Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

'1961. május 1 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Öt asszony — öt tagjelölt Pártonkívüli aktívák megbeszélése a szekszárdi Garay Tsz-ben A mikor a legutóbbi párt- taggyűlésen Zrínyi Jó­zsef elvtárs, az MSZMP decsi csúcsvezetőségének titkára az első napirendi pont tárgyalása után bejelentette: „Elvtársak, a második napirendi pontban tag­jelölt-felvételek ügyében kell dönteni” — az öt asszony az iz­galomtól úgy érezte, mintha a torkában dobogna a szíve. Va­lamennyid j ükét egy gondolat foglalkoztatta. — Vajon felvesznek-e? Mi­lyen kérdéseket tesznek fel az elvtársak és hogyan tudok meg­válaszolni? — így morfondíro­zott magában Bóna Árpádné. Hasonló gondolat foglalkoztatta Szűcs Istvánnét, Keller József- nét. Teleki Lászlónét és a nép­szerű Takaró Sára nénit is. A torkot fojtogató szívdobo­gás csak néhány percig tartott, és olyan hirtelen múlott el, aho­gyan jött, mert látták a körü­löttük ülő elvtársak szeméből a feléjük sugárzó bátorítást, sze- retetet. A Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagja mind az öt asszony, és Fehér Lászlóné, a szövetkezet vezető­ségi tagja igen sokszor elbeszél­getett velük a pártról, s juttat­ta el hozzájuk a párt szavát. Ez érthető is, miután egy munka­helyen dolgoznak, csaknem minden nap együtt vannak jó­ban. rosszban. A decsi pártszer­vezet vezetősége ugyanis né­hány elvtársnak, köztük Fehér Lászlónénak és Szontágh Fe- rencnének olyan irányú párt­megbízatást adott, hogy foglal­kozzanak a pártonkívüli asszo­nyokkal. Kísérjék figyelemmel fejlődésüket, ismerjék meg jel­lembeli tulajdonságukat, segít­sék elő közeledésüket a párt­hoz. Az elvtársak szívesen Vál­lalták ezt a pártmegbízatást, és felkészítették az asszonyokat a tagjelöltségre. A taggyűlésen az ajánlók személyes tapaszta­lataik alapján beszéltek közös­ségben végzett munkájuk ered­ményeiről, amelyek alkalmassá teszik az öt asszonyt arra. hogy, a pártnak tagjelöltjei, majd tag­jai lehessenek. — Miről beszéltek az aján­lók? — Bóna Árpádnét kislány ko­ra óta ismerem, évek óta dol­gozott a nőmozgalomban, és az úgynevezett „nehéz időkben” is, mint pártonkívüli támogatta a párt politikáját. Mindig számít­hattunk segítségére. A házi­ipari szövetkezetben elismerés­sel beszélnek munkájáról, és a faluban is köztiszteletben áll. A háziipari szövetkezetben vég­zett munkája mellett részt vál­lal az Alkotmány Tsz munká­jában is, amelynek férje után besegítő tagja — mondotta Sör­főző István. a községi tanács el­nöke, aki tagjelöltnek javasolta Bóna Árpádnét. ^ akaró Sára néni közvetle­nül is kapcsolatban volt a párttal. Mint mondja, férje és fia évek óta párttagok. Asszony létére sohasem félt a politiká­tól. de eddig úgy gondolta, mint pártonkívüli is végezhet jó munkát. De hogy az elvtársak­tól megkapta a segítséget, és látta, hogy Fehér Lászlóné, aki szintén nem régóta tagja a párt nak, milyen fejlődésen ment ke­resztül. megérlelődött benne az elhatározás, kéri tagjelölt-fel­vételét. Szűcs Istvánná azt mondta: „Apám nyomdokain akarok haladni.” Szücsné édesapja, Papp István 1919-ben Decsen tagja volt a pártnak. Eddig nem foglalkoztak vele. s így nem is gondolt arra, hogy reá, az ő munkájára is szüksége lehet a pártnak. Teleki Lászlóné, a nőtanács vezetőségi tagja. A szövetkezet­ben elismerik munkáját. Há­rom évvel ezelőtt alkotódíjat kapott művészi munkadarab­jáért. Keller Józsefné szintén a nőmozgalmon keresztül jutott el a párthoz, és mint mondotta, sokat szeretne tanulni és szeret­né pótolni azt. amit fiatal ko­rában a nyomorúság miatt ezen a téren elmulasztott. t asszonnyal, öt tagjelölt­tel szaporodott a decsi községi pártszervezet, mert a taggyűlésen egyhangúlag dön­töttek felvételükről. Az öt tag­jelölt, az öt asszony pedig érzi azt a felelősséget, amelyet a párttag-jelöltséggel együtt ön­ként magukra vállaltak. Minden szavukban megismétlődött a tanulás iránti vágy és az a fel­ismerés. amely a tagjelöltséggel együtt jár: a fokozottabb mun­ka és a helytállás. Pozsonyi Ignácné Egy héttel ezelőtt hírül adtuk, hogy Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetben megalakult a pártonkívüli aktí­va-csoport. Néhány nappal ké­sőbb a Jóreménység, majd imá- jus 5-én a Garay Termelőszövet­kezetben tanácskoztak a párton­kívüli aktivisták. A legnagyobb szekszárdi közös gazdaság pártonkívüli aktívaér­tekezletén ott láttuk Hauszknecht Ferenc, Görbey János, Halász Antal és Molnár János szövetke­zeti gazdákat is, akik a minden­napi munkából a jók között is legjobban veszik ki részüket. Ge­ra Imre, a városi pártbizottság osztályvezetője röviden ismertet­te a pártonkívüli aktíva szere­pét, majd a szövetkezet előtt ál­ló nagy feladatokról volt szó. Örömmel hallottuk, hogy a na­pirenden lévő mezőgazdasági munkák jó ütemben haladnak, pillanatnyilag az okoz inkább gondot a vezetőségnek, hogy a több száz szövetkezeti gazdát nap mint nap foglalkoztassák a kö­zösben. Az egyik brigádvezető cYnondotta például, hogy olya­nok is jelentkeznek munkára, -'■’k nem tagjai a közös gazda­ságnak. így van Szegedi István, akinek csak a felesége tsz-.tag, de kocsival, lóval rendszeresen eljár dolgozni a közösbe. I,eg több szó a nyári mezőgaz­dasági munkák megszervezéséről esett. A pártonkívüli aktivisták felhívják a vezetőség figyelmét, hogy már most szedjék elő a fogatos kapákat, élesítsék meg valamennyit, mert szükség lesz rájuk. Többen javasolták, hogy. a gabona gyors betakarításának fontosságáról már most beszél­gessenek a tagokkal, mert vi­szonylag sokat kell kézzel arat­ni. A gabonakeresztek asztagba hordása pedig a szövetkezet idei legnagyobb erőpróbája lesz, hi­szen 20 holdról kell behordani egy-egy fogatnak a gabonát. A pártonkívüli aktivisták sze­repe a Garay János Tsz-ben nagy. Adódik ez abból is, hogy a közös gazdaságban kevés á kommunista, a szövetkezet vi­szonylag nagy, 704 gazdával kell nap mint nap megértetni a ter­vek teljesítésének fontosságát, az egy holdra jutó árumennyiség növelésének jelentőségét. A pár-, tonkívüli aktivisták ezt a nagy feladatot vállalták. Mint elmond dották, természetesnek veszik mindenekelőtt azt, hogy maguk mutassanak példát ígéretet tét-, tek arra is, hogy fellépnek a munkafegyelmet lazítókkal szem­léén. a közös munkák megszerve­zésében, a jó közhangulat kiala­kításában a kommunisták mellett ők lesznek a vezetőség első szá­mú segítői. Évforduló Madocsón A fejlett módszerek alkalmazására anyagilag is ösztönzi tagjait a nagykányi Haladás Tsz Á nagykónyi Haladás Tsz-ben is kukorica képezi az állatok ab­raktakarmányának zömét. Indo­kolt hát, hogy a közös gazdaság­ban minden lehetőséget kihasz­náljanak a kukorica termésének emelése érdekében. Meg is teszik. Mielőtt elérkezett a k'ukoricave- tés ideje, a vezetőség külön napi­rendben foglalkozott e kérdéssel. Elfogadták Sárdi István szövetke­zeti elnöknek azt a javaslatát, hogy emeljék a kukorica holdan­ként! tőszámát. A község határában eddig szokásos 13—14 000 tő helyett — a talaj erőnlététől függően — 18—22 000 tövet hagyjanak meg egy holdon. A vezetőségi megbeszélés után közgyűlés elé terjesztették a ja­vaslatot. hogy a fejlett módszerek alkalmazásában anyagilag is te­gyék érdekeltté a’szövetkezet nö­vénytermelőit. A közgyűlés dön­tött: a nagykónyi Haladás Tsz nö­vénytermelői a terven