Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

TOLNA MEGYÉT NÉPÜ.TR AO 1961. május 14 Felvétel a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére május 20—jú­nius 15-ig lehet jelentkezni. Az egyetem célja, hogy párt-, állami- és tömegszervezeti funk­cionáriusok, értelmiségi dolgo­zók (írók, művészek, orvosok, mérnökök, pedagógusok, jogá­szok, stb.) szervezett marxista— leninista oktatását egyetemi szin­ten biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben a filo­zófiát, második évben a politi­kai gazdaságtant, harmadik év­ben a tudományos szocializmust tanulmányozzák. A tantárgyak­ból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanév szeptembertől júliusig tart. Hetenként egyszer, keddi napon délután 3—4 órás előadás, psz- tályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező, A tandíj egy évre 170 forint, melyet két részletben kell befizetni. A hallgatókat évi 24 nap ta­nulmányi szabadság illeti meg. A felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középisko­lái érettségi, vagy megfelelő szakmai és politikai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliék is kérhetik felvételüket. A jelentkezés űrlapkitöltéssel történik. Az űrlapot a járási és városi pártbizottság ágit. prop. osztályán lehet igényelni és ugyanott kell beadni. A jelentkezési űrlaphoz mellé­kelni kell az önéletrajzot, a pártszervezeti és a munkahelyi ajánlást. KRESZ-versenyt rendez a közlekedési balesetvédelmi tanács A Tolna megyei Közlekedési Balesetvédelmi Tanács július fo­lyamán KRESZ-versenyt rendez, amelyben részt vehetnek mind­azok a hivatásos és magángép­járművezetők, akik az előírt fel­tételeknek megfelelnek. A versenyben részt vehetnek: a gépkocsihoz megfelelő nemű érvényes vezetői igazolvánnyal és három ellenőrző lappal, akik 1956. január 1. óta nem okoztak közlekedési balesetet és akik ellen 1958. január 1. óta szeszes­ital fogyasztása miatt nem volt eljárás. A versenyen részt vevőknek el­méleti kérdésekre kell választ adni és gyakorlati vezetésből be­mutatni tudásukat a versenybi­zottság előtt. Nevezési lapokat a Tolna me­gyei Tanács VB. Építési és Köz­lekedési Osztályán és a 25. AKÖV Forgalmi Osztályán lehet besze­rezni. A nevezési lapokat június 1-ig kell leadni a tanács építé­si és közlekedés; osztályán A versenyben legjobb ered­ményt elérőket tárgyjutalomban részesíti a közlekedési balesetvé­delmi tanács. Változatos program május második felében a szekszárdi városi művelődési házban A szekszárdi városi művelődé­si ház május második felében változatos programmal szolgálja ítz érdeklődők szórakozását, neve lését. Május 14-én délután gyer­mekelőadást rendez a 2. számú általános iskola. Este az Állami Déryné Színház együttese ven- ' dégszerepel, Sós György Két szem mazsola (A pék) című szín­művét mutatják be. Május 18-án a paksi irodalmi színpad ven­dégszerepei, a Hatvani diákjai című színművel. Május 20-án is- : inét gyermekelőadást rendeznek, most a 3 számú általános isko­la ad műsort a gyerekek részé­re, majd ugyancsak 20-án este a Kecskeméti Katona József Színház tartja vendégjátékát. Victor Hugo; A királyasszony lo­vagja című művet mutatják be. Május 24-én „Művészet-e a fényképezés” címmel ismeretter­jesztő előadás hangzik el, 26-án pedig Molnár Ferenc Olympia című színművét mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. A felso­roltakon kívül, május 28-án kö­zépiskolai tanulók részére iro­dalmi fejtörőt rendeznek. Jól sikerült a „Szellemi Öttusa“ Bonyhádon Dunaszentgyörgyi tapasztalatok Rőpgyűlés a dohányföldön Mint arról már előzőleg hírt adtunk, lassan hagyománnyá fej­lődik a bonyhádi járási művelő­dési házban évenként ismétlődő középiskolai vetélkedő: a »Szel- : lemi öttusa". Az idei év sem volt kivétel. Most a tolnai »-Föld­vári Mihály" ált. gimnázium ta­nulói mérték össze »erejüket" a bonyhádi »Petőfi Sándor" gim­názium tanulóival. A május 6-i tolnai elődöntő titán 9-én került sor az izgalmas döntőre, melyben 15—15 tanuló vett részt iskolánként. 5—5 fővel képviseltették magukat a II., III. és IV. osztályosok, akik az iro­dalom, történelem, természettu­dományok, politikai és játék te­rén vívtak izgalmas csatát. A tételeket a paksi, dunaföld- vári és a tamási gimnázium ta-! nárai állítottak össze A bíráló \ bizottságot a dombóvári, tolnai; és bonyhádi tanárok alkották. A ■ játékvezető jelére indult meg a küzdelem, amit a nagytermet zsú­folásig megtöltő, többségében diák közönség nagy figyelemmel hallgatott. A tanulók kiváló irodalmi, ter­mészettudományi és politikai fel - készültségről tettek bizonyságot A közönség tetszését különösen a játék és üvvesség terén produ­kált teljesítmény nyerte mer Derültség fogadta az ifjú »füzf~ poéták« gyorsan költött, szárny? ló sorait. A »koronát« azonb- mindenre az »eszményi érettségi leírása tette fel, melynek egy- egy felolvasott variánsát minden alkalommal dübörgő tapsorkán szakította meg. Az ünnepélyes eredményhirde­tés után a két gimnázium igaz­gatója átvette az iskolának szóló oklevelet és emléktárgyat, majd csoportonként a három első he­lyezett tanuló is megkapta meg­érdemelt díját. Pal-ló TOfMBKRn*: T-» Nem messze a hatos műúttól 30 holdon palántázzák a dunaszent- györgyi Ezüstkalász Tsz határá­ban a dohányt. Negyvenkét asz- szony — akik közül többen már 100 munkaegység körül is teljesí­tettek — szorgalmasan ülteti a sok ezer palántát. A végtelennek tűnő hajolgatás- nak csak akkor szakad vége rövid időre, ha véletlenül nem érkezik meg a palántákat szállító kocsi. Egy ilyen rövid szünetben beszél­gettünk a munkáról, a vezetésről, a közgyűlés határozatainak végre­hajtásáról, a munkafegyelem meg szilárdításáról, és arról a tapasz­talatukról. amit ma így említe­nek: tandíj. A tandíj A termelőszövetkezet vezetősé­ge a legutóbbi -közgyűlésen azt javasolta, hogy ne mérjenek ki külön-külön háztáji gazdaságot, hanem műveljenek meg minden földet közösen, és ősszel, a beta­karítás idején a termésátlagnak megfelelően — figyelembe véve a jogosan járó háztáji terület nagy­ságát — mérjék ki az egy-egy csa­ládra jutó termést. A beterjesztett javaslatot azzal indokolták, hogy így munkaegység-megtakarítás ér­hető el. A közgyűlés azonban a javasla­tot elvetette. A vezetőség intéz­kedett a háztáji földek kimérésé­re. De amellett, hogy sok munka­egységet emésztett fel a több száz háztáji gazdaság kimérése, még ellentéteket is szült a szövetkeze­ten belül bármennyire is igyeke­zett a vezetőség a tagok kívánsá­gát figyelembe venni. Nem kel­lett hosszú idő ahhoz, hogy a du- naszentgyörgyiek többsége rájöj­jön: rosszul döntöttek a közgyűlé­sen. Az idén tánultak, s most már fogadkoznak, hogy jövőre nem fi­zetik meg a több száz munkaegy­séget érő tandíjat. Az asszonyok követelése A szövetkezetben az elmúlt esz­tendőben a kapások többségét ré­szes művelésre adták ki. Ennek számtalan rossz oldalát ismerték meg a szentgyörgyiek. Emiatt az említett közgyűlésen úgy hatá­roztak. hogy az idén minden ka­pásnövényt munkaegységért mű­velnek meg. De hogy mindenki részt vegyen a közös munkában, családokra kell kiosztani a terüle­tet — mondja ki a határozat. Az asszohyok dohányföldi röpgyűlése követelte, hogy a vezetőség sürgő­sen hajtsa végre a közgyűlésnek ezt a határozatát, mielőtt még a kapálás ideje elérkezne. Emellett arról is szóltak, hogy mind a pártvezetőség, mind a termelőszö­vetkezet vezetősége még a nö- ...................................................................... v énvúpolás dandárja előtt keres­se fel azokat a tsz-tagokat, akik ebben az évben nem, vagy csak alig vettek részt a közös munká­ban. A pártvezetőség egyetért az asszonyok kívánságával. Jelen­leg 24 kommunista kopogtat be a közös munkát elhanyagoló szövet­kezeti tagokhoz. A felkeresettek többsége ígéretet, tett arra. hogy a közös munkában — különösen a növényápolásban — részt vesz. Az elmúlt hetekben a falu közvé­leménye — részben a kommunis­ták és a pártonkívüli aktívák munkája eredményeként, részben az idei első nagy erőpróba: a 100 hold cukorrépa jól sikerült egye- lése és sarabolása nyomán — nagy mértékben megváltozott. A falu lakói egyre inkább «’''télik azokat — mint például Dienes Sándort —. akik ebben az esztendőben nem végeztek említésre méltó munkát a közösben. A tsz vezetősége a közgyűlés határozatának és az asszonyok egyre türelmetlenebb követelésé­nek eleget' téve. a héten már lé­nyegében befejezte a kukorica ve­tésterületének felosztását a csalá­dok között, s ha szükséges, akár már a jövő héten meg lehet kez­deni a kapálást. K. Balog János ■ ■ ■■ ■ 11 ■min rrrrrn mi m Késsül „A 900 éves Ssekssárd“ című A VÁBOSALAPITÁS 900. év­fordulójának tiszteletére terve­zett rendezvény- és ünnepségsoro­zat előkészületei sajnos vontatot­tan haladnak. „A 900 éves Szek- szárd” című kiállításra ellenben lelkesen készülnek a rendezők. A kiállítás, amelynek megnyitására június végén,- legkésőbb július elején kerül sor, felöleli a megye- székhely történetét, gazdasági életét, kultúráját az ősidőktől napjainkig. A történelmi adatok között bemutatnak régészeti lele­teket, a szekszárdi apátság alapí­tására vonatkozó okleveles anya­got korhű másolatban, az apátsá­gi templom építészeti emlékeit egykorú tárgyi emlékek alapján. Felöleli a történeti rész a török hódoltság idejének adatait, Szek- szárd 1703-ból származó leírását, a szekszárdi jobbágyok küzdelmét a földbirtokos apátság ellen, egy­korú, hiteles leírások alapján. Be­számol a város 1794., majd 1825. évi pusztulásáról. Bőséges helyet szentelnek a reformkor, majd a 48-as polgári forradalom idősza­kának leírására. A továbbiakban megismertetik, hogyan kezdődött Szekszárd városias fejlődése. Külön helyet foglal a történel­mi események ismertetésében az 1919-es proletárforradalom ered­ményeinek bemutatása, majd a forradalom bukását követő fehér­terror' rémtétteinek ismertetése. A kiállítás egészen