Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-24 / 120. szám
TOLNA MEGYEI NEPtTJSAO I9C1. május 2*4 Gizenga nyilatkozata a kongói válság okairól és megoldásának lehetőségéről Stanleyville (TASZSZ). A napokban . Stanleyvilleben Antoine Gizenga miniszterelnök sajtóértekezleten ismertette a Kongói Köztársaság törvényes kormányának kiáltványát. — Ma — jelentette ki Gizpnga ♦— meg kell vonni a fi-tal Kongói Köztársaság ellen intézett nemzetközi imperialista összeesküvés tizenegy hónapjának mérlegét. A Kongói Köztársaság egyetlen bűne, hogy a természet bőségesen ellátta kincsekkel — arannyal, kobalttal és i — s az imperialista hatalmak ezeicet. magúdnak akarják biztosítani. Gizenga ezután elmondotta, hogy Kongó népe mennyit szenvedett a gyarmatosítók uralma alatt, majd rámutatott, hogy a legkegyetlenebb gyarmati elnyomás sem tudta megakadályozni, hogy Kongóban éppúgy, műit Afrika többi elnyomott országában, hatalmas nemzeti felszabadító mozgalom bontakozik ki. Ez késztette végül is Belgiumot aria, hogy megadja az országnak a függetlenséget. A belga gyarmatosítók azonban előre gondoskodtak arról, hogy továbbra is biztosíthassák maguknak Kongó kincseit, s ezért olyan alkotmányt fogadtattak el, amelynek egyes cikkelyei úgyszólván minden lehetőséget megadtak a belgáknak,, hógy továbbra is kedvük szerint gazdálkodhassanak az. országban. Jelenleg — mondotta Gizenga — ennek a bűnös játszmának a következményeit kell viselnünk. Belgium, amely az alkotmány 49. cikkelyére támaszkodva igyekezett Kongót kizárólagosan a maga vadászterületének megtartani, hamarosan szembe1 találta magát más, hasonló érdektől vezetett hatalmakkal, amelyek jóllehet az atlanti szövetségben barátai Belgiumnak, mégis, hozzáláttak Kongóra vonatkozó saját tervejk megvalósításához. A kongói törvényes kormány vezetője ezután a tények egész sorával bizonyította, hegy a fiatal köztársaság szabadsága és függetlensége ellen tervszerű, előre kidolgozott összeesküvés folyt: kezdve a belgák által provokált katonai lázadástól és a gyarmatosítók Kongó ellen irányuló közvetlen fegyveres támadásától addig a példátlan gaztettig, hogy árulói szétkergették a törvényesen megválasztott parlamentet és kegyetlenül lemészárolták Patrice Lumumbát, Kongó nemzett hősét. Giz'nga a továbbiakban rámutatott az ENSZ dicstelen szerepére a kongói eseményekben. Ezt követően hangsúlyozta, hogy a gyarmatosítók most bérenceiken — Kaszavubun, Ka- lcndzsin, Csombén és másokon — keresztül megpróbálták f-M-'rabolni a Kongói Köztársaságot, s így akarják elfojtani a kongói népnek a teljes szabadság elnyerésére irányuló törekvéseit. A legjobb válasz a Nyugatnak azokra a próbálkozásaira, amelyekkel fel akarják darabolni Kongót és egész Afrikát — folytatta Gizenga — az, ha az afrikai államok az általános és teljes függetlenség elvei alapján összefognak. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az igazi függetlenség hívei mindig az alkotmány tiszteletben tartásának elvei alapján jártak el, még akkor is, ha ez az alkotmány nem mindenben felel meg a nép érdekeinek. Először Ka- szavubu, Kongó volt elnöke sértette meg az alkotmányt. Ezzel megsértette a parlamentnek tett esküjét, hogy őrködik a köztársaság integritásán és védi a nép érdekeit. Kaszavubu elárulta hazája érdekeit a belga és más nyugati monopolistáknál*. Ezért nem tekinthető többé államfőnek, ezért fosztottuk meg ót tisztségétől a kongói nép nevében. Gizenga emlékeztetett arra, hogy Kongóban egy nemzet van, a kongói nemzet. A kormány ezért a jövőben is a köztársaság egységéért és területi épségéért száll síkra. Ez természetesen nem- azt jelenti, hogy nem szándékozik tiszteletben tartani minden egyes törzsnek, minden egyes etnikai