Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-22 / 145. szám

1961. június 22.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1 megosztott Berlinben fokozódik a politikai tevékenység

Berlin (MTI): A megosztott

Berlinben fokozódott a politikai tevékenység. A város nyugati részében nemcsak a szenátus, a sajtó és a rádió, de a három megszálló hatalom is igyekszik hidegháborús légkört teremteni. Willy Brandt kormányzó polgár- mester szombaton, majd hétfőn és kedden is beszédet mondott. Beszédeinek új vonása az, hogy nqm nyugat-berlini, hanem berlini . kérdésekről szónokol és azt szeretné elérni, hogy a várható békekonferencián majd nem a nyugat-berlini, hanem a berlini kérdést helyezzék napirendre. Ezzel ; kapcsolatban az Einheit, a Német Szocialista Egységpárl Központú Bizottságának elméleti folyóirata most megjelent számában megjegyzi: a frontvárosi

politikusok el akarják rabolni az NDK-tól annak fővárosát. A terv azonban abszurdum, a javaslat elfogadása a gyakorlatban azt jelentené, hogy a demokratikus Berlin szocialista rendszerét kiterjesztik Nyugat-Berlinre is, vagy pedig restaurálják a kizsákmányolok hatalmát a város keleti részében.

Politikai megfigyelők szerint Bonn jól osztotta ki a szerepeket, Amíg a szenátus, a rádió és a sajtó válogatott provokációkkal nyugtalanítja a közhangulatot. addig a megszállók úgy tesznek, mintha Nyugat-Berlin megtámadásától lehetne tartani. A nyugati városrész erdejében közös hadgyakorlatokat rendeznek. Az amerikaiak mostanában kicserélték régi típusú harckocsijaikat új típusú páncélosokra, kedden pedig azt a hírt terjesztették, hogy helyőrségük létszámát ötezerre emelték.

Ugyancsak kedden felröppent a hír, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya Európába küldte az egyik kelet-európai szakértőjét, dr. William E. Griffith professzort, a bostoni (Massachussets állam) egyetem politikai tanszékének tanárát, az ismert nevű közírót, aki Zbig- niev Brezesinskivel, a New York-i kelet-európai intézet tanárával együtt azt javasolta Kennedy elnöknek: hasson oda, hogy a Német Szövetségi Köztársaság megjavítsa kapcsolatait a kelet-európai népi demokratikus országokkal, elsősorban Lengyelországgal és Csehszlovákiával.

A Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója beszélgetést folytatott Nyugat-Berlinben Griffith professzorral, aki elmondta, hogy pénteken utazik egyhetes tanulmányútra Lengyelországba, onnan pedig Jugoszláviába és Bulgáriába látogat. Griffith professzor, aki az úgynevezett „magyar üggyel” kapcsolatban gyakran támadta hazánkat, most sajátságos szempontból kifogásolja a nyugatiak keleti politikáját

Azt hangoztatja, hogy például az Amerikai Egyesült Államoknak nincs is ilyen vonatkozásban világos politikai irányvonala. „Eisenhower terve, amely a kelet-európai országok „felszabadítását” tűzte ki célul, üres frázisnak bizonyult” — mondotta. Szavaiból kitűnt, hogy az ő koncepciója szerint a kelet-európai országok egységét meg kell bontani, s csak az ilyen „fellazítási” politikába vetheti reményét az imperializrnus. Griffith profesz- szor kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ennek érdekében ajánlja, hogy a keleteurópai országok vonatkozásában ne alkalmazza Nyugat-Németor- szág a Hallstein-doktrinát. A szocialista országok elleni aknamunka tehát ilyen koncepció szerint is tovább folyna, csak módszerei változnának ...

Míg a megosztott város nyugati részében úgyszólván óránként költenek új, sokszor egymásnak ellentmondó híreket, hogy fokozzák a nyugta’anságot, addig a demokratikus Berlinben és az

egész NDK-ban üzemi gyűléseken, lakógyűléseken és úgynevezett össznémet tanácskozásokon vitatják meg a dolgozók a német békeszerződés megkötésére és a Nyugat-Berlin kérdésének megoldására vonatkozó jávasla- tokat. A nemzet; front bizottságai is összejöveteleket rendeztek, hogy ismertessék ezeket a javaslatokat. A felvilágosító munka eredményeként a demokratikus német közvéleményben egyre nő annak a felismerése, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelnek nemcsak a német nép érdekeinek, de a többi európai ország érdekeinek is, ímert e javaslatok a békét szolgálják. Az NDK lapjai most a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen indított támadásának 20. évfordulója előtt külön oldalakon emlékeztetik a német népet a második világháború tengernyi borzalmára és szenvedésére és arra, miért van most szükség a német békeszerződés megkötésével megzabolázni a nyugatnémet mi- litariamust.

A Pravda vezércikke az SZKP Központi Bizottságának üléséről

Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdai száma vezércikket szentel az SZKP Központi Bizottságsí június 19-én megtartott ülésének* amelyen, mint ismeretes, beszámolók hangzottak el az SZKP uj programjának és új szervezeti szabályzatának tervezetéről, majd mindkét tárgyban határozatot hoztak.

A vezércikk utal árra, hogy a párt új programtervezetét a XXII. kongresszus fogja megvitatni, s az új program elfogadása világ- történelmi jelentőségű esemény lesz. Ez a harcos marxista—leninista okmány — írja a Pravda 4- a Szovjetunió szocialista építésében szerzett gazdag tapasztalatok figyelembevételével, a nemzetközi kommunista és munkási mozgalom győzelmei alapján átfogó jellemzést ad majd a kommunista társadalomról, megje- löli a kommunizmus építésének útjait és módszereit A párt új programja a szovjet nép megbízható eszmei fegyverei . és biztos iránytűje lesz a kommunizmus építésében.

A párt egész tevékenysége, egységének megszilárdítása, a párttagok aktivitásának fokozása szempontjából nagy jelentőségű lesz az SZKP új szervezeti sza-;; bályzatának elfogadása a XiXII, pártkongresszuson. Ez az új szervezeti szabályzat összefoglalóan értékeli a pártépítésben szerzett- tapasztalatokat, tükrözi azokat az új szervezeti feladatokat, ame lyek a kommunista építés új történelmi szakaszából, az SZKP új programjából adódnak.

A Pravda vezércikke a továbbiakban emlékeztet arra, hogy az SZKP XX. kongresszusa, óta igen nagy változások történtek a párt és az ország életében. A

párt a kongresszusi határozatok végrehajtása ügyében nagy műnkét végzett, hogy leküzd je a személyi kultuszt és következményeit, hogy visszaállítsa és tovább fejlessze a pártélet lenini szabályait és a pártvezetés kollektivitásának elveit. A párt tovább erősítette tömegkapcsöla- tait és újabb tapasztalatokra tett szert, mind a politkai vezetésben, mind a szervező munkában. Jelentős bel- és külpolitikai intézkedései előmozdították a szovjet állam erejének és tekintélyének további emelkedését, a népjólét fokozódását, a szocialista világtábor további erősödését, a béke megszilárdulását.

A Pravda vezércikke hangsúlyozza, hogy a párt. híven a lenini útmutatásokhoz, állandóan tanácskozik a néppel, a nép kollektív értelmére és gazdag tapasztalataira támaszkodik. XXII. kongresszusa előtt megtárgyalja programját és szervezeti szabály- zátát a kommunistákkal és az egész szovjet néppel. Az SZKÍ> Központi Bizottságának legutóbbi ülése úgy határozott, hogy a sajtóban közzéteszik az új program és az új szervezeti szabályzat tervezetét, s így mindenki meg- ismerkedhetik ezekkel az okmányokkal, párttagok és tagjelöltek, a dolgozó tömegek megvitathatják e terveket. Hol, melyik országban., melyik burzsoá párt viszi országos megvitatásra programját és szervezeti szabályzatát? — teszi fel a -kérdést a Pravda — Nincs és nem is lehet ilyen burzsoá párt. Az ilyesmit csak a marxista—leninista pártok tehetik meg, amelyek szá- 'mára nincs magasabbrendű dolog, mint a nép érdeke •— zárja vezércikkét a Pravda.

Szovjet — amerikai tárgyalások várhatók közvetlen New York—

moszkvai légijárat megindításáról

Washington (MTI): Az amerikai külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy hamarosan megkezdődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a tárgyalások közvetlén New York —moszkvai légijárat megindítá-; sáról.

Ez év február 21-én az amerikai kormány javasolta ezzel kapcsolatban a tavaly megszakadt tárgyalások folytatását. A

szovjet kormány készségét fejezte ki a tárgyalások felvételére és időpontul június 21-ét javasolta. Mivel azonban az amerikai szakértők ekkor más légitársaságokkal tárgyaltak, a washingtoni kormány július 18-át ajánlotta a megbeszélések megkezdésére. Az Egyesült Államok kormánya várja a Szovjetunió válaszát az időpont kérdésében — mondotta a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.

Semmi jel sem mutat arra, hogy véget érne az amerikai tengerészsztráj k

New York (MTI): Szerdán immár hatodik napjába lépett az amerikai tengerészsztrájk, habár a hatóságok, sőt maga. az amerikai kormány is lázas erőfeszítéseket tesz a sztrájk beszüntetésére, semmi jel sem mutat arra, hogy a tengerészek hamarosan újból megkezdenék a munkát. A munkáltatók ugyanis továbbra is mereven elzárkóznak a tengerészek ama követelése elől, hogy kössenek új munkaszerződést.

A Reuter és az AP értesülése szerint a sztrájkoló tengerészek támogatására szerdán egy napra beszüntette a munkát 25 ezer New York-i rakodómunkás is. Ezen a napon New York kikötőjében teljesen megbénult az élet.

Lübke, bonni köztársasági elnök

párizsi látogatása a francia tömegek tüntetésszámba menő érdektelensége mellett zajlik le. Párizs sugárútjait és középületeit nyugatnémet zászlókkal díszítették, 101 ágyúlövést adtak le, Lübke mégis csak a kivezényelt rendőrök sorfala között vonulhatott be Párizsba.

A francia közvélemény nem kiváncsi a bonni elnökre, sőt élesen tiltakozik Lübke francia- országi látogatása miatt. Túl sok kísértet van Lübke árnyékában, — írja a Liberation — az Humanité pedig arról ír, hogy' a német militarlzmus felélesztése halálos veszélyt jelent Franciaországban akár úgy, hogy közvetlen agresszió áldozata lesz, akár úgy, hogy háborús kalandba sodorja a német mi- litarizmus.

A francia nép nem felejtette el a német megszállás nehéz éveit, nem felejtette el Oradour elpusztítását, vagy a Valérien hegyen kivégzett ellenállók emlékét. De Gaulle elnpk Lübkét üdvözölve arról beszélt, hogy Franciaországnak és Nyugat- Németországnak -együtt kell sok és nagy dolgot megtennie«.

A francia nép azonban éppen ettől az együttműködéstől fél, s a lapok - nem győzik idézni 1914, s 1939 emlékét. -A franciák nehezen kerülhetik el, hogy ne gondoljanak arra — írja az Aurore —* mi lenne Európából 1961-ben, »ha két alkalommal is, 1914-ben és 1939-ben, Németország nem robbantott volna ki szörnyű háborút Európa lerohanására és népei kiirtására. Nehéz elfelejteni azt is. hogy. Lübke előtt két német államfő már járt 'Párizsban, I.

Vilmos és Hitler, de mindkettő hívatlanul... A körülmények azt diktálják, hogy Párizs udvariasan fogadja Lübkét, de a nyugatnémet elnök bocsássa meg, hogv az Aurore ablakaiban csak a francia zászló leng.

Csak olaj volt a tűzre, hogy a nyugatnémet elnököt de Gaulle tábornok a becsületrend nagykeresztjével tüntette ki. A francia deportáltak és ellenállók országos szövetsége határozatban tiltakozott Lübke kitüntetése ellen és felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor nagyon sok ellenállótól megtagadják a becsületrendet.

A francia közvélemény tiltakozása más formában is megnyilvánul. Párizs egyik vasúti műhelyében 1200 munkás határozatot hozott, hogy távolítsák el a műhely homlokzatára tűzött nyugatnémet zászlót. Az igazgatóság megtagadta a vasutasok követelését, mire azok maguk tépték le a bonni Németország zászlóját.

Egyre jobban kiütköznek de Gaulle politikájának belső ellentmondásai. A tábornok kudarcot vallott algériai terveivel, s a francia tömegek ellenállása arra enged következtetni, hogy a francia—nyugatnémet kapcsolatok erősítését sem sikerül keresztülvinni. Mindehhez hozzá kell venni azt a tényt is, hogy a hivatalos nyilatkozatok ellenére komoly gazdasági ellentétek vannak a két ország között. Diplomáciai megfigyelők az elmúlt napokban többször is rámutattak arra, hogy az európai közös piacon belül áthidalhatatlan gazdasági érdekellentétek vannak Franciaország és Nyugat-Németország között.

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a kongói parlament összehívásának

Leopoldville (MTI). Június 25- ére összehívták a kongói parlamentet a törvényes Gizenga- kormány és a leopoldvillei Ka- szavubu—Mobutu-csoport között létrejött megállapodás értelmében.

A parlament ülését a Leopold- villetql mintegy . 16 kilométerre lévő Loyanium egyetem épületében tartják az ENSZ fegyveres erőinek védnökségével. Ez azt jelenti, hogy a parlament ülése idején semmiféle kongói fegyveres katonaság vagy rendőrség nem tartózkodhat a környéken

A ■ katangai kormány magatartásáról egyelőre még ellentmondó hírek érkeztek. Az UPI tudósítója szerint a szakadár elisa- bethvillei kormány kedden este nyilatkozatban közölte, hogy Ka- tangát »nem tekinti többé a Kongói Köztársaság részének« és -bojkottálja á vasárnap kezdődő parlamenti ülésszakot«. A Reuter arról ad hírt, hogy 20 katarigai parlamenti képviselő közös nyilatkozatban négy feltételhez fűzte a parlament ülésszaké'’ v-'ó részvételét. E fe tételek: Csőmbe szakadár miniszterelnök szaba- donbocsátása, a Kongót szövetségi állammá nyilvánító tanana-1

rivei elvi határozat elismerése és annak a javaslatnak a jóváhagyása, hogy a parlament ülését Kaminában tartsák meg. A szakadár kormány szerdán délelőtt összeült a belpolitikai helyzet tanulmányozására, közölte Munon- go, katangai belügyminiszter, aki megjegyezte, hogy -holnap már világosabb lesz számunkra a helyzet«,

A Reuter úgy értesült, hogy a leopoldvillei hatóságok fogságában lévő Csőmbe szabadonbocsá- tása küszöbön áll, s Csőmbe kíséretének- 11 tagját — akit annakidején a szakadár miniszter- elnökkel együtt tartóztattak le — már szabadon is engedték és szerdán érkeztek vissza Elisa- bethvillebe.

A nyugati hírügynökségek közük, hogy a törvényes Gizengá- kormány ellenőrzése alatt lévő területen tartózkodik a parlament 45 tagja, ami komoly szavazatmennyiséget jelent. Eredetileg a kongói képviselőháznak 137, a szenátusnak pedig 84 tagja volt. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után derül majd ki, hogy a parlament hány tagja maradt életben.

„A CIA felelőtlen szörnyeteg“

Washinpton (MTI): A News című amerikai folyóirat külön számot adott ki, amelyben Fred Cook ismert újságíró 48 oldalas tanulmányt tett közzé a CIA-ról, az Egyesült Államok központi hírszerző ügynökségéről.

A cikkíró megállapítja, hogy a CIA »felelőtlen szörnyeteg-«, minden , felettes szervtől teljesen függetlenül működik és semmiféle ellenőrzésnek nincsen alávetve

Cook tanulmányában azzal vádolja a CIA-t, hogy hibát hibára halmoz a hírszerzés területén és katasztrofális következményekkel

járnak akciói, amelyek közül ele- gendő csak a Kuba ellen tervezett invázió kudarcára utalni.

A tanulmány szerzője megállapítja, hogy:

1. Az »ellenség« többet tud a CIA-ról és tevékenységéről, mint az amerikai kongresszus, illetve az Egyesült Államok népe;

2. Az amerikai alkotmány értelmében nincs helye semmiféle olyan titkos ügynökség működésének, mint amilyen a CIA;

3. Az amerikai központi hírszerző ügynökség tevékenysége ügyében sürgős kongresszusi vizsgálatot kell indítani.