napjainkig bemutatja a fejlődő Szekszárdot, kiállítás jól érzékelteti majd, hogyan in­dult meg a fejlődés a felszabadu­lás után, milyen eredményeket értünk el a népi demokrácia esz­tendeiben. Utal majd a jövő ter­veire is, felvázolja ezzel a város jövőjét. BŐSÉGES KÉPANYAG szem­lélteti és teszi érthetőbbé a kiállí­tás adatait. Bemutatják a többi között az első nagyobb vízszabá­lyozási tervet 1772-ből, az első városrendezési tervet 1794-ből, rajzokon és képeken mutatják be Szekszárd geológiai múltját, föld­rajzi fekvését és helyzetét. Bőségesnek ígérkezik a kultu­rális anyag. Kulturális és statisz­tikai adatok állnak rendelkezésre az 1840-es évekből, ugyancsak is­mertetni tudják Szekszárd szere­pét a nemzeti nyelv terjesztése és művelése terén. Adatok vannak az első szekszárdi színielőadásra vonatkozóan. Különösen bőséges­nek ígérkezik a Garay János és Liszt Ferenc szekszárdi kapcsola­tait bemutató dokumentációs anyag. EZ LESZ AZ ELSŐ ALKALOM, hogy a szekszári szőlőgazdálko­dást, szőlőkultúrát, a szekszárdi borra vonatkozó adatokat kiállí­tás formájában ismertetik a nagy- közönséggel. Bemutatják a szek­szárdi szőlökultúra meghonosodá­sára és elterjedésére vonatkozó adatokat, ismertétik a szekszárdi bor kiterjedt exportjára vonatko­zó írásos emlékeket, a többi kö­zött utalnak arra, a szekszárdi bor egyik leglelkesebb propagátora külföldön Liszt Ferenc volt. Ugyanakkor a szekszárdi szőlővi­dék jövőjét is érzékelteti majd a kiállítás. A rendkívül bőséges anyag nagy mértékben hozzájárul majd ah­hoz, hogy városunkat jobban megismerjék lakói és az itt járó idegenek, a szülőföldismeret ala­posabbá tételét segíti elő és hoz­zájárul ahhoz is, hogy meglássuk a múlt eseményei, dokumentumai mellett a jövő kilátásait is. amely­nek elérésén munkálkodik a vá­ros minden dolgozója. Ifjúsági nap Gyönkön Vasárnap reggelre kellemetlen, esőre hajló időre ébredtünk. Gyakran néztünk az égre, s te­kintetünk ezt fejezte ki: csak ma ne essen, ez egyszer legyen jó idő. És az időjárás — talán csak Tornaóra — helyeseb­ben „torna-tízpes-c” az óvodában. Három óra­kor volt az ébresztő a ..4 Tolnai Selyemgyár nap­it^' $ közi otthonában, a dél- 'áni alvás után jólesik | egy kis mozgás. azért, mert tudta, hogy fiatalok­ról van szó — jóra fordult. Kilenc órára a teherautók és autóbuszok valamenyi községből behozták a szórakozni, kulturá­lódni vágyó ifjúságot. A műsor 10 órakor kezdődött felvonulás­sal. Színpompás népviseletbe öl­tözött úttörők és kiszesek tarka seregében gyönyörködött a nagy­számú közönség. Felvonulás után a szociális otthon kertjében folytatódott a műsor. A színpadon szebbnél szebb táncokkal, szavalatokkal, énekszámokkal mutatkoztak be a falusi fiatalok. Bőséges program szórakoztatta a sportrajongókat is. Még a dél­előtt folyamán került sorra a Gyönk—Tamási röplabda-mérkő­zés, délután pedig az Üjpesti Dó­zsa NB I-es, valamint a bajai gimnázium röplabda-csapatának bemutatkozása aratott nagy si­kert. Ugyancsak ezen a napon rendezték a gyönki járási váloga­tott labdarúgó-mérkőzést. Az est fénypontja a kultúrott- honban megtartott bál volt. Ha­zafelé menet mindnyájunkat kel­lemes érzés töltött el, ez a nap valóban a fiatalság ünnepe volt. Tóth Dénes levelező

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents