Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

I o / I3£h. Jtmites 2‘i. TöfcNő. MBtiYRi NSPtrjsÄO w Pártmunkás-arcképek: Pedagógus párttitkár pénzbüntetéssé változtatták át. Átadták a megyei pártbizottság vándorserlegét a tamási járás munkásőreinek "Ditkulóhajú, hatvan éven fe- lüli, vékony e»mber. Lá- pafőn mindenki ismeri. Huszon­négy év óta él a faluban. A mai harmincévesek is tanítványai vol­taic. Itt még sok nehézséggel küszküdnek a pedagógusok. Ket­ten tanítanak nyolc osztályt, két tanteremben. Sütő Sándorra nem­csak a sok gonddal küszködő is­kola ván bízva, hanem a 436 ? lelket számláló község is. Ö a párttitkár. Negyvenöt óta párttag. Már jó­val a felszabadulás előtt .orosz- országi kommunista tanokkal megmételyezett” tanítónak nevez­ték egyesek. Pedig akkor még nepn volt kommunista. Hadapród őrmesterként került ki az első világháború idején az orosz frontra. Fogságba esett. A forradalom alatt egy vöröskato- na-zenekar tagja volt. „Puska­port nem szagolt”, de az Inter- nacionálét megtanulta mindenfé­le hangszeren játszani. 1920-ban tért haza. A forra­dalmat már kezdte elfelejteni, amikor váratlanul éles összeüt­közésbe került az egyházzal. Csa­ládi ügyként indult a konfliktus. Első feleségére szemet vetett a község papja. 'Házasságtörésre csábította. Amikor felemelte sza­vát az erkölcstelen pap ellen, még neki állt feljebb! „Rágal­mazás” ürügyén pert indított el­lene és Sütő Sándort kétheti fogházra ítélte a gyönki járásbí­A zombai Vörös Csillag Ter- melőszöyetkezetbe az ősz és a tavasz folyamán egymás után tértek vissza azok a fiatalok, akik korábban elhagyták a termelő­szövetkezetet és a környező vál­lalatoknál dolgoztak. Az idei év­ben, miután a termelőszövetke­zet havonta rendszeresen kifizeti munkaegységenként a havi 10 fo­rint előleget, a fiatalok megta­lálják számításukat a termelőszö­vetkezetben, visszatértek és azóta rendszeresen kiveszik i’észüket a közös munkából. A pártszervezet segítségével, a fiatalok kezdeményezésére fellen­dült a KISZ-szervezeti élet is. Különösen azóta, amióta Marsai Jánost választották meg KISZ- titkámak. A lucernaszéna beta­karítása idején a fiatalok vasár­napokon is dolgoztak, 20 holdról ők gyűjtötték fel a szénát. Más­kor növényápolás végzésére vál­lalkoztak, de kivették részüket a központi major környékének ren­dezéséből, parkosításából is. A tsz vezetősége értékeli a fiatalok munkáját, s esetenként meg is jutalmazza őket, A lucer­na felgyűjtésében tanúsított szor­galmukért 2 hold kukoricavetést kaptak, amelyet munkaidő után művelnek meg társadalmi össze­fogással. A két hold kukorica­termésért járó pénzzel a KISZ- szervezet majd szabadon rendel­kezik. A termelőszövetkezet ve­zetősége a szervezeti élet kialakí­tásához is segítséget nyújtott. A központi épületben két szobából álló klubhelyiséget kaptak, ame­lyet társadalmi munkával hoztak rendbe, s részben saját erőből, részben a megyei és a járási KISZ-bizottság anyagi támogatá­sával rendeznek be. A Vörös Csil­lag Tsz fiataljai azonban nem várnak mindent a tsz-től, saját maguk is áldozatot hoznak a KISZ-szervezet gazdasági meg­erősödéséért. Minden KISZ-tag vállalta, hogy havonta egy mun­kaegység értékét befizeti a KISZ pénztárába. Ez egy évre kivetítve 1200—1500 forintot jelent, Ered­ményesen vettek részt a kiszesek a vasgyűjtést kampányban is: az összegyűjtött vashulladékért 1500 forintot kaptak. Elveszítette állasát. Szörnyű ne­hézségek szakadtak a nyakába, s elindult egy úton, amely a pap- c-llenségtől elvezetett az ateiz­musig és a kommunista pártig. 'T'avaly negyvenkét tanulója A közül harmincat Írattak fel hitoktatásra a szülők, s ebből tizennyolc év közben „lemorzso­lódott”. E néhány szám egyma­gában nem mond semmit. De ha a számok mögé nézünk, akkor rájövünk, hogy a nagyarányú le­morzsolódás az ateista szellemű iskolai nevelés eredménye. Sütő Sándor nem „lélek nélkül” oktat­ja, mechanikusan bemagoltatja a materialista tanokat hirdető ter­mészettudományos tantárgyakat, hanem szenvedélyes meggyőző­déssel „beleneveli” a gyermekekbe az igazságot. Ma már Lápafőn a gyermekek nem egy esetben foly­tatnak vitát szüleikkel, ha a val­lás kerül szóba. Sütő Sándor, a „Kiváló úttörő­vezető” és a „Szocialista kultú­ráért” jelvény tulajdonosa. 1958- ban a Német Demokratikus Köz­társaságban járt, hogy a német úttörők életét tanulmányozza. Sze génysorsú szülők gyermeke. Ap­ja cseléd volt. Kaposvári iskola- szolga nagybátyjának köszönhet­te, hogy tanulhatott, öt gyer­mekéből négy tagja a pártnak, az ötödik ifjú kommunista ipari tanuló. Gondoskodott, — ahogy Mozgalmas a KISZ-élet a zom­bai Vörös Csillag Tsz-ben. Az elmúlt vasárnap kollektíván vet­tek részt a megyei úttörőtalál­kozón. Ezután a tsz gépkocsiján Domböriba rándultak, ahol nap­nyugtáig együtt szórakoztak. Az aratás befejezése után hozzáfog­nak a rendszeres kultúrmunká- hoz és kezdetnek egy kétfelvoná- sos színdarab betanulását terve­zik. Az őszre pedig, ahogy pén­zük összejön, egy televízió-készü­lék, vagy egy lemezjátszó vá­sárlását irányozták elő. IV. Negyvenötben már azt se tud­ták jóformán, hogy mi a marxiz­mus. Ma? Azt mondják rólam, hogy a mozgalmi ember minta- példánya vagyok... Szeretnék az lenni. Egyébként, ma este sokat ittam, pedig nem szeretem a bort. (Nincs hozzátenni való, Molnár Imrét szeretik az emberek. Tö­mör Károly is legbizalmasabb barátai közé sorolja. Kár, hogy a havi újságírói jutalmat mindig két héttel később osztja ki). (A bíró felesége). — Én már legszívesebben alud­nék. Különben se tudok magam­ról beszélni... Álmos vagyok. Mindig korán fekszem, de ma Károly egész nap makacskodott, hogy ezt a napot meg kell ünne­pelni. Ő már ilyen, én meg mindig azt hiszem, hogy úgy jó, ahogyan ő mondja... Én tulaj­donképpen nagyon örülök, hogy a férjemet nyugdíjazták. Maguk el se képzelik, hogy milyen egye­dül él egy jogász felesége. A bíró sohase hagyja az íróasztalán a munkát Viszi, hurcolja magával a kávéházba, kártyapartihoz, haza, ,még az ágyba is... Bizony bizony, higgyék el, ha nem len­nék annyira türelmes, mint ami­lyen vagyok, három hónapig se maradtunk volna együtt..; Sze­rencse, hogy ilyen természetem van. Ha beszél, csendesen hall­gatom. Ha kérdez valamit, min­dig elfog a szorongás, hogy nem mondok-e butaságot, mert Ká­roly nagyon okos... De azt soha nem tudta meg, hogy azelőtt fél­tékeny voltam. Nem szóltam. tréfásan megjegyezte beszélgeté­sünk során — „kommunista utó­dokról”. Rendszeresen részt vesz a lápafői termelőszövetkezet közgyűlésein. Ha felszólal, az emberek nagy figyelemmel hall­gatják. A pedagógus párttitkár a termelőszövetkezeti közgyűléseken is tanít. Szavaira hallgatnak az egykori „kisiskolások”. Nagyrészt neki köszönhető az, hogy a lápa­fői pártszervezetet nagy létszámú pártonkívüli aktíva veszi körül. Ismeretlen emberekhez kissé bizalmatlan. Találkozásunk első perceiben zárkózott, mogorva em­bernek hittem és amikor egy délutánt eltöltöttem társaságában, kellemesen csalódtam. Melegszí­vű, barátságos ember! Igazi hu­manista. Hű harcosa a pártnak. Egyetlen beosztottját, a fiatal huszonegy éves sportfrizurás Éri Lászlót nagy szeretettel és gon­dossággal neveli szakmájára és a párt szeretetére. Szilárd elha­tározása, hogy kommunistát „fa­rag” a parasztfiúból lett peda­gógusból. Azt akarja, hogy ha nyugdíjba megy. kommunista igazgató álljon a helyébe. Egyetlen szenvedélye a neve­lésen kívül a szőlőnemesítés és a rózsafa-szemzés. Ha fát kell ol­tani, sokszor hozzá fordulnak a lápafőiek és azt tartják róla, hogy „arany” keze van. Rövid idő múlva nyugdíjba megy. Negyvenhat évet töltött el