Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

4

tolva wfovfi vffptrjsAö

Ceruzarajz Pali bácsiról

Pali báosi két éve lépett tszbe, másfél év óta elnök, btagy utat tett meg, érdekes utat, sok mindent megismert és egész másképpen ítéli meg az életet, az embereket, mint azelőtt. Léte megváltoztatta tudatát.

Nem akarok róla teljes képet rajzolni, csak egy-két vonást örökítek meg. ezeket is a saját szavaival, a teljesség igénye nélkül. Farkas Pálról van szó, a négy és félezer holdas dombóvári Alkotmány Tsz ötvenöt éves elnökéről, akit mindenki úgy ismer, úgy hív és úgy köszönt: Pali bácsi.

jyjegyünk a hintóval a hatalmas táblákat szegélyező utakon. Hátul ülünk a Pali bácsival és sok mindenről szó esik. Beszélgetünk a termésről. termelésről, gazdálkodásról. időjárásról, emberekről. Egyszer csak feltolja fekete kalapját a fejebúbjára, rám néz, nagy, sokat dolgozott kezével szétmutat a szép határon.

— Ugye szép .. . Szebbek ezek a nagy táblák, mint voltak a kicsik, a vékonyak, a nadrágszíj- parcellák. Azt mondom: huncut gazember az. aki a parasztok új életének szépségeit nem veszi észre.

Nem szólok semmit, hallgatok egy ideig, majd újra szól a Pali bácsi.

— Azt hiszi, én nótaszóval léptem be? Az utolsók • között voltam. A szövetkezetről, szövetkezeti emberekről nem volt jó véleményem. Az agitátorok a megmondhatói, mennyit jártak hozzám és mennyit vitáztak velem.

Ismét csend, amely után Pali bácsi büszkeséggel emlékezik.

— Jó gazda voltam én. Tizenkét hold földem volt és gyönyörű tenyészállataim. És sok pénzem is, na, így volt, mi tagadás ,..

Elkomorul csontos, kemény, életszántotta arca.

— Legalább tíz évig tovább élnék a feleségemmel együtt, ha már húsz éve tsz-tag lennék. Rengeteget dolgoztunk. Éjjel is. Éjjel jártattam a bikákat, mert nappal nem értem rá. Keserves élet volt a régi.

*

Az egész határ népes. Szedik a borsót, kapálják a krumnlit. egyelik a cukorrépát.

gyűjtik a lucernát. Vagy Pali bácsit állítják meg, vagy ő állít meg valakit. Mindenkivel- van beszélnivalóia.

Faggatom az elnököt az emberekről. Elmondja a véleményét.

— Nekem akárki akármit mond. én látok és tudok mindent. Tudom azt is. hogy mindenkinek jobb. mint azelőtt volt. Nézze meg. milyen házak épülnek, s csak látná, milyen bútorok, meg rádió, meg televízió. meg mosógép és minden van bennük. Az embereknek könnyebb a munka is, a nehezét gépek végzik már és kevesebb a sond. kevesebb a baj.

— Változtak az emberek, és változott az igényük. Azelőtt a föld jelentette az életet és a földszerzés az élet célja. Földhöz ragadtunk .. . Most tágult az élet: szórakozás, kultúra. tudomány.

— És változnak itt bent a tsz- ben is az emberek. Tavaly még herdálták sokan a közös va- gvont. Idén már vigyáznak rá. féltik. Né^ik félve az eget: mi lesz a szénával. Rájöttek, a közös jelenti a megélhetés biztos forrását.

— Persze, azért még nem angyalok az emberek. Nehezen veszik ki belőlük az önzés, ezért van sok baj a háztáji földekkel is.

— Mindent összegezve azért, azt mondhatom magának és ez így ván: az emberek még hátra is néznek, de már sokkal többet néznek előre ..,

, •

’ AUandóan csizmában jár a Pali bácsi, beszéde ízes paraszti beszéd, jelleme, gondolkodása hordozza még. de tagadja is a múltat. Régi és modern vonások ütköznek benne, ö így beszél erről:

— A múlt már halott. így akarok élni életem végéig — ne értsen félre, nem mint elnök, hanem akármi — a szövetkezetben. Az elnökség azért jó: mert sok mindent előbb megláttam és jobban, mint a többiek.

— A múltamat tagadtam meg akkor is, amikor Moszkvics autót vettem és beiratkoztam az esti egyetemre. De jó is volt a Kocsi, meg az egyetemen filozófiát tanulni! Sajnos csak volt, mert bolondos órámban eladtam az autót. így most oda van az egyetem is, nincs mivel oda járnom.

— Tudja mit megcsináltam, amikor kocsim volt? Gondoltam egyet, felültettem az asz- szonyt és elmentünk Szegedre a szabadtéri játékokra. Egy vasárnap reggelen meg azt mondja a feleségem: jó lenne fürödni. Beültünk a Moszkvicsba és meg sem álltunk Harkányig. Most már mindegy, volt kocsi, nincs kocsi. No azért félre a keserűség, mert megvan az ára és veszek egy újat rögtön, mihelyt k.apok. S akkor megint lesz egyetem, filozófia, Szeged és Harkány... Elvégre most már nem luxus ez, ha már egyszer elnök és ahogy szépen mondják, meg írják: szövetkezeti gazda az ember.

Nem írtam semmi rendkívülit Pali bácsiról? Tudom ezt ma már sok-sok szövetkezeti gazdáról, hasonló elnökről megírhattam volna. Mindennaoi egyszerű rajz ez Pali bácsiról, sok emberre ráillik.

De jó, hogy ezt ilyen hamar megértük! Csak örülhetünk annak, hogy az ilyen történetek. az ilyen rajzok, mint Pali bácsié, ma már egyáltalán nem rendkívüliek, hanem mindennapiak a szövetkezetekben.

— is — os —

Hy/r,WiVAW«WVUV™vrjUyUVWiílH/IÍHHIÍ«lftM.M«HWAViW/í/HVWf/MVWMS

Egészséges KiSZ-élet folyik az 505-ös Helyiipari Iskolában

Lehet, hogy furcsán hangzik, de így van: sok ember nem ismeri még az iparitanuló-képzés lényegét, az ott folyó oktató-nevelő munkát. Ha valahol ezt a szót hallja: ipari tanuló, iparita- nuló-iskola, önkéntelenül az inasokra, az inasiskolára gondol. Pedig hol van ez már?... Eltűnt, valahára, végérvényesen, mint olyah sok más, aminek el kellett tűnnie.

A felszabadulás óta egyetlen iskolatípus sem fejlődött annyit, mint az iparitanuló-iskola. És soha ilyen és ennyi segítséget diák még nem kapott, mint az ipari tanuló,

A KISZ megalakulása óta élénk és egészséges KISZ-élet folyik az iparitanuló-iskolában. Viszont a helyiipari iskoláknál, főleg olyanoknál, ahol kollégium nincs, vannak bizonyos sajátosságok, amelyek a többi iskolához viszonyítva nekünk bizonyos nehézséget jelentenek. Például a hirtelen szervezés eseteiben. A Szekszárdi 500. számú Helyiipari Iskolának közel 720 tanulója van. Ezzel szemben az iskolai alapszervezetben mindössze 62 tag van nyilvántartva. Miért csak ennyi? — kérdezhetné bárki. Hiszen ez a szám az iskola tanulólétszámához viszonyítva igen alacsony. De ha figyelembe vesz- szük a fent említett sajátosságot, a különböző körülményeket, mindjárt másképpen ítéljük meg a dolgot. Iskolánk tanulóinak többsége, mégpedig a túlnyomó többsége vidékről jár be. Ezek a tanulók vagy falujukban KISZ- tagok, vagy a gépállomásokon, állami gazdaságokban, vagy valamelyik szekszárdi, illetve vidéki vállalatnál. A szekszárdi lajtos tanulók a KISZÜV-nél, az

MHS-nél. vagy valamelyik szekszárdi vállalatnál KISZ-tagok. Milyen munka folyik- az iskolai alapszervezetben ?

Minden hónap első keddjén tartjuk a vezetőségi üléseket. Itt megbeszéljük a havi programot. Például a május havi program a következő: május 2-án' Kilián- próba foglalkozás, sajtóbeszámo- ló, énektanulás, egyebek. 9-én beszámoló a pécsi eredményekről. (Itt megjegyzem, hogy alapszervezetünk kiszesei május 6- án és 7-én részt vettek az Tpari tanulók Felszabadulási Seregszemléje pécsi versenyén. Népi láncosaink dicsérő oklevelet kaptak és két szavalónk. Janó Mária és Szűcs Valéria, bekerült az országos döntőbe). Május 16-án olvasómozgalom-ankét, a József Attila olvasómozgalom résztvevői részére, 23-án filmvetítés, klubest (tánc).

Az idén a Kilián-próbák folynak. A tagság szívesen látogatja ezeket az előadásokat. Egy-egy előadás után élénk és nagy vita alakul ki. Legutóbb például a huligán-problémával kapcsolatban. Aztán az önzés—önzetlenség kérdésében pattant ki egészséges vita.

Társadalmi munkát végzünk. A festő tanulók vállalták, hogv iskolánkat tatarozzák, kívül-beliil. Ez körülbelül 5000 forint megtakarítást jelent. Ehhez a kőműves tanulók javítási munkával járultak hozzá.

A József Attila olvasómozgalom egyre több ipari tanulót toboroz.

A munka megjavítása érdekében egyesültünk a gépjavító KISZ-szervezetével. Ugyanis ennél a vállalatnál tanműhelyes oktatás van. Az ott dolgozó elsős

I tanulókból létesült a másik alapszervezetünk 85 taggal.

Pár sorban megpróbáltam képet adni munkánkról, eredményeinkről. A további célunk az. hogy munkánkat megjavítva fokozzuk eredményeinket és jobbá tegyük kapcsolatunkat a többi középiskolával.

Kelemen Zoltán

levelező

Gombnyomásra működő ház

Május 18-án nyílt meg Párizsban az idei tavaszi vásár, amelyen a világ minden részéből 13 ezer kiállító vesz részt.

A vásár egyik legfőbb nevezetessége Marc Deaubonne francia mérnök »álomháza**, amely képet akar adni arról, miképpen élünk majd 2000. év körül.

Az álomház lakásaiban a fiókok maguktól kinyílnak, ha közeledünk feléjük, a mosdókon nincsen vízcsap, mert a víz azonnal folyni kezd. mihelyt kezünkkel a mosdóhoz érünk, a takarítást a szekrényből automatikusan kisétáló porszívó végzi, amely munkája végeztével magától visz- szatér a helyére. Az étkezéseknél egy forgóasztal »szolgálja fel« az ételeket, majd a piszkos edényt eljuttatja a mosogatógépbe. Ez a különös alkotmány viszont összetöri a természetesen műanyagból készült használt edényeket, a masszát megtisztítja és ismét használható formába önti. Az álomházhoz tartozik az álomgarázs is, amelynek ajtaja reflektorfényre nyilik.

A csodálatos ház egy normális családi ház építési költségeinek egyelőre a duplájába kerül.

IMI. május 2-1.

I

Fodrászüzlet a gyárban

Meg kell kérdeznünk a portástól, merre van az új, gyári fód- rászüzlet, ugyanis hiába keressük a cégtáblát.

— Tessék, itt, a következő ajtó.. . A tábla felesleges, a gyári asszonyok, lányok tudják, hol van.

Eg.v jó hónappal ezelőtt, egy pénteki napon jelentette be a hangosbemondó: »Figyelem! Holnap reggel megnyílik az üzemi fodrászüzlet, a portásfülke mellett Nyitvatartási idő: délelőtt hattól féltizig, délután félkettőtől hatig.«

Az elgondolás mór évekkel ezelőtt megszületett. A Tolnai Selyemgyár hatszáz nődolgozójának már régi kívánsága, hogy hozzanak létre egy fodrászüzletet a gyárban. De a megvalósításhoz az »utolsó lökést« egy. a múlt év őszén megtörtént eset adta. November hetedikének előestéjén ünnepség volt a gyárban. Az egyik lánvbrigód az utplsó percben érkezett meg az ünnepségre. Az igazgatónő, Puska Ferencné rosszallóan csóválta a fejét: Ejnye. lányok, már azt hittem, el se jöttök. Aztán miért ilyen rendetlen a hajatok?

— Igazgató néni, nem volt időnk fodrászhoz menni. Kukoricát szedtünk a tsz-ben délután, így is éppen hogy ideértünk. Különben a fodrászhoz akár kettőkor beülhettünk volna, hogy sorra kerüljünk.

— No, majd megpróbálunk csinálni valamit.

Igv került sor a tárgyalásra a ktsz-szel. akik — ha a gyár is segít, helyiséget ad, — szívesen berendezik az üzletet a gyárban. Nékik is jobb lesz, a község egyetlen fodrászüzlete úgyse tudja már lebonyolítani az egyre növekvő forgalmat, ezért kényszerülnek a tolnai asszonyok, lányok közül sokan Mözsre, vagy Szekszárdra fodrászhoz menni.

De lépjünk be a kívülről nem sokat mutató, de belül annál szebb üzletbe. A tükör előtt esi- i

nos fiatalasszony ül, Ványi Gyu- láné. A szőke — nem kevésbé csinos — íodrásznő, Helm Ferencné az »utolsó simításokat« végzi

— Hogyan fogadták az üzlet megnyitását?

— Nagyon örülünk neki. Marika már itt csinálta három héttel ezelőtt a daueromat, én nem is megyek mór máshova, így sokkal kényelmesebb.

— Aztán csak nők járnak ide?

— Elsősorban igen. Nincs olyan munka a női fodrászatban, amit ne tudnék vállalni, minden felszerelés megvan az üzletben — válaszolja az »üzletvezető«. — De jöhetnek férfiak is, hajmosást. dauert, hajvágást kopaszra nékik is elvégzem. Ha van ideje, tessék várni egy kicsit.

Megköszönöm az invitálást, egyelőre nerh tartok igényt e szolgáltatásokra, meg aztán az üzlet elsősorban a selyemgyáriaknak van fenntartva. Mert már nyílik is az ajtó, két lány kukkant be.

— Marika, mikor jöhetünk?

— Félóra múlva.

— Akkor jó, legalább addig megfürdünk.

Marika közben átmegy a hajmosó fülkébe. Egy idősebb asz- szony. Kemény Györgyné haját készíti elő dauerra.

— Első ízben daueroltat?

— Hát nem egészen, mert volt már dauer a hajamban, lánykoromban. De most a kislányaim nem hagynak békén, hogy nekik szép. a hajuk, igazán én is megcsináltathatnám. De ha nincs ez az üzlet a gyárban, én bizony be nem ültem volna órákra a fodrászhoz.

Egy utolsó kérdés Helmnéhez:

— Győzi egyedül a munkát?

— Már nem nagyon. Naponta harmincan-negyvenen fordulnak meg az üzletben. Ezért ígérték meg. hogy kapok egy tanulót, az iskolaév befejezése után. Nagyon várom már.

J. J.

I jelenleginél jobb eredményeket is elérhetne a mázai bánya újitá mozgalma

Egy üzem — ahol a munka rendes mederben folyik — elképzelhetetlen újítási mozgalom nélkül. így van ez Mázán is. Az újítók is mozgolódnak: újítanak, ésszerűsítenek, csak éppen nagyon csendben. Eredményeikkel nem kérkednek, nem keresik a nyilvánosságot. Éppen ezért kerestük meg az üzem újítási előadóját, Mohácsi elvtársat,' aki szerény- kedve mondja: — Minek ezt emlegetni. nem csináltunk mi semmi nagy dolgot — tájékoztatott bennünket.

Az idén tizenhét újítást adtak be, ebből elfogadtak nyolcat, kísérletre javasoltak hármat, és hat újítás sorsát még nem ismerjük, mert a tröszt újítási csoportjánál van, elbírálás végett. A beadott újítások 70 százaléka gépészeti és 30 százaléka bányászati vonatkozású. Eddig a száraz statisztikai számok, de mi van mögöttük?

Bányászati, vonatkozású újításaink mind a termelés meggyorsítását és könnyítését segítik. A legszorgalmasabb újítók: Tolnai Béla. Szünstejn Lajos, Oláh Lajos, Stölker József.

— Nem volt példa arra, hogy az újítás kikísérletezésére, vagy meg valósítására ne jelentkezett volna több dolgozó a műhelyből. Nem azt kérdezték, hogy meg lesz-e fizetve a túlóra, hanem azt nézték, mennyire sürgős az üzem szempontjából — mondja Mohácsi elvtárs. A szakszervezet újítási felelőse. Bóth József, rendszeresen tartja a kapcsolatot az újítókkal és jó tanácsai sokszor segítséget. jelentenek. Azonban — szerintünk — van itt is egy de! Igen. de! Ha a propaganda-munka. a nyilvánosság jobb lenne az újítási feladatterv szélesebbkörű ismertetése — igaz, hogy most három—négy hete, mór az üzemi híradóban is ismertetnek egy-egv feladattervet — minden bizonnval elősegítené még jobban az újítási mozgalmat. A komlói tröszt újítási csoportja is gyorsabban intézhetne el egy-egy ügyet, és nem volna kárára a mázai újítási munkának az sem. ha az újítási csoport fe’elősei néha-néha megnéznék Mázát is.

I. L.