Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

4-rtrtWA MEGTET NEPtJJSAG 1961. június 18; Aratás előtti helyzetkép járásból A tamási járás vezetői azt mondják, hogy megyénk másik hat járása kö2ött náluk lesz leg­nehezebb az aratás. Indolkolták azzal, hogy a tamási járásban legkevesebb a gabonabetakarító­gép. A huszonnyolc tenmelőszö- vetkezet 18 271 hold kalászos ga­bonájából mindössze 5400 holdat tudnak levágni a gépállomások kombájnokkal és aratógépekkel. Ha ehhez hozzávesszük a trak­torosoknak azt az elismerést ér- demlő célkitűzését, hogy aratá­si tervüket túlteljesítik, meg azt, hogy a tsz-ek is rendelkeznek aratógépekkel, akkor is több mint tízezér hold gabona learatása vár a kézi kaszásokra a tamási já­rás közös gazdaságaiban, g tény­ből kiindulva vetjük papírra, amit a járásban az aratás küszö­bén tapasztaltunk. Külön fejezetet érdemel a tamási gépállomás, amelynek felkészülésén, munka- szervezésén igen sok múlik. Hosz- szásan, elbeszélgettünk az aratá­si munkákról az üzem vezérka­rával. Soós Ferenc az igazgató, Erdős Antal a párttitkár, Ber- náth István a főmérnök, és Nagy István a főagronómus a kollek­tíva nevében azt ígérték, amit emberileg lehet, megtesznek, hogy könnyítsék a szövetkezeti gazdák munkáját. A nyolc kombájnt éjjel-nap­pal üzemeltetik, aminek a feltételét biztosították. Két vezetőt jelöltek ki minden gépre, hogy a munka folya­matos legyen. Ha pedig a gabona nedvessége akadályozná a kombájnok éjsza­kai munkáját, rendről csépelnek, arriire mód lesz, mert a rendre- aratókkal is állandóan dolgoznak. Hasonló módon dolgoznak éj­jel-nappal az aratógépekkel is. Hogy ne kelljen a szövetkezetek munkatervezését a gépállomáshoz Igazítani, az aratógéphez munka- gépkezelőt is a gépállomás biz- “tosít.* A tamási gépállomáson meg­szervezték a munka közben meg- hibásodó gépek gyors kijavítá­sát. Gépkocsira szerelt moagóműhellyel járják majd a hatvan kilométeres körzetet a szerelők, s ha olyan alkat­részt kell kicserélni az elrom­lott gépen, amit a helyszínen lehet, megteszik. A gépállomás erkölcsi felelős­séget vállalt a hozzátartozó ter­melőszövetkezetek tíz aratógjépé? nek üzemeltetéséért is. E héten a szerelők valameny- nyi termelőszövetkezet arató- gépét átvizsgálják, ha kell kijavítják. Ha pedig a szövetkezet kéri, a gépállomás traktort is ad bér­be, amivel a közös gazdaság ara­tógépét vontatják. De aratógép­zsinegből és pótalkatrészből is beszerzett annyit a gépállomás, hogy adott esetben ilyen vonat­kozásban is kisegíti a szövetke­zetei. ’ . A járás valamennyi termelő- szövetkezetében napjainkban tar­tanak rendkívüli közgyűlést, ahol részekre bontva, névreszó- lóan határozzák meg, kinek-ki- nek a feladatát. Ezzel is elejét akarják venni a szervezetlenség­nek. Nem fordulhat elő a szö­vetkezetben például olyan eset, hogy a kaszásnak nem lesz ma­rokszedője, vagy olyan, hogy a déli órákban kell embert előke­ríteni, aki behordja a szemet a kombájntól. A közgyűléseken szavaznak afölött is, hogy a mun­kaegység mellett (milyen módon premizálják a gabonabetakarítás­ban részt vevőket. Valamilyen formában ugyanis a tamási járás valamennyi termelőszövetkezetében adnak célprémiumot az aratóknak. Ezzel kapcsolatban Vidóczi Lász­ló, a járási tanács elnöke elmon­dotta tapasztalatait. A legelter­jedtebb premizálási mód az, hogy a munkaegység mellett ötven kiló búzát adnak egy hold betakarítása után azoknak, akik a munkát elvégezték. De van, ahol ettől eltérnek. A magyarkeszi Hunyadi Tsz-ben például 40—50, illetve 60 kiló gabonát adnak célprémiumként egy hold learatása utáh, függően attól, hogy dőlt, kevésbe dőlt, vagy álló gabona aratásáról van szó. Jó kezdeményezések A tamási járásban — a taná­csok felmérése alapján — 2500 aratópár vágja majd a gabonát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben az időjárás kedvező a tamási lesz, a gépek segítségével időben be tudják takarítani a termést. De vannak közös gazdaságok, ahol az átlagnál rosszabb a hely­zet. Ilyen az értényi összefogás Termelőszövetkezet, ahol 22 hol­dat kellene betakarítani egy kézi kaszásnak. Nem azért, mert ke­vés a tsz-tag, hanem azért, mert a szövetkezeti gazdák többsége nő. Férjük évek óta az iparban dolgozik. Az aratásban akkor is segítettek, amikor nem volt szö­vetkezet a községben. Segítenek hát most is. A közös gazdaság vezetői már megállapodtak az iparban dolgozó értényiekkel, hogy két hétig a szövetkezetben aratnak. Az ipari üzemek ve­zetőjének levelet írt a tsz, amelyben aratási szabadságot kért a szövetkezeti asszonyok férjeinek. így húsz kaszással lesz több az értényi összefogásban. Követésre méltó kezdeményezés van Iregszemcsén is. A falu há­rom közös gazdaságának, mint­egy 2000 holdról kell betakaríta­ni a gabonát. Nem egyszerre érnek be a ka­lászok a Rákóczi, az Uj Elet és az Üj Barázda határában, s így mód van arra, hogy a közös gazdaságok segítsenek egymásnak. Erre vonatkozóan a három tsz-vezető meg is állapodott. Együttesen biztosítják a feltéte­lét annak, hogy a gépek állan­dóan és zavartalanul dolgozza­nak. De ha a helyzet úgy hozza, arató brigádokkal is kisegítik egymást az i regszemcséi terme­lőszövetkezetek. Végül, de nem utolsó sorban, beszámolunk még egy gabonabe­takarítással kapcsolatos jó elgon­dolásról. A gabona tárolásáról van szó. A tamási járásban sem jobb a helyzet, mint másutt, a szövetkezeteknek kevés -, raktáruk van. Ez teszi indokolttá, hogy szükségmegoldáshoz foílyamodja- nak. Átmenetileg a szövetkezeti gazdák üresen álló istállójukat, pajtájukat és padlásukat adják kölcsön gabona tárolására a kö­zösnek. így oldják meg a gabo­na tárolását Iregszemcsén, Nagy- kónyiban és még néhány község­ben. Ez a helyzet most az aratás küszöbéh a tamási járásban. Dorogi Erzsébet Gorkij Huszonöt éve, 1936. június 18-án halt meg Maxim Gorkij, az az író, akit ma felesleges bemutatni a világ bármely tá­ján élő olvasónak. Már életé­ben klasszikussá vált, s hatása, szavának tisztasága és ereje halála óta csak növekedett. Nincs könyvtár: amelyben ne sorakoznának fel könyvei, s nincs olvasó ember a világon, akire ne hatottak volna sza­vai. De népszerűsége és hatása állandóan növekszik, állan­dóan új és új olvasókat hódít meg, s az olvasók milliói, szer­te a -világon, ismerik fel szavai nyomán az Igazságot. És Gorkij igazi halhatatlan­sága éppen ebben van: maga is az igazság hardosa volt s kezé- beh a szépség is fegyverré vált. Fellépése a századforduló ide­jén az európai dekadencia vi­rágkorába esik. Európa felis­meri kiúttalan sorsát, s az iro­dalom — még ha magas művé­szi fokon is —, de végered­ményben ennek a tükrözője, amelyben szimbólumok és impressziók mögé rejtőzik a valóság. Gorkij leleplez és előre mutat, nem éri be a realizmus­sal'. hanem keresi a jövőbe vi­vő utat is. Ez az igazságért és a jövendőért folytatott harc vitté a munkásmozgalomba, s nemcsak élete, hanem egész irodalmi munkássága is egybe­fonódott azzal a gigászi küzde­lemmel. amely az 1917-es forra­dalom győzelmével bizonyítot­ta be. hogy az orosz nép olyan útra tért, amely egyre maga­sabb hegycsúcsokra vezet. Jellemző, hogy a fiatal Gor­kij már 1905-ben, miután a cár elfojtotta a fegyvertelen péter- vári tüntetést, „minden orosz állampolgárhoz és az európai országok közvéleményéhez” for­dul. Nemcsak a szó hatalmát ismeri, hanem az írástudó fe­lelősségét is. Letartóztatják, ek­kor zárják a pétervári Péter- Pál erődbe, de valóságos moz­galom indul meg Oroszország­ban és szerte Európában kisza­badításáért. Sok huzavona után. tekintélyes óvadék ellené­ben szabadon bocsátják, de pe­re tovább folyik. A „moszkvai titkos rendőrség jelentései” így jellemzik ekkori magatartását: „Közreműködött a fegyveres felkelésre fordítandó pénzek gyűjtésében. Mint előadó, fel­lépett belépődíjas estéken, iwthww rrn n ■ i rí h ■ ■ ■ i emléke amelyeknek bevételét köztudo­más szerint részben forradalmi célokra fordították.” Nem sokkal később Párizs­ban van, s a francia munkások­hoz intéz szózatot, mert „közel már az általános felkelés órája Oroszországban. Ha nem kí­vánjátok. hogy elvtársaitok puszta kézzel induljanak a csa­tába. áldozzatok pénzt fegy­verre és lőszerre. Ennél jobb segítséggel nem is szolgálhat­tok nekik a szabadságért ví­vandó harcban.” íme. a fiatal Gorkij, akinél a művészet fegyver a szabadsá­gért vívott harcban, aki már ekkor felismeri a párt vezető szerepét s azt is tudja, hogy csak a párttal, csak a párt irá­nyításával lehet azt a harcot megvívni, amely a szabadság­hoz. az emberi élethez vezet. Irodalmi munkássága felbe­csülhetetlen jelentőségű. Mert nemcsak betetőzte azt az orosz realizmust, amely a múlt szá­zad közepén Gogollal kezdődött el. hanem elindítója lett annak az új irodalmi irányzatnak is a szocialista realizmusnak —* amely legtisztábban fejezi ki korunk művészetét, emberi és esztétikai igazságát. A mai szovjet irodalom Gorkij mű­vein nőtt fel. de hatása jóval túljutott a Szovjetunió, vagy az orosz nyelvterület földrajzi határain. S szava ma is eleven valóság, amely tanít, nevel, s azzal a biztos következetesség­gel mutat előre, mint egész hosszú életében és nehéz har­caiban. Mert élete utolsó per­céig nevelt, küzdött a harcok­ban diadalmaskodó újért. 1935- ben, amikor az írók nemzetközi kultúrvédelmi kongresszusukat tartották, amelyre rossz egész­sége miatt már nem tudott el­utazni. ezt üzente Európa írói­nak: „Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy felszabadítsuk a szellemi ener­giának azokat a kimeríthetet­len tartalékait, amelyek a dol­gozó nép százmillióiban rejle­nek.” Európában ekkor már új vi­lágháborúra készült a fasiz­mus. Gorkij azonban tudta, hogy végül az emberségnek kell diadalmaskodnia, annak a ki­meríthetetlen és örökké meg­újuló erőnek, amely a népben rejtezik. (cs) .................................................. H egyei és járási operatív bizottságok alakultak a gabonabetakarítás elősegítésére Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának kezdeményezésére ál la mi gazdasági és gépállomási szakemberek bevonásával opera­tív bizottság alakult, hogy elő­segítse a gabonabetaikarítás meg­szervezését.- A megyei operatív bizottság elnöke Fenyvesi Fe­renc, a megyei pártbizottság mun ka társa. Tolna megyében az idén a ga­bonának mintegy 43 százalékát tudják géppel aratni, ami azt je­lenti, hogy kézi erővel a terme­lőszövetkezeti gazdáknak több, mint 50 000 holdról kell betaka­rítani a termést. A gépi aratás Vasárnap tartják a Koppány-völgyi ifjúsági juniálist A KISZ Tamási Járási Bizott­sága idén is megrendezi a szoká­sos Koppány-völgyi ifjúsági ju­niálist. A juniálison a koppányszántói, értényi és nagykónyi fiatalok vesznek részt. Továbbá ott lesz­nek a tengelici KISZ-szervezet fiataljainak küldöttei is, akik ezen a napon tapasztalatcsere lá­togatáson vesznek részt Értény- ben, az értényi KISZ-fiatalok munkájának tanulmányozása cél­jából. azonban növelhető, amennyiben jól szervezik meg a munkát, job­ban kihasználják az aratógépe­ket és kombájnokat, mint az el­múlt években. Elsősorban ennek megszervezését segíti elő a me­gyei operatív bizottság. A bizottság megalakulása után a járásokban is létrehozták az operatív bizottságokat. Elnöke csaknem mindenütt a járási párt- bizottság titkára, tagjai a . já­rási tanács, valamint a mező- gazdasági nagyüzemek vezetői. A járási operatív bizottságok a be­takarítás egész ideje alatt figye­lemmel kísérik az aratás mene­tét, a gépek kihasználását és az egyes termelőszövetkezetek mun­kaerő-helyzetét. A bizottságok hatáskörébe tartozik az aratógé­pek és kombájnok átcsoportosí­tása, hogy a gépeket legésszerűb­ben használják ki mindenütt. Felhívás a megye ifjú traktorvezetőihez, ifjú kombájnvezetőihez és KISZ-fiataljaihoz A KISZ Tolna megyei Bizott­sága és a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya, a MEDOSZ Tolna megyei Bizott­sága, az ÁMG megyei igazgató­sága, az ÁG megyei igazgatósága kéréssel fordul a megye ifjú traktorvezetőihez, ifjú kombájn­vezetőihez, valamint megyénk egész ifjúságához, hogy a nyári aratási, betakarítási és cséplési munkákból erejükhöz mérten ve­gyék ki részüket. A versenybe benevezhet min­den olyan aratógép- és kombájn vezető, vagy kézzel arató ifjúsági munkacsapat, és cséplőcsapat, amely tagjainak legalább hatvan százaléka 30 éven aluli fiatal. Az egyes munkacsapatok létszáma nem haladhatja meg a 12 főt, A verseny feltételei: 1. A megye legjobb, aratógép­pel dolgozó ifjú traktorvezetője. Értékelendő a benevezések alap­ján minden olyan aratógéppel Újszerű ballagás Gyünkön A gyönki általános iskola nyol- Egy külön teremben a művelő- cadikos növendékei az elmúlt dési szakkörök mindegyikének napokban hagyományos ballagá- egy-egy bemutatója köti le az if- sukra indultak. De nem körsé- jú emberek figyelmét. Bemutatót tára, mint azelőtt, hanem a já- láthattak itt a filmművészet, a rási művelődési házba. A kis zene, a fotóművészet, a kézimun- menetet az általános iskola igaz- ka, a népi tánc, a könyv, és a báb- gatója, osztályfőnöke és a szü- színművészet területéről, lók kísérték. A művelődési ház erre az al- Lovassy lm•••• kálómra ünnepi mezbe öltözött. Gyönk dolgozó traktorvezető, aki az ara­tási idényben állami gazdaságnál 170 hold, termelőszövetkezetnél 150 hold kenyér- és takarmány- gabonát learatott. Munkája ellen minőségi kifogás nem esett. Mű­szaki hiba miatt összesen három napnál nagyobb kiesése nem volt. Uzemanyagfogyasztása a normán belül maradt. Helyezési sorrendet állami gazdasági trak­torvezető esetében 170 holdon felüli, gépállomási és termelő­szövetkezeti traktoros esetében 150 holdon felül learatott terület százalékos nagysága dönti el. 2. A megye legjobb ifjú kom­bájnvezetője. Értékelendő a be­nevezések alapján minden olyan kombájnvezető, aki állami gaz­daság területén AC—400-as kom­bájnnal 200 hold, SZK—3-as kom­bájnnál 24o hold, termelőszövet­kezet területén AC—400-as kom­bájnnal 180 hold, SZK—3-as kom­bájnnal 200 hold, kenyér és ta­karmánygabonát az aratási idényben learatott, illetve elcsé­pelt. Kétmertetes aratás esetében pedig az aratási idény egészére vo­natkozóan állami gazdaságban AC—400-as kombájn esetében 250 höld, SZK—3-as kombájn ese­tében 300 hold. Termelőszövet­kezetnél AC—400-as kombájn és összesen három napnál na* gyobb, műszaki hiba miatti ki* esése nem volt. Uzemanyagfo­gyasztása a normán belül ma­radt. Helyezési sorrendet a fenti teljesítményhatárokon felüli tel­jesítések döntik el. 3. A megye legjobb ifjúsági cséplő munkacsapata. Értékelen­dő a benevezések alapján min­den olyan ifjúsági cséplőmunka­csapat, mely a cséplési munka alatt kenyér- és takarmánygabo­nából állami gazdaságnál és tsz- nél egyaránt 1070-es géppel 2500 mázsát, 1200-as géppel 3000 má­zsát elcsépel, mely 100 százalék­nak számít. A helyezési sorren­det a 100 százalékon felüli jobb százalékos teljesítmény dönti el, amennyiben a csapat munkája ellen minőségi kifogás nem me­rül fel. 4. A megye legjobb ifjúsági arató munkacsapata. Értékelendő a benevezések alapján minden olyan ifjúsági kézi arató munka­csapat, mely legalább 5 hold ke­nyér- és takarmánygabona-terü­let learatását végezte el valame­lyik termelőszövetkezetnél, s a munka elvégzésére a termelőszö­vetkezettel szerződést kötött. He­lyezési sorrendet az öt holdon felül learatott terület nagysága dönti el. A teljesítmények iga­esetében 225 hold, SZK—3-as kom- tolásául a községi tanács’ vb. iga bájn esetében 250 hold, kény ér­és takarmánygabona kombájno­lása. e’i-n minőségi ki­fogás nem esett. Fődarab-törése zolása fogadható el. A verseny értékelése és ered­ményhirdetése 1961. augusztus 31-én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents