Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

2

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG -----------------------------------f---------1

961. április 16.

Hogyan késsilt fel útjára az első úrhajós ?

Kennedy és Adenauer találkozója

Ezután Norair Sziszakjan akadémikus emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az űrhajós előkészítésének legfontosabb fejezete olyan laboratóriumi feltételek megteremtése volt, amelyek a lehető legteljesebben utánozták az űrrepülés sajátosságait. Ilyen laboratóriumi feltételeket a Földön és repülőgépeken sikerült megvalósítani.

Közölte, hogy az űrhajós előkészítése ' bonyolult tudományos problémát jelentett. Az űrhajós — fűzte hozzá — természetesen csak teljesen egészséges ember lehetett, aki magasfokú intellektuális fejlettséggel és műszaki ismeretekkel rende’ ke"* k: akaraterő’, ember, aki feszült helyzetben is rövid idő alatt indokoltan dönteni tud, döntéseit azonnal megvalósítja, gyorsan és jól felismeri és értékeli a helyzetet.

Vaszilij Parin professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia rendes tagja, az ember első kozmi kus repülésének Előkészítéséről és az úton levő űrhajós fiziológiai állapotáról számolt be.

Emlékeztetett rá, hogy az ember űrrepülését megelőzőleg kutyákat, egereket és inás biológiai objektumokat bocsátottak fel szputnyikokon, s hangsúlyozta, hogy éppen ezek a történelmi jelentőségű kísérletek szolgáltatták a kozmikua repülés tényezőinek az élő szervezetre gyakorolt hatásáról szóló fontos tudományos adatokat, és a kísérletek alapján dolgozták ki a tudományos orvosi ellenőrzés rendszerét.

A tudósok különleges berendezést szerkesztettek, mely automatikusan ellenőrzi a közeg fiziológiai szempontból fontos állapotjellemzőit és a szervezet funkcionális reakcióit.

Külön problémát jelentett az Indítás előtti időszakban való felkészülés — jelentette ki Parin pro fesszor. — A fokozott orvosi ellenőrzés, a különleges táplálkozás, földi viszonyok közepette a repülés számára hivatott módszerekkel végrehajtott rendszeres vizsgálatok — mindez biztosította az igen értékes tudományos információk megszerzésének egységét és folyamatosságát.

Jurij Gagarin repülésének egész idején állandó orvosi ellenőrzés alatt volt. Az orvosok és fizioló- gusok a közérzetre vonatkozó jelentéseken kívül, amelyeket rádió útján közvetlenül Gagarintól kaptak, rádiótelemetrikus rendszerek segítségével figyelték a kozmikus térségben tartózkodó első ember érverését és légzését.

Parin professzor közölte, hogy az űrhajós ruhájába egyszerű és a célnak megfelelő adókat szereltek be. Ezek az adók a szív bioáramait, az érfal lüktetését, a mellkas légző mozdulatait elektromos jelzésekké alakították át.

A rádiótelemetrikus közlés feldolgozása során szerzett előzetes adatok azt mutatják, hogy orvosi szempontból Jurij Gagarin repülése rendkívül jól ment végbe. A pulzus és a légzés a repülés aktív szakaszában és a leszállás szakaszában körülbelül ugyanolyan változásokat mutatott, mint a számos edzés idején. A súlytalanság állapotában a pulzus és a légzés csaknem teljesen normalizálódott.

Parin professzor befejezésül hangsúlyozta, hogy

az embernek a történelemben első űrrepülése rendkívül értékes adatokat szolgáltatott az űrutas kozmoszbeli állapotáról.

Igazolta a szovjet tudósoknak azt az előrejelzését, hogy nemcsak az ember kozmikus repülésére nyílik lehetőség, hanem arra is, hogy ennek során az ember megőrzi alkotó erőit és különféle munka- tevékenységre való képességeit.

Jóllehet Gagarin egyedül járt a világűrben — mondotta Fjodo- rov akadémikus — győzelmében az űrhajót megteremtő és repülését biztosító munkások, mérnökök. tudósok egy csoportjának munkája jelentkezik.

Amikor az első szovjet szput- nyik elérte pályáját, — jegyezte meg Fjodorov akadémikus — kül földön egyesek, talán még néhányon a nyugati sajtó itt megjelent képviselői közül is, úgy vélték, hogy ez az eredmény a Szovjetunió különálló, elszigetelt sikerének következménye volt. Ma ezt már senki sem gondolja.

Az első szputnyik útjától a mai napig eltelt rövid idő alatt mindenki előtt világossá vált, hogy a Szovjetuniónak a világűrben aratott sikerei a szocialista ország tudományos és műszaki fejlődésének törvényszerű fokozatai.

Fjodorov akadémikus emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa április 12-i felhívásában hangsúlyozta, a szovjet nép nemcsak saját sikerének, hanem az egész emberiség eredményének tekinti a világűr meghódításában kivívott győzelmét.

Örömmel állítjuk eredményeinket minden nép, a haladás, a Földön élő emberek boldogsága és jóléte szolgálatába.

hangsúlyozza ez a felhívás. — Eredményeinket és felfedezéseinket nem a háborúnak, hanem a békének és a népek biztonságának szolgálatába állítjuk.

Fjodorov hangsúlyozta, az első szovjet szputnyik pályájára juttatásé nem késztette arra a Szovjetuniót, hogy különleges jogokat fonnál jón a kozmikus térségre. A Holdon lévő szovjet felségjel nem azt jelenti, hogy ar Hold bizonyos területeit a Szovjetunióhoz csatolnák.

A szovjet tudósok — mondotta Fjodorov — különböző nemzetközi értekezleteken beszámolnak eredmén ikről és a világ valamennyi országából érkezett tudósokkal megvitatják ezeket az eredményeket. Közölte, hogy a szovjet tudósok jelenleg — köztük Blagonravov akadémikus is

— részt vesznek a nemzetközi űrkutatási értekezlet«!.

A szovjet nép az ember első űrhajózását is az egész emberiség tudományos eredményeinek kincseihez rakja. Fjoacrov ezután utalt árra, hogy a tudományos és a technikai haladás jelenlegi üteme bámulatos, de ez az ütem még gyorsulni fog,

A tudósok gondolatai — mondotta — újabb űrutazások felé szállnak. A tudósok a Hold és a bolygók kutatását tervezik, szeretnének még jobban behatolni az anyag felépítésének titkaiba, az élet legalapvetőbb folyamataiba. Ugyanakkor viszont — állapította meg Fjodorov — még mennyi rendetlenséget, fogyatékosságot látunk Földünkön.

Az emberiség szégyene — jelentette ki — hogy bolygónk egyes területein az emberék még éheznek! Súlyos megrovás azoknak, akik tönk retették és kizsákmányolták őket, s akik egyes helyeken még most is kizsákmányolják a fejlődésükben elmaradott országokat.

Fjodorov akadémikus utalt arra, hogy amikor Gagarin átrepült Afrika fölött, látta Kongót, ahol nemrég állati kegyetlenséggel meggyilkolták Lumumbát, a kongói nép boldogságának hős harcosát, s nem messze haladt el Algériától, ahol még mindig folynak a hadműveletek.

A szovjet tudósok tudják, — hangsúlyozta, — hogy a dolgok ilyen állása világszerte aggodalommal tölti el a haladó gondol- kozású tudósokat, a haladó embereket

A tudomány és a technika fejlődése korlátlan lehetősége két nyit meg a természet erőinek leigázása előtt és a mi dolgunk, közös feladatunk, hogy ezeket az erőket az ember javára hasznosítsuk. Ehhez azonban mindenekelőtt a békét kell biztosítani.

A sajtó képviselőihez, mindenekelőtt a nyugati tudósítókhoz szólva Fjodorov akadémikus arra kérte őket, juttassák el olvasóikhoz, minden emberhez a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány ünnepélyes békeszózatát. E szózat felhívás arra, hogy minden ember, fajtájától és nemzetiségétől, bőrszínétől, vallási meggyőződésétől és társadalmi hovatartozásától függetlenül, minden erejét összpontosítsa a tartós béke biztosítására.

A tartós békéhez vezető reális és gyors út régóta ismert — jelentette ki Fjodorov — ez az út: a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés. Ha ezt az alapvető fontosságú feladatot megoldanánk, akkor a földkerekség* minden népe egyesíthetné erejét a kozmikus kutatásra és más, valóban az emberhez méltó feladatok megoldására.

Nyeszmejanov akadémikus ezután több kérdésre válaszolt, majd Gagarinnak adta át a szót.

Gagarin válasza az újságírók

kérdéseire

Gagarin elmondotta, hogy a Szovjetunióban különböző változatokat dolgoztak ki a leereszkedésre, többek között kidolgozták a leereszkedés ejtőernyős változatát is. De a mostani úton a pilóta a fülkében tartózkodott: a leereszkedés sikeresen történt és bebizonyította a leszállás valamennyi rendszerének rendkívüli hatásosságát.

Arra a kérdésre, hogy közlik-e majd azokat a felvételeket, amelyeket a »Voszt ok «-űrhaj óról készítettek a Föld felszínéről; Jurij Gagarin a következőket mondotta: — A »Vosztok«-űrhajón egyetlen fénykópező-berendezés sem volt, így felvételek sem készültek, tehát nincs is mit közölni.

Az egyik tudósító kérdésére vá« laszolva, Gagarin közölte, hogy az űrrepülés idején éhséget és szomjúságot nem érzett, s hozzátette, hogy érzetei ugyanolyanok voltak, mint a Földön.

A hős űrhajós elmondotta, ideiében közölték vele, hogy őt szemelték ki az űrrepülésre. A felkészülésre elegendő ideje volt.

Jurij Gagarin nagyra értékelte a rádió-összeköttetés szerepét az űrrepülésben.

Gagarinnak feltették a következő kérdést: »Ha önt, családos embert, kétgyermekes a»át fel- küldték kozmikus repülőútra, biztos volt-e a kormány abban, hogy az út szerencsésen végződik?«

— Ebben a kérdésben, — jegyezte meg az űrhajós — a >>fel- küldték« szót a »megbízták« szóval helyettesíteném. Nagyon örülök és nagyon büszke vagyok rá, — fűzte hozzá Gagarin az egész terem viharos helyeslése közepette, — hogy éppen engem bíztak meg ezzel az úttal.

Abban pedig, hogy a vállalkozás sikerrel jár, senki nem kételkedett, sem én, sem a tervezők, sem a mérnökök. Jurij Gagarintól megkérdezték, hogy űrhajóját, vagy annak egyes részeit "lehet-e még egyszer űrrepülésre felhasználni. Az űrhajós kijelentette, hogy ez inkább a technikusokra és mérnökökre tartozik. Az o véleménye szerint —

olyan világtörténelmi eseménynyel esett egybe, amely teljesen háttérbe szorította a két államférfi megbeszélését a világsajtóban. Ezekben a napokban minden újság, a világ minden részében Gagarinnal és csodálatot keltő űrrepülésével foglalkozott, s az újságokban egészen háttérbe szorult Kennedy és Adenauer találkozójának híre. s a tanácskozásról kiadott záróközlemény

Emlékezetes, hogy Kennedy megválasztását Adenauer nem valami nagy örömmel fogadta, mert attól félt, hegy azok a szívélyes, sőt baráti kapcsolatai, amelyeket Dulles-szal és Eisen- hoverral kiépített, értéküket veszítik az új elnök, új politikai irányvonala következtében. A mostani tanácskozásról kiadott záróközlemény utal is bizonyos ellentétekre, s egyes kérdésekről úgy nyilatkozik, hogy ezeket „tovább kell tanulmányozni”. A kancellár azzal a szándékkal utazott az Egyesült Államokba, hogy kicsikarja a Német Szövetségi Köztársaságnak, mint atomhatalomnalc az elismerését. Adenauernek ugyanis az a terve, hogy a NATO-n belül ä Bundeswehr is atomfegyvereket kapjon.

A közös közlemény egyetlen szava sem utal arra, hogy ezen a téren eredményre jutottak volna. Kennedy is, Adenauer is nyomatékosan hangsúlyozta a NATO megerősítésének szükségességét, a fegyverkezés fokozását, azonban Adenauer valódi célját a jelek szerint mégsem érte el.

Több hírmagyarázó megállapítja, hogy Macmillan washingtoni tárgyalásai azt az eredményt hozták, hogy a NATO angolszász szárnya elzárkózik Nyugat-Néma to rszág katonai követelései elől.

Természetesen ebből nem következik az, hogy az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei csökkentenék a fegyverkezés; hajszát. Sőt a szovjet űrrepülés hírére több olyan kijelentés hangzott el az Egyesült Államokban, hogy fokozni kell az Egyesült Államok és a NATO katonai erejét. Raymond

a New York Timesben azt írja, hogy a szovjet űrhajó sikerének ösztönöznie kell az Egyesült Államokat, hogy „megkettőzze erőfeszítéseit, s védelmet biztosítson a nagyhatósugarú szovjet rakétákkal és szovjet szput- nyikokkal szemben”. Jellemző a Pentagon vezető köreinek magatartására, hogy a szovjet űrhajó sikere láttán már a világűr katonai felhasználásáról beszélnek. Hruscsov az egész szóvjet nép kívánságának adott hangot, amikor Gagarin sikeres földreszállása után arról beszélt, hogy á Szovjetunió kész bőkezűen megosztani tudorhá« nyos kincseit, műszaki és kulturális ismereteit mindazokkal, akik készek vele békében és barátságban élni. Majdnem ezzel a világ békéiét szolgáló kijelentéssel egyidőben Adenauer kancellár washingtoni sajtókonferenciáján kijelentette, hogy, a Német Szövetségi Köztársaság készen áll a NATO-főparancs- nokság által előirányzott mértékben növelni a NATO-ban részt vevő hadoretélyok s«'"mát A kancellár azt is mondotta, hogy „katona; szükségesség” a NATO-n belül önálló atomoszta gok felállítása.

Kennedy és Adenauer tanácskozása nem váltotta valóra a kancellár reményeit. A szovjet űrhajó sikeres útja után azonban mindketten egyetértettek abban, hogy tovább kell fokozni a NATO haderejét, növelni kell az Egyesült Államoknak, és szövetségeseinek katonai potenciáját. Jellemző ez a nyugati magatartás, mint ahogy, jelem- ző az is, hogy a világrászóló szovjet sikerre, az ezt követő' békés szovjet megnyilatkozásokra az együttműködés helyett katonai fenyegetéssel próbálnak válaszolni.

Adenauer tehát végeredményben nem megy b«za üres kézzel Washingtonból Legfeljebb azt felejti el, hogy a világ minden táján a szovjet űrrakéta sikerében a szovjet nép békés cráodékát. a tudomány és a há-, ladás érdekében tett hatalmas eredményét látják, s nem gondolna'. a világűr „katonai fel- használására’b

Nem érte el céliát a legújabb amerikai űrkísérlet

Washington (AP). Az amerikai légügyi hivatal pénteken csaknem 100 kilós műszertartályt juttatott ballisztikus pályán 128 mérföld magasra, — a szerkezet azonban nem érte el kitűzött célját. Az

nikus berendezése nem működött megfelelően. A berendezésnek az lett volna a feladata, hogy a mű- szertartályt négy különböző hely- zetbe állítsa az űrben, ezt azon-,

ellenőrző rendszer egyik elektro- ban nem sikerült megvalósítani.

fűzte hozzá — az űrhajót és berendezését még fel lehet használni űrrepülésre. (Viharos taps).

A sajtóértekezleten jelenlévő egyik dél-amerikai megkérdezte, hogy milyennek látta Gagarin az ő kontinensét. „Nagyon szép” — válaszolta Gagarin.

Gagarin közölte, hogy a világűrkutatási tervnek megfelelően a Szovjetunióban folyik űrhajós- pilóták kiképzése, majd a jelenlévők tapsa közepette így folytatta:

— Ügy gondolom, elegen vannak az űrutazásokhoz.

Arra a kérdésre, vajon úgy véli-e, hogy a kozmoszban való huzamosabb tartózkodás valamilyen kellemetlen pszichológiai és fizikai mozzanatokkal járhat, az űrhajós így válaszolt:

— A pályán töltött idő lehetővé teszi számomra azt .a szubjektív következtetést, hogy kozmikus repülésben huzamosabb idő is eltölthető.

Jurij Gagarin szerint az űrrepülés valódi Wriilményei alig különböznek mindazoktól a körülményektől, amelyeket Konsz- tantyin Ciolkovszkij oly nagyszerűen leírt műveiben.

— Milyen érzelmekét élt át, amikor a kozmoszból visszatért szülőföldiére? — szólt a következő kérdés.

Jurij Gagarin kijelentette: —

Nehéz lenne visszaadni az általam átélt érzelmeket.

— Öröm, büszkeség, boldogság töltött el. hogy végrehajtottam a kozmikus repülést, hogy teljesítettem a rám bízott feladatot.

Boldoggá tett az a tudat, hogy az űrrepülést a Szovjetunióban, szovjet tudósok valósították meg, hogy az élen haladó szovjet tudomány újból tovább lépett előre.

Az egyik tudósító megkérdezte, mennyi Gagarin fizetése és kapott-e külön díjazást az útért.

— Az én fizetésem, mint minden szovjet emberé, teljesen elegendő szükségleteim kielégítéséhez — válaszolt Gagarin, majd hozzáfűzte, hogy megkapta a Szovjetunió Hőse címet. „Ez hazánkban a legnagyobb jutalom” — mondotta.

A televíziós - és filmfelvevő lámpák valósággal átizzították a zsúfolt termet. A jelenlevők a páratlan utazás rpinden részletét fáradhatatlan érdeklődéssel hallgatták, bár a sajtóértekezlet mintegy két' óra hosszat tartott. A szovjet és a külföldi sajtó képviselőin kívül jelen voltaic a diplomáciai testület tagjai, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének tagjai, neves tudósok és Moszkva társadalmi szer« vezeteinek képviselői is.