felül megtermelt kukorica 50 szá­zalékát prémium címén meg­kapják. A termés fokozásának az ilyen anyagi ösztönzését csaknem vala­mennyi Tolna megyei termelő- szövetkezetben alkalmazzák. De Nagykónyiban tovább mentek, a vezetőség ennél többet is jett. Brigádértekezleten ismertették az ezzel kapcsolatos teendőket. A brigádvezetők és munkacsapat­vezetők a növénytermelőknek tü­zetesen elmagyarázták, hogy ka­páláskor a folyóméterenként ta­lált 8—10 kukoricatőből ne egyet, hanem kettőt, sőt hármat is hagy­janak meg. mert csak így lesz minden holdon 18—22 000 tő. A szövetkezetben a hét közepén végeztek a 750 hold kukorica ve­tésével. Az először földbe tett mag kikelt, a jövő héten kezdik a növényápolást. A területet közel 500 szövet­kezeti gazdának mérte ki a vezetőség, s kezdődik a több termelésért folyó verseny. Ebben a versenyben mindenki egyenlő eséllyel indul, mert hi- saen a kukoricát mindenütt jól előkészített talajba, szakszerűen vetették el, a gyengébb minősé­gű földeket műtrágyázzák. Természetes, hogy csak az év végén dől el, ki milyen eredmény­nyel alkalmazta Nagykónyiban a jól bevált módszert. De azt már most meg lehet mondani, hogy aki több tövet hagy meg egy holdon, az több csövet törhet le, és több prémiumot vihet haza. 25. — Igaza lehet, de még nem késő. — Nem? —, Nem... Glory egy szemhunyásnyi ideig eljátszott a visszafordulás gondo­latával, aztán a bizonyosság tu­datával mondta: — Késő. Maradok. Donaldson magában gratulált ehhez a helytálló keménységhez, aztán szótlanul megindult az ös­vényen. Glory engedelmesen kö­vette, és arra gondolt, hogy ez­óta Daddy észrevette az eltűnését és most biztosan azon töpreng, hogy mit csináljon ..; Ha világ­gá kürtöli, szégyen — ha nem csinál semmit, felelőtlenség . . . Szegény Daddy megvan a házi feladat a számodra. Körülöttük csend és békesség hallgatott, és valami fojtott me­leg telepedett rájuk. Jó lett vol­na már megérkezni és abbahagy­ni ezt a néma menetelést. Érez­te, hogy fáradt és szívesen leült volna. Mégis ment tovább. Donaldson széles háta ott ringott előtte, és csak követte. Feje felett egy bo­londos majom vidám makogásba kezdett. * Váratlanul bukkant fel előttük az első kunyhó. Könnyű bam- busznád-építmény, csúcsos, magas tetővel, egyetlen bejárattal, ami nemcsak ajtó, hanem ablak is, kémény is. A kunyhó előtt kite­rített gyékényen egy kisfiú fek­szik. öt-hat éves lehet. Mozdu­latlan, szinte merev, de a sze­mével élénken pislog. Legyek dongják az arcát és a szeme reb­ÍJj lengyel vízierőmű Ünnepélyesen átadták Len­gyelország északi partvidékén fek­vő Koronów városban épült új vízierőművét. A vízierőmű a Brda folyó energiájának hasz­nosítása keretében létesült. Kapacitása 26 megawatt. Ez az első olyan vízierőmű, amelynek minden alkatrésze a Lengyel Nép- köztársaságban készült. Jánossy Zoltán: Tjkiti Az elmúlt napokban ünnepel­te fennállásának 15. évfordulóját a madocsai földművesszovetkezeti népi együttes. A művelődési ház díszbe öltö­zött erre az estére. Széksorai zsú­folásig megteltek. Nemcsak a helybelieket találtuk itt, hanem a megyei pártbizottság, az or­szágos ' KISZ-bizottság és a Nép­művelési Intézet kiküldöttje mel­lett „szakmabeli” venégek is ér­keztek, a Budapesti Bihari Já­nos Együttes, amely fellépésével az est műsorát is gazdagította. A madocsai népi együttes idős tagjainak bemutatóján Kovács I ^ jós bácsi, Tolczi János, Te- legi István és a többi öregek is tudásuk legjavát nyújtották. A hangulat egyre forróbb lett, s nemcsak az együttes tagjai, (A VAKOKSZIGETE) benésével próbálja elijeszteni a zümmögő sereget. Glory oda akar lépni a kis­fiúhoz, de Donaldson tovább megy. Először az őrmestert hívja vissza: — Donaldson kérem, itt van egy beteg. Várjon egy kicsit, amíg meenézem... Az őrmester kelletlenül enge­delmeskedik. Jobban szeretné, ha előbb az • orvossal beszélnének. Neki nem sok időt lehet veszte­getni, Putter kapitány elég szo­rosra számította az időt. Glory letérdel a kisfiú mellé. Orvosi táskáját maga mellé te­szi a fűbe és gyors kezekkel ki­emeli belőle a gumikesztyűt. Szeme találkozik a gyermek ré­mült és némaságában is beszédes tekintetével. — Ne félj. kicsi, nem bánta­lak ... Ne félj, éri majd meggyó­gyítom, ahol fáj. Hol fáj neked? A gyerek szeme rémülten jár körbe. Minha segítséget kéme, vagy várna valahonnan. Glorynak eszébe sem jut, hogy ezen a szigeten nem értik az ő beszé­dét. Tovább gügyög a gyereknek, és közben figyelmesen vizsgálja a duzzadt arcot, a fogatlan száj cserepes ajkait. Nem lesz a lát­ványtól okosabb. Meg kell emel­ni a könnyű, tüllféle takarót, hátha többet lát. A takaró alól seb, genny és üszkösödés rettenetes szaga csap­ja meg. Megborzad és legszívesebben elszaladna, de most már a vé­gére akar járni a dolognak. Közelebb hajol, hogy jobban lásson. Elképesztő a látvány. Szinte csontig mélyült gennyes sebek elmosódott kontúrral, ele­ven és féli" hegedt stádiumban, nyüzsgő élősdiek, gyógyíthatat­lan ... Gyógyíthatatlan! A legrettenetesebb szó orvos számára. Gyógyíthatatlan... És mi mégis milyen nagyra vagyunk a tudományunkkal. Ismerünk minden betegséget, a legtöbbnek a medicináját is pontosan és gon­dolkozás nélkül felírjuk — de itt, ez a kicsi élet, ez a két ré­mült fekete szem, ez a sovány testbe írt halálos ítélet, ez a rettenetes változtathatatlanság és ha a szívünk megszakad, akkor sem tehetünk semmit érted. Glory észre sem vette, hogy a szeméből két, nagyon mélyről in­hanem a nézők is táncra perdül­tek. Földessy János elvtárs, az együttes vezetője felszólított, egy-egy „veterán” táncospárt a színpadra. így tapsolhatott a kö­zönség a hetvennégy éyes Tolnai Józsi bácsi és Pál Éva néni rög­tönzött táncának. Nagy sikert aratott a Bihari-együttes, külö­nösen a Somogyi szvit című táncszám nyerte meg a közönség tetszését. A műsor után mindenki szé­ket ragadott, persze • azért, hogy a fal mellé állítsa és a terem közepén helyet csináljon a tán­cotoknak. Mert jó bor, jó mu­zsika mellett hajnalig tartó táncmulatsággal zárták a napot a táncoskedvű, táncoslábú mado­csai fiatalok. M. E. dúlt könnycsepp gördült végig az arcán, és leesik a kisfiú ki­takart testére. A táska felé nyűk hogy valami hirtelen segítséget — talán egv gyors kötést, egy kis csillapítót: jaj, mit, mit? — adjon az első betegének, amikor váratlan és érthetetlen módon egy erős kéz ragadja meg hátul­ról a csuklóját és egy kellemes, mély, határozottan barátságos hang szólal meg a háta mögött: — Hagyja kérem, menthetet­len. Glory olyan gyorsan fordul hátra, hogy majd felborul a len- dülettől, de ez az erős kéz meg­tartja a csuklójánál fogva. Torzonborz, csapzott és szakál­las arc hajlik fölébe. Ijesztő lát­vány lenne, ha a két barátságos szem nem enyhítené az első ké­pet és ha a kifogástalan angol- ságú, barátságos mozdulat nem oldaná fel a váratlanság ijedel­mét: — Maga igazán orvos .. . Gra­tulálok kedves ... Miss ... — Cumberley... — jön meg a hangja Glorynak és a férfi se­gítségével rögtön talpraáll. — Köszönöm, hogy eljött. Hogy eljöttek. Az utolsó percben ér­keztek .. A legutolsóban. Ha még egy hetet késnek, már csak élő­halottak fogadták volna magu­kat. .. Egy kis csend állt be köröttük. Nem tudták, mivel folytassák, míg Miene-no hirtelen rá nem eszmélt, hogy ő most nemcsak orvos, de házigazda is. (Folytatjuk.!

Next

/
Thumbnails
Contents