Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-28 / 124. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19RÍ. május 28. A könyv ünnepén Ma kezdődik a könyv egyhetes ünnepe, seregszemléje régi és új irodalomnak, seregszemléje író­nak és olvasónak. Mint minden évben, az idén is nagy várako­zás előzte meg az ünnepi könyv­hetet, amely ünnepeink között is előkelő helyet foglal el_ S ami ennél is nagyobb jelentőségű, a könyv hétköznapjaink, minden­napjaink velejárója lett, az ol­vasás állandó szükségletté vált, amit ezzel — a nagyon igaz — közhellyel úgy szoktuk mondani: olvasó nép lettünk. A könyvtárak forgalma szinte minden nappal növekszik' a könyvvásárlás soha nem tapasz­talt méreteket öltött, s könyv­kiadásunk hovatovább nem tud­ja kielégíteni az igényeket. És itt már nem is akármilyen igé­nyekről van szó, hiszen sem a könyvhetj kiadványok között, de az egész évben folyamatosan meg jelenő kiadványok között sem lát napvilágot ponyva, álirodalom, bestseller. S mindebben az a leg­nagyobb érték, hogy közönsé­günk, az olvasók nem is igény­lik az ilyenfajta „iradálmi” ter­méket. Ellenben ki tudja hánya­dik reneszánszát éli Petőfi, Ady, Móricz, József Attila, Vörösmar- tv és valamennyi klasszikusunk. Éppen nálunk találnak igazi ol­vasótáborra : a nyugati irodalom haladó nagyjai, a szocialista or­szágok olvasóközönsége vallja igazán magáénak őket, megbe­csüli minden, a társadalmi és művészeti haladást szolgáló alko­tásukat — bizonyíték erre vala­mennyi könyvesboltunk forgal­ma. A régi' riágyok, á klasszikusok mellett felnő mai írónemzedé­künk. S hogy- milyenné, milyen naggyá növekszik, nem kis mér­tékben függ az olvasóközönség­től, akiknek, akikről-. írnak. Hi­szen az olvasók bíráló szemmel, de egyszersmind féltő gonddal kísérik mai íróink -mondén toll­vonását. Várakozással tekintünk a tizenhárom mű elé, amely élő magyar író tollából született és a könyv ünnepén Já.t napvilágot. Várakozással .tekintünk a vidék­re, városba, falvakba, pusztákra és új, megújult életünk hordo­zói, a termelőszövetkezetekbe lá­togató írók, költők bemutatkozá­sa elé. Megyénkbe látogat Thur- zó Gábor és Cseres Tibor, hogy megismerkedjenek Tolna megyei olvasóikkal, s az olvasók megis­merkedjenek velük. Bízunk ben­ne, hogy a személyes kapcsolat alkotómunkájukra gyümölcsözően fog'kihatni. A tizenhárom mai magyar szerző tollából született mű mellett kétszáz könyvet kí­nál a könyvterjesztő vállalat a könyv ünnepén. Várjuk a mű­veket, klasszikusaink, a szocia­lista irodalom nagyjai és a nyu­gati nagyok műveit: > Az idei könyvét ismét bizonyí­téka lesz kulturális fejlődésünk­nek és ennek ,a könyvhétnek kü­lön jelentőséget ad,. hogy olyan időben tartjuk, amikor már a magyar falu is megindult a szo­cialista fejlődés útján. A könyv- vásárlás és könyvforgalom mi­lyen számaiban fejezhető ki ez a változás, rövidesen kimutat­ható lesz, s a számok bizonysá­gul szolgálnak ismét - arra, hogy öntudattal jelenthessük ki me­gint: olvasó ország lettünk. Készül a Terményforgaimi Vállalat a gabona felvásárlására Lényegesen több gabonát adnak a népgazdaságnak idén a tsz-ek, mint amennyit az elmúlt esztendőkben adtak Gazdag lesz az idei aratás. Még zöldek a gabonák, de a szakem­berek becslései szerint már . lát­szik a, gazdag, a korábbi évekét felülmúló termés. A ' többletter­més és az értékesítési hajlam megnövekedése nyomán a Ter­ményforgalmi Vállalat is több ga­bonát vásárol fel idén, mint az eimúlt években. A tsz-ek kenyér- gabonából; kétszer, árpából majd­nem kétszer több mennyiség érté­kesítésére szerződtek, ' mint ta­valy. A szerződéses és szabad értékesítés növekedését serkenti a szerződéses értékesítés előnye és a felárak rendszere, amely növe­li a gabonatermelés jövedelmező­ségét. Szerződéses felár, címén bú­zából 5—10 forint, nagyüzemi fel­ár címén 20 forint, minőségi felár címén is jelentős többletbevétel­hez jutnak a tsz-ek. A kenyérgabona-értékesítés nö­vekedését segíti elő a külföldig fő­leg szovjet búzafajták tömeges termelése. Idén. a múlt évi 150 holddal szemben. 6500.holdon ter­melnek a tsz-ek külföldi búzafaj- fákat. amelyeknek hozama messze felülmúlja a hazai fajtákét. RAKTÁROZÁSI GONDOK Idén nyáron is lesznek még raktározási gondok- A .felvásárolt gabona mennyiségével nem , nö­vekszik arányosan a Terményfor­Hírek az állami gazdaságokból A kukoricakapálás nem gond Megyénk állami gazdaságairól ma már elmondhatjuk, hogy kor­szerűen termelnek, ahol lehet, al­kalmazzák a legfejlettebb techni­kát. Ki hitte volna például három esztendővél ezelőtt, hogy 1961-ben 11 426 holdon kapálás nélkül ter­melik a kukoricát. S lám, ez a tény. Mindjárt hozzátesszük, hogy Tolna megye állami gazda­ságai a- kukoricával bevetett te­rület 80 százalékán sikerrel alkal­mazzák a gyomirtó vegyszereket. Mindössze 11457 holdon kell gé­pekkel, ilfetve kézzel irtani a gyomokat. E mtínka folyamatban van. Egyetren. üzemben, az Alsó- péli Állami Gazdaságban okoz gondot a kukoricakapálás meg­szervezése: De munkaerő-átcso­portosítással Itt is megoldják. Du- naföldváréöl 30 gyalogmunkást küldtek Alsópélre, s ha a helyzet megkívánja, még más állami gaz­daság fs segít az alsópélieknek. — Mi 'lesz a kukoricakapálás- kor eddig használt kultivátorok- kál? ^’ érdeklődtünk Tóth Ár­pádtól' a területi igazgatóság fő­agronómusától. — Felajánlottunk 37 tráktor- vontatású kultivátort. a termelő- szövetkezeteknek. • Ezeket a mun­kagépeket központilag meghatá­rozott áron megvehetik a közös gazdaságok — kaptuk a választ. Ötszáz mázsa baromfihús terven felül Megyénk állami gazdasági ve­zetői a közelmúltban többször tanácskoztak arról, hogy milyen módon járulhatnának hozzá az eddigieknél jobban a húshiány enyhítéséhez. Talán mondani se kell. hogy amit lehet, megte|znek. A főigazgatóság utasítása vértéi? mében vállalkoztak ä qrrS, Jhóg^S 2500 hízott sertést az év első félé­ben leadnak, noha a terv szerint csak a harmadik negyedév végé­re kellett volna a disznókat meg­hizlalni. De a termelőszövetkeze­tek is az év második felében ad­nak legtöbb hízott sertést, „lés ezért az említett főigazgatósági intézkedéssel csak.egyet lehet ér­teni. Az állami gazdaságok dicsé­retére válik, hogy megszervezik a 2500 hízott sertés ljatáricJÖ előtti meghizlalását, s mintegy 8 szá­zalékkal többet adnak már az el­ső féléVben, mint amit a terv a harma’dik ’ negyedév "Végére előír. , Más vonatkozásban Is' keresték megyénk állami gazdaságaiban annak módját, hogy több húsárut adjanak a tervezettnél. Keresték és meg is találták. Bizonyíték rá, hogy terven felül előállítanak még az év első felében 500 má­zsa baromfihúst. E téren a Ho­gy észi Állami Gazdaság kapta a legnagyobb feladatot: a gazdaság baromfikeltető üzemében 92 ezer naposbaromfit keltetnek ki ter­ven felül, de ezt meg is hizlalják. A birkákat kihajtották a legelőre, a növendék-szarvasmarhákat ka­rámban tartják, átmenetileg a blrkahodályokat és a növendék- szarvasmarha-istállókat használ­ják baromfihizlaldának. Az eddi­gi gyakorlat szerint — sikerrel. De ad baromfihúst terven felül a oalánki és a leog.veli tangazda­ság, mintegy 30 mázsát, valami­vel kevesebbet a Középhidvégi Állami Gazdaság, összesen me­gyénk állami gazdaságéi 970 má­zsa baromfihúst adnak. S ezt mind az'éV élső felében szállítják le.' Javult a munkakedv a pincehelyi Vörösmarty Tsx-ben A pincehelyi Vörösmarty Tsz- nek sok' nehézséggel kellett meg­küzdenie ’)>. a közös, nagyüzemi gazdaság beindításával kapcsolat­ban i-A helytelen munkaszervezés, a ..vezetés .hihái, a tsz-tagok nem kielégítő umunkája és felelősség- érzete sok kárt okozott, de sok tanulságot is szolgáltatott a pin­cehelyi szövetkezeti gazdáknak.