Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-16 / 113. szám
4 TOLVA WrGt*! WßPWSAfl ! 196Í. májas Iß. Szekszárdi, Babits utca 18 A LEJTŐS UTCA könnyen befogad. A „barangoló, bús” Ba- bitsot ezen az utcán gyakran látták végighaladni az utcabeliek, amint nyaranta haza-hazajött szü lővárosába. Többen emlékeznek még rá. Bár többnyire csak lát- tásból ismerték. Főleg a család más tagjairól tudnak mesélni. Az utca elején találkoztam egy kislánnyal, aki elárulja kérdésemre, hogy a Séd-parton lakik, a költő szülőházától nem messzire. — Mit tudsz róla? — lesüti szemét, s mutat a házra: ott született. Jobbra következik az emeletes, zsaluzott ház. Apró üvegszemeivel a patakra néz. Az oldalán emléktábla. Alig haladok el a ház előtt, mikor megpillantok egy iskolai kiránduló csoportot. A házhoz érve elolvassák a tábla feliratát, s a tanító néni pár szóval megemlékezik a költőről. Jólesett ezt látnom és hallanom. Az utcabeliek elbeszélése szerint gyakran látnak érdeklődő turista-csoportokat idejönni. Megyek tovább. Valahogy szégyellem, hogy mi szekszárdiak nem tudunk többet Babitsról, mint az idegen turisták, akik szemükkel futólag végigmérik az épületet. A múlt nap jártam a Babits Mihály Általános Iskolában. Az előtérben áll a város egyetlen Babits-szobra. Gyerekekkel találkozom. — V. osztályba járok — feleli kérdésemre az egyik. Kedvenc tantárgyam a matematika, s nagyon kedvelem a politechnikát. — Egyszer a tanító néni felolvasott egy Babits-verset. A címére nem emlékszik. Azután önmaga megnyugtatására hozzáteszi: majd a gimnáziumban sokat fog olvasni — Babitsról is! A másik fiú emlékszik a szobor leleplezési ünnepségére. Büszkén mutatja az ott készült fényképfelvételt, de csak azért, mert ő is látható rajta. ÉSZRE SEM VESZEM, hogy a távolság megrövidült, s máris a Remetéhez értem. Közben több választ idéztem gondolataimban: — Babits? — költő ..: — Úgy hallottam, hogy kiváló „mély eszű” költő volt. — Nyugatos költő ..: — Itt született Szekszárdon. — Verseket írt, mint Petőfi, Arany, Ady, stb. — Az iskolában többet kellene tanítani, legalább itt Szekszárdon. — Huszonnégy éves fiatal asz- szonyka voltam — válaszolja egyik kedves néni — amikor a Babits-ház mellé költöztünk. Ő is csak a családot ismerte személyesen. Babitsot nem. csak látásból. Emlékszik rá. amikor utolsó éveiben lejött ide, s akaAs olvasó szemével.•• Egon Behrens, erfurti tudósítónk írása Mint a Német Demokratikus mondotta, különösen keresett Köztársaságban mindenütt, Er- könyv a Talpalatnyi föld, ame- furtban is számos állami könyv lyet 1960-ban adott ki a Panno- tár működik, amelyek az utóbbi nia könyvkiadó németül, években különösen nagy for- erfurti városvezetés fogalmat bonyolítottak le. Egyet- lentős összegeket költ a könyvien szám is bizonyítja az erfur- tárak korszerűsítésére. A város tiak olvasási szóraját: az elmúlt északi részében lévő fiókkönyv- évben az állami könyvtárból tárat, amelyben egyedül több, 470 000 olvasó kölcsönzött ki mint 10 000 kötet könyvet tar- könyvet. De van is miből vá- tanak nyilván, még az idén át- logatniok, mert az erfurti építik. A nemzetközi virágki- könyvtárban 200 000 könyv ta- állítás színhelyén, amelyről leg- lálható, s egyedül 1960-ban 3500 utóbb beszámoltam, parkkönyv- kötettel gyarapodott az álló- tárat állítanak fel. Itt, a szebb- mány. Az idei év első két hó- n^i szebb virágok között, a nagy napjaban pedig 500 új könyvet csendben, senkitől sem zavarva vásároltak.^ lehet majd olvasással tölteni az Valószínűleg az sem erdek- időt. télén, hogy ezzel szemben mi- „„„ai ™ íven a kónuvtárak helyzete Végezetül arról is kell írnom, Nuuaat-Németorszáaban Az Er- hogv könyvtárainkban nagyon "ESZ vítli gyakran írókat is látnak verv'rZtnZsflffs akik Könyvekről számolvarost Könyvtara mindössze 55 nafc bg é$ irodalmi esteket tar. ezer kötettel rendelkezik, s az elmúlt évben mindössze 230 ezer kölcsönzést bonyolítottak le. tanak. Állandóan rendeznek könyvkiállításokat, évente egyszer pedig az egész Német DeAz erfurti városi és körzeti ^z^tlk^ZZTLjtv- könyvtárnak 22 fiókkönyvtára ok A nagy könyvvásár van, de hozzátartozik két ha- idf? dedikálják könyveikéi s talmas gyermekkönyvtár és egy hJszasand elbeszélgetnek olva- zenetár is. Ezenkívül Erfurtban . 3 ona még 60 különböző közkönyvtár sm működik, köztük egy tudomá-----------------------------------------------------nyos könyvtár is. Mindezekben, mint a Német Demokratikus Köztársaság valamennyi könyvtárában a kölcsönzés teljesen díjtalan. Tudományos munkák éppúgy megtalálhatók bennük, mint regények, útleírások, szakkönyvek, ifjúsági könyvek, vagy újságok. Néhány nappal ezelőtt Kampe elvtárssal, az erfurti városi és körzeti könyvtár igazgatójával találkoztam. Megmutatta könyv tárának katalógusát, amelyben a német irodalom mellett megtalálható minden nép irodalmának legszebb alkotása. Természetesen nemcsak a mai irodalom, hanem klasszikus örökségünk is. Zola, Puskin, Guy de Maupassant könyvei éppúgy megtalálhatók, mint Thomas Mann, Schiller, vagy Goethe munkái. Persze a magyar könyveket is, mindenekelőtt a mai szerzők műveit, szívesen olvassák nálunk. Az Uj haza, a Talpalatnyi föld, Szabó Pál két méltán híres könyve nagyon sok erfurti kezében megfordult már, de nagy sikere volt az ezekből készült filmeknek is. Amint a könyvtár egyik dolgozója eldozó lélegzettel sietett a hajdani Kelemen-ház felé. (Utóbb lett Babits-ház.) Mihály ritkán volt otthon, inkább csak az anyja beszélt róla. A mama szerette a szomszéd fiatalasszonykát. Jó barátságban voltak. Sokat járt hozzájuk. A legkedvesebb epizód, amire emlékszik, hogy Babitsné anyai örömmel és büszkeséggel mutatta neki Mihály egyik könyvét, amelyben róla ír, hozzá, az édesanyjához ... De ezen felül többször mutatta fia verseit. A tisztaszobában volt Babitsnénak egy könyvszekrénye, amelyben szép kötésű könyveket gyűjtött fia művei közül: VANNAK NAGYON egészséges óhajok és igények is Szekszárdon Babitsosai kapcsolatban. Sokan remélik, hogy a gimnázium irodalmi színpada és a Szekszárdi Babits Mihály Társaság jövőbeni tevékenységével hozzájárul a költő alaposabb megismertetéséhez. (Irodalmi estek, stb.) Kérdezik: Miért nem lehet a Babits-ház eredeti jellegű, fehérre meszelt fal, zöld zsalú? Kifogásolják sokan, hogy a Babits utca, különösen a híd oldalán, mintegy ötven méter hosszan, ijesztően rossz állapotban van. Esős időben hosszan áll a sár és víz. Nem a legkellemesebb hatással van e látvány sem a szekszárdiakra, som városunkba érkező kirándulókra. Miért nem javíttatja meg a városi tanács? Megállapítható. hogy a város még keveset tett Babitsért. Iskoláinkban is elég hiányos a Babits-mű- vek oktatása és ismertetése. Augusztusban lesz Babits halálának évfordulója. Tán nem volna érdektelen egy Babits-est rendezése ebből az alkalomból. Célravezető lehetne az iskolai ok tatás keretében bővebben foglalkozni Babits életével, munkásságával (van egy sor szekszárdi vonatkozású írása is.) Mindezek átfutnak gondolataim közt valahányszor végigmegyek a Babits utcán, a ház előtt. Végignézem az ablakokat, bejáratot és az emléktáblát, mintha mindig valami újat szeretnék felfedezni ott. A ház falán lévő emléktábla változatlan — már számtalanszor elolvastam: „Ebben a házban született 1883 november 26-án Babits Mihály” Németh Gábor Kibővített választmányi ülést tart május 17-én a KISZÖV Szekszárdon, a belvárosi pártszervezet helyiségében. Az 1960. évi és az 1961-es gazdasági év munkájáról, a tervteljesítésről, a kisipari szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokról tanácskoznak a ktsz- ek küldöttei. Ezen az ülésen bővítik a választmányt is. t*illanatkép Kovács bácsi felszálal »Kovács bácsi felszólalásra jelentkezett« — súgták egymásnak az emberek. Valóban, az öreg előbb feltartotta jobbkezének kis- ujját és mellére bökött. Minden józanul gondolkodó ember érthet ebből. A beszámoló még javában folyt. Az emberek nem tudták, mire véljék a dolgot. Kovács bácsi még nyilvánosan soha sem kért szót. S ha most ezt teszi, komoly oka lehet rá. — Vihar lesz. csapkodni fog a ménkű — súgta Bori néni Terka mamának. — Az, az, — hagyta helyben a másik — de hadd legyen! Azért gyűlés a gyűlés, hogy megmondhassa az ember, ami a torkát fojtogatja. Az agronómus be is fejezte a beszédét. Arról beszélt, okos dolog, ha a tagság a háztájiban több állatot igyekszik tartani... Kovács bácsi már meg is kapta a szólási jogot. Meg kell mondani, furcsán kezdődött a felszólalása. — Hallott-e engem valaki nyilvánosan felszólalni? — kérdezte a többiek őszinte csodálkozására. — Még nem! — hallatszott az egyöntetű válasz. — Hát akkor tudjátok meg. hogy ha nem is hangoztattam a nagyközönség előtt, sok dologban nem értettem veletek egyet. Főleg a nagyüzemi gazdaság kérdését illetően. Nem hangoztattam, nem akartam rendbontó lenni ... De most beszélnem kell. Belátom, tévedtem, és ezt itt mondom meg a közösség előtt. Eddig is a földből kellett élnünk! Ezután is abból fogunk élni! Hogy hogyan, az tőlünk függ. Végeztem ... Az öreg leült. Hosszú csend következett. Aztán felcsendült az első taps s a tenyerek csattogása hosszú percekig nem akart szűnni. Az öreg nyugodtan ült a helyén és igen meg volt magával elégedve. Bati Felvétel a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére május 20—június 15-ig lehet jelentkezni. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (írók, művészek, orvosok, mérnökök, pedagógusok, jogászok, stb.) szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi szinten biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben a filozófiát, második évben a politikai gazdaságtant, harmadik évben a tudományos szocializmust tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanév szeptembertől júliusig tart. Hetenként egyszer, keddi napon délután 3—4 órás előadás, osztályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, amelyet két részletben kell befizetni. A hallgatókat évi 24 nap tanulmányi szabadság illeti meg. A felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő szakmai és politikai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezés űrlapkitöltéssel történik. Az űrlapot a járási és városi pártbizottság ágit. prop. osztályánál lehet igényelni és ugyanott kell beadni. A jelentkezési űrlaphoz mellékelni kell az önéletrajzot, a pártszervezeti és a munkahelyi ajánlást. . Megjelent dr. Pataki József: fl mezőgazdálkodás felszínformáié Itatása a szekszárdi dombvidéken című tanulmánya A Dunántúli Tudományos Gyűjtemény sorozatban a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének »Értekezések 1960.« című kötetéből különnyomatként megjelent dr Pataki József jeles tanulmánya: »A mezőgazdálkodás felszínformáló hatása a szekszárdi dombvidéken«. A tanulmány, amely évtizedes megfigyelés és tanulmányozás után adatokat és bizonyítékokat szolgáltat a gazdálkodás felszín- formáló hatásáról, részlet a Magyar Földrajzi Társaság 1959. évi pályázatán első díjat és a Magyar Tudományos Akadémia jutalmát nyert műből. A tanulmány főleg az elmúlt évszázadok alatt napjainkig folytatott gazdasági tevékenység felszínformáló hatását tárgyalja, de rámutat arra is, hogy a nagyüzemi szőlőtermelésre való áttéréssel merőben megváltozik a szekszárdi dombvidék képe, új képet kap a talajfelszín, a sokparcellás lejtők helyén sima, egyenletes esésű, vagy szabályos távolságban kiképzett sáncokkal felosztott térszín alakul ki. A világhírű „Duna44 művészegyüttes Bonyhádon Kellemes estét szereztek a bonyhádi közönségnek csütörtökön este a BM. Duna művészegyüttesének tagjai. A járási művelődési házat zsúfolásig megtöltő közönség most szemtől szembe láthatta a külföldről hazatért együttes szép produkcióit. Műsorukon ének, zene és táncszámok szerepeltek. Fergeteges taps fogadta a zenekar előadását, melyet Mészáros Tivadar vezető prímás vezetett. Háromszor hívták vissza a kún- sági, kalocsai üveges és cigánytáncot bemutató táncosokat, akik Náfrádi László koreográfus munkája nyomán méltán érdemelték ki a sok »hogy volt«-ot. Nagy derültség fogadta a farsangi táncos jelenetet is és percekig tartó vastapsot kapott a két szólista: Máthé Jolán és Puskás Sándor, akik az előadás végén nem győzték a sok autogrammot adni a bonyhádi fiatalságnak. P. László levelező Vjabb tűzesetek Az elmúlt napokban újabb tűzesetek történtek a megyében. Elmondhatjuk, hogy most is, mint annyiszor máskor, a gondatlanság okozta a tűzeseteket. Mj történt például Nagymányo- kon? Egy különálló nyárikonyha és kamra állt a portán. A gondatlan háziak a parazsat a kamrában egy vödörbe tették és nem locsolták le vízzel. így a közelében lévő tüzelőanyag meggyulladt, majd a tűz átterjedt a plafonra, s végül az egész tetőzet leégett. Nagyobb kár is történhetett volna, ha a helyi önkéntes tűzoltók idejében nem tesznek megfelelő erőfeszítéseket a tűz megfékezésére, s a bonyhádiak nem segítenek. Szerencsére megtettek 1 minden tőlük telhetőt, hiszen az ; egyik önkéntes tűzoltó kórházba is került. Iregszemcsén is a gondatlanság vezetett tűzesetre. Az egyik lakóháznál a színben krumplit főztek üst alatt. Mikor a krumpli megfőtt, az üstöt kivitték az udvarra hűlni, a katlant azonban a tűzzel bent hagyták a fészerben. A lengedező szellő a parazsat felszította, továbbvitte, s az eredmény: a fél fészer leégett. A szerencse az volt, hogy a tüzet haimarosan felfedezték és a lakosság együttes erejével sikerült I megfékezni, a továbbterjedést I megakadályozni. Névadó ünnepség a Paksi Járási Tanácsnál A tanács dolgozói tömegesen jelentek meg a tanácsteremben, hogy szemtanúi cs résztvevői legyenek a tanácsnál rendezendő első névadó ünnepségnek. 12 órakor úttörők sorfala között a névadó szülők hozták a kis Tóth Csaba Jánost, hogy egyházi áldás nélkül de annál meghr- tóbb ünnepsí'1 keretében kapjon nevet Foto: dr. Papp Tihamér