csoportnak kulturális és nemzeti hagyományait, érzéseit és szigorúan tiszteletben fogja tartani a tartományi hatóságok jogait. A külpolitikában — hangsúlyozta a kongói kormány feje — mindig is a tartós békéért, a széleskörű nemzetközi együttműködésért, a szuverénitás tiszteletben tartásáért küzdünk. Ellene vagyunk a tömbökben való részvételnek és semleges politikát kívánunk folytatni. Gizenga kijelentette, kormánya kész egyezményeket kötni bármely országgal, azoknak a kádereknek a képzésére, amelyekre Kongónak szüksége van. Kijelentette még, hogy a kormány hajlandó elfogadni bármilyen külföldi segítséget, ha ezt nem kötik politikai feltételekhez. Sajtóértekezlete befejező részében Gizenga foglalkozott a kongói válság megoldásának módjával. A válság — mondotta — amely már tizenegy hónapja dúl az országban, békés úton csak a nép akaratának megkérdezésével, vagyis a nép választotta parlamenti képviselők közreműködésével oldható meg. A Kongói Köztársaság kormánya nyilatkozatának szövegét a kormány elküldte az ENSZ főtitkárának, az ENSZ-közgyűlés elnökének és húsz állam, köztük a Szovjetunió vezetőjének. A Hruscsov—Kennedy találkozó Az ENSZ ázsiai ás afrikai tagállamai az angolai válságról tárgyalnak New York (MTI): Az AP jelentése szerint az ENSZ-tagálla- mok 25 tagú afrikai csoportja, valamint a 46 tagú ázsiai—afrikai csoportja ma, kedden összeül, hogy megtárgyalja az angolai helyzetet. Gabre-Egzi etiópiai kül dött, a két csoport elnöke az afrikai csoportot magyar idő szerint 16 órára, az ázsiai—afrikai csoportot pedig 2o órára hívta össze. Diplomáciai körök előrelót- hatónak tartják, hogy a két csoportban képviselt egyes küldöttségek kérik majd a Biztonsági Tanács öszehívását az angolai helyzet megvitatására, vagy ha a Biztonsági Tanács valamely állandó tagja vétójogával élne, akkor indítványozzák a közgyűlés rendkívüli ülésszakának kitűzését. Másrészt nyugati hírügynökségek közük, hogy Boland közgyűlési elnök Bolívia, Dahomey, Malájföld, Finnország és Szudán képviselőiből már kinevezte annak az albizottságnak a tagjait, amely egy közgyűlési határozat értelmében az angolai helyzet helyszíni tanulmányozására hivatott. Nkrumah ghanai elnök hétfőn közölte az afrikai országok Accrában akkreditált diplomáciai képviselőivel, hogy az angolai helyzet megdöbbentően komoly. Ezért indítványozta, hogy az afrikai országok képviselői tárgyalják rhég áz angolai helyzetet. Mint a Reuter-iroda jelenti, megfigyelők szerint a ghanai államfő az afrikai államok közös akciójának valamilyen formáját javasolta. A Reuter-iroda a Lusitania portugál hírügynökség jelentése alapján közli, hogy az angolai felkelők az észak-angolai Negage közelében megtámadtak egy portugál katonai oszlopot, s egy katonát megöltek, négy másikat megsebesítettek. Továbbra is feszült a légkör Alabamában Antiszemita, névtelen leveleket kapott a bécsi televízió igazgatója Az osztrák televízió igazgatója a napokban antiszemita, névtelen leveleket kapott „A bosszúállók” felszólítják, hogy azonnal várjon meg állásától, mert tűrhetetlen, hogy Ausztriában zsidók fontos pozíciókat tölthessenek be. A fenyegető levelekkel egyidő- ben a televízió épületében több helyen gyújtogatás történt, amely összer— vagy 45 000 schilling kárt okozott. Montgomery (MTI). Mint a Reuter és az AP jelenti, Montgo- meryben, Alabama állam fővárosában átmenetileg helyreállt a nyugalom, de a légkör továbbra is feszült. Az utcákon acélsisakos katonák teljesítenek járőrszolgálatot, fegyvereseket vezényeltek ki az autóbusz megállók és a néger templom védelmére. A városban jelenleg a helyi rendfenntartó szervek nyolcszáz beosztottja van szolgálatban, ezen kívül ötszázra emelkedett a Washingtonból küldött szövetségi rendőrtisztek száma. Az amerikai igazságügyminisztérium bejelentette. hogy még kétszáz rendőr tisztet küldenek a közeljövőben ebbe az államba. A hatóságok Montgomeryben őrizetbe vették a vasárnapi provokáció tizennyolc vezetőjét. A szövetségi rendőrség ezenkívül négy embert tartóztatott le, akik Annistonban felgyújtottak egy autóbuszt. Hétfőn este egy buszmegálló kö zelében ifimét nagyobb huligáncsoport verődött össze, tüntetni akartak a négerek éllen. A tüntetőket a helyi milícia szétoszlatta. Hét suhancot a rendőrség őrizetbe vett. LITTLEROCK Mint a Reuter jelenti, hétfőn egyre több helyet foglal el a világlapok hasábjain. Bár a találkozóra csak június 3-án kerül sor, világszerte nagy reménykedéssel tekintenek a bécsi megbeszélések elé. Amin? a tudósítók jelentik, az osztrák fővárosba mind több újságíró, rádió- és televízióriporter érkezik, hogy a történelmi fontosságú megbeszélés minden részletét azonnal továbbíthassák a világ minden részébe. A szovjet lapokban már több kommentár foglalkozik a bécsi találkozó lehetőségeivel. A Li- tyeratura i Zsiznyi arról ír, nincs ok arra, hogy a közvéleményt pesszimizmus töltse el. A szovjet lap mérlegre téve Kehnedy eddigi elnökségét, meg állapítja, hogy az új elnök 100 napot töltött hivatalában, s még 1400 elnöki napja van hátra. Ez alatt az idő alatt sokat lehet tenni. A szükséges tanulságok megállapítása, — írja a Li- tyeratura i Zsiznyi — a helyes következetetések levonása, erre van most szükség az amerikai politikában. Az az új vonal, amelyet az amerikai elnök hirdetett meg, valóban új kell, hogy legyen. Reméljük, hogy a washingtoni fél a bécsi találkozóra régi csomagja nélkül érkezik meg. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok népe milyen nagy várakozással tekintett Kennedy hivatalba lépése élé. A hangzatos békeszólamok után azonban az amerikai elnök megpróbálta elődjének politikai irányvonalát követni. A kubai agresszió azon ban csúfosan megbukott, Laosz ügyében pedig a genfi tárgyaló- asztalhoz kellett ülni. Mindez ismételten bebizonyította, hogy katonai fenyegetésekkel* hidegháborús politikával nem lehet eredményt elérni, sőt az ilyen akciók rontják a nemzetközi légkört, s megnehezítik azt a kibontakozást, amelyre a világnak oly nagy szüksége van. Kennedy tehát elfogadta az egyedül járható utat, s ha a bécsi találkozó tulajdonképpen, csak beszélgetés jelleggel bír is* a jövőre nézve sokat ígér. Hruscsov elvtárs a közelmúltban Tbi lisziben mondott beszédében ismét kijelentette, hogy a Szovjetunió tárgyalások útján akarja biztosítani a világ békéjét. Erre utal most a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai hetilap, amikor ezeket írja: „Készen állunk arra, hogy az államközi problémákat kerékasztal mellett folytatott tárgyalásokon rendezzük, s ha a kapitalista világ legnagyobb országainak kormányai valóban békét akarnak, ahogy ezt kijelentik, akkor a rendezés csak tőlük függ.” A Szovjetunió ismételten tanújelét adta annak, hogy következetes békepolitikát folytat A háború ma már nem elke- rülhetelen, s a népek eltökélt békeakaratát a kormányoknak is tudomásul kell venniök. A bécsi találkozó a békét szolgáló szovjet külpolitikai irányvonal nagy eredménye, s a világ népei joggal tekintenek bizakodva az osztrák fővárosban sorra kerülő tanácskozások elé. A Szovjetunió békepolitikája a világ minden népének érdekét szolgálja, s most már valóban csak az amerikai partneren múlik, hogy ezek a tanácskozások, ame lyeknek első megnyilatkozása lesz a bécsi megbeszélés, eredménnyel is végződjenek: Véget ért a Holland Kommunista Párt 20. kongresszusa megszólalt Faubus Arkansas-i kormányzó, a fajüldözés régóta ismert apostola is. Táviratot küldött Robert Kennedy igazságügy- miniszternek, s megvádolta, ő az oka a négerek megmozdulásainak. Azt állította, hogy az amerikai igazságügyminisztérium agitátorokat és provokátorokat küld Ala- bamába a négerek felheccelésére. Faubus kormányzó Patterson alabamai kormányzónak küldött táviratában rokonszenvét és együttérzését fejezte ki. ARLINGTON Mint már hírüladtuk, a Virgínia államban hivatalosan engedélyezett amerikai náci párt hétfőn szót emelt a „felsőbbrendű fehér faj” védelmében, híveit a négerek és a kommunizmus elleni harcra szólította fel. Az AP legújabb jelentése szerint a náci párt „mozgósította tömegeit”. „Mindenki a fedélzetre”! jelszóval Rockwell, a párt vezetője összetoborozta híveit és egy autóbuszon útnak indította New Orleans felé. Az autóbuszon nyolc, és egy úgynevezett „parancsnoki gépkocsin” négy buzgó amerikai náci indult útnak kereszteshadjáratára. Az autóbuszt a nácik kommunizmus-gyűlöletének és a fai- üldözésnek szellemében „gyűlölet- busznak" nevezték el. Amszterdam (TASZSZ): Hétfőn befejezte munkáját a Holland Kommunista Párt 20. kongresz- szusa. A záróülésen megválasztották a Központi Bizottság 37 tagját és 4 póttagját. A Központi Bizottság főtitkárává egyhangúlag ismét Paul de Groot-ot választották meg,. __ A kongresszus határozatot fogadott el, amely hangsúlyozza, hogy a pártnak folytatnia kell a harcot a dolgozók életviszonyainak megjavításáért, a monopoltőke támadásai, valamint az ország miütarizálására irányuló kor mánypoütika ellen. Elfogadtak a kongresszuson egy felhívást is, amely harcra szólítja fel a holland népet a kormány nyugat-iriáni gyarmatosító politikája ellen. A Holland Kommunista Párt követeli, hogy haladéktalanul vonják ki a holland csapatokat Nyugat-Iriánból, a kormány tárgyaljön erről a kérdésről Indonéziával. Castro nyilatkozata a fogolycseréről Havanna (TASZSZ). Fidei Castro kubai miniszterelnök nyilatkozott a Prensa Latina hír- I ügynökségnek. Mint mondotta, a j forradalmi kormány hajlandó ! tárgyalni az Egyesült Államokkal az 1200 elfogott ellenforradalmár kicseréléséről, de megmásítja ezt az elhatározását, ha az Egyesült Államok továbbra is meghamisítja és elferdíti Kuba békeszerető és nemes álláspontját. Az amerikai propaganda ugyanis azt állítja a »traktorokat a zsoldosokért« javaslatról, hogy a kubai kormány »emberi életekért traktorokat követel«. Castro er- ' re így válaszolt: — Az Egyesült Államok, mely * a zsoldosokat megszervezte, pénzelte és felfegyverezte, s ezt a i világközvélemény előtt elismerte, ' elvesztette azt az erkölcsi jogát, i hogy az emberiesség védelmezőjé- 1 nek pózában tetszelegjen. Az ' adott esetben nem pusztán fo- ' golycseréről, hanem kártérítésről van szó. Az elesett hazafiak és hősök életéért senki sem kárpótolhat bennünket, de a Kubának okozott anyagi kár — legalább is részben — jóvátehető. Ha az Egyesült Államok az anyagi kártérítés helyett valóban fogolycserét akar — folytatódik Castro nyilatkozata — akkor a kubai kormány hajlandó kicserélni az 1200 zsoldost ugyanany- nyi Puerto Rico-i, nicaraguai, guatemalai, amerikai és spanyol antifasisztára, akiket politikai okokból öt évnél hosszabb időtartamú börtönbüntetésre ítéltek. Emlékeztetnünk kell az amerikai imperialistákat, hogy az ő »szabad világukban« több tízezer olyan férfi és nő van, akiket börtönbe zártak, csupán azért, mert a nemzeti függe'lerségért, a békéért, a demokráciáért szálltak síkra. Konnr^vre' »rm lenni nehéz rávenni szövetségeseit, az említett országok jelenlegi urait, hogy szabadon bocsássák ezeket a politikai foglyokat. Ez valóban humánus cselekedet lenne az amerikai kormány részéről. Ebben az esetben Kuba hajlandó lenne lemondani az anyagi kártérítésről — fejeződik be Castro nyilatkozata,
