Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

1961. június 25. . t'-k ti'*•>***' ­«HOTS JTOGTÜ1 KÉPÚJSÁG 3 Mozaikok a tolnai Aranykalász Tsz pártszervezetének életéből A tolnai Aranykalász Tsz párt- szervezetének tekintélye van a tsz tagsága előtt, neveli a tag­ságot, aktivizálja a munkában való részvételre. A párttagtík több sége példamutatóan dolgozik. Az utóbbi időben pedig olyan be­csületes parasztemberekkel erő­sítették a pártszervezetet, akik lelkes hívei és szószólói a szo­cialista mezőgazdaságnak. A PÁRTTITKÁR, aki mindig A TERÜLETEN VAN A termelőszövetkezét pártszer­vezetének titkárát, Hochsteiger Józsefet szeretik a tsz-ben. De nemcsak szeretik, hanem tisztelik is. Tisztelik benne azt az embert, aki nemcsak elvhűségében, ha­nem munkájában, (magatartásá­ban, a közösségi vagyon védel­mében is példát mutat. Amikor holléte iránt érdeklődtem, Arany Istvánná párttitkár-helyttes és a tsz könyvelője egymásra néznek. — Hogy hol lehetne ráakad­ni? Erre nem is tudnék pontos választ adni. Motorkerékpárjával naponta bejárja a nagy kiterje­désű tolnai határt, s hol itt, hol ott bukkan fel — válaszol Arany elvtársnő. — Olyan ember ő, aki fáradhatatlan magával szembén is, de másokkal szemben is na­gyon igényes. Sokszor figyelmez­tetni kell arra, hogy kímélje ma­gát. Attól félünk, hogy előbb- utóbb kidől: A PARTTAGOK PÉLDAMUTATASA A párttitkár példáját követik a többi párttagok is és munká­juk vonzza7 a pártonkívülieket. Az utóbbi időben olyan becsüle­tes parasztemberekkel erősödött a pártszervezet, akik hajlanak a szocialista átalakulás felé és akik már nem a saját egyéni szem­pontjukon keresztül, hanem a közösségi ember szemével nézik az életet. A március 15-én meg­tartott taggyűlésen négy tagjelöl­tet vett fel az Aranykalász Tsz pártszervezete. Ekkor vették fel tagjelöltnek Potyondi Istvánt, a kertészeti brigád vezetőjét és Sü­megi Ferencet, a tsz egyik leg­jobban dolgozó fogatosát. KÜLÖN KELL SZÖLNI A NŐKRŐL Hosszú ideig egy nőtagja volt a pártszervezetnek. Ma már na- .gyobb szerepet kaptak a nők a tsz-ben, s olyan asszonyokat von­tak be a párt politikai munká­jába, akik erősítik a tömegkáp- csolatot. 99Eu akarok as idén legtöbbet aratni“ Arca fénylik az izzadtságtól, ruhája olajos és poros. Azt a be­nyomást kelti így Borbély János, hogy most jött el a kazán mellől, amit állandóan szénnel fűtenek. Pedig víz mellett dolgozik, sze­net mostanában nem is látott. Ami azt illeti, nem hiányolja a fűtést, hiszen éppen elég elvisel­nie a 30 fokos meleget egész nap a volán mellett. Mégis azt mond­ja: — Legyen csak meleg, hadd érjen a gabona, nőjjön a kukori­ca. Lehessen dolgozni hajnaltól késő estig, mert csak így fogy a munka, nő a teljesítmény. Igen, a teljesítmény, mert Bor­bély János, a nagydorogi gépál­lomás kombájnosa teljesítmény­ben aratja a pálfai Egyetértés Tsz Sió melletti tábláján az őszi árpát, ő volt az első kombájnos az idén, aki megkezdte vágni a jó termést adó kalászosgabonát. — Én akarok az idén legtöbbet aratni. Azt vállaltam, hogy ezzel a kitűnő szovjet SZK—3-as kom­bájnnal 