Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

2­1961. május 5. TOLVA MFOTFT VEPŰJSAG Vasárnap se legyen szünnap az fregszemcsei művelődési otthonban Mondom: — A művelődési otthonról szeretnék írni olyanformán, ho- gyan szórakozik vasárnap dél­után és este a kultúra házában a falu népe. Többen hallják a körülállók, s egy hang azt mondja: — Ez a riporter sem tud jobb­kor jönni!? Hiszen vasárnap szünnap van. Felkapom a fejem, ha így áll a dolog, jobb is más község után néznem, mert valóban, mi keresnivalóm is lehet vasárnap délután egy olyan művelődési otthonban, ahol éppen ekkor van szünnap. Valamiképpen aztán mégis maradtam. S nem volt hiába­való maradni, mert, noha szün­nap van vasárnap, sok mindent sikerült megtudnom. S valami olyasmit is megtudtam, ami mutatja, mégsem jöttem »rossz­kor«. Iregszemcse. A művelődési otthon 1960. április negyediké óta áll a köz­ség közepén, a tanácsháza tő- szomszédságában, díszére a ta­mási járás egyik legnagyobb községének. Színházterme egy­szerre 320 főt képes befogadni,- (lehetne nagyobb is), színpada megfelelő, az egész épület kor-, szerű, sőt a fűtése is újrendsze­rű, légfűtés. Ez azonban nem kis gondot okoz, mert a fűtés rossz, amint a művelődési ott­hon igazgatója elmondotta, 24 órán át kell fűteni ahhoz, hogy a nagyterem hőmérséklete el­érje a 15—16 fokot. Ez az el­múlt téli tapasztalat, hát még akkor mi lesz, ha egyszer ki­fognak egy igazán kemény telet. Működik a művelődési otthon keretei között egy színjátszó csoport. Most mutatja be Csiky Gergely: Nagymama című víg­játékát, tájol is majd vele a szomszédos községekben. Természetesen nem csupán a színjátszók végeznek munkát, róluk csak azért szólok bőveb­ben, mert az előadások bevéte­lével jelentősen hozzájárulnak a művelődési otthon fenntartá­sához. Tavaly például tizen­négyezer forintot »hoztak a konyhára«. Az idén az utolsó három hó­napban tíz rendezvény volt a művelődési otthonban, köztük háromszor ismeretterjesztő elő­adás, négyszer színielőadás, összesen 2467 fő fordult meg a művelődési otthon rendezvé­nyein. S a vasárnap szünnap. Rosz- szallásképpen mondom? Igen. De még mennyire. Amikor a község népe jórészt saját ere­jéből létrehozta a kultúra házát — a saját erőbe beleértendő a százezer forintot érő kétkezi társadalmi munka is —, bizo­nyosan arra is gondolt, lesz hol eltölteni a vasárnapokat. Hiszen falun elsősorban a vasárnap a szórakozásé, a művelődésé. Megoldódott? Nem! Megoldó­dott az ifjúság egészséges szó­rakoztatásának kérdése? Nem! Vasárnap este és sokszor hét­köznap este is, még mindig az utcán őgyeleg a falu fiatalsága. Ha így nézem, ha úgy, sem­mi esetre sem megnyugtató a helyzet, a vasárnapi szünna­pokkal egyetérteni semmi esetre sem lehet. Most hibáztassam a művelődési otthon igazgatóját? Igazságtalan lenne. Hiszen az ő vállán nyugszik ennek az egyébként jól működő intéz­ménynek minden gondja. A többi között azt mondja: — Nem is annyira a művé­szeti munka megszervezése okoz gondot, mint a gazdálko­dásé. Igen, a gazdálkodás. Havonta átlag kétezer forint a művelő­dési otthon kiadása. Ez egy év­ben huszonnégyezer forint. Ál­lami támogatásként hétezer fo­rintot kapnak. Egy évre! A töb­bit, ha törik, ha szakad, ki kell gazdálkodni. Nem kis dolog. Közben majdnem minden este elfoglaltság. Az igazgató ki sem látszik a munkából. Nem csoda hát, ha hetenként egyetlen es­tét fenntart saját magának. Mi jelentené hát a segítséget? A művelődési otthon igazga­tója szerint: — Függetleníteni kellene a művelődési otthon igazgatóját. (Itt nem saját magára gondol, hiszen nem valószínű, hogy hi­vatását feladná). Gondolom a függetlenítésnek anyagi nehézségei vannak. Min­denesetre meggondolandó. A Vasárnapi nyitvatartás bizony­nyal növelné a bevételt, s a hétköznapok programját is sű­ríteni lehetne. De az anyagia­kon túl és elsősorban: úgy a fiatalok nem ólálkodnának az utcán, hanem kulturáltan szó­rakoznának, művelődnének. Ez pedig fontosabb minden gaz­dálkodási tervnél. Addig meg kellene valami megoldást találni. Segítsenek a község pedagógusai, tartsanak vasárnaponként felváltva ügye­letet, vagy akár hétköznapen- ként is, könnyítsenek az igaz­gató dolgán, a község egészének érdekében. S ha jószerencséje egy vasár­nap ismét Iregszemcsére veti a riportert, reméli, nem lesz »szünnap«. Letenyei György Jurij Gagarin a kozmoszban — mikrolemezen A történelemben először for­dult elő, hogy emberi hangot hal­lottunk a kozmoszból. A világ visszafojtott lélegzettel figyelte a kozmikus zajon átszűrődő egy­szerű orosz beszédet: »... a re­pülés normálisan folyik... jól érzem magam ...« Ki ne szeretné újból hallani Jurij Gagarin őrnagy hangját a kozmoszból?! Az angolok és németek, az ara­bok és kínaiak, a franciák és la­tin-amerikaiak közül sokan röpi- desen beszerezhetnek egy rend­kívüli emléktárgyat, a »Jurij Ga­garin a kozmoszban« című hang­lemezt. A »Mezsdunarodnaja Knyiga« összszövetségi egyesülés megren­delésére készült hanglemezre fel­vették a Vosztok űrhajó fedél­zetéről küldött jelentéseket. A hanglemez a rakéta felbocsátásá­ról szóló közlemény történelmi jelentőségű szavaival kezdődik, A felvételt az alábbi nyelvek egyikén bemondott magyarázó szöveg kíséri: angol, francia, né­met, spanyol, kínai, arab. ^wvwvwvwv Csendes utca Csendes utca a mi utcánk. Nincs benne kocsma, falatozó, nem hallatszanak zenericsajok, részeg rikoltozások. A környéket jámbor emberek lakják. Tíz óra tájban elalszanak a villanyok, el­sötétülnek az ablakok. Az utcá­ra ráterpeszkedik a csend és a sötétség, amelyet a közvilágítás csak- néhol és kevés sikerrel ront meg. Azt már nem tudom, hogy a csendjét, vagy a sötétjét sze­retik-e jobban a szerelmesek, de a község többi utcájából is ide­járnak. Késő estig, végig minden ka­puban áll egy-egy pár összebo­rulva, szerelmesen. Már nem is lehetne elképzelni ezt az utcát nélkülük. Egyébként is tudott dolog, hogy a szerelmesek esti találkozói a világ teremtése óta hozzátartoznak a kapuk roman­tikájához. Talán már Ádám és Éva is így kezdték a paradicsomi kapuban. Köztük és a mai szerelmesek kö­zött csak annyi a különbség, hogy ezek a mai szerelmesek sokkal tovább állnak, sétálnak, mint régen Ádám és Éva tette. Nekik mesélhetnek a tudósok, professzorok, hogy a csók ter­jeszti a bacilust. Jobban tudják ők ezt a matematika^ még ha aznap buktak is el a szigorla­ton. Tudják, hogy a csók köz­ben kicserélődnek a bacilusok, de végül helyreáll az egyensúly, az előzetes létszám. Azután otthon sincs különö­sebb változás. Arról ugyan ré­gen leszoktak már a kedves szü­lők. hogy a késve hazaérkező fiatal kislányukat — néha a fiú­Belépődíj 6,5 millió forint Nemrég mintegy huszonöt ki­lós csomagot kézbesített a posta a megye egyik járási szervének. Az átvevő hirtelen nem tudta el­képzelni, hogy mit rejthet a gon­dos csomagolás. Könyvek talán? Vagy ... nem, másra nem tudott gondolni, csak könyvekre. Csak akkor lepődött meg, ami­kor a csomagot kibontva szeme elé tárult egy nagy halom jegy­tömb. Igen, jegytömb, olyan, amilyet előadások rendezésénél adnak az érdeklődőknek bizo­nyos pénzösszeg ellenében, s egy szelvény az érdeklődőt feljogo­sítja, hogy megnézze, meghall­gassa ... és továbbmenve, szo- morkodjon, mérgelődjön, vagy művelődjön, szórakozzon az elő­adáson. Tehát huszonöt kiló jegytömb érkezett ehhez a járási szervhez. A nyolcforintos egységárából 15 kilogramm. Egy tömb súlya■ a mérések szerint 3 deka. Egy kis számolással kiszámítható] az össz­érték is. Érkezett ezen kívül, töb­bek között a tíz forintos tömb­ből 567, a fent említett 15 kilón kívül nyolcforintosból külön 500 tömb. És sorolhatnánk. Futólagos számvetést készítettünk a szerv vezetődével, hogy ha a rendelke­zésükre álló jegyeket eladnák, mennyi bevételük lenne.