Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

4 TOLNA MFC, TFT VTPtTJSiO 1961. április IS. Néhány éven belül „járhatóvá“ válnak a Tolna megyei közutak Több mint egy tucat út építését kezdik meg, fejezik be az idén Kurdon másfél kilométeres felüljárót építenek Három termelőszövetkezetbe építenek az idén bekötő utat Közismert,; hogy Tolna megyé­ben a közutak alig ..járhatók” Sok panasz hangzik el az utak járhatóságára, és ezzel egy idő­ben megnövekedett gépjármű forgalom egyre járhatatlanabbá teszi a közutakat. A legilletéke­sebb szervhez, a megyei tanács építési-közlekedési osztályához fordultunk tájékoztatásért: mit várhatunk az idén. hol, s milyen hosszúságú közutat-építenek, ho­gyan javul az utak minősége, jár­hatósága.­Mészáros Sándor útügyi előadó tájékoztatása nyomán közölhet­jük. hogy az illetékesek is ugyan­úgy vélekednek, mint az ország­utakat használók: — Tudjuk, hogy az utak rosz- szak. Az elmúlt években kezdő­dött nagyarányú útépítési, kor­szerűsítési munkálatok lassan tud­ják pótolni a sok évtizedes mu­lasztást. és a gépjárművek szá­mának szaporodásával sem tud­tunk lépést tartani. Igv néhány évig még bizonyára sok panasz lesz az utak minőségére, annak ellenére, hogy egyre több por­mentes korszerű utat építünk. ’Már az idén bizonyos fokú ja­vulás várható. Az 38-as és a 68-as Ülést tartott a MÉSZÖV Igazgatósága A MÉSZÖV Tolna megyei Igaz­gatósága ülést tartott. Az igazga­tósági ülésen a személyügyi mun­kát értékelték. Az 1961. évi első negyedéves részjegyterv teljesíté­séről hangzott el beszámoló, mely a feladatokról is szólt. Megtárgyalta az igazgatóság a földművesszövetkezetek között és MESZÖV-ök között folyó verseny elvi és gyakorlati kérdéseit. " Harmadik napirendi pontként 'megtárgyalták a MÉK 1960. , évi zöldség-gyümölcs felvásárlási ta­pasztalatait,, számot adtak az idei ' felkészülésről, az áruforgalom le­bonyolításának módjáról, lehető­ségeiről. A napirendi pontokkal kapcsolatban az igazgatóság ha­tározatokat hozott. Magyarország ásvány bányászata utak részbeni elkészülésével a megyén átvonuló forgalom meg­gyorsul. Fokozatosan készítik mindkét fontos utat. A megye út­hálózatának korszerűsítése a fő cél. Erőnkből arra nem telik, hogy egyik évről a másikra mo­dern utakká építsék át a nem cgv helyen száz évvel ezelőtt épí­tett utakat. így a fokozatosság elvén, már a múlt évben is jelentős javulás­ról beszélhetünk. Az idén tovább korszerűsítik a megye úthálóza­tát. A dombóvár—hőgvészi út kor­szerűsítésének előkészítésére az idén hárommillió forintot költe­nek. A legnagyobb jelentőségű út­építési. korszerűsítési — -nka Kur­don lesz. Mintegy másfél kilomé­ter hosszúságban felüljárót építe­nek maid. A felüljáró áthidalja a vasúti átjárót és a Kapos folyót. \7. elmúlt hónapban végezték el a tervezés-bejárást, rövidesen el­készül a terv. és a munkálatokat megkezdhetik. Az idén befejezik az 58-as út Tolna megyei szakaszát. Pilla­natnyilag szélesítési, korszerűsíté­si munkát folytatnak az út jelen­tős részén. Még az idén elkészül a cikói bekötőút is. Egyelőre vi­zes makadámutat építenek 5.4 ki­lométer hosszúságban, de előre­láthatólag a következő években ez az út is pormentes burkolatot kan. A méz-u bekötőút, a Ctvönk községi átkelő szakasz, a német­kéri portalanítás, a szekszárd— várdombi út, a 61-es út két sza­kasza. Tamási környékén, a Si- montornyai Bőrgyár környékén folyik az idén jelentős útépítés. Elkészül az idén számos, közleke­dést biztonságossá tevő létesít­mény is, A Tolna—Mözs vasút­állomás melletti térségen autó­busz-forduló épül, Pakson zsilip- átépítés, Bátán támfalépítést vé­geznek. Jelentős munkát végeznek a községekben az utcák korszerű­sítésén is. Szekszárdon két bekö­tőút épül. nyolc utcában készíte­nek szilárd burkolatú utat. De­esen öt utcát köveznek, Gyönkön autóbusz-fordulót építenek, és a Petőfi utcát teszik korszerűvé, Dombóvárott a leendő magtisztító kombináthoz épül bekötő út. Az idén három termelőszövet­kezetbe épül bekötő út. Pálfán, Faddon és Aparhanton kezdik meg az út építését. Bonyhádon, Tamásiban. Kölesden. Döbrökö- zön fejeznek be jelentős hosszú­ságú utat. Községfejlesztési alap­ból az idén mintegy húszezer négyzetméter alapterületű utat építenek a megye területén. Az idei útépítési program is azt bizonyítja, hogy mind többet for­dítunk arra. hogy biztonságossá, korszerűvé építsük át a megye területén a. közutakat. — P — A bonyhádi járás KISZ-titkárai tovább tanulnak az állami oktatás valamely formájában Az elmúlt napokban titkári ér­tekezletet tartottak Bonyhádon a járás KISZ-titkárai részére. Az értekezleten a závodi K,ISZ-szer- vezet tapasztalatait elemezték. A závodi kiszisták munkája nagy­ban hozzájárul a termelőszövet­kezet megszilárdításához és a po­litikai munka fellendítéséhez A titkári értekezleten határozat született, amely szerint az alap­szervi titkárok mindegyike vállal­ta. hogy tovább tanul az állami oktatás valamely formájában. Az értekezleten 14 titkár jelentkezett a mezőgazdasági technikum leve­lező tagozatára J egy zetf üzetemból: Már megint a százforintos... Igen, már megint a százfo­rintos került a suttogó propa ganda útjába. Ki tudja, há­nyadszor ítélték már arra a dicstelen sorsra azok, akik enyhén szólva nem szimpatizál nak rendszerünkkel, hogy le­bélyegzik, elveszti értékét. Már megint a százforintos az, amelyen keresztül igyekez­nek megingatni a dolgozók bi­zakodással teli hitét gazdasági helyzetünk szilárdságában. Már megint a százforintos az, amelyet o népi demokrati­kus rendünk elleni suttogó pro paganda azzal a szándékkal vett célba, hogy a tömegek kö­zött a meglévő nyugodt légkört valami módon megzavarhassa. De megint — s ki tudná megmondani, hogy hányad­szor — a százforintos az, amely nem tűr ilyen orvtámadást, és fittyet hányva a rosszindulatú suttogásnak, szépen meglapul a dolgozók zsebében, vagy a takarékbetétekben, A százfo­rintos nyugodt és nyugodtak a dolgozók is. A forintnak több mint egy évtizedes szerepe sokkal értékesebb annál, sem­hogy a rossz emlékű pengő sorsára jusson. Hiába a nagy erőfeszítés, nem tud pánikot kelteni a sut­togás, nem emelkedett ugrás­szerűen a felvásárlás, csak olyan mértékben, ahogyan emel kedik az átlagkereset; A sok tényező mellett csu­pán egyetlen, távolról sem a legjelentősebb dolgot ajánljuk a legkevésbé sem tisztelt tém.- hírterjesztök figyelmébe. A nyereségrészesedésről van szó. ' Hányán kapják a részesedést ropogós százasokban, olyanok­ban, amelyeket talán még egy­szer sem hajtottak össze. A dolgozók százasokkal mérik éppen ezekben a napokban a múlt esztendei munkájukat. Minél több százast osztanak szét egy-egy nyereségrészese­dés kifizetésénél, annál jobb volt a tavaly végzett munka. A százasoknak, hiába a sutto­gok minden erőfeszítése, meg­van a maguk varázsa. K. BALOG JÁNOS író—olvasó találkozók Tolna megyében Megyénkben április hónapban ismét több író—olvasó találkozóra kerül sor. Április 13-án Tamási­ban Tersánszky Józsi Jenő talál­kozik olvasóival. Április 22-én Gyönkre látogat Berkesi András. Szekszárdon április 28-án rendez­nek találkozót, amelyen részt vesz Gergely Márta, április 29-én pe­dig Feja Géza vesz részt író—ol­vasó találkozón, Decsen. Márciusban huszonnégy ismeretterjesztő előadás Szekszárdon Március hónapban Szekszárdon j a TIT előadói 24 ismeretterjesztő előadást tartottak. Örvendetesen javult az előadások tematikája. Növekedett az embereket közvet­lenül érintő és érdeklő társadal­mi problémákról tartott előadá­sok száma, mezőgazdasági tárgvú előadás azonban márciusban mindössze egy hangzott el, az sein mezőgazdasági területen, hanem a TIT-klubban. A TIT-klubban egyébként az elmúlt hónapban tizenegy élőadást tartottak. A termelőszövetkezetekben meg­indították a munkaegléságiÉzámí- tási tanfolyamokat, a szőlőhegyi termelőszövetkezetben pedig be­fejeződött az ezüstkakiszps ‘ "tarT- folyam. A népfront-körökben a művelődési, ház szervez rendsze­resen előadásokat. Az ismeretter­jesztő előadások iránt város­szerte az érdeklődés növekedése tapasztalható és a megnövekedett igényeket a rendezők igyekeznek kielégíteni. ■scőnéőxsé Mis/rőtcfepeiCá 'tápéit Béjrü* A A - 1 kovácsi »Budapest 'í¥v WsorOÓ I (g) • Síékesfetieriá w5r*** Szentnél / \Monostopepii’ Csersil 'i mmmmiMé LEGFONTOSABB ÁSVÁNYBANYASZATI NYERSANYAGAINK ELŐFORDULÁS! HELYEI <0G km a benlonit A kaoiin @ kováéojd oa gipsf-árrh’drit A tűié/ió sQtjag a yenypari mészkő a kálit nach * © api* 533 Prarcif CD Mh/n'fsswptntin^ V festékföld H ijyMhomok A öntödei homok O periét Az ásványbányászati fogalma alatt a nem-érces és nem-energia­hordozó nyersanyagok kitermelé­sét értjük. Hazánk ásványbányá­szati lelőhelyei zömében az észak­kelet—délnyugati csapásirányú Magyar Középhegység területén, kisebb mértékben a Mecsek kör­zetében, valamint a nyugati ha­társzélen, Felsőcsatárnál találha­tók. A felszabadulás előtt ásvány- bánjászatunk rendkívül elmara­dott volt. Csupán az üveggyár­tásnál és az öntödékben felhasz­nálásra kerülő diósdi és fehérvár­csurgói homokot, valamint a Hol­lóháza környéki kaolint termel­ték ki, kisüzemi keretek között, elenyésző mennnylségben. 1945. után nagyarányú geoló­giai kutatómunka indult meg, m ilynek során számos új ásvány­lelőhelyet tártak fel. Az északi iparvidéken helyezkednek el leg­nagyobb és. legjelentősebb ás­ványbányászati üzemeink. Ezek közé tartozik az istenmezejei és mádi bentonit, a perkupái gipsz- anhidrit, a pálházai pcrlit és a bodrogkeresztúri k varéit-bánya. Az északi iparvidék körzetét — a természeti, földrajzi adottságokat felhasználva — hazánk ásványbá­nyászati bázisává fejlesztik fel. A tűzálló homokkal bélelt két formát a gondosan vízszintezett, fiiggözött sínvégekhez illesztik. Csapó Gyula és Környéki György hegesztéshez készül. Csavarokkal rögzítik a formát. A két nagyteljesítményű benzin­lámpát meggyújtja Csapó Gyula. A sziszegő láng egy perc múl­tán már a forma-nyíláson hatol be, hogy melegítse fehér izzóra a sinvégeket. Amíg a melegítés tart — 15— 20 percet vesz igénybe ez — készítik a következő munkát, hogy öntés után azonnal lehes­sen ott is formá,zni, melegíteni... Kurdon, a vasútállomás mel­letti munkahelyen, hasznos mun­kát végeznek: a régi törött, ko­pott sinszál.akat hegesztik öss- sze, hogy pályába, építhessék. — Azt hiszem, millióitat lehet így megtakarítani — mondja Környéki György — fél óra alatt összehegesztünk két sínszálat, s a négy-ötméteres darabokból tizenkét-huszonnégy méteres sí­neket készítünk. Vicinális vágá­nyokon, iparvágányokon a dara­bokból hegesztett sínt még ki­válóan lehet használni. És mindketten, egymást fel­váltva mondják el a. módszer, az öntés-hegesztés lényegét. Nagy- nagy hozzáértéssel avatnak a szakmába. Tudják, hogy mit. mi­ért csinálnak. — Valamikor . az ilyen törött sínt — mutat egy »csúnyán« tö­röttet — eldobták, beolvasztot­ták, Most meg ezt is használha­tóvá tesszük. öt éve áll ez a telep, azóta hegesztenek itt sínt. Nem is hegesztés ez, hanem öntés — mondja és be is mutatja, mert közben á sinszálak felmeleged­tek. Az . öntő-üstbe thermit-keveré- ket tesznek, begyújtják és pár másodperc múlva vágóval na­gyolják az öntési, s azutó.n kö­szörűgéppel »tüntetik el« a he­gesztés látható. koronán lévő nyomát. Idő beszélgetésre alig van, a hegesztők mindig sietnek. Siet­teti őket a munka, a forró fém, a következő öntés előkészítése. — Megszoktuk mi ezt a mun­kát. Jó levegőn vagyunk. Télen, nyáron a szabadban, ilyen nagy »műhelyben« öröm dolgozni. —• Csak a nyári meleg, a ká­nikula, az veszi ki belőlünk az utolsó csepp vizet is — így pó­tolni vagyunk kénytelenek, mun- Ica után, egy korsó sörrel — mondja tréfásan Hörnyéld elv­társ. — Nem élünk rosszul, jól ke­resünk. Jut mindenre a fizetés­ből, Ha kevés? Hát rajtunk mú­lik, hogy több lesz-e. Ahogy dolgozunk, úgy fizetnek bennün­ket. Közben már a hatodik sínpár hegesztéséhez készülnek, a sínek között haladnak előre. Előttük fűrészek vágják egyenesre a tö­rött sínvégeket, mögöttük ^kö­szörűgéppel két munkás simítja, a hegesztett felületet — úgy dolgozik itt a Csapó-brigád, mint egy jól működő óra. úgy. ahogy hegesztők tudnak csak dolgozni, P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents