Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-18 / 115. szám
a laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet I A kínai küldöttség szóvivőjének sajtóértekezlete Vu Leng-hszi, a kínai küldöttség szóvivője kedd este az értekezlet első ülése után sajtóértekezletet tartott. Hangsúlyozta, a kínai küldöttség örömmel fogadja, hogy a kibővített genfi értekezlet különféle akadályok legyőzése után végül is megkezdődött. Őszintén reméli, hogy az értekezlet simán bonyolódik le és ezentúl senki sem támaszt majd szándékosan nehézségeket 1 Szerdán délelőtt folytatta munkáját a genfi értekezlet úgy, mint az elmúlt napokban. A kínai küldöttség — annak a következetes álláspontjának megfelelően, hogy a laoszi kérdést békésen kell rendezni — hajlandó alapos tanácskozást folytatni az értekezlet többi résztvevőjével egy olyan általánosan elfogadott megállapodás megkötésére, amely biztosítaná Laosz függetlenségét és semlegességét, valamint Délkelet-Ázsia és a világ békéjét. A dél-koreai katonai puccs Genf (MTI). Az MTI genfi kü- löntudósítója jelenti: A laoszi kérdés rendezéséről tárgyaló genfi nemzetközi értekezlet szerdán délelőtt a Nemzetek Palotájában folytatta tanácskozását. Az ülésen Lord Home, brit külügyminiszter elnökölt. A szerda délelőtti ülésen Rusk, amerikai külügyminiszter mondott beszédet és ismertette az Egyesült Államok álláspontját. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a problémának csak nemzetközi vonatkozásairól tárgyalnak ezen az értekezleten. Felszólalása arról tanúskodott, hogy az amerikai küldöttség a továbbiakban sem szándékszik felhagyni a laoszi kérdés mielőbbi rendezését gátló mesterkedésekkel. Állítólagos értesülésekről beszélt, amelyek szerint Laoszban a tűzszünetet mégsem valósították meg, és azzal vádolta a laoszi hazafias erőket, hogy támadásokat hajtanak végre Xieng Khouang térségében. Az amerikai katonai tanácsadók laoszi jelenlétét azzal indokolta, hogy »a laoszi békét északról, a Vietnami Demokratikus Köztársaság felől fenyegeti veszély«. Azt hangoztatta továbbá, hogy Laosz saját erejéből nem tudja biztosítani a »modern civilizáció előnyeit«, ezért kell ebben külföldi országoknak közreműködniük. A délután folyamán Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédére került sor, aki válaszolt Rusk beszédére is. Szöulban fokozódik a feszültség Szöul (MTI): A reakciós délkoreai junta szerdán 24 katonatisztet nevezett ki a minisztériumok élére. A puccsista katonatisztek a szöuli rádió jelentése szerint ;,ideiglenesen vezetik a minisztériumokat”. Közölték, hogy a junta Jung Huj Pák tábornokot megbízta „az általános közigazgatás irányításával”. A statárium végrehajtásának ellenőrzésével Csang Kuk Csang tábornokot bízták meg. A puccsista junta rádiófelhívást intézett a Csang Mjun-kormány tagjaihoz és felszólította őket, hogy tanácskozások céljából haladéktalanul jelenjenek meg a köztársasági elnöknél. Jun Bo Szun elnök ugyanakkor felkérte Csang Mjun miniszterelnököt — akinek sorsáról a legújabb hírek szerint még mindig nincs megbízható értesülés — hogy „jöjjön elő rejtekhelyéről és működjék közre a katonai puccs által előidézett válság megoldásában”; Szöulban, amint a nyugati hír- ügynökségek hangsúlyozzák, a feszültség fokozódik A puccsistákat támogató katonai egységek lövészárkokat ásnak és géppuska fészkeket rendeznek be. Ezek az intézkedések arra vallanak, hogy' a junta számít a puccshoz nem csatlakozott katonai egységek esetleges támadására. Az AFP és a Reuter tudósítása is hangoztatja, hogy bár a puccsisták szilárdan kezükben tartják a fővárost, a hatalmi harc a jelek szerint még nem dőlt el végleg. Felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a 38. szélességi fok mentén állomásozó 1. dél-koreai hadsereg még mindig nem foglalt állást és az AFP értesülései szerint nem lehetetlen, hogy szembefordul a puccsal. Változatlanul homályosak és ellentmondásosak a dél-koreai ka tonai puccs kérdésében elhangzó amerikai nyilatkozatok . Green amerikai ügyvivő és Magrudcr tábornok, az úgynevezett ENSZ-csapatok amerikai parancsnoka néhány órával a puccs után sietve bejelentette, hogy „az Egyesült Államok Csang Mjun kormányát támogatja”. A Reuter szerint a szöuli amerikai nagykövetség egy tisztviselője kedden az esti órákban megerősítette ugyan ezt az amerikai álláspontot, de hangoztatta, „Green nyilatkozatát Washington előzetes megkérdezése és jóváhagyása nélkül tették közzé, elsősorban annak a látszatnak elkerülése végett, hogy az Egyesült Államok áll a katonai puccs mögött.” Maga Green ügyvivő — mint a DPA jelentette — kedden a délutáni órákban újból nyilatkozott. Ekkor azonban már csak azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Állarnok „szorgalmazza a törvényes és az alkotmánynak megfelelő eljárást”. Washingtonban pedig Lincoln White, a külügyminisztérium szóvivője kedden este kijelentette, „a dél-koreai helvzet annvira cseppfolyós és tisztázatlan, hogy az amerikai kormánynak ez idő szerint nem áll módjában azt kommentálni”. Mint az AP tudósítója rámutat, White a továbbiakban „szokatlanul szűkszavúnak bizonyult és elzárkózott az újságírók Dél-Koreával kaocsolatos kérdései elől”. Az AFP Szöulból keltezett legújabb jelentése szerint Magruder tábornok „megszakított minden kapcsolatot a puccsista juntával” rövid idő alatt megmutatta igazi arcát, s néhány órával az első Dél-Koreából érkezett hírek után világossá vált, hogy Csang Don Jung vezérőrnagy katonai államcsínye reakciós amerikai érdekeket szolgál. Emlékezetes, az a hatalmas tömegmegmozdulás, amely a múlt év áprilisában elsöpörte Li Szin Man diktatúráját. Dél- Koreában akkor is és azóta is hatalmas tömegmozgalom alakult ki, amelynek célja a politikai helyzet megváltoztatása, jobb gazdasági körülmények és demokratikus jogok kivívása. Az Amerika-bérenc Li Szili Man rendszerének ímegdöntése után a Csang-kormány került uralomra, amely fűt-fát ígért a dél-koreai népnek, hogy leszerelje a hatalmas tömegmozgalmakat. A helyzet azonban nem változott meg, sőt az amerikai gazdasági befolyás növekedése csak rontott az ország helyzetén. A Csang-kormány okozta csalódás következtében újabb tömegakciókra került sor, amelyek most tmár politikai követelésekkel is bővültek: mind erőteljesebben hangzott fel Dél-Koreának az a kívánsága, hogy megvalósítsák a kettéosztott ország egyesítését Különböző társadalmi szervezetek és politikai pártok vették fel prog ramjukba Korea egyesítését, s a mind erőteljesebb tömeg- mozgalmakat a Csang kormány fokpzódó rendőri terrorja sem tudta megakadályozni. Ilyen kö rülmcnyek között került sor a most lezajlott katonai puccsra, amelynek vezetője Csang Don Jung vezérőrnagy. Csang Don Juhg neve nem ismeretlen a koreai nép előtt. Korábban a .japán hadseregben szolgált, részt vett a Kína-elle- ni agresszív háborúban, majd Észak-Koreába került, ahol egy földalatti összeesküvő szervezetet irányított, Amikor 1945 végén felgöngyölítették az ösz- szeesküvést. Csang Don Jung Dél-Knreába menekült, néhány évvel később pedig katonai továbbképzésre az Egyesült Államokba küldték. Amikor viszszatért Dél-Koreába fontos szerepet kapott a dél-koreai hadseregben. nem sokkal később pedig a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke lett. Ismeretes, hogy Dél-Koreá- ban nagy számú amerikai katonaság állomásozik, így tehát nem kétséges, hogy Csang Don Jung puccsa csak az amerikaiak tudtával és hallgatólagos beleegyezésével történhetett meg. Igaz ugyan, hogy Magruder tábornok, a Dél-Koreában állomásozó úgynevezett ENSZ-had- erők parancsnoka a Csang Mjun-kormány mellett nyilatkozott, azonban az amerikai katonaság semmit nem tett a puccsisták