Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

TOLNA MEGYEI NEPŰJSÁG 1961. június 27. Hruscsov elvtárs beszéde az Alma-Atában rendezett nagygyűlésen Alma Ata (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki vasárnap Alma-Atá­ban beszédet mondott a Kazah Szovjet Köztársaság és a Kazah Kommunista Párt alapításának 40. évfordulója alkalmából ren­dezett nagygyűlésen, szívből üd­vözölte a köztársaság dolgozóit. Hruscsov hangsúlyozta, hogy azokat a sikereket, amelyeket a szovjet nép elért, ma már a szo­cialista rendszer ellenségei is kénytelenek elismerni. Az elis­merésen túlmenően nagyon fog­lalkoztatja őket, hogy azok a népek, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat véghez- vitték, mind újabb és újabb ma­gaslatokat vesznek be a gazda­sági és kulturális fejlődésben és ez a legfőbb, ez határozza meg annak a népnek a j^vríjé*, amelv gabzosan halad a kommu­nizmus építésének útján, — mondotta Hruscsov Büszkék vagyunk szovjet Ka­zahsztán sikereire — folytatta a szovjet kormányfő. — Hogyan is no lennénk büszkék, hiszen a kö­zép-ázsiai köztársaságok és Ka­zahsztán ma az egész világ előtt megmutatják, mire képes az a nép, amely saját kezébe veszi a hatalmat. Nyikita Hruscsov beszédében lelkes építő munkára szólította a szovjet embereket. Népünk sok mindent elért már a szovjet ha­talom éveiben — mondotta —, de még sok a tennivalónk. Olyan munkát kell végeznünk, amely érezhető eredményeket hoz, mind magasabbra kell emelni életszín­vonalunkat. Hruscsov könyörtelen harcot sürgetett azok ellen, akik élős- küdő életmódjuk folytatására akarják felhasználni a nép által teremtett javakat. Azokat a semmittevőket, akikre nem hat a társadalom elítélő szava, kény­szeríteni kell a munkára — mondotta. Amikor az építő elkészít egy épületet, gondolnia kell arra, hogy jó-e, erős-e az az anyag, amellyel dolgozik. Gondoskodnia kell arról, hogy a cementben ne legyen szennyeződés. Ha nem gondol erre, az épület nem lesz szilárd. Mi kommunista házunkat épít­jük, — mondotta Hruscsov —, amelyben minden résznek ponto­san egymáshoz kell illenie. Itt mindent kifogástalan minőség­ben kell elkészíteni, hogy évszá­zadokra jó legyen. Üstökön kell ragadni azokat, akik akadályoz­nak bennünket e ház felépítésé­ben. / A tőkés világban — folytatta — annak idején lenézték a ka- zahokat. A forradalomban újjá­született kazah nép azonban te­hetséges tudósokat nevelt fel, akikre büszke lehet az ország. Vajon ez nem meggyőző példa-e arra, hogy milyen hatalmas le­hetőségeket nyitott meg a nép Jobb munkaszervezéssel, az szükségszerinti nyitvatartásiival és a szükségraktárak széleskörű felhasználásával oldják meg a gabonafelvásárlás megnövekedett feladatait A gabonafelvásárlás és raktá­rozás előkészületeiről, a gondok­ról és a szokottnál is nagyobb feladatok megoldásának lehetősé­geiről Rékai Gábor, az Élelme­zésügyi Minisztérium termény- forgalmi és raktározási igazga­tóságának vezetője adott tájékoz­tatást. Elmondotta, hogy a ko­rábban rendelkezésre álló állami gabonaraktárak egy részét a ter­melőszövetkezeteknek adták át. A terményforgalmi vállalatoknak ideiglenesen minden rendelke­zésre álló gabonatároló helyet: a gépállomási színeket, a nagyobb középületeket, továbbá a pajtá­kat, a padlástereket, stb. igénybe kell venniük, nehogy károsodás érje a megtermelt és betakarított gabonát. Az eddig felkutatott és igényelt ideiglenes tárolóhelyek befogadóképessége — a számítá­sok szerint 13 000—14 000 vagon­ra tehető. A terményforgalmi vállalatok mindenütt felkészültek az új ga­bona fogadására: a termelőszö­vetkezeteknek és az állami gaz­daságoknak az idén mintegy négy millió kölcsönzsákot, továbbá 1500 nyolcszor hat méteres kölcsön ponyvát bocsátanak rendelkezés­re, hogy megkönnyítsék a termés betakarítását és szállítását, illet­ve megvédhessek az asztagokat az esetleges hirtelen esőktől. Ugyancsak a gabonaátvételek zavartalan lebonyolítása érdeké­ben szervezték meg ez évben az átvevőhelyek folyamatos nyitva- tartását. Ahol szükséges, a rak­tárak vasárnap is átveszik a meg­felelő minőségű, tisztaságú és ned v ességtartalmú gabonát. Indokolt esetben a terményforgalmi válla­latok gondoskodnak ideiglenes átvevőhelyek szervezéséről is. Legfőbb feltétele a gabonater­més gyors és veszteségmentes fel­vásárlásának, illetve elraktározá­sának a jó munkaszervezés. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében elért eredmények az idén lehr1őségét adnak a gabona­feleslegek eddiginél tervszerűbb átvételére. A terményforgalmi vállalatok már most megállapo­dást kötnek a termelőszövetke­zetekkel, állami gazdaságokkal, hogy milyen gabonafélékből, mi­kor, mennyit és hova szállítsa­nak. Az átvétel alkalmával min­denütt műszerekkel minősítik az árut, egyrészt, hogy se a termelő gazdaság, se az állam ne káro­sodjék, másrészt, hogy rossz mi­nőségű, vagy a megengedettnél nagyobb nedvességtartalmú ga­bona ne rontsa a többit. A ter­ményforgalmi igazgatóság a mi­nősítéseket szigorúan ellenőrzi. A gabona raktározásánál elő­re látható szűkös helyzet miatt a terményforgalmi igazgatóság vezetője külön felhívja az állami gazdaságok és termelőszövetkeze­tek figyelmét arra, hogy lehető­leg csak megfelelő minőségű, száraz és tiszta gabonát szállít­sanak az átvevőhelyekre. előtt az októberi forradalom? Munkára, munkára, munkára hívom fel önöket — mondotta Nyikita Hruscsov. — Egyedül a munka a tár­sadalom és minden egyes ember gazdagságának forrása. Minél többet akarunk felhal­mozni, hogy gazdagságunk foko­zódjék, hogy mindenki mindent megkaphassan a bőség kosarából és a bőségnek ezt a kosarát ne­vezzük kommunista társadalom­nak. Nyikita Hruscsov beszédét a nagygyűlés résztvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták. Többször megszakították viharos tapssal és helyeslő felkiáltásokkal. A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottsága, Ka­zahsztán Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a köztársaság Mi­nisztertanácsa nagyszabású foga­dást adott a kettős évforduló al­kalmából. A fogadáson a köztár­saság politikai és közéleti veze­tői mellett jelen volt Nyikita Hruscsov is. Eljöttek a fogadásra a Kazahsztánban tartózkodó bol­gár, mongol és román küldöttsé­gek tagjai is.__________________ Élénk diplomáciai tevékenység Washingtonban Washington (MTI): Rusk ame­rikai külügyminiszter szombaton a leszerelésről és a német kér­désről tanácskozott a nyugati or­szágok képviselőivel. Megbeszé­lést folytatott Kanada, Olaszor­szág, Franciaország és Anglia nagyköveteivé! — ezek az orszá­gok vettek részt egy évvel ezelőtt a tízhatalmi leszerelési bizottság tárgyalásain az Egyesült Álla­mok mellett. Rusk fogadta Mccloyt, a leszerelésj tárgy a'ások folytatását előkészítő szovjet— amerikai megbeszéléseken részt vevő amerikai küldötíség vezető­jét. A külügyminiszter megbeszé­lést folytatott Grewe nyugatné­met nagykövettel is. Rusk ebédet adott Stevenson ENSZ-küldött tiszteletére, ame­lyen — mint az AFP jelenti — megvitatták a népi Kína FNSZ- tagságának kérdését is, tekintet­tel arra, hogy ősszel aligha lehet majd elkerülni a kérdés vitáját. — New Yorkban és Nyugat- Berlinben mutatták be Jean Ge­net „Paravánok” című új da­rabját, amely az algériai hábo­rúról szól. A francia cenzúra nem engedélyezte a darab pári­zsi bemutatóját. A Japán Szocialista Párt nyilatkozata Ikeda washingtoni tárgyalásairól Tokió (MTI). Mint az ADN je- elkötelezte magát a »két Kína« lenti, a Japán Szocialista Párt amerikai politikájának hűséges szombaton nyilatkozatban fog- támogatására, lalkozott Ikeda miniszterelnök és A TASZSZ jelentése szerint az Koszaka külügyminiszter leg- ázsiai—afrikai szolidaritási hó­utóbbi washingtoni tárgyalásai- nap megindítása alkalmából va- val. sárnap Tokióban nagygyűlést A nyilatkozat helyteleníti a tartottak. A nagygyűlésen a szak­miniszterelnök washingtoni látó- szervezetek, az ifjúsági és egyéb gatását és hangsúlyozza, mivel a társadalmi szervezetek több ezer kormány kötelezte magát arra, képviselője követelte a japán— hogy fenntartás nélkül támogat- amerikai biztonsági szerződés és ja Washington agresszív politi- katonai szövetség érvénytelenítc- káját, ezért növekszik majd a fe- sét, Korea és Vietnam népi moz- szültség Délkelet-Ázsiában. Ikeda galmainak, egységmozgalmának washingtoni látogatásának egyet- támogatását. A gyűlést tüntetés len »eredménye« a fegyverkezés követte. A tüntetők a japán mi­fokozása Japánban. niszterelnök szállása és az ame­A nyilatkozat a továbbiakban rikai nagykövetség épülete előtt felhívja a figyelmet arra, hogy követelték az amerikai csapatok Ikeda washingtoni látogatása kö- kivonását Japánból, Dél-Koreá- vetkeztében komoly károkat ból, Dél-Vietnamból, az amerikai szenvedhet Japán és a Kínai katonai támaszpontok megszün- Népköztársaság kereskedelmi kap- tetését, Távol-Kelet és az egész csolata, mert a miniszterelnök világ békéjének biztosítását. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát tizenhat évvel ezelőtt fogadták el. Amikor a nagyfontosságú okmány megszületett, az egész világ joggal remélte, hogy a világszeovezet olyan nemzetkö­zi fórummá válik, amely a bé­ke érdekeit szolgálja, s min­den akcióját az igazság vezeti. Sajnos nem így történt. Bár ta­gadhatatlan, hogy az ENSZ fennállása óta több ízben is ha­tékonyan dolgozott, de mind­inkább kiütközött tevékenysé­gén, hogy az imperialisták esz­közévé vált. Hruscsov elvtárs az ENSZ 15. közgyűlésén mon­dott beszédében joggal állapí­totta meg, hogy a világszerve­zet felépítése elavult, nem fe­lel meg a mai követelmények­nek, s az ENSZ struktúráját összhangba kell hozni a nem­zetközi küzdőtéren kialakult új helyzettel. A megoldás kézen­fekvő: az ENSZ szerveiben egyenjogú alapon képviselethez kell juttatni a három állam­csoportot, a szocialista, az im­perialista és a semleges álla­mokat. Az elmúlt években nem egy esetben bizonyosodott be, hogy hova vezet az ENSZ részrehaj­ló, igazságtalan működése. Elég utalni a Kongói Köztársaság tragédiájára, amelynek egyetlen oka az, hogy Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára fontosabbnak tartotta az imperialista orszá­gok érdekeit kiszolgálni, mint a kongói nép érdekét. Éppen ezért nagyon sok országban he­lyesléssel fogadták Hruscsov javaslatát, s csak az imperia­lista hatalmak helyezkedtek a merev elutasítás álláspontjára, sőt propaganda-had járatot kezd tek, s azt állítják, hogy a Szov­jetunió szét akarja bomlasztani a világszervezetet. Minderről természetesen nincs szó. A Szovjetunió és a szocia­lista országok kezdettől fogva állhatatosan harcoltak azért, hogy a világszervezetet valóban a világ népeinek fórumává te­gyék. Ezért követelik évek óla a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság felvé­telét, hisz nincs olyan nemzet­közi kérdés, amelyet a Kínai Népköztársaság véleménynyil­vánítása nélkül meg lehetne ol­dani. Fennállása óta az ENSZ több ízben ért el eredményt is, mindez azonban a Szovjetunió kezdeményezéséhez fűződik; Ilyen volt 1956-ban az Egyip­tom ellen indított angol—fran­cia—izraeli agresszió beszünte­tése, a Libanon elleni ameri­kai intervenció felszámolása. A Szovjetunió halhatatlan érde­me, hogy a világszervezet elé tárta az általános és teljes le­szerelés kérdését, s ha ebben a nagyon fontos problémában még mindig nem történt elő­rehaladás, ez kizárólag annak tudható be, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ma­kacsul kitérnek a megoldás le­hetősége elől.. Tizenhat évvel ezelőtt, 1945; június 26-án fogadták el az Egyesült Nemzetek Szerkezeté­nek alapokmányát. Az alapok­mány deklarálta ugyan az em­beri jogokat, de mindebből alig vált valóra valami. Ennek pe­dig az a magyarázata, hogy az ENSZ az imperialisták érde­keit szolgálja, s az alapokmány aláírásának évfordulója újabb figyelmeztetés arra, hogy mi­nél előbb meg kell változtatni a világszervezet struktúráját. Az ENSZ csak így válhat azzá, amivé válnia kell: a világ né­peinek fórumává. Nem járt eredménnyel az európai gazdasági közösség és az afrikai államok értekezlete Strasbourg (ADN): Kötelező határozatok nélkül, csupán né­hány javaslat elfogadásával ért véget Strasbourgban az európai gazdasági közösséghez tartozó or­szágok és az afrikai országok képviselőinek értekezlete. Az európai gazdasági közös­séghez tartozó államok szerették volna elérni, hogy a gyarmati uralom alól felszabadult afrikai országok vessék magukat alá az európai gazdasági közösségnek. Az afrikai küldöttek bizalmat­lansága és az a követelése, hogy nyújtsanak biztosítékokat azel- len, hogy az európai gazdasági közösség révén nem kerülnek is­mét gyarmati kizsákmányolás alá, arra vezetett, hogy az érte­kezlet nem hozott semmiféle kö­telező határozatot. Iskoláinkban polgárjogot nyert a gyakorlati oktatás Tanácskoznak az ország középiskoláinak igazgatói A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen hétfőn or­szágos értekezletre jöttek össze a középiskolák igazgatói, hogy megtárgyalják az elmúlt tanév tapasztalatait és a további fel­adatokat. Dr. Benczédy József, a Művelődésügyi Minisztérium kö­zépfokú oktatási főosztályának vezetője elmondotta, hogy a gya­korlati oktatás polgárjogot nyert középiskoláinkban, s lényegében sikeresen túljutottunk az iskola- reform küszöbén. A tanulók túlterhelésének csök­kentésében jelentős lépés a mint­egy 30—4o százalékos tananyag- csökkentés. Elismeréssel szólt az előadó az idei középiskolai tanulmányi ver­seny eredményeiről, majd a gya­korlati oktatás kérdésével fog­lalkozott. Közölte, hogy eddig a gimnáziumi osztályok több mint 50 százalékában, valamint a köz- gazdasági technikumok 195 osz­tályában valósították meg az öt plusz egyes rendszerű oktatást. Ez összesen 57 000 középiskolás diákot érint. Szólott a főosztályvezető a fel­nőtt-oktatás tapasztalatairól is. Elmondotta, hogy a dolgozók kö­zépiskolájának esti és levelező tagozatain 85 ezren tanultak az elmúlt tanévben. Az 1961—62-es tanév fontosabb feladatai között említette dr. Ben­czédy József a középiskolai re- forrn-tantervek vázlatainak kidol­gozását, amelyeket majd az 1962 —63-as oktatási év elején vitat­nak meg. Kitűnt a beszámolóból, hogy a dolgozók középiskoláinak hálóza­tát a jövőben elsősorban mező- gazdasági vidékeken fejlesztik. A minisztérium arra törekszik, hogy biztosítsa az oktató-nevelőmunka folyamatosságát, s ezért tanév közben semmiféle új instrukciót nem ad az iskoláknak. Kudarcot vallottak a Dél-Iirol kérdéséről íolytatotl osztrák- olasz tárgyalások Zürich (MTI): A Dél-Tirol kér­déséről folytatott olasz—osztrák tárgyalások szombaton este tel­jes kudarccal értek véget, jelen­tik a hírügynökségi jelentések.'A megbeszéléseken részt vett kül­döttséget olasz részről Segni, osztrák részről pedig Kreisky külügyminiszter vezette. Szombaton a küldöttségek két ülést tartottak. Reggel és dél­után. Este is találkozniok kellett volna, erre azonban nem került sor. Segni vasárnap visszatért Rómába. Kreisky hétfőn London­ba, az európai szabad kereskedel­mi társulás értekezletére utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents