szemben ilyen. Megtalálja a közös hangot. Nem véletlen, hogy Nagy- szokojy egyik legnépszerűbb embere. A beszélgetés nyomában kibontakozik előttem egy fiatal termelőszövetkezet élete, amely elválaszathatatlan Zrínyi Miklós életétől. Az alig másfél éves termelőszövetkezet, amely 240 taggal alakult és 1825 holdon gazdálkodik, már az első évben szép eredmény ért el annak ellenére, hogy munkaerő-hiánnyal küszködik, mivel sok az idős dolgozója. Harminc forint 88 fillért fizettek ki egy munkaegységre. A munkaegységet teljes értékben készpénzben fizették. Tavaly két U—28-as gépet vásároltak gyűrűshengerrel és ekével ellátva. Villany- motorokat állítottak be az állattenyésztés takarmányellátásának meggyorsítása érdekében. Az áruértékesítési tervet 110 százalékra teljesítették. Jó eredményekkel dicsekedhet az Aranykalász Termelőszövetkezet. Népszerű, jó vezető és szervező képességekkel rendelkező, gazdálkodáshoz értó ember az elnök, akit egyhangú szavazat alapján választott meg az első közgyűlés. Élettörténete eleven bizonyítéka annak, hogy nam szabad merev, sablonos sémák szerint megítélni az embereket. Hogy az egyéni elbírálás, a munka, a magatartás alapján való értékelés az egyedüli helyes módszer falusi politikánkban. Zrínyi Miklós a „túlsó partról” jött át hozzánk! Osztályidegen volt. őszinte szívvel jött, s tettei alapján mi bizalommal fogadtuk. Mert a bizalmat csak tettekkel lehet kiérdemelni. A feleségének egy napon halt meg az édesapja és az édesanyja, s ő egycsapásra nagygazda lett. Ezek után a szűk- látókörű ember bizonyára rzt képzelné róla, hogy ötvenhatban szembefordult a rendszerrel és visszakövetelte a földjeit. Nem így történt! Az ellenforradalmárok megbízhatatlan kommunista-barátnak minősítették. Nem kapott helyet a nemzeti bizottságban, s amikor a nemzetőri beosztást elkészítették, magától értetődött, hogy lehagyták a listáról. Mindez persze érthetetlennek tűnik az előtt, aki nem ismeri az előzményeket. Zrínyi Miklós negyvenöt után a kisgazda párt tagja lett. Negyvenhétben, ; mikor a kisgazda párt reokciós úri szárnya ellen a párton belül is megindult a támadás, Nagyszokolyban. is leváltották a jobboldali nézeteket valló kisgazda elnököt, s helyébe a kommunistákkal és a baloldallal együttműködni tudó és akaró Zrínyi Miklóst választották. Huszonnyolc éves korában községi bíró lett. Igazságos embernek ismerték és mivel az igazságot szerette, minden esetben egyezett a véleménye a kommunistákéval. A kisgazda párton belüli baloldal előretörése idején, pótképviselőnek jelölték az országgyűlésbe. Megismerkedett nobi Istvánnal, aki Szemelvények a Paksi Téglagyár szakszervezeti bizottságának munkájáról A Paksi Téglagyár pártszervezete és a szakszervezeti bizottság a termelési lemaradás pótlására — amely részben az esős időjárás okozta károk következtében adódott — szocialista brigádokat szervezett. A szocialista brigádokat a nyersgyártóknál, a behordóknál és a kihordóknál szervezték meg. A brigádtagok szerződésben rögzítették vállalásaikat. * A szakszervezeti bizottságon belül jól dolgozik a balesetvédelmi reszortfelelős, Hornok István, aki egyben az üzerni pártszervezet titkára is. A reszortfelelős szervezésében rendszeresen tartanak balesetvédelmi előadásokat, kioktatásokat. Jó munkájuk eredményét igazolja az is, hogy az utóbbi időben nem fordult elő baleset a Paksi Téglagyárban. * A gyártelep dolgozói elismeréssel beszélnek a kultúrfelelős. Hum József munkájáról, aki a könyvtárosi teendőket is ellátja. A könyvtárnak 130 kötet könyve és 30 rendszeres olvasója van. A dolgozók szívesen forgatják a szépirodalmi könyveken kívül a kalandos útleírásokat és a technika fejlődését bemutató irodalmat, de mint a könyvtáros mondja, van egy panaszuk az olvasóknak, illetve a szülőknek. Kevés az ifjúsági regény és a meséskönyv, amelyeket a gyermekek állandóan keresnek, s baj az, hogy nem tudják kielégíteni az ilyen irányú igényeket. • A kulturális bizottság, a dolgozók nagy örömére, a nyereség- részesedésen felüli 10 százalékot egy televíziós készülék vásárlására fordította, hogy ezzel is elősegítse a dolgozók kulúrálódá- sát és szórakozási igényeinek kielégítését. a balszárny vezetője volt, s a híve lett. Negyvenkilencben, amikor (megjelent a rendelet, amely szerint az államnak fel lehet ajánlani a földet, Zrínyi Miklós 65 hold földjét, gazdasági felszereléssel és állataival együtt átadta' az államnak. Előbb nyolc, majd tizenhárom hold földön gazdálkodott tovább. Beadási kötelezettségét mindig pontosan teljesítette. Békésen éldegélt. Közötte és a proletár állam között soha semminemű konfliktus nem volt. A kommunistákkal továbbra is fenntartotta a jó viszonyt, amely a negyvenes évek együttműködési politikája idején alakult ki. Az ötvenes évek elején a szektáns politika következtében nem vehetett részt a falu politikai életében. Csak ötvenhat után figyeltek fel rá. Az ellenforradalom eldöntötte, hogy ki hol áll. Egyesekben kellemetlenül, másokban kellemesen csalódtunk. Zrínyi Miklós kellemes csalódást okozott- A negyvenes évek baloldali kisgazdája ötvenhat nehéz napjaiban is „kommunista-barát” ma radt. Amikor egyéni terveiről kezdtem faggatni, a termelőszövetkezet terveiről beszélt. Egyelőre egyéni terveit, álmait felváltják a közösségi tervek, álmok. A másfél év alatt há- rcrnszorosára nőtt szarvasmarha-állományt tovább fejlesztik. Az idén 13 000 csirkét nevelnek. Az elhullás eddig alig egy százalékos. Jövőre 40—50 00(1 pecsenyecsirke eladását tervezik, A baromfitenyésztés értékes ágazata az álattenyészlésnek. Negyedévenként megfordul a bofektetett pénz. Nagy a „tőke” forgási sebessége. A forgási sebesség növelése emeli a termelőszövetkezet, a tagság és az állam hasznát egyaránt. Zrínyi Miklós ősszel egyéves elnökképző iskolára megy Zsámbékra. Azért akar tanulni, hogy többet és jobban dolgozhasson, mert Nagvszokolyban most minden fejlődik. A gabonatáblák, amelyek az „egyéni” világban holdanként átlagosan 7 mázsa termést adtait, most 12 mázsát adnak. A föld is változik, tökéletesedik és a föld művelőinek, az embereknek még gyorsabb ütemben kell kiteljesedniük. II. T. Teljes üzem a szegedi szabadtéri színházi „gyár városba«“ Körülbelül három hét múlva, július 22-én este ismét megszólalnak a szegedi Beloiannisz téren a fanfárok, felcsendülnek a »Szeged híres város ...« kezdetű népdal dallamai, s ezzel jelzik, hogy megkezdődött az ország legnagyobb nyári művészeti eseménysorozata, a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az előadások közeledtét nemcsak az jelzi, hogy a rendelkezésre álló jegyek 70 százalékát, mintegy 110 000-et már elővételben eladták, hanem az is, hogy most már teljes erővel folynak az előkészületek a játékok színhelyén. Valóságos -színházi gyárváros« épült. A Beloiannisz tér mellett, az egyetemi intézetek kertjében és a környező utcákban csaknem ötezer négyzet méteres területen dolgoznak a díszletfestők, az asztalosok, a szabók, a kárpitosok, mintegy tíz szakma munkásai. Előregyártott elemekből épülnek az öltözők, ahol egyszerre 300—400 szereplő készülhet majd. A díszletezők, akik mintegy tízezer négyzetméter vásznat, tizenöt mázsa festéket, sok köbméter faanyagot, vasat használnak fel, már befejezték a Hunyadi László díszleteinek felújítását, s jelenleg a Bánk bán monumentális kulisszáit készítik. Átépítik a nézőteret is. Az eddig elöl lévő páholyokat középre helyezik. Ezzel nemcsak jobb a rálátás a színpadra, hanem mintegy háromszáz ülőhellyel bővítik is a nézőteret. így egy-egy előadást több mint hétezerötszáz ember nézhet majd meg. Helytállásból: kitűnő! Ismeretes, hogy a mázai bányaüzem két körletből áll. A kisebbik körlet az úgynevezett Hunyadi (császta) körlet dolgozóit 9-én kizavarta a bányájukból a víz. Egy fejtés-összeeresztésnél betört a víz és a bánya nagy részét percek alatt elöntötte. Megszűnt a rendes munka, széntermelésről pedig szó sem lehetett napokig. A mintegy 2000 köbméter vizet a gépműhely dolgozói jó munkával négy nap alatt kiszivattyúzták és megkezdődhetett a takarítás. A víz nem tett nagy károkat, úgyhogy 19-én már ismét termelt a Hunyadi körlet. De mi történt közben, visszaesett az üzem termelése? Nem, a mázai körlet vállalta a többletet magára, mondván, a termelésnek csökkenni nem szabad. Igaz, a kiöntött császtai dolgozók is a mázai körletbe jártak, amíg saját munkahelyük megtisztult a víztől. Azonban ezt is figyelembe véve el kell mondani, hogy szép teljesítmény volt, a példamutatás, a helytállás igazi; jó példája. És 19-én már ment minden a rendes mederben,, mert a Hunyadi körlet (császta) is elkezdte ismét a termelő munkát. Ez idő alatt az üzem teljesítménye nem esett, sőt nőtt és az esedékes havi tervet 103 százalék fölé tudták emelni, összefogott itt mindenki. A műszaki vezetés gyors átcsoportosítással, kellő munkahelyek biztosításával segített. A fizikai dolgozók pedig nagyobb munkalendülettel fogtak a munkához. Ez a pár nap is megmutatta, mire képes a közös erő, az összefogás, ha az egy cél eléréséért indul harcba. Imrő László levelező. Máza Megjelent a Tolna megye ifjúsága második negyedévi száma A napokban megjelent a megyei KlSZ-bizotlság negyedévenként kiadásra kerülő Tolna megye ifjúsága című folyóiratának második negyedévi száma. A folyóirat a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-fiatalok helyzetével, az Ifjúság a szocializmusért' mozgalom sportkövetelményeinek teljesítésével, a kollégiumi KISZ- szervezetek szerepével, a gyermekek és fiatalkorúak védelmével, az úttörő sportmunkával, az ipari tanulók KISZ-életével, valamint a megye haladó történelmi múltjával foglalkozik. VI. A bíró bosszúsan legyint. — Te soha nem figyelsz! Mindig a tányérokon jár az eszed. A kávéfőző halkan sípol, mint a távoli, horpadt mozdonyfütty. Az asszony néhány mozdulattal elkészíti a kávét. Cukor nélkül, mert a férfi keserűen szereti. A gőzbe bámul. Álmosan, karikás szemekkel. — Lefekszem — mondja élénken és bízvást vár. A bíró egykedvűen felnéz, majd a forró italba nyal. Arcán megpuhulnak a hideg színek. — Nem emlékszel, hogy a telefonbeszélgetés után azt mondta Molnár.., — s a fejével hevesen integet — éppen bort töltöttem a vendégeknek... a rádióban az új olasz slágert játszották..; Tömör Károly tekintete szikkadt szomjúsággal az asszonyra tapad. (Szörnyű! Nem emlékszik! Pedig a szerkesztő szavai a torkomon hurkolódnak. Csak legalább valami apróságra emlékezne! Egy mondatra! Egyetlen szóra!) A férfi a széket közelebb húzza. Áthajol az asztalon. Álla szinte a térítőn ül. Hangja türelmetlen; — Emlékezz már! Te is dúdo- rásztad azt a slágert! Ciao, ciao bambina... Tudod?!?! Az asszony boesánafkérően sóhajt. A férfi vár, azután váratlanul összecsuklik benne a türelmetlenség Csalódottan visszahúzódik. 'Bokáig érö\JJ ^ (KISREGÉNY) IRTA: TIIIERY ÁRPÁD Csendesen morog és a szomszéd lakásból a vékony fal gyereksírást szűr. Minden olyan távoli és szomorú, mintha kiballagtak volna a világból. Egyik erre, a rrtásik arra. A férfi fáradtan legyint. — Akkor mondta Molnár, hogy ha még húsz évig bíró lennék, akkor se jutok túl az osztálykor- látokon. Ellenségesen nézi az asszonyt. — Nem emlékszel, amikor Lendvainé azt mondta... Áh, te semmire nem emlékszel! Molnár azt is mondta, hogy az én humanizmusom annyi, mint Cham- berlainék be nem avatkozás! politikája Hitlerrel. Egy szót se hallottál abból, amikor azt mondta, hogy a náci gyilkosok a háború után könyvkiadó vállalatot alapítottak és Zolát meg Dosztojevszkijt ajánlották a vásárlóknak? A pult alól meg Mein Kampfot? Hogy a gyilkos, ha rámérték a büntetést, a börtönben legszívesebben a polgári humanistákat olvassa? Arra sem emlékszel, amikor én azt mondtam neki, hogy nem minden erőszakos halál gyilkosság, s amikor ő azt mondta, hogy a polgári humanizmus annyi, mint antihu- manizmus? Az asszony némán bólint és összeszorított fogakkal szájbigy- gyesztés mögé rejti az ásítást. (Mit tehetek? Nem értek semmit. Harmincöt évig nem értettem álmatlan éjszakáit, nevetséges. kicsinyes tépelődéseit, de soha nem ellenkeztem. Mindig csak így, csendes türelemmel. Amihez az ember nem ért, legjobb, ha észrevétlenül elfolyik a gondolatai között. Elszivárog így egyformán a fájdalom és a vágyakozás Minden. S nyomát belepi reggel nyolc óra előtt tíz perccel a futó hitvesi csók, vagy egy elkeseredett piaci alkudozás). A férfi arca gyűrött és komor. Az asszony átmenne a másik szobába, de már ahhoz is fáradt. — Pihenj le. Holnap délig is alhatsz — mondja hangsúlytalanul és az álmos szemekben cinkos mosoly rebben. — Nem megyek. Nem tudok aludni. (Őrület! Olyan ez az asszony, mintha sose láttam volna. Harmincöt év óta ismerem? Két gyereket szült? Az én gyermekeimet? ö harmincöt éven át nem tudott egyszer is álmatlan- lenni. Most is csak szánalmasan bólogat. Elviszi a mosatlant, megvéti az ágyat, reggel megkérdi, hogy mit főzzön ebédre... harmincöt éve... Szörnyű! Minden délben szól, hogy ízlett-e az ebéd, de soha, soha nem kérdezte, hogy tiszta-e a lelkiismeretem... Mindig dicsértem a főztjét és ő mindig néma tisztelettel bámult, ha átnéztem rajta... Házvezetőnő. Legalább egyetlen mondatra emlékeznél! Csak legalább a dalra! Tudnád azt, milyen érzés, ha a bíróban felébresztik a lelki- ismeretet!... Ne, ne nézz így, ezekkel a hűséges kutyaszemekkel! Szólj! Mondd, hogy Molnár hazudott! Mondd, hogy a bor miatt, hogy sokat ittak, hogy neveletlenek voltak!... Áh, nem. Ne mondj semmit... csak vidd el a mosatlant...) Az asszony márványarcán megrezzen a bőr. — Álmos vagyok. Feláll. Nesztelenül, könnyű mozdulatokkal megkerüli az asztalt és a férfi vállába ölel. — Nem kellett volna kávét innod... várj csak! — s az asz- szony ősz fürtjeit a férfihez lebbenti. — Rögtön hozom a modern francia írók antológiáját. Tudod. Bartháné a múlt héten adta olvasni. Én már négyszer elaludtam a franciáktól. Az asszony gyengéden kibontakozik, s úgy érzi. hogy árva karjai közül kiolvadt a jég. (Folytatjuk i