500 holdról betakarítom a termést. Biztos, hogy meglesz. Versenyre is kelek minden Tolna megyei kombájnossal ebben a szezonban — mondja Borbély Já­nos, s arra kért, tegyük ezt köz­zé az újságban is. íme, a kérést máris teljesítet­tük. Nem kétséges, hogy lesz kö­vetője és vetélytársi az ifjú kom- bájnosnak. De azt megmondjuk, nem lesz könnyű dolga annak, aki el akarja kerülni Borbély Já­nost az aratásban. Már eddig le­aratott, elcsépelt 10 vagon őszi árpát és 4 vagon repcét, legtöbbet a megyében. Azt mondják Borbély János­ról a pálfai Egyetértés Tsz-ben, hogy kitűnő kombájnos, nagy­szerű ember. Az egyik nap — június 19-én volt — 30 holdról takarította be a termést és olyan minőségi munkát végzett, hogy abban még az irigy sem találhat kifogást. Kintjártunkkor jegyeztük fel vele kapcsolatban az alábbi kis történetet is. Az aratandó^ őszi árpa egy kicsit rgegdőlt. Ä fő- agronómus kézi kaszásokat kül­dött, mondván, minek kínlódjon a dőlt gabonával a kombájnos, a szövetkezetnek is jobb, ha olyan gabonát vág, amiben gyorsan ha­lad a géppel. — Rendelje csak be az agro- nómus kartárs a kézi aratókat. Levágom én azt a dőltet is gép­pel, különbül, mint a kézi ka­szások — így a kombájnos. Megegyeztek és az agronómus máris intézkedett, hogy más mun kát kapjanak a kézi aratók. Végezetül még egyet Borbély Jánosról: Legutóbb, vasárnap is aratott, arat ma is és minden munkaszüneti napon ezen a nyá'- ron. Elsőnek saját szövetkezeté­ben, a pálfai Egyetértés Tsz-ben segít a gabonabetakarításban és ha arra szükség lesz, megy a rácegresi tsz-be, mert hívták ide is. S ha máshol lesz még aratni- való, akkor kombájnjával együtt odamegy. Addig nem akarja be­zúzatni a gépállomásra gépét, míg arra feletteseitől parancsot nem kap. Molnár Lászlóné Pohál Ferencné, a tsz nőfele­lőse halkszavú, csendes asszony, de igen nagy határozottságról tesz tanúságot olyankor, amikor a közösség ügyéről van szó. Szervez, agitál és a munkában való részvételre buzdítja az asz- szonyokat: És összefogva segítik egymást a munkában. Előfordul, hogy a korosabb asszonyok, akik nem bírják a fiatalok diktálta iramot, elmaradnak a kapálás­ban. Nem hagyják magukra őket, haneim a fiatalokat arra buzdít­ják, segítsék ki az öregeket. A nőfelelps szilárd támaszai Schwébl Józsefné, Horváth Imréné is, akiket a növénytermesztésben végzett jó munkájuk alapján ja­vasoltak a tagjelöltségre. „ÖSSZETARTÁS” A TSZ-BEN A tolnai Aranykalász Tsz ve­zetőségének . úgy, mint a töb­bi termelőszövetkezeteknek, gon­dot okozott a növényápolás idő­beni elvégzése. A június 6-án megtartott párt­taggyűlésen — amely megelőzte a tsz-közgyűlést — határozatot hoztak a munkaidő jobb kihasz­nálására és bevezették a 10 órás munkát. És miután az idő sürge­tett, úgynevezett „kampány-napo­kat”, katonai nyelven kifejezve „összetartást” rendeltek el. Eddig öt alkalommal rendeltek el ilyen szigorú „összetartást”, amelynek az volt a lényege, hogy a fő­könyvelő kivételvei az irodai dol­gozók, fogatosok, állattenyésztők és a tagság zöme egész nap ka­pált. Június 16-án megkezdték az aratást, s eddigre a növény- ápolással, ha nem is végeztek teljesen, pótolni tudták a lema­radást, mert naponta 250-en, 280-an kapáltak. TEKINTÉLYE VAN A PARTSZERVEZETNEK a tsz-tágsás előtt, mert mindin­kább betölti feladatát. Neveli a tagságot, aktivizálja a munká­ban való részvételre és olvan tagokkal, tag je’ öl tökkel erősíti a pártszervezetet. akik lelkes hívei, őszinte szószólói a szocialista mezőgazdaságnak. P-né Erről ia beszélni kell: Huszonnégyen Valahogy így kezdhette az el­múlt hét egyik napjának estéjén a lápafői Aranykalász Termelő- szövetkezet elnöke: »Kedves Takács néni, tudom, hogy fáradt, beteges asszony, éppen ezért ed­dig nem is számítottunk a szö­vetkezetben a munkájára, de most, az aratás előtt sok mun­ka vár ránk, szeretnénk min­dent megkapálni, hogy az ara­tás alatt ne legyen rá gondunk. Sok munkáskézre lenne szüksé­günk. Ha úgy gondolja, hogy tud segíteni, szívesen látjuk. Úgy kér­gük ezt magától. Ha fáradt, ha nagyon beteg, ne jöjjön, de ha úgy gondolja, hogy munkája hasznos lesz a közösnek, maga pedig nem betegszik le jobban — szívesen .látnánk...« Huszonnégy háznál mondták el körülbelül ugyanezt a szövet­kezet vezetői Egyik helyen az elnök, másutt a brigádvezetők, a harmadik helyen az agronómus, a könyvelő... Minden munkaerőt mozgósítani akartak a növény­ápolási munkákra, hogy az ara­tás megkezdése előtt végezzenek minden kapálással. És elgondolásuk eredményesnek bizonyult. .. Másnap reggel hu­szonnégy idős. nyugdíjas szövet­kezeti tag — közöttük olyanok, akik betegségük miatt nem ve­hettek részt a közös munkában — jelentkezett kapálásra. Lassabban ment a munka, mint a fiatalok­nak. akik a határ távolabbi ré­szén kapáltak. Nekik fárasztó volt a legközelebbi tábláig is el­sétálni, a szívük gyorsabban vert: mint valamikor fiatal korukban, de dolgoztak, s amit megtettek: azt jól. becsülettel csinálták ... A szocializmus felépítéséhez szorosan hozzátartozik az emberi tudat átalakítása is: A gondolko­dásvilágból az enyém törekvés helyett a miénk, a közösségért va- '. ló küzdés akarásának elültetése: kifejlesztése . .. Valamikor, né­hány évvel ezelőtt még elképzel­hetetlen volt az, ami most Lápa- főn történt. Gyakorta beszéltünk arról, hogy a gondolkozásukban ‘ fejletlen szövetkezeti tagok szí­vesebben tevékenykednek a ház­táji gazdaságban, mint a közös­ben. S lám, ma már itt tartunk nemcsak Lá-nafőn, hanem bizo­nyára másutt is. Hogy a lápafői példát ragadtuk ki. az majdnem véletlennek nevezhető, mert bizo­nyára számos másik termelőszö- vetktezetben is akadt volna hason­ló példa, ami azt bizonyítja, hogy a közösért, a szövetkezetért, mely az egész falué, áldozatokat tud­nak már hozni az emberek. Példa rá az a huszonnégy em­ber. aki nem a kötelességét telje­sítette — mert őket a munkaié-' gyelem alapján nem lehetett vol­na munkába állítani —, de a Szí­vük szerint munkát vállaltak. S ha a szívük közel van a közöshöz, ' az egymást segítő, a mindenkiért való munkához, akkor ők maguk is ott vannak. (buni) SOR Melegtől, fáradságtól tikkadt termelőszövetkezeti dolgozó •ko­pogtat a szekszárdi kendergyó.r területén lévő boltban. Sört akar vinni: Sajnos — válaszol a bolt- kézelő' ■+- nem tudok adni, nyolc ládával kaptam és három nap alatt elfogyott.. . És hányszor kell így válaszolni itt is, meg a keselyűsi csárdában is és másutt is a boltvezetőnek. Pedig van sör, A városban annyit ihat az ember, amennyit akar, s a mezőn dolgozóknak, akik talán jobban kívánják, mint a sörkerti, Szabadság-szállóbeli kártyázok, egy korty sem jut. Valahogy ez nincs rendjén? Más megyékben a kereskedelmi szervek mozgóárusokat küldenek a szántóföldekre, Szekszárdon- meg egy korty sört sem lehet kapni — a külterületen. Gondolni kellene a harmincfo-* kos melegben dolgozó parasztoki ra is. Nagyon hálásak lennének a sürgős intézkedésért! A szántóföldeken jó az út, kis tehergépkocsira szerelt mozgó­vendéglő szinte minden dűlőn el tud menni! Csak el kell indítani! Mégha a Sörkert »keretét« ve­szik le egy hektó sörrel, akkor is! 3. Szegény kis öregek... Szere­tem az embereket. Szeretek raj­tuk segíteni. Azért örültem, ami­kor orvos kérte meg a kezemet, mert Tamás sose volt szép és da­liás, de gyógyít. Van ebben a hi­vatásban valami nagyszerű, ami hasonlít a társadalmi munká­hoz ... Csak persze nagyon vigyá­zok rá, mert könnyelmű. Ször­nyen könnyelmű, de hát istenem, olyanok ezek a férfiak, mint a gyerekek ... ugye? (Asszonyom, igazságtalan ön­magához. Miért nem mondta el, hogy nagyon szereti a verseket. Szereti az irodalmat. Elmondhat­ta volna, hogy néhány tucat de- tektívregényt a múlt héten is kályhába tüzelt, és hogy mindig kész ruhákat vásárol, mert az ol­csóbb. Gyönyörűen horgol, és minden évben elolvassa a Bova- rynét.) ­(Az özvegyasszony.) — Teljes nevem Lendvai Já- nosné, született Márkus Sarolta. A többi adatra is kíváncsiak? Hát jó... mindegy. Előbb-utóbb úgyis kitudódik: huszonkilenc éves vagyok. Gyermekem nincs, a férjem egy éve gyomorfákban meghalt. Huszonkét éves voltam, amikor manökennek jelentkez­tem egy fővárosi áruházba, de sokallották a mellbőségemet. így kerültem hét évvel ezelőtt, a bí­rósághoz. Adminisztrátor vagyok. Rettenetesen szeretem a munká­mat ... a feketekávét... és be- valljam? Kicsit a férfiakat is. Ö, azért ne gondolják, hogy túlzásba viszem, de tudják, néha a tárgya­láson elszorul a szívem. Nézem a csinosabb vádlottakat... üt év. 'Bokáig érő\J|^ (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÁRPÁD tíz év ... hej, de kár értük! Ez a bíró meg úgy osztotta az éveket, mintha ezzel akarta volna gaz­daggá tenni a vádlottakat. Hiá­ba ... ilyen az élet... Van ne­kem egy nagyon nagy titkom. Bevalljam? Őszintén akarják? .. . Hát jó .. . Elképzelik maguk, hogy milyen undorító a társtalanság? Ugye nem? Nincsen senkim, csak szeretőim vannak. Unom őket, de még jobban a társtalanságot. Reg­gel nyolctól délután ötig még el-, szalad az idő. Mozgalmas a bíró­sági élet. de előtte és utána? Ne­héz ezt megmagyarázni. Minden reggel úgy érzem, hogy meghalt körülöttem a világ ... Az ismerő­seim azt mondják, hogy vidám, jópofa nő vagyok, mindig neve­tek. Mondják, mit csináljak? Tűr­jem, hogy sajnáljanak? Azt nem. inkább vicceket gyűjtök. így, ahogy mondom. Otthon van egy füzetem. Esténként abba írom a napközben hallott vicceket. .. Megértik-e, hogy magános óráim­ban az ágyban megtanulom eze­ket a sületlenségeket, hogy más­nap elmondhassam? .. . Az író nem tudja a sóhajt leírni, azt hallani kell. Kár. Mert enéllcül nem értenek meg. Azt se tudják megérteni, hogy szenvedélyesen gyűjtöm a pletykákat. Mindenki­ről mindent tudni, hogy ne jus­son idő * önmagámra. Nekem a szomorúságnál még a pletyka is többet jelent. Jobb. Nem szere­tem a magányt, és nem szeretem, ha szomorúnak látnak. Pedig né­ha otthon, csendesen egy dalt dú- dolgatok. Az egyik sora úgy van, hogy „könnyben úszik két sze­mem pillája ...” Petőfi-vers. sen­ki se tudja ezt. Olyan vagyok én, mint egy árván maradt kép a hálószobában az . ágy - fölött. A párját eladták. Az emberek saj­nos nem veszik észre, hogy köz­ben a színe megfakul és hűvös es­téken megborzong, ha alatta az ágyban ölelkeznek ... (Asszonyom, az ön bemutatko­zásához talán csak annyit ten­nék. hogy ma éjszakára még ran­devúja van. Ha jól tudom, a já­rási ügyészségről az a nyúlánk fogalmazó két órára ígérte, hogy . .. igen? Rendben van.) (A szerkesztő.) — Molnár Imre vagyok. Apá­mat Dachauban megölték és la­katosinas voltam, amikor a mun­kásmozgalommal először talál­koztam. Elvtársaim azt mondják, hogy kérlelhetetlen vagyok és egyben erkölcsi mintapéldány. Lehet. Soha nem tudom elfelej­teni, hogy apámat a fasiszták megölték ... Tizenhét éves ko­romban börtönbe zártak, mert a falakra vörös míniumfestékkel kommunista jelszavakat festet­tem .. . Ezerkilencszáznegyvenöt januárban Pesten a Rózsa utcá­ban egy fűszerüzlet előtt lapul-* tam, amikor akna robbant a jár­da, szélén. Az egyik lábamfejét széttépte ... Műlábam van. Utá­lom a háborút. Huszonkét éves voltam negyvenöt május kilence­dikén. Régi mozgalmi embernek tartottak és megkértek, hogy a háború befejezésének tiszteletére rendezett ceglédi nagygyűlésen a kommunista párt nevében szóno­koljak. Belesültem. Már nem túr dóm megmondani, hogy miért. Emlékszem, a szemem könnyes volt, de lentről nem láthatták, és mankón támaszkodtam.Két fiam van és három éve magyar irodalomból és történelemből ta­nári diplomát szereztem. Tizenöt éve újságíró vagyok. Az ellenfor­radalom alatt mint rákosistát, fel­vetek a halállistára. A többiek közül négyet felakasztottak... Nem tehetek róla. kíméletlen va­gyok. ha az eszméimet mocskol­ják. Szeretek vitatkozni... Ké­rem, én gyermekkoromban na­gyon 'sokat szenvedtem és nagyon sok szenvedést láttam. Nem tehe­tek arról, hogy önmagámban az embereket mindig különválasz­tom. A burzsoában sohase keres­tem jóságot, emberi érzést, mert egyszerűen nincs benne. Megta­nultam valamikor a detektívszo- bában és az üzemben. De nagyon szeretem azokat az embereket, akik szeretik a becsületet, a szé­pet. az okos dolgokat... Újság­író vagyok. Tengernyi embert lát­tam tizenöt év alatt és mennyit ismerek! (Folyta tj ukj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents