Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
1961. április 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAI FA KoTácsIstván, a MEDOSZ főtitkára adta át az Élüzem kitüntetést a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozóinak Az építőbrigád tagjai 13—14 órát dolgoztak egy műszakban az elmúlt néhány napon, hogy a szerelőcsarnokát a nagy eseményre tető alá hozzák. Sikerült. Itt tartották meg március 31-én Tolna megye legnagyobb állami gazdaságának Élüzem-avató ünnepségét. Pártunk és kormányunk a magas kitüntetéssel is elismerését fejezte ki a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozóinak az 1960. évben elért eredményekért. Az a helyzet ugyanis, hogy az állami gazdaság fennállása óta első alkalommal a termelés és a termelékenység emelésével, valamint az önköltségek csökkentésével több mint 7 millió forint abszolút nyereséggel zárta az évet. Az Élüzem-kitüntetést Kovács István, a MEDOSZ főtitkára adta át a gazdaság igazgatójának, Vass Istvánnak. A Dalmandi Állami Gazdaság Élüzem-avató ünnepségén ott volt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályveze tője, Virágh István, a járási párt- bizottság titkára, Nagy János, a termelési igazgatóság vezetője és az állami gazdaság által patronált termelőszövetkezetek küldöttei is. Az Élüzem cím elnyerése alkalmából Géczi Károly, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának osztályvezetője az állami gazdaság három vezető szakemberének és hat jól dolgozó fizikai munkásának átadta az “Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója” jelvényt és oklevelet. Az Élüzem címmel járó 75 500 forintot és az igazgatói alapból 332 000 forintot jutalomként osztottak ki a gazdaság legjobb dolgozóinak. Minden száz munkaegység után 14 suunkaegységet kapnak prémiumként a lápafői termelőszövetkezet fiataljai A lápafői Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai legutóbbi közgyűlésükön úgy határoztak, hogy a szövetkezetben dolgozó fiatalok minden teljesített 100 munkaegységük után 14 munkaegységet kapnak prémiumként. Kéfszáz munkaegység után ez a prémium már 28-ra emelkedik. A szövetkezet tagjai ezzel az ösztönzési módszerrel azt akarják elérni, hogy a fiatalok megtaPák számításukat a szövetkezetben, s mivel ők háztáji földet nem kapnak, ilymódon részesüljenek jutalomban elvégzett munkájuk után. A szövetkezet fiataljai — hogy a felnőttek bizalmára rászolgáljanak, ifjúsági brigádot alakítottak. A tizenkét tagú brigád a növénytermesztésben dolgozik. Jól haladnak a tavaszi munkák Kocsolán Átadták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját a Dombóvári Vasúti Csomópont dolgozóinak A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben befejezték a tavaszi talajmunkákat. A vetni- való jelentős része már a földben van. A termelőszövetkezet tagjai a tervezett- 50 hold borsó, 30 hold zab és zabosbükköny, 20 hold mák, 3,5 hold maghozó répa vetését befejezték. Az elvetett termények nagy része már szépen zöldell. A cukorrépából 50 holdat, a napraforgóból 120 holdat, a burgonyából pedig 65 holdat vetettek el eddig. Az építés ütemét tekintetbe véve a számítások szerint egy hónapon belül két új halastó készül el a Vörös Csillag Tsz-ben, ■ 6 hold területen. A termelőszövetkezet KISZ-fiataljai felaján- ’ották, hogy' fásítják a szövetkezeti majort. A termelőszövetkezet tervei szerint 300 holdon végeznek ez évben istállótrágyázást. A terv nagy részét már teljesítette á tsz tagsága. Ugyanis ebben az évben 210 holdon már elvégezték az stállótrágy ázást. L U Másfélezer hátai hímestojás került bolti forgalomba Évről évre növekszik az érdeklődés és a kereslet a bátai hímes- tojások iránt. A néprajzi szakemberek körében, de nem szakkörökben is megbecsült különlegességnek számít egy-egy bátai hímestojás, amit a népművészet mestere Dér Józsefné készít. Dér Józsefné évtizedek óta festi húsvét előtt a tojásokat és az ország minden részébe jut belőle, sőt nem egy példány már külföldre is eljutott. Az elmúlt években sok bátai hímestojás bolti forgalomba is került s a megnövekedett keresletet Dér Józsefné egyedül már nem tudta kielégíteni, ezért az idei húsvétra több tanítványa ' s festett tojásokat. A megnövekedett kereslet miatt a decsi háziipari szövetkezet, amely felelevenítette a sárközi népművészetet, úgv tervezi, hogy "Vitán Dér Józsefné vezetésével hímestojás-festő tanfolyamot szervez. Szobrot kapott Boiit liád A felszabadulás évfordulójára értékes művészeti alkotással gyarapodott Bonyhádi a járási székhely központjában levő Széchenyi téren felállították Nagy István munkásleányt ábrázoló szobrát. A csaknem két méter magas, mészkőből készült szobrot a művelődésügyi minisztérium ajándékozta a községnek. Népfront-bizottsági ülés Konyhádon Ülést tartott a Hazafias Népfront községi bizottsága Bonyhá- don. Az ülésen a községfejlesztési tervet tárgyalták meg és a népfront-bizottsági tagokon kívül részt vettek a községi tanácstagok is. A községfejlesztési terv ismertetése után vita alakult ki, amelynek során foglalkoztak a népfront •eladatával és határozatot fogadok el a társadalmi munka széleskörű megszervezésére. Háromezerötszáz vasúti dolgozót ért kitüntetés. Felszabadulásunk tizenhatodik évfordulójának előestéjén ünnepséget tartottak a Vasutasok Művelődési Otthonában. Háromezerötszáz vasutas dolgozó küldöttei, a kiváló termelési eredmények részesei töltötték meg a feldíszített termet. A vasutasok ünnepére eljött Németh József, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, hogy átadja a Dombóvári Vasúti Csomópont dolgozóinak a Miniszter- .anács és a SZOT vörös vándor- zászlaját. Részt vett a vasutasok nnepségén Daradics Ferenc elviére, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Gróf József, a vasutasok szakszervezetének titkára, Tóth József, a Pécsi Vasút- igazgatóság igazgatója, Tölgyes Lajos, a KPM I/VII. szakosztály vezetője, Hoffmann János, az IZMT elnöke, Tengerdi Gyula, a íárási pártbizottság osztályvezetője. Németh József elvtárs szólt az ünneplő vasutasokhoz. Elmondotta, hogy a csomópont dolgozói milyen kitűnő munkát végeztek az elmúlt évben. A vasútállomás, de különösen a fűtőház dolgozói országosan is kitűnő termelési eredményt értek el. — Átadom önöknek a Minisztertanács és a SZOT vörös vánÁprilis 4-e, hazánk felszaba-1 dulásának évfordulója alkalmából huszonegy Tolna megyei termelőszövetkezeti tagot a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag jelvénynyel és oklevéllel tüntettek ki Szekszárdon a megyei tanács klubjában szombaton délelőtt. A kitüntetéseket a földművelés- ügyi miniszter nevében dr. Vigh Dezső, megyei tanácselnök-helyettes adta át kis ünnepség keretében. Kitüntetéseket kaptak: Bíró Lajos, a zombai Parasztbecsület Tsz fogatosa, Ezer Ferencné, a tolnai Aranykalász Tsz munkacsapat-vezetője, Gyergyádesz Imre, a dombóvári Alkotmány Tsz 1 gyümölcs-kertésze, Hostyánszki dorzászlaját, köszöntőm önöket ebből az alkalomból és kívánom, hogy hosszú ideig Dombóvárott hirdesse a vasutas dolgozók hősies munkáját. Dolgozzanak úgy, ngy birtokukban maradhasson e zászló — mondotta Németh József elvtárs. Daradics Ferenc elvtárs, az VISZMP megyei bizottságának i lkára a pártbizottság elismerését, köszönetét tolmácsolta. — Őrizzék meg ezt a zászlót, érjenek el a jövőben is olyan termelési eredményeket, hogy so- '-áig díszítse a Dombóvári Vasúti Csomópontot, a munka dícséretét, elismerését jelképező vörös vándorzászló — mondotta többek között Daradics elvtárs. Fuxberger János, a vasutas szakszervezet megyei elnöke, fogadalmat tett háromezerötszáz vasutas dolgozó nevében, hogy az idén is túlteljesítik tervüket, a vándorzászlót megtartják. Ezután átadták az emléklapom kát, melyek igazolják, hogy először tüntették ki a csomópontot e nagy kitüntetéssel. Több mint százharmincezer forint jutalmat, mintegy száz oklevelet, félszáz kiváló dolgozó jelvényt adtak át a termelő munka legjobbjainak. Az ünnepség után a késő esti órákig együtt szórakoztak a dombóvári vasutasok. | József, a bátaszéki Búzakalász I Tsz, Joó Józsefné, a páifai Egyetértés Tsz, Kovács Antal, a kis- tormási Dózsa Tsz, Kovács Ferenc, a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz, id Köbl János, a tamási Vörös Szikra Tsz, László Zoltánná, a bonyhádi Petőfi Tsz, Po- tyondi József, a faddi Lenin Tsz, Pomozi Gyuláné, az aparhanti Búzavirág Tsz, Leitmann Andor- né, a tolnanémedi Kossuth Tsz, Sándor István, a kisszékelyi Április 4. Tsz, és Szeifert Anna, a teveli Kossuth Tsz tagja. A felsoroltakon kívül még nyolcán kaptak kitüntetést. A kitüntetettek nevében Gyer- gyádesz Imre mondott köszönetét a kitüntetésért. Termelőszövetkezeti tagokat tüntettek ki Szociális segélyt adtak az idős tsz-tagoknak 4 Danakömlődön A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet legutóbb tartotta rendes negyedévi taggyűlését. Uhrin Vendel tsz-elnök vázolta a múlt évi eredményeket, majd ismertette a következő munkák menetét. Végül javasolta, hogy az április 4-i ünnep alkalmával a rászorult, idős tagok részére szociális segélyként legalább 200— 300—400 forintot adjanak személyenként. A tagság e javaslatot elfogadta. így szociális segélyt kapott a termelőszövetkezetben huszonnyolc személy. Befejezésül megkezdték a tagságnak az előlegek kifizetését munkaegységenkint 15 f őri ntot. Pápista János levelező, Dunakömlőd Jól sikerült díis os találkozó Mőgyészen Jól sikerült találkozót szervezett a gyonki járási egyesített énekkar a hőgyészi művelődési otthonban. A találkozó eltért a simontomyai előadástól, itt a három kórus külön-külön is bemutatta műsorszámait, majd a közösen tanult dalokat együtt adták elő. A találkozó számot adott a gyonki járás kórusmozgalmának fejlődéséről s megmutatta az utat, amelyen az év ' ' knak tovább kell haladniuk. I: Az óceán ezüstkék habokat fodrozott a sziget felé. Szép volt a tajtékok versenyfutása, ahogy szerették volna utolérni egymást, hogy egyesülhessenek, hogy ne legyen értelmetlen és hiábavaló a fehér habruha, az örökös egymás után sietés. Sisteregtek és susogtak, násztáncát járták a szépnek, a meleg napnak, a határtalan végtelennek — és egymás után és mégis: egymás nélkül csapódtak a partnak, ahol egy utolsó, gyöngyöt szóró szikrázással hulltak ezer és millió cseppé, hogy átadják a helyüket és a sorsukat az utánuk következőknek. A bágyadtan bókoló pálmafák a parton élő koszorúi voltak ennek a csillogó parádénak, csak a látófa kopasz fokai nézték egykedvűen és hangtalan a távolba- vesző kékséget. Mozdulatlan volt a messzeség, mintha saját nagyságától dermedt volna meg és valami majdnem kézzelfogható csendesség borult az egész látóhatárra. Egy- egy bágyadt sirály hangtalan repülése fehér cikcakkot rajzolt az égre. A csendnek és a szépnek ez az ölelkező harmóniája békességet sugárzott. A sziget, az óceán, a pálmák és a sirályok, a víz habja és a kék magasság fehér felhői így és ezért tudtak olyan jól meglenni egymással. Úgy látszik, a békesség az élet közös nevezője: egymástól távoleső dolgok is egybeépülnek benne. Miene-no, az orvos is valami effélét gondolt magában, amint az ijesztően törékeny vitorlásban odafordult utastársához: — Uitaka-Ti, hallod,.,? ÉneJánossy Zoltán: Tikit ;(A VAKOK SZIGETE) kel az óceán ... Uitaka-Ti nem válaszolt. Mesz- szenéző szemekkel állt a vitorla- rúd tövében, és mint egy bronzba álmodott szobor, észak felé nézett. Megszokta már, hogy gyerekkori játszópajtása, tudós orvosbarátja néha olyat is kérdez tőle, amire nem is lehet válaszolni. Tovább figyelte az ég és víz határát, és néha a napra nézett, hogy biztos legyen az irányban. Délfelé járt, nemsokára meg kellett látniok a szigetet. — Uitaka-Ti, nem érted a habok beszédét....? A horizont szélén — mint az óceán lapjába szúrt vékony kis tőr — függőleges árnyék villant fel. — Ott a látófa! Mieno-no, ott a sziget! Az orvos is felállt a kormány mögül és elnézett a mutatott irányba. Érezte, hogy a meghatottság mindjárt erőt vesz rajta, ezért inkább egy tárgyilagos megállapítással elébe vágott a gyöngeségnek: — Legalább százra ugrott a pulzusom. Uitaka-Ti, te tudod hogy mi az a pulzus? • Hazafelé menni mindig jó. Az otthon több, mint a nagyvilág. mert egy kicsit mindig az édesanya tárt karját is jelenti és az otthon a kikötő, ahol biztos és nyugodt a rév, ahol viharvédett az élet, és ahonnan elindulva mindig egy kicsit odafelé megyünk. Miene-no és Utiaka-Ti . számára a sziget jelentette az otthont. Az életet. Még az álmokat is, ami pedig az ő életükben nagyobb valami volt a valóságnál is. Hányszor beszéltek róla, hogy egyszer vége lesz majd minden rossznak: annak, hogy ők a nagy fehér hajók árnyékában szorongják át a nappalukat, ahol a fehér urak korlátái unos- untalan a legtöbbet veszik el tőlük: a szabadságukat és ahol Miene-no-t, ezt a nagyszerű fiatal orvost a konzul úr taknyos kölyke leköphette, csak azért — csak azért! — mert nem egyszínű a boriik... És vége lesz a kikötő éjjeli bűzének, ahol az olaj, a hal és a rum szaga ült orgiát, ahol részeg matrózok ölelgették a kikötők rongyait, és ahol csak két igazság között lehetett választani: pénz, vagy erő. Nekik nem volt pénzük, amit a „Két cápa” füstös ivójában a pultra szórhattak volna és az erő sem az ő oldalukon volt. Nekik a jogot a fehér rendőrök gumibotja osztogatta. Mindent kibírtak. Még ezt is elviselték, mert tudták, hogy ez csak átmenet. Miene-no elvégzi az egyetemet — igaz, hogy külön kell ülnie az előadásokon, távol a fehérektől — és azután hazamennek. Az egész sziget hazavárja őket. Uitaka-Ti-t még Ti- kiti is várja, Tikiti. Elég volt, ha becsukták a szemüket. Miene-no ilyenkor orvosi diplomát látott, Uitaka-Ti pedig egy leányarcot, óriási szemekkel, kemény bronz-barna melleket, egy könnyű kis raffia- szoknyát és hallotta Tikiti halk- rebbenésű sóhajtását: — Hazavárlak, Uitaka-Ti... Valahogy így énekelt most az óceán, a nagy, a kék-ezüst, és vitte a piroga-t, repítette hazafelé. Már látszottak a hálók, s partra húzva a csónakok. Uitaka-Ti nehezen bírt magával. Ez az utolsó pár száz yard hosszabb volt, mint az eddig megtett sok száz mérföld. Mintha megállt volna a szél és a piroga is csak egyhelyben ringatóznék a hullámokon. — Mieno-no, engem Tikiti a parton vár... Biztos, hogy ott vár. Azt ígérte ... Az orvos összehúzott szemekkel leste a partot. Valami megmagyarázhatatlan rosszat érzett. Már olyan közel voltak, hogy egy egész sereg csónakkal kellett volna találkozniok, és egyetlen egyet sem lát. Legalábbis a vízen nem. (Folytatjuk.}