a katedrán, s nézete szerint a pedagógus számára legszebb ha­lál, ha a katedrán hal meg. Fél a nyugdíjas élettől. Érzi, hogy szokatlan lesz számára. Hiányoz­nak majd a gyerekek, a fekete tábla, s a kréta, amelyből jóné- hány mázsát elkoptatott negy­venhat év alatt. /~’sak egy valami vígaszlal­^ ja. Az, hogy mint kom­munista, nem megy nyugdíjba. Élete végéig munkása akar len­ni a forradalmi munkásmozga­lom nagy ügyének. A kicsiny létszámú pártszervezet, s az egyre formálódó, erősödő termelőszö­vetkezeti falu közösségének ügye minden erejét, minden energiá­ját, fiatalos szíve minden mele­gét és szeretetét igényli. Minek?... Az én anyám nevelőnő volt egy bankigazgatónál Jllemre oktatta az uricsemetéket és ami­kor Károly a kezemet megkérte, édesanyám azt mondta — neked lányom csak egy hozományod van, a türelem. Ha jól gazdál­kodsz ezzel a hozománnyal, egész életedben elég lesz... Azt hiszem, elég volt... Mert a türe­lem, még a hűtlenségnél is erő­sebb... (Engedelmével, még csak any- nyit teszek a vallomáshoz, hogy valamikor rendkívül szép asz- szony volt. A házassággal úgy hullott az életbe, mint a láng fe­lett csapkodó pille. Elégett. Ma már soványka, fáradt öregasz- szony. Nem, sohasem volt igazán boldog. Talán a két gyerekkel, amíg gyerekek voltak. Szegény asszony, mindig csak önmagának mondogatta, hogy boldog és elé­gedett, mert így könnyebb, tűr- hetőbb volt az élet Ugye?... Azt se mondta el, hogy harmincöt éven át szorgalmasan gyűjtöget­te azokat az újságcikkeket, ame­lyekben férje tárgyalásairól, íté­leteiről írtak). (Tömör Károly, nyugalmazott törvényszéki bíró). — Harmincnyolc esztendeig voltam bíró. Nem kívántam az Szombaton délután ünnepi szá­zad-gyűlést tartott a tamási járás Gőgös Ignác munkásőr százada. A század-gyűlésen jelen volt Soczó József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tit­kára, Szabó István elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára és Pal- kovics István alezredes elvtárs, a munkásőrség megyei parancsno­ka. A megyei pártbizottság ván­dorserlegét Soczó József elvtárs nyújtotta át a Gőgös Ignác mun­kásőr századnak, amely az el­Az országban elsőnek, kísérlet­képpen a dombóvári járás tenme- lőszövetkezetei készítenek távla­ti ötéves tervet. A szövetkezeti gazdaságok ötéves tervének ide­je egybeesik második ötéves nép- gazdasági tervünk időszakával. A távlati terv felöleli a nö­vénytermesztést, állattenyész­tést, a beruházások, az áru­termelés, a pénzgazdálkodás feladatait, több területen éves ütemezésben is előirányozza a termelőszövetkezetek gazda­sági teendőit. A dombóvári járás termelő- szövetkezeteit 20 üzemgazdasá­gi, pénzügyi szakember, agrár­mérnök, tanácsi vezető segíti a távlati tervek készítésében. Egyben a szakemberek összesí­tik és összehangolják, alapos hely színi tanulmányozás, az eddigi tapasztalatok mérlegelése és az elkövetkezendő évek gazdasági feladatait szeyn előtt tartva já­rási szinten a terveket. Uj vonása a távlati tervezés­nek, hogy számol a tsz-ek egy­más közötti kooperációjával és az üzemközi vállalkozások lehető­ségeivel. Például Dombóvárolt az Alkotmány Tsz területén van 300 hold rossz minőségű rét, amelynek holdanként az évi ho­zama 700 forint. Ezen a területen halastavat lehetne létesíteni, a halastó holdankénti hozama legalább élettől semmit, csak a lelkiisme­retem tisztaságát. Az én életem úgynevezett harmonikus élet volt. Szép, hűséges feleség, két stramm fiú és emberi igazság­szolgáltatás, humanista alapon. Néha barátságos kártyaparti, íiz- filléres beugróval. Ebéd után egy pohár savanyú bor. így éltem. Puhán, terebélyesen. Néha úgy éreztem, hogy mindenki meglá­gyul körülöttem, mindent áthat valami utánozhatatlan, poros ak­taszag, s ha megcsúsznék ezen az életúton, nem lenne mibe megkapaszkodnom. Minden szét- málana az ujjaim között, amit én szilárdnak hittem... Nem ked­velem a politikát, de negyvenöt­ben simán igazoltak. Apám sze­gény ember volt. A háború alatt utáltam a vért és az embertelen erőszakot Ha utánajárok, még azt is bebizonyíthattam volna, hogy ellenálló voltam, mert akadt, aki ilyesmiért kitüntetést kapott. A nyilas uralom három utolsó hónapjában a lakásban egy zsidó házaspárt rejteget­tünk.. Valamikor rettegtem a kommunistáktól és mindig hálát adtam a jó istennek, amiért a háború előtt soha nem osztotta?? nekem politikai bűnnert... Hogy változik az ember! Ha most meg múlt kiképzési évben a legjobb eredményt érte el, majd Lukács Sándor elvtárs, a munkásőr szá­zad parancsnoka megígérte, hogy a század a továbbiakban még jobb eredményt mutat fel. Az ünnepi század-gyűlésen részt vettek a munkásőrök hozzá­tartozói is. Század-gyűlés után a regölyi általános iskola úttörői és a regölyi KISZ-tánccsoport tagjai adtak rövid műsort, majd közös vacsorával és táncmulat­sággal végződött az ünnepély. 14—15 000 forint lenne és mini víztároló, lehetőséget ad­na 4—500 hold öntözésére is. A halastó mellett sokezres ví- ziszárnyas-tenyészetet, sertéshiz­laldát és tehenészetet kellene lé­tesíteni. A sertések trágyaterme­lése nélkülözhetetlen a halgazda­sághoz, a tehenek pedig állati fehérjét — tejet — szolgáltatnak a sertéseknek. A víziszárnyasok tenyésztésére a halastó vize ad­ja a lehetőséget. Tehát egy hatalmas kombi­nát létesítésére kerülhetne sor a dombóvári réten. Ezt egy tsz nem képes megvaló­sítani. A vállalkozásban közre- működhetének a szomszédos tsz- ek, a dalmandi Béke, a döbrökö- zj Zöld Mező, és a két kocsolai szövetkezet. Másik ilyen üzemközi vállal­kozás lehetne a Kapós-menti zöldségtermelő tsz-ek össze­fogása, egy tartósító üzem lé­tesítésére. Sok jó ötletet, érdekes elkép­zelést hoz felszínre a távlati ter­vezés a dombóvári járásban. Se­gíti a helyi erőforrások feltárá­sát, kihasználását, feltárja a tsz- ek együttműködésének lehetősé­geit. Jó kezdeményezés a távla­ti tervezés és örvendetes tudni, hogy már ilyen js van, mert ez is mutatja: mind tovább jutunk előre a szövetkezeti nagyüzemek fejlesztésében. kérdezné valaki tőlem, hogy sze­retem-e a kommunistákat, gon­dolkodás nélkül azt felelném, hogy tisztelem őket. Most már azokat is, akiktől annakidején rettegtem, akik a háború előtt és alatt a börtönudvaron rótták a szürke, monoton köröket, akiket a törvényszéki folyosókon vasra- verve láttam. Nem tüdőm 'nha eifelejteni, hogy ma odai tt hoz­zám a bíróságon a párttitkár. El­köszönt. Meg a többi is. Kezet- fogtak velem... Megéreztem az erejüket. A bátorságukat. Az emberszeretetüket Nem olyan ez, mint a láz, amelyet le lehpt mér­ni, de érzi az ember. A szívébe bújik. Igen. Tisztelem a kommu­nistákat. Sohase akartak belőlem marxistát faragni, én már nem is tudok lenni. Megmondtam nekik akkor, negyvennyolcban, én csak a lelkiismeretemet adhatom. Azt felelték, ez elég... Én mindig és mindig közbűnténye' et tárgyal­tam. Gyilkosság, rablás, lopás..; Mielőtt nyugdíjba küldtek — mert küldtek, én még nem akartam abbahagyni —, az egyik unalmas vasárnap délután kiszámítottam, hogy harmincnyolc esztendő alatt kétszáznegyvenhét vádlottat ítél­tem halálra és huszonhétezerkét- százhetven év büntetést szabtam ki... Sok Nagyon sok... Az em­ber lelkiismeretére nehezedi!?. Csak az a bíró bírja el, aki ra­jong az igazságért, aki még az udvariatlan kézlegyintésben is észreveszi az erkölcsi igazságta­lanságot... (Folytatjuk roság. Később a fogházbüntetést Fellendült a MiSZ-élet a zombai Vörös Csillag Tsz-ben Bokáig érö\J\ 7 (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÁRPÁD Készül a dombóvári lárás termelőszövetkezeteinek ötéves terve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents