Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

2 TOLVA MÉRTÉT VÉPÉJSAO 1961. április 20. (Folytatás az 1. oldalról) az El Universo című lap szerkesz­tősége és a America rádióadó épülete felé vonultak, ahol a tün­tetők több ablakot bezúztak. MEXICO CITY A mexikói kormány nyilatkoza­tot adott ki és ebben állást fog­lalt a be nem avatkozás politi­kája mellett. Mexiko kormánya •— mutat rá a nyilatkozat — úgy véli, egy államnak sincs joga beavatkozni a másik ország ügyei be, mivel ez a nemzetközi jog durva megsértését jelentené. A mexikói országos diákszövet­ség elhatározta, hogy önkéntese­ket indít az agresszorok ellen küzdő kubaiak megsegítésére. SAN JÓSÉ A' Costa Rica-i munkások álta­lános szövetsége nyilatkozatban ítéli el a kubai nép ellen irányu­ló „gyáva és bűnös támadást”. CARACAS A venezuelai alsóház egysége­sen elítélte a Kubát ért fegyveres külföldi intervenciót. MONTEVIDÉO Az Uruguayi Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, melyben felháborodottan megbélyegzi a Pentagon által irányított agresz- sziót és felhívja az ország dolgo­zó népét, szálljon síkra a kubai forradalom mellett. HAVANNA A Prensa Latina szerint a ha­vannai rendőrség letartóztatott két katolikus papot, akik ellen- forradalmi röplapokat terjesztet­tek és az intervenciósokkal tar­tottak fenn kapcsolatot. Egyikük Boza Masvidal, közismerten fal- langista szellemű pap. MEXICO CITY Az imperializmus brutális, ar­cátlan támadása Kuba ellen, rá­cáfol az Egyesült Államok előze­tes kijelentéseire, amelyekkel azt akarta elhitetni, hogy egy állító­lagos emigráns kubai kormány készíti elő az agressziót, nem pe­dig az Egyesült Államok — írja szerkesztőségi cikkében a La Voz de Mexico, a Mexikói Kommu­nista Párt lapja. A lap rámutat arra, hogy az Egyesült Államok közvetlen be­avatkozása rendkívül veszélyes lenne, mivel harmadik világhábo­rút idézhet elő. A Kuba ellen elkövetelt agresszió A világ közvéleménye felháborodottan tiltakozik a kubai fegyveres intervenció ellen Moszkva (MTI). Nyina Popova, a Külföldi Baráti és Kulturális Társaságok Szövetsége elnökségé­nek elnöke táviratot intézett Fi­lel Castróhoz, Kuba miniszterel­nökéhez és Osvaldo Dorticoshoz, Kuba elnökéhez. Kuba hős fiai és lányai, önök mellett vagyunk szívünkkel és rpkonszenvünkkel — hangzik a távirat. — Felháborodottan bélye­gezzük meg az agressziót kirob­bantó imperialistákat és a világ minden népével együtt követel­jük: El a kezekkel Kubától! A szovjet nőbizottsag nyilatko­zatban fejezi ki teljes szolidari­tását Kuba harcoló népével. A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa a Szovjetunió min­den dolgozója nevében ugyancsak határozottan és felháborodottan tiltakozik a Kubát ért fegyveres intervenció ellen. A szovjet tudások felhívással fordulnak a világ minden tudó­sához és elsősorban az Egyesült Államok tudósaihoz, hogy tilta­kozzanak a véres agresszió ellen, amelynek célja megfosztani a ku­bai népet szabadságától és füg­getlenségétől. E tragikus órákban, amikor Kubában hullik a vére azoknak, akiknek egyetlen „bűne”, hogy nem akarnak térden csúszva élni, minden nép kötelessége, minden kormány kötelessége: haladékta­lanul véget vetni a Kuba elleni agressziónak — hangsúlyozzák a szovjet .tudósok. Az Indiai Országos Béketanács ugyancsak „határozottan elítéli az aljas agressziót, amelyet kétség­telenül az Egyesült Államok kor­mánya pénzel, lát el fegyverrel, és irányít”. Az Indiai Országos Béketanács kifejezi azt a meggyő­ződését. hogy a békéért és füg­getlenségért küzdő népek és kor­mányok Kuba oldalára állnak. Kennedy válasza N. Sz. Hruscsovnak Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint április 18-án, helyi idő szerint 19.00 órakor Dean Rusk amerikai külügyminiszter magához kérette Menysikovot, a Szovjetunió wash­ingtoni nagykövetét, s átadta Kennedy elnök válaszát N. Sz. Hruscsov április 18-i üzenetére. Mint ismeretes, a szovjet kor­mányfő ebben az üzenetében fel­szólította az amerikai kormányt nali beszüntetésére. Kennedy válaszüzenetének be­vezetőjében azt állítja, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök „komolyan félreérti a kubai ese­ményeket”. Kennedy szerint — „nem lehet meglepő, hogy a kubai menekültek minden rendelkezé­sükre álló eszközt megragadnak, hogy hazatérjenek és támogassák honfitársaikat.” Kennedy üzenete egy szóval sem említi,' hogy az a Kuba ellent intervenció azon- I úgynevezett menekülteket az Kuba népe lesújt az árulókra Havanna (TASZSZ). A kubai nép szigorúan bünteti árulóit. A havannai rádió bejelentette, hogy 18-ára virradó éjjel a La Cabana erődben 8 embert agyonlőtték. E személyeket terrorista tevékeny­ség miatt ítélték halálra. A keddi havannai lapok közlik a kubai állambiztonsági szervek bejelentését, amely szerint Ha­vannában nagylétszámú ellenfor­radalmi összeesküvő csoportot tartóztattak le. A letartóztatottak között egy amerikai is van, az Egyesült Államok központi hír­szerző hivatalának ügynöke, aki a különböző terrorista csoportok il­legális tevékenységének össze­egyeztetésével foglalkozott. Az el- fogottak között van Umberto Ma­rín is, aki az Egyesült Államok­ból érkező hajóval más ellenfor­radalmi elemekkel együtt ez év márciusában szállt partra, illegá­lisán, a havannai tartomány északi részén. Az állambiztonsági szervek nagy mennyiségű fegyvert és hadianyagot találtak az emlí­tett hajón. A letartóztatottaknál felfedezett különböző dokumen­tumok bizonyítják az Egyesült Államok központi hírszerző hiva­tala és a Pentagon bűnös szere­pét a Kubai Köztársaság elleni aknamunka irányításában. Kuba londoni nagykövetségé­nek nyilatkozata közli, hogy a kubai fegyveres erők lelőttek öt ellenséges repülőgépet és elsül­lyesztettek három partraszállító hajót, s egy nagyobb csapatszállí­tó hajót, amely az inváziós erőket szállította. A zsoldosok ellen foly­tatott akcióban elsüllyedt a ku­bai haditengerészet egy őrhajója. A londoni nagykövetség közlé­se szerint egyelőre elhalasztották Castro nyilatkozattételét, való­színűleg azért, mert a miniszter- elnök arra vár, hogy bejelenthes­se népének: az inváziót visszaver­ték. 1 A kubai hadsereg rádiója beje­lentette, hogy az Őrien te-tarto­mányban folytatott harcok során visszafoglalták a tartomány észa­ki részében fekvő Mayari várost. A forradalmi kormány fegyveres erői bátran harcolnak Las Villas tartományban és az ellenforra­dalmárok támadását teljesen megsemmisítették a tartomány fővárosa, Santa Clara közelében. Nyugati hírügynökségek jelen­téseiből kitűnik, hogy az opti­mizmus, amelyről az invázió kez­detekor tettek tanúságot az éllén- forradalmárok, most sötét pesszi­mizmussá változott. Az AFP a következőkben foglalja össze azo­kat az aggasztó jeleket, amelyek az inváziós kísérlet második nap­jának végezetével a támadókat elcsüggesztik. A kubai ellenforradalmárok Egyesült Államok-beli főhadi­szállása 24 órája nem kapott semmiféle tájékoztatást Kubában partraszállt csapataitól. Habár a Castro-kormány szigorú hírzárla­tot rendelt el a kubai eseménye­ket illetően, az mégis megállapít­ható, hogy nem került sor semmi­féle helyi népi megmozdulásra, amely nélkül a partraszállt el- lenforradalmárok nem számíthat­nak sikerekre. Ha a partraszállí- tott fegyvereseknek sikerült vol­na a sziget bármely részén híd­főállást teremteniük, akkor vala­milyen módon értesítették volna a Floridában működő szervező­ket.. Az úgynevezett »kubai for­radalmi tanács« New Yorkban, kedd délután kiadott közlemé­nyének hangja egyáltalán nem bizakodó. Az AP által illetékes­nek minősített megfigyelők úgy vélik, alapvető hiba volt, hogy Castro-ellenes szervezetek a had­műveletek megindulásakor »túl­ságosan nagy lármát csaptak«. Most, utólag már úgy tüntetik fel a dolgot, hogy ezeknek a hadmű­veleteknek a célja nem is -invá­zió volt. hanem fegyver és lőszer- raktárak létesítése későbbi had­műveletek céljára. Egyesült Államok területén, illet­ve Guatemalában, amerikai tisz­tek irányításával készítették elő az invázióra és a ..menekültek ál­tal megragadott minden eszközt” az Egyesült Államok bocsátotta bőkezűen a zsoldosok rendelkezé­sére. A közismert és nyilvánvaló té­nyekkel ellentétben Kennedy ki­jelenti: „Már korábban leszögez­tem és most megismétlem, hogy az Egyesült Államok nem szán­dékozik katonailag beavatkozni Kubában”. A továbbiakban az amerikai elnök egyszerűen nem vesz tudo­mást arról, hogy máris folyamat­ban van az Egyesült Államok ál­tal megszervezett és támogatott katonai agresszió Kuba ellen, fe­nyegetően kijelenti, hogy „abban az esetben, ha Kubát kívülről bár milyen katonai intervenció érné, azonnal eleget teszünk az ameri­kai földrész államaival közösen vállalt kötelezettségeinknek, hogy tiltakozzunk a külső agresszió el­len”. Az amerikai elnök az inter­vencióban részt vevő zsoldosokat „kubai hazafiaknak” nevezi és kijelenti, hogy „az amerikai nép, bár tartózkodik a kubai ‘ katonai beavatkozástól, nem leplezi cso­dálatát a kubai hazafiak iránt”. Kennedy mindezek ellenére azt állítja, „teljes mértékben megér­tettem Önnek (N. Sz. Hruscsov­nak) azt a megállapítását, hogy a kubai események veszélyeztethe­tik a békét a világ minden ré­szén”. Kennedy végül azt javasolta, hogy a kubai helyzet alakulásától függetlenül tegyenek lépéseket a laoszi, a kongói kérdés rendezé­sére és az atomfegyverkísérlete­ket eltiltó szerződés megkötésére, és a „szovjet kormány felelősség- érzetére” hivatkozva, képmuta­tóan a Szovjetuniót szólítja fel arra. hogy ne használja ki a ku­bai helyzetet feszültség szítására a világ más részein. mélységes felháborodást keltett világszerte: a latin-amerikai or­szágok nagyobb városaiban ame rikaellenes tüntetésekre került sor, s a világ békeszeretö né­pei együttérzésükről és támoga­tásukról biztosították a hős ku­bai népet. Az amerikai agresszióval kap­csolatban, a szovjet kormány nyilatkozatát követően, nyilat­kozatot adott ki a Magyar Nép- köztársaság kormánya is. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány határozottan kijelenti: a Kuba ellen elkövetett merény­letért teljes mértékben az Ame rikai Egyesült Államok kormá­nyát terheli a felelősség. Ugyan­akkor a magyar kormány fel­hívja a figyelmet arra, hogy a Kuba elleni agresszió súlyosan veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát, mert a jelenlegi helyzetben a világ bármely ré­szén jelentkező békebontás sú­lyos következményeket vonhat maga után. A magyar kormánynyilatko­zat az egész magyar nép nevé­ben teljes együttérzéséről és támogatásáról biztosítja a Ku­bai Köztársaságot, s kijelenti, kész minden ségítséget megad­ni az imperializmus ellen vívott harcához. Isíneretés, hogy Hruscsov elv­társ az intervenciót követően üzenetet intézett Kennedy el­nökhöz, amelyre az Egyesült Államok elnöke válaszolt. A szovjet ^kormányfő határozott kijelentéseire Kennedy csak az­zal tudott válaszolni, hogy ta­gadja az egész világ előtt nyil­vánvaló agresszió tényét és vé­delmébe, veszi a kubai ellen­forradalmár bandákat. Az Egye­sült Államok nem először tesz ilyent. Ismeretes az a haszon­talan és nevetséges erőlködés, amit az amerikai imperialista körök az úgynevezett »magyar kérdés« körül csináltak, ami­kor az ország békéje és mun­kája helyett az ellenforradal­márok kezére szerették volna játszani a magyar nép jelenét és jövőjét. Az is közismert tény, hogy Amerika évente sok millió dollárt költ diverzánsok- ra, különböző felforgató tevé­kenységekre. A magyar nép a Szovjetunió és a szocialista tá­bor segítségévéi le tudta győzni az ellenforradalmi bandákat s tovább építi szocialista jövőjét. Az imperialisták azonban nem fagytak fel békebon I« törekvé­seikkel, s ami annak idején nem sikerült ' Magyarországon, azt ma Kubában szeretnék meg valósítani. Ismeretes az a hősi arc. amit a kubai nép folytatott az idegen hódítók ellen, s amelynek eredményeként ki­vívta szabadságát. Áz amerikai monopóliumok kezdettől fogva a legellenségesebb szemmel néz­ték a kubai fejleményeket s a független Kuba létére törtek. Először gazdasági szankciókat alkalmaztak Kubával szemben, majd, amikor ezek nem vezet­tek eredményre, a nyílt kato­nai intervenció útjára léptek. A hatmilliós Kuba nem fe­nyeget senkit, s egyetlen törek­vése, hogy békében, legjobb belátása szerint építse szabad országát. Az Egyesült Államok azonban felfegyverezte és se­gítette a kubai ellenforradalmi bandákat s ennek a segítségnek az eredménye, hogy az április 15-i bombatámadás után, ápri­lis 17-én az amerikai zsoldban álló ellenforradalmi bandák amerikai fepvverekkel, hajókkal és repülőgépekkel intervenciót hajtottak végre Kuba ellen. A nyugati lapok sem hall­gatják el, hogy az Egyesült Államok akcióját aggódva fi­gyelik a szövetségesek is. Ken­nedy veszélyes vállalkozásba kezdett s több angol lap a kubai akcióval kapcsolatban Dulles »örvénypolitikájának« emlékét idézi, amelyet most úgy látszik, Kennedy valósít meg. A világ békeszeretö népei azonban a független Kubai Köztársaság mellett vannak. A latin-ameri­kai országokban egymást érik a rokonszenv-tüntetések, ezré­vel jelentkeznek az önkénte­sek, hogy segítsék a kubai nép harcát a betolakodók ellen. De együttérzésükről és támogatá­sukról biztosították a Kubai Köztársaságot a szocialista or­szágok is, élükön a Szovjetunió­val, amelyek kezdettől fogva nagy rokonszenvet tanúsítottak a kubai nép hős építő munkája iránt. Az intervenció, amely mögött az Egyesült Államok áll, egy kis nép szabadságának el­fojtását tűzte ki célul, táma­dást jelent valamenyi szabad- ságszerető nép éllen. A világ népei azonban Kuba mellett állnak s ez olyan erő, amely meghátrálásra készteti az in­tervenciósokát. A Szovjetunió legnlább hét-három évvel megelőzte az Egyesült Államokat az űrhajózásban New York.. (MTI). Az U. S. News and World Report című folyóirat, amely szovjetellenes álláspontjáról ismert, kénytelen elismerni, hogy a Vosztolc űrhajó emberrel a fedélzetén megtett történelmi jelentőségű útja a Szovjetunió hatalmas diadala. — Szovjetoroszország olyan győzelmet ért el — írja a lap vezércikkében — amely felér az első szputnyik felbocsátásával, sőt túl is szárnyalja azt. A szak- tekintélyek zöme egyetért abban, hogy ez technikai és egyszer­smind '.ektani győzelem is. — Szaktekintélyek véleménye szerint a Szovjetunió két-három évvel, sőt talán még többel is megelőzte az Egyesült Államo­kat a hasonló méretű és rendel­tetésű űrhajók építésében. Nem rejtik véka alá azt a vélemé­B budapesti dolgozók tiltakozó nagygyűlése Szerdán délután a Hazafias A nagygyűlésen részt vettek a Népfront és a Budapesti Púrtbi- hazánkba érkezett kubai balett- zottság nagygyűlést tartott a együttes tagjai is. Sportcsarnokban. Több ezer ma- A nagygyűlést Gáspár Sándor, gyár dolgozó mélységes felhúbo- a Budapesti Pártbizottság első rodással ítélte el a kuba elleni titkára nyitotta meg, majd Kállai agressziót és népünk nevében ki- a Minisztertanács első el­* • „, ... ... .. ... nokhelyettese, a Hazafias Nép­fejezte szolidantasat a szabadsa- front Országos Tanácsának elnö- gaert harcoló kubai néppel, ke mondott beszédet. nyűket sem, hogy amikorra az gyesült Államoknak már lesz a mostani szovjet űrhajóhoz ha­sonló űrhajója, az oroszok már jóval előbbre juthatnak, új cé­lok felé. Egyes amerikai lapok kommen­tárjaikban kényszeredetten elis­merik, ho'-y az Egyesült Államok lemaradása az űrhajózásban és más területeken is, a szocialista rendszer fölényének következ­ménye. A Capital Times megállapítja: »Oroszország legújabb űrkutatási eredménye nem véletlen. Ez a haladás eredménye. A mi vere­ségünk szintén nem véletlen. A hanyatlás következménye. Mind­addig nem érhetjük utol Oroszor­szágot, amíg fel nem ébredünk.« A minneapolisi Tribune beis­meri, hogy «sok ember kezd arra a gondolatra jutni, az oroszok a rendszerükben rejlő előnyük alapján érhették el ezt a tudo­mányos és technikai diadalt.« A »Nagy-Britannia—Szovjet­unió« Társaság meghívta Angliá­ba vendégül Jurij Gagarint, a világ első űrhajósát. tendő példának tartják Gagarin a kínai nagy városok ifjúságára. Pekingben, Sanghajban, Kvang- csaóban, Vuhangban tartott né­pes gyűléseken az ifjúság kép­viselői kijelentették, hogy köve­tendő példána ktartják Gagarin őrnagy bátorságát, hazája és né­pe iránti hűségét.

Next

/
Thumbnails
Contents