Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK’ öse’oeo j' TOLNA MEGYEI "\ Vasárnap 1961. április 16. XI. évfolyam 8^. szám * ARA: 70 FILLÉR II Szovjetuniónak a világűrben aratott sikerei a szocialista ország tudományos és műszaki fejlődésének törvényszerű fokozatai Jurij Gagarin sajtóértekezleten számolt be a világűrben tett útjáról Moszkva (TASZSZ). Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, szombaton Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Már a reggeli órákban özönlött a tömeg a Tudósok Háza felé. A mintegy ezer személyt befogadó terem zsúfolásig megtelt a legnagyobb szovjet és külföldi A sajtóértekezletet Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a ..Vosztok”-űrhajót, amelyen Jurij Gagarin április 12-én történelmi jelentőségű útját megtette, minden szükséges berendezéssel ellátták az űrhajós biztonságos repülésének és leereszkedésének biztosításához. Az űrhajóban több berendezés kettős biztosításé volt. A műszerek révén az űrhajós-pilóta bármely pillanatban meghatározhatta tartózkodási helyét. Az űrhajó indítási előkészítése és egész repülőútja alatt állandó kétoldalú rádiókapcsolatot tartottak fenn az űrhajóssal. Nyeszmejanov hangsúlyozta, hogy Gagarin páratlan bátorságot, kitartást és önuralmat tanúsított. 1 Az utat megelőző éjszakán az első űrhajós jól aludt. Néhány órával az út megkezdése előtt ébresztették fel. Szívverése a repülőút előkészítése idején és a rakéta indítása után is 70—75 között mozgott. Tréfálkozó hangulatban Volt és jókedvé csak erősítette benne azt a meggyőződést, hogy az út sikerülni fog. Amikor Gagarinnak jelentették, hogy kiadták a parancsot a rakéta-hajtóművek megindításáEzután Nyeszmejanov akadémikus Jurij Gagarinnak adta át a szót. Sok ember érdeklődik az életrajzom iránt, — kezdj Gagarin. ■— Olvastam a lapokban, hogy vannak az Amerikai Egyesült Államokban komolytalan emberek — távoli rokonai Gagarin hercegnek, akik úgy gondolják, hogy én ennek a hercegnek vagyok az utó da. Csalódnak — mondja nevetve Gagarin. — Komolytalanul és nem egészen becsületesen járnak el e^ek az emberek. Egyszerű szovjet ember vagyok én. Az űrhajó hőse 1934. március 8-n, a Szmolenszki terület kolhoz parasztjának fiaként született. Szülei az 1917-es forradalomig ezegényparasztok voltak, Nagyaphírügynökségek, lapok, a rádió és a televízió tudósítóival. Az újságírók viharos ünnepléssel fogadták a teremben megjelenő Gagarin őrnagyot, aki mosolyogva, két kezét magasba emelve üdvözölte az egybegyűlteket. ra, az űrhajós vidáman felkiáltott: »Nos, gyerünk!-« Nyeszmejanov akadémikus elmondotta, hogy az űrhajó pályára bocsátásának folyamán, midőn a nagyteljesítményű rakéta-haj tóművek dolgoztak, s az űrutas érezte a túlterhelés, a vibráció és a zaj hatását, Gagarin a repülésnek még ebben a feszült pillanatában is minden szükségeset közölt, mégpedig nemcsak közérzetéről, hanem az űrhajó fülkéjében elhelyezett rendszerek munkájáról is. Az űrutas az atmoszféra sűrű rétegein áthaladva, amikor megpillantotta a Földet, felkiáltott: "Ez aztán gyönyörű!-« Megtörtént a legnagyszerűbb hőstett, új, ragyogó oldal került az emberi civilizáció történetébe — hangsúlyozta a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Kijelentette, hogy ez a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezette szovjet nép, a tudósok, konstruktőrök, mérnökök, technikusok és munkások nagy kollektíváinak hőstette. Jurij Gagarinnak. a szovjet haza nagyszerű fiának hőstette, akinek neve immár legendássá vált. Ebben a hőstettben minden jelképes — mondotta. Jelképes az, hogy az első űrhajós szovjet emja és nagyanyja ugyancsak Szegényparaszt volt. — Igv aztán láthatják, hogy őseim között nincsenek híres hercegek, — mondta tapsvihar kíséretében és hozzáfűzte, hogy csa íódást kell okoznia „úgynevezett rokonainak”, Jurij Gagarin elmondotta, hogy az ipari szakiskola befejése után belépett a szaratovi ipari technikumba. Legrégibb álmóm — hangsúlyozta Gagarin, — hogy repülő lehessek. Repülni akartam, és ezért a technikummal egyidőben ’’efeieztem a szaratovi repülőklub lanfolyamét. Mint az űrhajós közölte, 1957- i ben elvégezte az Orenburg: repülő bér volt, hogy az első űrhajót, amelyen Jurij Gagarin repült, Vosztoknak hívták, jelképes az is, hogy a repülésre reggel került sor. s ez a reggel új korszak hajnalává vált. Mostantól kezdve 1961 április 12-e örökre összekapcsolódik Gagarin hőstettével. Alek"""ndr Nveszmejanov emlé keztetett Konsztantyin Ciolkovsz- kij nagyszerű előrelátására. Hangsúlyozta, hogy a csillagokhoz vezető utat a XX. század küszöbén a senki által el nem ismert lángeszű Ciolkovszkij mutatta meg először az emberiségnek. Műveiben kifejtette az űrhajózás alapjait, annak a tudomány, nak az alapjait, melynek legra- gvogóbb diadalát a; emberiség éppen ma ünnepli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége nevében Nyeszmejanov elnök üdvözölte Gagarint, a nagyszerű szovjet embert, az űrhajó Kolumbuszát. Nyeszmejanov az első űrhajós pilótához fordulva a következőket mondotta: „Századok múlnak el, de az ön neve mindörökre emlékeztetni fogja az embereket arra a nagyszerű hőstettre, amelyet a szovjet tudósok, tervezők vittek véghez és ön vitt véghez, amikor megvalósította az ember útját a kozmikus térségbe, ön az emberiség szolgálata nevében a bátor ság, a merészség és a hősiesség példáját adta az egész emberiségnek”. Alekszandr Nyeszmejanov ezután átnyújtotta Jurij Gagarinnak a ..Konsztantyin Ciolkovszkij” aranyérmet, amellyel a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége tüntette_ ki. (Ezt az érmet azoknak ítélik oda, akik kiemelkedő munkát végeztek a bolygóközi közlekedés területén.) iskolát, ahol megkapta a vadászrepülői kiképzést. Elmondta, hogy állhatatos kéré sere vették fel azok közé. akiket űrhajózásra előképeztek. Ezután közölte, hogy a szovjet tudósok által kidolgozott rendszernek meg felelő előkészítésben vett részt, alaposan tanulmányozta a technikát. — Nagyon boldog vagyok — jelentette ki Gagarin — határtalan hálát érzek a Kom munista Párt és a szovjet kormány Iránt azért, mert ne- ’•em adták e-t a megbízatást. Az utat hazámért, a hős szovjet népért, a Kommunista Pártért tettem. A technikát igen jól ismertem, megbízható, — fűzte hozzá — és én ugyanúgy, mint minden bajtársam, egyáltalán nem kételkedtünk a repülőút sikerességében. Gagarin hozzáfűzte, hogy a magasban is kifogástalan volt a közérzete. Amikor az űrhajó ráhelyezkedett pályájára, tehát áz út első, úgynevezett aktív szakaszában sem a túlságos megterhelés, sem a zaj, sem a vibráció nem hatott rá nyomasztóan. Ilymódon eredményesen végrehajtotta a repülőútra megadott programot. A pálya elfoglalása és a hor-. dozórakétáról való elválás után — mondotta Gagarin — jelentkezett a súlytalanság. Ez az érzés eleinte kissé szokatlan volt, bár rövid időre azelőtt is átestem súlytalanságon. Hamarosan hozzászoktam. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a súlytalanság hatása nem érezhető a szervezet munkaképességén, az élettani funkciók teljesítésén. Közölte, hogy az egész repülőút alatt eredményes munkát végzett a megadott program szerint, sőt evett is és vizet is ivott. Több vonalon, többek között telefonon és rádión állt kapcsolatban a Földdel. Figyelte környezetének jelenségeit és észleleteit továbbította, megfigyelésének eredményeit az űrhajó naplójába is bevezette és magnetofonra felvette. Gagarin elmondta, hogy ezután a repülés programjában előirányzott, meghatározott időben megérkezett a leszállási parancs. Az űrhajót megfelelő irányba térítették, működésbe lépett a fékező berendezés. A leszállás a repülés programja ban előírt módon történt. A földet érés a megadott körzetben történt. Gagarin részletesen beszámolt az űrrepülés közben tett megfigyeléseiről. A Föld 175—300 kilométer magasságból kitűnően látszik. Felülete hozzávetőleg ugyanolyan képet mutat, mint nagy magasságokban repülő, sugárhajtású gépről szemlélve. Nagyon jól megkülönböztethetők a hegységek, a nagy folyók, a szigetek, partvonalak, tavak. Nagyszerűen láttam a Földet borító felhőket,' s a Föld felületére vetett árnyékukat — mondotta. Az égbolt egészen sötét színű — folytatta az űrhajós —, s a csillagok fényesebbek és határozot- tahb körvonalúak, mint a Földről szemlélve. Magának a Földnek igen jellegzetes és nagyon szép kék fénykoszorúja van. Ez a fénykoszorú igen jól látható, amikor a horb zontot szemléljük. A világoskék színtől a kéken, a sötétkéken, ibolyán keresztül a mély feketéig egyenletes az átmenet. Az árnyékból való kijutáskor — folytatta Gagarin — a Nap átvilágítja a földi atmoszférát, s az egész féhykoszorú valame'yest más színt ölt. Magán a Föld horizontján világos narancsszínű sávot lehet megfigyelni, amely később a szivárvány minden színében pompázva megy át az égbolt mély fekete színébe. Nagyon gyorsan bekerültem a Föld árnyékkúpjába. A sötétség gyorsan beköszöntött — mondta. Hozzáfűzte, hogy ebben az időben a Föld felszínén semmi sem volt látható. Először az óceán fölött haladtam el. A csillagok viszont igen jól látszottak. A Föld árnyékkúpjából való kijutás ugyancsak igen gyorsan és hirtelen ment végbe — közölte Gagarin; A kozmikus repülés tényezőinek hatását — hála a jó kiképzésnek — igen jól viseltem el — mondta és hozzáfűzte, hogy jelenleg kitűnően érzi magát. Gagarin elismerését fejezte ki a szovjet tervezőknek, mérnököknek és technikusoknak, az egésa szovjet népnek, mert megteremtették a nagyszerű »Vosztok« űrhajót, a kitűnő berendezést, és a rakétát, mely ilven óriási űrhajókat képes pályájukra eljuttatna Jurij Gagarin kijelentette, hogy tanulásának, életének és munkájának minden lépésekor állandóan érezte a Kommunista Párt — amelynek tagja — gondoskodását és figyelmét. Tapssal fogadták, amikor Jurij Gagarin elmondotta: Különösen ki akarja emelni azt a szerető emberi gondoskodást, amellyel a Szovjet- wíVfoan a Kotntnim's'•>. Párt. a kormány és személy szerint Nyikita Hruscsov veszi körül az egyszerű embereket. Az űrhajós-pilóta közölte, hogy közvetlenül a Földre való visszatérése után meleghangú, szívéi lyes táviratot kapott Nyikita Hruscsovtól, aki üdvözölte az űrrepülés sikeres befejezése alkalmából. Űrrepülésünket — hangsúlyozta Gagarin — a szovjet népnek, a Kommunista Pártnak, a szovjet kormánynak, az SZKP. XXII, kongresszusának ajánlbttuk. A megjelentek tapsától kísérve Jucii Gagarin kite'öntette: sokszor és magabiztosan fogunk repülni. Valóban meg fogjuk hódítani a kozmikus térséget. Mindig örülünk más országok tudományos sikereinek, — mondotta Gagarin — örömmel üdvözöljük majd a Kozmoszban más országok űrhajósait, sok sikert kívánunk nekik a világűr békés meghódításában, együttműködést akarunk velük a kozmikus térség békés használatában. A sajtóértekezlet részvevői viharos tapssal fogadták Gagarin e szavait. Újult erővel ünnepelték. amikor a hős űrhajós a következő szavakkal zárta nyilatko- zatát: „Én magam még sokat sze- retnék repülni a világűrben, megtetszett az űrutazás. Szeretnék elrepülni a Venus és a Mars felé, amolyan igazi nagy utat megtenni”» Alekszandr Nyeszmejanov beszéde „Hazámért, a hős szovjet népért, a Kommunista Pártért tettem" Jurij Gagarin beszámolója űrutazásáról