ellen. Mindebből nyugati megfigyelők arra következtetnek, hogy az Egyesült Államok valósággal buzdítja és segíti a dél-koreai puccsistákat. Mindez nem is csoda. A Dél- Koreából érkező hírek világosan mutatják, hogy a katonai államcsíny a dél-koreai reakció legszélsőségesebb elemeinek összeesküvése, amely a korábbi kormányoknál is szélsőségesebb kommunista-ellenes programot szeretne végrehajtani. Nyugati megfigyelők utalnak arra, hogy a hatalmi harc tulajdonképpen még nem dőlt mert a dél-koreai hadseregen belül is különböző ellentétek vannak. A hadsereg tekintélyes része ugyanis a hírek szerint nem hajlandó támogatni Csang Don Jung összeesküvését. A hadseregen belül dúló hátaim; harctól eltekintve, egészen más a véleménye Dél-Ko- rea lakosságának, amely az elmúlt egy év leforgása alatt tömegtüntetésekkel és sztrájkokkal bizonygatta, hogv gyökeres. demokratikus változást akar T'" "orea életében. Szabadsáv— kát, növekvő életszínvonalat követelnek Dél-Korea lakói, de követelik egy olyan politika megkezdését is, amelv a kettészakított ország egyesítése érdekében tesz lépéseket. Éppen ezért minden olyan katonai puccs, amely nem veszi figyelembe a tömegek akaratát, eleve pusztulásra van ítélve. Zorin levele a Biztonsági Tanács elnökéhez New York (TASZSZ). Zorin, a Szovjetunió* állandó ENSZ-képvi- selője levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez, amelyben kéri, ismertessék azokat a konkrét lépéseket, amelyeket tettek, hogy végrehajtsák a Biztonsági Tanácsnak a kongói helyzettel foglalkozó február 21- én hozott határozatát. A levél hangoztatja, a szovjet küldöttség szeretne hivatalos értesítést kapni arról, miképpen teljesítették azt a határozati pontot, amelyben a Biztonsági Tanács követeli, vonják ki azonnal Kongóból a belga és más idegen csapatokat, politikai, illetve katonai tanácsadókat, valamint idegen zsoldosokat. A Szovjetunió küldöttsége a továbbiakban azt kéri, közöljék, mit tettek annak érdekében, hogy végrehajtsák a Lumumba és társai meggyilkolása körülményeinek kivizsgálásáról szóló határozatot, majd sürgeti, értesítsék a Biztonsági Tanácsot arról, mikor kezdi meg feladatainak teljesítését az ENSZ-közgyűlés határozata alapján létrehozott különleges vizsgáló bizottság. A levél felhívja a figyelmet arra a határozati pontra, amelyben a Biztonsági Tanács a kongói parlament összehívását követeli. A Biztonsági Tanács tagjai azonban még nem kaptak hivatalos értesítést arról, hoztak-e határozott intézkedéseket az ENSZ képviselői Kongóban a célból, hogy teljesítsék e határozati pontot. A kongói törvényes kormány élőké suit ette a parlament össsehívását » Tanácskozik Genf (MTI): A laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet első működése kedd este kezdődött meg. Ezt megelőzően hangzott el Norodom Szihanuk kambodzsai államfő ünnepi megnyitóbeszéde. Síkraszállt amellett, hogy Laoszt ne darabolják fel, hanem biztosítsák semlegességét Ausztria mintájára. A laoszi válság megoldására fő feladatként a következő pontokat sorolta fel: 1. A nagyhatalmak kötelezzék magukat, hogy nem avatkoznak Laosz belügyeibe, 2. A különféle laoszi politikai irányzatok vezetői tartsanak megbeszélést ideiglenes koalíciós kormány megalakítá- sárá, 3. Biztosítsák Laosz területi egységét, 4. Nemzetközileg elismert semlegességi övezetet teremtsenek Délkelet-Ázsiában, amely magába foglalná Laoszt, Kambodzsát és ha lehetséges Burmát. Szihanuk beszéde után a résztvevők egyhangúlag Gromikót választották az első ülés elnökévé. A munkaülés első szónoka Lord Home, angol külügyminiszter volt, aki a következő négypontos tervet terjesztette az értekezlet elé: 1. Laosz nyilatkozatban szögezze le, hogy semlegességi politikát kíván folytatni és nem csatlakozik egy tömbhöz sem, 2. Az értekezlet többi tagja kötelezze magát, hogy tiszteletben taFtja ezt a semlegességet, 3. Az értekezlet teremtsen meg egy nemzetközi szervezetet a Laoszba irányuló fegyverszállítások és Laosz fegyverkezési mértékének ellenőrzésére, 4. Állítsanak fel egy szervezetet a Laosznak nyújtott külföldi gazdasági segély felhasználásának ellenőrzésére. Általában arra számítottak, hogy Lord Home után Gromiko mond beszédet, de ő átengedte a szót Csen Ji kínai külügyminiszternek. Csen Ji hangsúlyozta, hogy a laosziaknak maguknak kell rendezniük belső problémáikat és megválasztanak kormányukat. A kínai külügyminiszter elítélte a SEATO-t, amelyet eszközül hasznainak fel Laosz függetlenségének megsértésére és amelyne ksegítségvel az Egyesült Államok be akar avatkozni a délkelet-ázsiai államok belügyeibe. Az Egyesült Államok volt az — mondotta a miniszter —, amely minden módon akadályozta Laos2 demokratikus nemzeti egységének kialakulását. Az ülést Csen Ji beszéde után befejezték. Couve de Murville, francia külügyminiszter kedd este Párizsba utazott, hogy szerdán délelőtt részt vehessen a miniszter- tanács ülésén, de még szerdán visszatért Genfbe és így délután már újból jelen lehetett az értekezlet ülésén. Genfi megfigyelők kíváncsian várták, hogyan zajlik majd le az amerikaiak és a kínaiak első találkozása a tárgyalótermen kívül. Erre azonban nem került' sor, mert miközben az értekezleten részt vevő valamennyi külöttség egy, a tárgyalóteremmel szomszédos terémben Norodom Szihanuk érkezését várta, Rusk és Har rimán előrement a tárgyalóterembe és a zöld asztal mellett ÜL ve várta be a többi küldöttség megérkezését. Norodom Szihanuk újabb kísérletet tett arra, hogy rávegye a Boun Oum féle küldöttséget az értekezlet bojkottjának megszüntetésére. Szerdán ebédre hívta meg Leuam Insisiengmayt, a küldöttség vezetőjét, aki a meghívást elfogadta, de kedd este közölte az amerikaiakkal és az angolokkal, hogy Vientianeból kapott utasítása értelmében a jelenlegi körülmények között nem vehet részt a tanácskozá- sokon. — A moszkvai 70S-os számú iskola tanulói ajándékot kaptak Manolisz Glezosztól. Görögország hősétől, aki a harmadik éve börtönben sínylődik. Az ajándék egy sakk-készlet, amelyet Manolisz Glezosz és fogolytársai készítettek. Az angolai nép Párizs (TASZSZ). Hétfőn az angolai felkelők nagyszabású támadást indítottak az észak-angolai Toto portugál légitámaszpont, ellen. A helyőrségnek Luandából sürgősen odarendelt reoülőgépek segítségével sikerült megmenekülnie. A Daily Herald keddi számában azt írja, hogy Angolában TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁGfolytatja harcát bármely pillanatban páratlan arányú erőszak és terror kezdődhet. A lap szerint a portugál hatóságok 25 000 főnyi korszerűen felszerelt hadseret összpontosítottak ezen a gyarmaton. Végeredményben azonban — írja a Daily Herald — »Salazar bombái, rakétái és lökb-*t*cos repülőgépei nem állíthatok meg az angolai folyamatot.« Leopoldville (MTI). Gizenga, a kongói törvényes kormány vezetője kedden a stanleyvillei rádióban bejelentette, hogy megtette az előkészületeket a kongói parlament összehívására — jelentik nyugati hírügynökségek. Gizenga kiemelte, hogy kormánya mindig megtartotta a törvényességet és a parlament összehívásánál is Kongó alkotmányával összhangban jár el. Közölte, hogy levélben kérte fel a parlament két házának elnökét, hívják össze a parlament tagjait és a 1961. május 19. parlament ülésének színhelyeként az ENSZ ellenőrzése alatt álló katangai Kamina támaszpontot jelölte meg. Gizenga bejelentése szerint kormánya felkérte az ENSZ főtitkárát, az ENSZ kongói rendfenntartó erőit, a szudáni, a ghanai, a guineai, a togói, a mali és az EAK-egységek részvételével létesítsenek Kamina körül 100 kilométeres semleges övezetet a kongói parlament ülésezésének idejére. Erről — mondotta Gizenga — még 19 ország kormányát is tájékoztatta.