* Számítá­sunk eredményeként hat. és fél­milliós összeget kaptunk.í Ez azon­ban lehet hat is, hét is, \ mert a tömböket csak dekára mértük. Mindég- Akkor is hosszúi, hosz- szú évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy járásban egy szerv ilyen bevételi tervet teljesítsen... És az az érzésem, ho~ mire el­érkezne ez az idő, addigra tel­jesen ingyen kulturálódhat, szó­rakozhat, művelődhet nálunk mindenki. * *-« (huni) kát is — megdorgálják, esetleg egy-két pofonnal a csókegyen­súly megbontására serkentsék. Mondom, csendes utca a mi utcánk. Hát szerelmesek azok vannak benne, de ne irigyked­jenek rájuk. Most már ugyanis hamarosan kiűzik őket a sötét ka­pualjak paradicsomából. Mert itt jártak már a szakemberek és felmérték az utcai világítás bő­vítésének tervét. Olyan szép ter­vek ezek, hisz végre biztonságo­sabb lesz a közlekedés ebből a törököktől is megtaposott utcá­ban. Az esti vonatokkal érkező városi vendégek sem fognak át- kozódni a közvilágításra, mint azt eddig tették, amikor a sötét utcában esős időben vízzel telt meg cipőjük. Télen pedig a ko­rai vonatokhoz siető, vidéken dolgozó munkások is könnyeb­ben, biztonságosabban járhatnak majd a fagyos, síkos úton. No, de mi lesz akkor a sze­relmesekkel, ha felszerelik az oszlopokra ezeket a lámpákat? Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak tegnap este is, amikor gondterhelten baktattam haza. Ezúttal is foglaltak voltak a ka­puk. Vagy talán már ők is ér­tesültek a tervekről? Bizonyára, és ezért siettek, hogy addig se változzon a kapuk megszokott képe. Ki tudja, a távlati terv végé­re milyen messzi utcákba kell majd elvonulniok egy kis sötét­ségért a szerelmeseknek? De re­mélem. akármilyen józan is egy ilyen távlati terv. azért a szerel­mesekre is gondolnak és egy-két sötét utcát, árnyas padot meg­hagynak nekik. Legalább a kapuk eddigi, meg­szokott romantikájáért. Fekete László Apróhirdetések __ A z apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. — Átlagosan 50—60 nézője van a televízió előadásainak Bétán a községi művelődési házban. — Tű/ Mórágyán, Az elmúlt héten ismeretlen okból kigyul­! ladt a mórágyj II. Rákóczi Fe- ! renc Termelőszövetkezet istálló­ja és ezt követően két nappal az istállótól mintegy negyven mé­terre lévő szalmakazal. A tető- szerkezet teljesen leégett és az állatok is bent pusztultak. A kárt az Állami Biztosító a termelő- szövetkezetek általános vagyon- j biztosítása keretében 35 850 fo- ! rintban térítette meg. I — Irak is segít menteni a Ní- lus-völgy kincseit. A bagdadi egyetem és az iraki külügymi­nisztérium közös bizottságot lé­tesített annak tanulmányozására, hogyan járulhatna hozzá Irak a i Nílus-völgyi templomok és szob- 1 rok mgementrséhez. amelyeket ' az asszuáni gát építése veszélyez­tet. A kormány elhatározta, hogy szakértői bizottságot küld a hely­színre^ I 3»^Bővítik a bátaszéki leány- "lSkoIát. 315 000 forintos költség­gel két tantermet építenek az is­kola taíiulói részére. Az építés­sel előreláthatólag június hónap­ban készülnek el. — Stockholm emelkedik. A svéd Térképészeti Intézet soro­zatos felvételeiből kiderül, hogy Stockholm városa évente körül­belül 4 milliméterrel emelkedik a tengerszint fölé. Az észak-svéd­országi Umea városában a talaj évi kilenc milliméterrel emelke­dik. Ugyanakkor azt is megálla­pították, hogy az Ystad—Bastad vonaltól délre fekvő országrész évente mintegy két milliméter­rel süllyed. — A Dunaföldvári Kendergyár­ban harminc fiatal vett részt pártoktatásban. — Kétezer forint támogatást ad a községfejlesztési alapból a , községi könyvtár részére a nagy- kónyi községi tanács. — A világ leglátogatottabb mú­zeumai. Statisztikai adatok sze­rint a múzeumok látogatottságá­ban 1959-ben első helyen állt a New York-i Metropolitan Museum négymillió látogatóval. Második helyen állt a párizsi Louvre 1 671 000 látogatóval, harmadik helyen pedig a londoni British Museum 752 826 látogatóval. — Május 3-án fiatalon elhunyt Szentes Pálné, a gyönki postahi­vatal hit lapfelelőse. Odaadó, lel­kiismeretes munkájával nagyban elősegítette, hogy a pártlapok terjesztése terén Gyönk és a gyönki járás megerősödött. Egy ősi szerszám búcsúztatója Malomnézőbe indultam Paksra. Megnézni megint a régi korok idézőjét, a sokévtizedes vízimal­mot, amely utóbban már ott he­vert a téglagyár alatti Duna- parton, kivetve, feleslegesen, használatlanul. Kiszorította a mo­dern technika, munkájára nem volt már szükség, de emlékezni felette a régiekről, sohasem volt haszontalan hiábavalóság. S most már volt malom — nincs malom. Egykor sürgettük, hozzák rendbe, legyen egy kicsi emléke a régi vízimolnár-ipar­nak. Nem hozták rendbe, köz­ben a környékbeliek lopkodták faanyagát, ki tüzelőnek, talán még csirkeól is készült egy-egy deszkájából, a gyermekek meg csak úgy privát gyönyörűségből szakították le hol ez, hol amaz darabját. A tanács végül is ha­tározott: szétszedték a régi vízi­malmot, s most ott hevernek da­rabjai a tanácsháza udvarán. Különbé járatú, bútorozott szo­bát keres két értelmiségi fiatal­ember. Cím a szekszárdi hirde­tőben. (9) Kétszobás és mellékhelyiségek­ből álló ház szabadkézből eladó. Azonnal beköltözhető. Cím: Mözs, Iskola u. 7. sz. (10) Műszaki Anyag- és Gépkeres­kedelmi Vállalat pécsi kirendelt­sége május 8-án, hétfőn becslé­si napot tart. Meghívásokat kér­jük a szekszárdi hirdetőbe lead­ni, (8) MINDENÜTT KAPHATÓ (40) Ne..íz lenne ítéletet mondani, helyes volt-e ez a határozat és a tett? Hiszen tényleg semmi hasz­na nem volt már a réges-régi alkotmánynak, meg tényleg ott hevert védtelenül az enyészet, és a romboló kezek pusztításai­nak kitéve. De, mi tagadás, én mégis sajnálom a régi vízialkal­matosságot, annyi acélos búza megőrlőjét, a régi idők tanúját s egy régi mesterség majdhogynem utolsó szerszámát. Még soha nem költöttünk hasonló »haszontalan- súgókra« akkora összeget, mint a vízimalom rendbehozatala lett volna? Valóban semmi »haszna« sem lenne annak, ha gyermeke­inknek megmutatnánk; íme így őrölték néhány tíz, esetleg száz évvel ezelőtt a gabonát? Nem lehetne jobban megbecsülteim fiataljainkkal a jelent és a jövőt, ha megismertetnénk, velük a múl­tat is? , Fáj nekem, hogy a malomláto­gatásból nem lett semmi. Sajná­lom, hogy erre a sorsra jutott a paksi régi vízimalom. Örülök an­nak, hogy nem ilyen fatákolmány szolgáltatja ma már a lisztet, de annak még jobban örülnék, ha a modern hengermalom árnyéká­ban a régmúlt idők hites tanúja­ként ott állna az ősi szerszáin, példázva: valamikor így volt, va­lamikor ez volt a »modern«, s hogy a mai hengermalomhoz el­jussunk, szükség volt a vízima­lom jelentette lépcsőfokra is. így a korszerű hengermalomnak is jobban tudnék örülni. Ezért sajnálom. l—ei)

Next

/
Thumbnails
Contents