Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

TOLNA MEGYEI NEPtJJSÄG 1961. május Asszonyoknak — lányoknak Évfordulóra A nyák napja közeleg... Meghitt, kedves ünnepe a gyermekek­nek és a szülőknek... S ha erre a napra gondolok, emléke­zetemben kedves kis történet elevenedik meg. Olyan törté­net, amely meghatódást varázsol a szívekbe és könnyeket csal a szemekbe..; Szénásiék kiegyensúlyozott, boldog házaséletet éltek. A férj üzemben dolgozott, a feleség varrással foglalkozott. A férj havi kétezre mellé a feleség mindig odacsúsztatta a maga keresetét: öt­hatszáz—forintját Vasárnaponként kirándulni mentek, s ha az idő ezt nem engedte, megnéztek egy jó filmet, — vagy színházba mentek. A szomszédok egy kicsit gúnyolódva »mintaházasoknak« nevezték őket. S valóban, egy hangos szó nem sok, de annyi sem esett évek hosszú sora alatt a Szénási családban. És talán annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor egyik nap­ról a másikra megváltozott minden. Napirendre kerültek a hangos veszekedések. Ingerültek voltak. A férj kezdett kimaradozni, ké­sőn járt haza. Az élet egyre elviselhetetlenebbé vált számukra, úgy, hogy már a válás problémájával foglalkoztak. Igyekeztek új ut.at. keresni zsákutcába torkolló életüknek. Kettőjük között már el is döntötték, hogy elválnak. Ilyen viszonyok közepette köszöntött be az édesanyák napja. Szénásiné mit sem tudott e napról. Reggel gépiesen becsomagolta férje tízóraiját és Pannikát is útnak indította. Majd gondolataiba merülve idegesen hajtotta a varrógépet. Délben a kislány meg­szeppenve állt meg az ajtó előtt, amikor meghallotta, hogy apuka és anyuka ismét »mérgesek«. Aztán bátorságot szedett és benyitott. Amikor az ajtó becsapódott mögötte, repült édesanyjához. Kezé­ben ott szorongatva egy nagy égő szívet, amelynek pitvarából egy ablakszárny nyílott ki és mögötte a legszebb szó fénylett »Édes­anyámnak«. — Apukám téged is szeretlek. Ti olyan nagyon, nagyon jók vagytok és olyan nagyon szerettek engem. A két szülő szeméből el- rejthetetlen könnycseppek gördültek elő, s megölelték egymást. A kis Pannika elértette. — Miért sírtok, ne sírjatok, én igazán sze­retlek titeket! Azóta is — s bizonyos vagyok abban, hogy ebben az évben is — megünneplik az évfordulót. Az anyák napját az igazi szeretet, meg­becsülés, családi egymásratalálás évfordulóját, amelyet a kis Pan­nika lopott szívükbe... (balás) Nőgyűlés Dombóvárott A dombóvári Alkotmány Tsz- ben az elmúlt héten nőgyűlést tartottak. A tsz elnöke, Fazekas Pál ismertette az asszonyok mun kába való bekapcsolódásának je­lentőségét. — Az elmúlt évet sokkal jobb eredménnyel zárhat­tuk volna, ha a tsz-tagok, s köz­tük az asszonyok, jobban helyt­állnak a munkában, — mondot­ta — s a jelenlévők segítségét kérte. A kérésnek hatása volt: Kiss Józsefné azt javasolta, hogy szervezzenek látogatást, amely­nek során elbeszélgetnek azokkal az asszonyokkal, akik még eddig nem dolgoztak. A gyűlésen részt vevők is egymás után álltak fel és a számukra kimért földterü­leten felül, többlet-területet vál­laltak megművelésre. Üzenetek „A tavasz beálltával pattaná­sok keletkeztek arcomon, s emi­att el vagyok keseredve és ki­sebbségi érzésem van. Mit te gyek, hogy a pattanások elmúl­janak,” — kérdezi L. Anna, A kérdésre Kiss Lászlóné koz­metikus válaszol — A pattanásos arcbőrnek or­vossága a tavaszi napfény. A pat tanásos, pigment foltok eltünte­tését azonban, ha csak tehetjük, bízzuk kozmetikusra. Amennyi­ben ez nem áll módjában, aján­latos a tejsavas, gyümölcsleves lemosás, házilagos alkalmazása Jó pakolást készíthetünk élesz­tőből, tojás-fehérjéből és búza­korpából, ezeket házilag is köny- nyen összeállíthatjuk. Vegyünk Caolint, állítsuk össze a ható­anyaggal, amelybe pár csepp cit­romlevet, vagy gyümölcslevet te­hetünk. Az így készült pakolást rakjuk arcunkra, amelyet megszá- radás után lemosunk. Az élesz­tőt, langyos tejben kelesztve ken jük az arcra. Az utóbbi rendsze­res fogyasztása is egészséges, de ez ne legyen több naponta fél dekánál. A pattanásos arcbőrű egyének vigyázzanak az étkezésre is, mert az erős fűszeres ételektől, a fe­ketekávé túlzott fogyasztása kö­vetkeztében is előadódnak zavaró körülmények. „Jobb eredményért” jeligére üzenjük; nem kell megijednie gyengébb osztályzata miatt. Azt azonban javasoljuk, hogy rend szeresen ellenőrizze fia otthoni tanulását, kérje számon tőle a házi feladat elkészítését. Helyte­lenítjük, hogy két hétre minden játéktól eltiltotta a fiút. „Leszek-e még boldog” kérdezi mert mint levéléből kitűnik, vő­legénye elhagyta. Parancsszóval nem lehet senkit arra bírni, hogy valakit szeressen Nem idős, alig töltötte be a 24. évét, még megtalálhatja életepárját, s ekkor már csak kettőjükön mű lik, hogy boldog lesz-e. Divattudósítás Az új kialakuló divat a bakfis- ruhára is nagy hatással van, bár nem olyan általános érvé­nyű, mint a női ruhánál. A ter­vezőnek sok lehetősége van kü­lönböző ruhatípusok kialakításá­ra. A divat most nagyon kedvez a fiataloknak. Az évek óta viselt egyenes fiús vonal helyett vissza­tért a finom, nőies forma. A ru­hákra puha • levasalatlan hajtá­sok kerülnek, A szoknyák rövi­dek, kis aljbűséggel készülnek és alsószoknyával hordják. A ser­dülő lányok öltözködésében is a többrészes összeállítások domi­nálnak. így egy háromrészes együttes szoknyája más blúzzal, pulóverrel, míg a blúz más szok­nyához és a kabátka más alj­hoz, vagy akár nadrághoz is vi­selhető. A ruhákat kabátka egé­szíti ki, elöl kissé szűkített, há­ta lezser szabású. A gallérok ki­csit magasan záródók, vagy gal­lérnélküliek. A szólalván ál legfiatalosabb a kockás szövetből készült szok­nya. Ezek többnyire nem nagy bőségűek — nagy hólosak, vagy különböző mintázású plissével készülnek. Díszítése az ellenté­tes anyagbeállítás, paszpolozás, vagy rojtozás. Ünnepi ruhánál a legcsinosabb a sötétkék szövetru­ha. vagy kiskosztüm, fehér or­ganza, vágj7 piké gallérral. Nagyjából a felnőtt kabátok vonalát követi a serdülő kabát, a díszítésnél több játékosság alkal­mazásával. Megtalálható az úgy­nevezett „to.iás'-vonal, azon kí­vül a lefelé bővülő, mely de­rékban övvel összefogható, Vasgyára Vasárnapra virradó éjszaka van. Zuhog az eső. Éjfél után két óra. Több irányból hosszú gépkocsi-oszlopok- kígyóznak a Hogy ész felé vezető utakon. Né­hány autó könnyű ágyúkat von­tat. A leponyvázott kocsikon mun kásőrök ülnek. A feltevés szerint a Hőgyész és Mucsi közötti erdőben diver- záns csoport tanyázik. Még virradat előtt létrejön az erdőt körülölelő gyűrű. Több száz munkásőr fürkészi a vidéket. A körülfogott erdőből a kitörés le­hetetlen. Az egységek meghatá­rozott időben foglalták el helyei­ket. A századtörzsek és a megyei törzs előre elkészített térképváz­lat alapján dolgozik. Tervszerű­ség és pontosság jellemzi az »ak­ciót«. A térképvázlatra felrajzolt terv most valósággá válik, a szí­nes ceruzával megrajzolt gyűrű­ből munkásőrök eleven gyűrűje lesz. Járom a vidéket a zuhogó eső­ben. Az arcokat figyelem. Csüg- gedést, kedvetlenséget egyikről sem olvashatok le. Pedig az em­berek, akikkel találkozom, egész héten át dolgoztak a gyárakban, hivatalokban, szövetkezetekben, iskolákban, s most a pihenő nap­jukat áldozták fél, amely egy riadóval kezdődő álmatlan éjsza­kával kapcsolódik egybe. Az egyik »szűrállomáson« fia­talosan mosolygó veterán mun­kásőrökkel beszélgetek. A legidő­sebb elvtárs dombóvári. A vál­lára terített sátorlap olyan, mint­ha sárban hempergett volna. »Ne­héz a feladat végrehajtása, de a kubai milicistáknak nehezebb volt« — mondja. Megerőltető a rádiósok felada­ta is. A dülőutak gépkocsival jár­hatatlanok. ■ Hosszú kilométere­ken keresztül cipelik hátukon a nehéz készülékeket. Kitűnő az összeköttetés a megyei törzs és az alegységek között. A legkisebb esemény is pillanatok alatt a pa­rancsnok fülébe jut. A csatakos bozótokban megla­puló munkásőrök között a gyűrű délnyugati részén olyanra bukka­nok, aki lakodalmat hagyott ott, amikor a riadó hívó szava elju­tott hozzá. Az északi csúcson lé­vő elvtárs pedig névadó ünne­pély vacsoráját szakította félbe. A parancsnoki harcálláspont sátrának bejáratánál hírvivőkkel találkozom. Nem tudok velük szót váltani. Sietnek!. A rájuk bí­zott feladat rendkívül sürgős. Bent a sátorban »menet köz­ben« értékelik a helyzetet. Pal- kovics István alezredes elvtárs elégedett. A két év előtti g>7a- korlaton még mindenkinek a »szájába kellett rágni« a felada­tokat. Most, az alegység-parancs­nokok önállóan dolgoznak. A pa­rancsnok szeme az apróbb hiá­nyosságokat is észreveszi. A ta­másiak ponyvázatlan gépkocsikon érkeztek. A munkásőrök felesle­gesen áztak a hűvös éjszakában. Az egyik ponton tábortüzet gyúj­tottak. Harci helyzetben ez meg­engedhetetlen. Töbo járási párttitkárral is ta­lálkozom. Szigeti János elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának veze­tője megelégedetten újságolja: »A zuhogó eső és. a kedvezőtlen időjárás következtében jobban érzékelhető az erkölcsi, politikai, egység, s magasabb szinten vizs­gázik a karhatalmi szakvezetés«. Nem kell sokat várni. A ku­tató-csoportok elfogták a, »diver- zánsokat«. Nehéz feladat volt! Az egyik »diverzáns« nagydarab* kövér ember. A mellettem álló munkásőr nevetve megjegyzi: »Ügy néz ki, mint egy kubai cukorgyáros!« Feloldódik az erdőt szorító vas­gyűrű. Az »operáció« sikerült. Mindenki örül. Induló hangjára lépnek a munkásőrök, akiket a harc közben kétszer áttelepített hadtáp teli kondérokkal vár. Mindenkinek farkasétvágya van. Vége a gyakorlatnak. Az össz­pontosított csapás gyors és ala­pos volt. A Szállás-puszta mel­letti úton »startoló« gépkocsi­karaván újból útnak indul. Szer­teágaznak az utak. Különböző irányban indulnak vissza,- eredeti kiinduló pontjukra a kocsik. A puszta lakói integetnek a mun­kásőröknek’. Haypál Tibor — Luinumba-emlékbélyegek Egyiptomban. Egyiptomban egy béiyegsorozatot adtak ki Lumum­ba emlékére. A bélyegek többek között megörökítik az afrikai né­peknek Kairóban március végén tartott harmadik értekezletét. Az egyik bélyeg Afrika térképét áb­rázolja, közepén Lumumba arc­képével és egy széttört bilinccsel, ami a gyarmati rendszer szét­hullását jelképezi. — A kibocsátást követő 5 na­pon belül több mint egymillió példányban kelt el az Egyesült Arab Köztársaságban egy Patrice Lumumba emlékbélyeg. Az egyip­tomi posta valószínűleg újabb Fatrice Lumumba bélyegeket fog kibocsátani, miután az első soro­zat teljesen elfogyott. — A moszkvai Gorkij-stúdió „Jevdokia” címmel filmet forga­tott Vera Panova egyik elbeszé­lése nyomán. A nehéz szerepet, amely egy múnkásasszony életé­nek 35 esztendejét eleveníti meg* Ludmilla Csitjajeva alakítja. Megjelentek az első fürdőzők a Csőrién 1. rajz: Világos, élénkmintás vékony szövetből, vagy kastamir- ból készült serdülő kívülkötős blúz. Nyitottan, vagy övvel visel­hető. Egyszínű szövet, alj enyhén travonalú 4 varrásos. A blúz nadrághoz is hordható. 2. rajz: Háromrészes összeállí­tás. A kabátka elütő színnel tű­zött. A hozzátartozó blúz lehet saját anyagából, vagy színben harmonizáló egyéb anyagból. 3. rajz: Szintén háromrészes összeállítás — övvel, öv nélkül viselhető kabátkával. A blúz egy­színű szövettel paszpolozott s a gombok fölött angolmasni díszí­ti. 4. rajz: Világoskék puha szö­vetből készült bakfiskabát. Fe­hér gyapjúszálas öltögetéssel dí­szítve. A kabát vonala lefelé kis­sé bővülő. . »

Next

/
Thumbnails
Contents