- • "*' ’ ’ -"-'V ‘ ; ­Idén tavasszal -új vezetőkkel és új elhatározással láttak munká- Htte a. pincehelyiek. Megszüntet­ték a .részesművelést, helyette préróiuroos munkaegységrendszert vezettek. be és. kiosztották egyé­niekre-a kapásterületeket. Az új, Ösztönző munkadíjazási és mun­kaszervezési mód jó hatással van « szövetkezeti tagok munkaked­vére. Elhatározták, hogy időben és jó minőségben végzik el a ta­vaszi munkákat. Kzt az elhatá­rozást tettek követték és 'á ta­vaszi munkalendülét' moát, a nyár elején sem csőkként. Beta­karították már a lucernaszénát, megkezdték a rétek és’ a vörös- here kaszálását. Msgfcápálták ’ 300 holdnyi napraforgójukat, kapál­ják a 150 hold burgonyát, kiegyel ték és megkapálták' 95 hold cu­korrépájukat. A tsz-nek 800'hold kukoricája van. A kükófi'caétérü- let nagy részén knztesbabóf ter­melnek, minden hold köztesbab után 40 kilót ad a iág a -közös­nek. Ezt a mennyiséget szerző­dőssel értékesíti á termelőszövet­kezet ; ►; A szövetkezeti gazdák beruhá­•V - .v; . V 'ik "■ - •*%!; .'. zásokkal is elősegítik a közös gazdaság megszilárdítását. Idén mintegy 240 hízódisznó részére építenek hizlaldát és 60 anyako­cának 3, egyenként 20 férőhe­lyes fiaztatót. Vettek egy eszköz­hordozót és vesznek még két UTOS-traktort. Megvették már az öntöző berendezést, is, amely a Kapósból esőztető módszerrel öntözi 120 holdas kertészetüket és a 30 hold cukorrépát A kerté­szetből idén 800 ezer forint be­vételt várnak.. A tsz-tagok .megváltozott mun­kakedvét,- a közös gazdaság ügyei és munkája iránt érzett foko­zott felelősségüket mutatja az is, hogy. a családtagok közül mint­egy 300-an vesznek részt rend­szeresen a közös munkában. galmi Vállalat raktárkapacitása. A nehézségeken úgy igyekszik könnyíteni a vállalat, hogy bérbe veszi a gépállomások: gépszíneit, átmenetHég, ideiglenes jelleggel igénybe veszi ismét az iskolák és művelődési otthonok felesleges termeit, tárolási megállapodást köt a raktárral rendelkező tsz-ek- kel, felkutat minden helyi lehe­tőséget. bérbe yeszi a nagyobb padlásokat" s plyan épületeket, ahol''raktározni lehet. Felkészül a vállalat a legvégső megoldásra is: a gabona szabadtéri tárolásá­ra. Ponyvákkal, műanyagleplek­kel védik itt majd a gabonát a kedvezőtlen időjárástól. Segít a vállalat raktározási gondjain az is, hogy az állami gazdaságoknak idén saját raktá­raikban kell tárolniuk a gabonát, mindaddig, amíg ez szükségesnek látszik. A Terményforgalmi Vállalat raktározási gondjai növekednek, ugyanakkor a vállalat mindent megtesz azért, hogy a tsz-eknél jelentkező raktározási nehézsége­ket enyhítse. Előre átveszik egész évre a tsz-ektől a keverék-tápért szerződés szerint járó csereter­ményt és a vetőmagért járó csere- terményt is. KÉSZÍTIK ELŐ A RAKTÁRAKAT, SZERVEZIK A FELVÁSÁRLÁST A vállalat kirendeltségei me- gyeszerte tatarozzák, takarítják, fertőtlenítik, készítik elő a gabo­na fogadására a raktárakat. A raktárakból a még tárolt készle­teket elszállítják. A kirendeltség szakemberei se­gítenek a tsz-eknek a raktárak elkészítésében is, és már meg­kezdték a felvásárlás szervezését. Minden tsz-szel egyedi megbeszé­léseket folytatnak a termékek át­vételéről. szállításáról és vétel­jegyzéséről. A bonyhádi járási ki- rendeltség vezetője. Klein Gábor például sorra keresi fel a tsz-eket, hogy megbeszélje velük a felvá­sárlás részleteit, és tanácsokat ad­jon nekik a raktárak előkészítésé­hez. Legutóbb a zombai Vörös Csillag, a kétyi Kossuth, a mur- gai Előre, az aparhanti Búzavirág és a három bonyhádi termelőszö­vetkezetnél járt Klein elvtárs. A kétvj Kossuth-tal és a murgai 'Előre Tsz-szel megállapodott, hogy a gabonát a 2ombai raktárba vi­szik, az aparhanti Búzavirág el­adott gabonájának egy részét Aparhanton, más részét Bonyhá- dón tárolja a Terményforgalmi Vállalat. A bonyhádi ’ tsz-ek el­adott kenyérgabonájukat egyene­sen a malomba szállítják. A tsz-eknek a vállalat megtéríti a felmerült többletfuvar és rakodás költségeit. A bonyhádi járásban június 20-ig befejezik a raktárak előké­szítését és a felvásárlás részletei­nek a megbeszélését a tsz-ekkel. MIT MUTATNAK A TERMÉSBECSLÉSEK? A kirendeltségek befejezték az elmúlt napokban a gabonák ter­mésbecslését. Mindenütt nagyon kedvezőek a tapasztalatok: gaz­dag aratás várható, a terméski­látások jobbak a vártnál. A gyön- ki járási kirendeltség becslései szerint a járásban 18 mázsás át- ^gtermés várható a szovjet és olasz, 10 mázsás a hazai búzafaj­tákból. őszi árpából II mázsás át­lagtermést becsültek. A tamási járásban 10—12 mázsás búzater­més várható a legszerényebb becslések szerint is. A jobb termés láttán jó néhány tsz köt újabb értékesítési szerző­dést a Terményforgaimi Vállalat­tal. A tamási járásban például az értényi Ezüstkalász Tsz tervez még kenyérgabona-értékesítési szerződést kötni. A gyönki járás­ban azok a tsz-ek kötnek még szerződést, amelyeknél kiugró termés várható. Az udvari Béke Tsz például 20 mázsás átlagter­mést vár szovjet búzából. A sza- kadáti Aranykalász ugyancsak szovjet búzából 25 mázsás átlag­termést vár. A gyönki Vörös Csil­lag Tsz á jó terméskilátások lát­tán, már meg is kötötte pótlólag még 200 mázsa búzára az értéke­sítési szerződést. A felsőnánai Uj Élet Tsz pedig sörárpa értékesí­tésére kötött pótlólag szerződést. Helyes, hogy a Terményforgal­mi Vállalat dolgozói felkeresik a különösen jó termést váró tsz-eket és felvilágosítják őket a szerződéses értékesítés előnyeiről és jelentőségéről. ÜZEMKÉPESEK A SZÁRÍTÓ ÉS MAGTISZTÍTÓ GÉPEK ‘ l. Karbantartották és üzemképes­sé tették a vállalat szárító és magtisztító gépeit. Szárító gépek­kel majd a nedves gabonát fog­ják megszárítani és tárolásra al­kalmassá tenni. Dombóvárott, Bonyhádon. Pakson, Dunaföldva- rott, Tamásiban, Pincehelyen, Bá- taszéken vannak ilyen gépek és máris készen állnak arra, hogy a nedves gabonát megszárítsák. Dombóvárott kijavították a magtisztító gépeket is. Mind a szárító, mind a magtisztító gépek szükség esetén három műszakban üzemelnek. A Terményforgalmi Vállalat készül a nagy mennyiségű gabona felvásárlására. A tsz-ek fejlődé­sének hites bizonyítéka az is, hogy évről évre emelkedik gabo­nából is a felvásárlás mennyisé­ge, mind több búza, rozs, árpa és zab kerül a szövetkezeti nagyüze­mekből a népgazdaság vérkerin­gésébe. Gy. J. Kedvezőek a vásárok csökkentésének tapasztalatai Mint a megye lakossága előtt ismert, az év elején sor került arra, hogy a Tolna megyei köz­ségekben csökkentették a vásá­rok számát. Szükség volt erre azért, mert a lakosság különböző áruszükségleteit már nem a vá­sárokon szerzi be, hanem a kor­szerű falusi, minden igényt ki­elégítő földművesszövetkezeti bol tokban. Tizenhárom helységben telje­sen megszüntették a vásárokat (korábban ezeken alig néhány árus és látogató volt csupán), a vásárok száma összesen 82-vel csökkent, a megmaradt vásárok száma így is 92. Az intézkedés óta öt hónap telt el. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Bebizo­nyosodott, hogy sok olyan vásárt tartottak, melyeket gazdaságilag már semmj sem indokolt. A megmaradt vásárokon viszont a forgalom jelentősen növekedett. Az intézkedéssel a vásárok szá­mát arányba hozták az igények­kel és így a vásárok „vásár”-jel­lege is jobban érvényesülhet, na­gyobb gondot tudnak előkészí­tésére fordítani, a kereskedelmi szervek jobban, szervezettebben tudják készletüket a látogatók­nak, vásárlóknak bemutatni.

Next

/
Thumbnails
Contents