Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

tm. április 13. TOLN-Y MEGYEI tfEPtfjsAfl 2 Mozdony-kereket, olajkút-alkatrészt, szképerdöntőt készítenek a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál Országos tyíre van már a vas- jövőben előreláthatólag még bő­ipari vállalatnak. Termékei el- vül, s várható több új cikk terme- jutnak még külföldre is — a nagy lése is. exporttevékenységet folytató gép­gyáraknak rendszeres szállítói, s így közvetve jut el a SzcksZárdon készült alkatrész külföldre. Az Lapunkban írtunk már arról, hogy a bőr- és műanyagfeldolgo­zó vállalat első negyedéves ter­vét nem tudta teljesíteni, mert elmúlt évek során számos érdé- az elkészített aktatáskákhoz nem kés — Tolna megyében eddig volt csat. még nem gyártott — cikkféleSé- A következő napokban a vas- get készítettek a vállalatnál. ipari vállalatnál több ezer Most újból arról írhatunk, hogy darab csatot készítenek. A bővült a vállalat terméklistája, későbbiek során pedig eiőre- Tolna megyében eddig még nertv gyártott cikkekkel. A zalai olajmezőre a kőolaj­kitermelő vállalatok részére olajkút-alkatrészeket, csőösz- szekötő berendezéseket készí­tenek. A ritkaságok közé tartozik a mozdonykerék gyártása is. A nyers öntvényt itt munkálják meg, s Pécsre bányamozdonyok szereléséhez küldik. A Csepel Autógyárnak is rendszeres szállítója a vál­lalat: csavarokat, különböző alkatrésze; két készítenek. A szképerdöntő berendezés is új termék a válla­latnál — mégis, ez is, mint a töb­bi termék — kiváló minőségben, határidőre készül. A vállalat kap­csolata a nagy gépgyárakkal a láthatólag milliós tételben ké­szítenek aktatáska, és egyéb bőráruhoz csatot. Az elmúlt években eredménye­sen dolgozott a vállalat több mint kétszázötven alkalmazottja. Az Idén is )ó eredményeket érnek el a terv 'teljesítésében. S még a múlt évt munkához tartozik az is, hogy a jövő héten fizetik ,a dol­gozóknak a nyereségrészesedést, egy hónapi fizetésnek megfelelő összeget. Bátaszéken van az ország legnagyobb falusi takarékszövetkezete Bátaszéken és környékén év­tizedes hagyománya van a szer­vezett takarékosságnak. A fel­jegyzések szerint az Országos központi Hitelszövetkezetnek már a negyvenes évek elején volt Bá­taszéken kirendeltsége. De olyan nagy arányú takarékossági moz­galom még soha nem volt Báta­széken és környékén, mint ma­napság. Ezt a Bétaszék és Vidéke takarékszövetkezet vezetőségének kimutatásalból megtudhatjuk. KISZ-élet Dunaszentgyörgyön A dunaszentgyörgyi Ezüstka­lász Termelőszövetkezet ,.Szabó Erzsébet” KlSZ-szervezete jelen­legi formáját az 1960. évben nyer­te, amikor a község dolgozói is a közös gazdálkodás útjára lep­tek. Korábban ugyanis hét alap­szerv működött a faluban, s ezek az átszervezést kővetően egyesül­tek. Az új, egyesített szervezet mag. vét természetesen a régebbi, a kö­zös munkában és szervezeti élet­ben kipróbált tsz KISZ-tagok al­kották, de a tagság ma már a fej­lődés során oda jutott, hogy a lét­szám 75 százaléka 20 éves, vagy annál fiatalabb fiú és lány. Je­lenleg az alapszervnek 40 tagja van, s ezek közül öt párttag. Az alapszervi tagság nagy ré­sze részt vett a „Világ térképe ' előtt” kör munkájában és beszá­molt politikai és általános művelt ségének emelkedéséről. Pillanat­nyilag oktatásukra jellemző, hogy a paksi járásban először indítot­ták be 25 fővel a KISZ politikai kört. Két KISZ.tag is, a bajai kér tészeti és szőlészeti technikum hallgatója, magasabb tudás elsa­játításával kívánja segíteni a tsz-t. A fiatalok jó politikai mun­káját bizonyítja az is, hogy a já­rásban a kongresszusi bélyeg el­adásában az elsők lettek. Terveznek és valóra váltanak. Tervezik önálló műsor összeállí­tásét és szolgáltatását a falu la­kosságának a község habgoshíra- dóján keresztül. Politikai tájékoztató, versek, riportok á tsz életéből, rövid je­lenetek és az úttörő-zenekar sze­replése adják majd magvát mű­soruknak. A társadalmi munka­terv teljesítésére is lesz bőven alkalom az új iskola építésénél, és a nyárt mezőgazdasági mun­kákban, a földeken. Versenyre hívták a paksi járás valamennyi KISZ-szervezetét. Ki segíti job­ban a termelőszövetkezetet, ennek érdekében elhatározták azt is, hogy 20 fiatalt szerveznek bé rö­vid időn belül a termelőszövetke­zetbe. A fent említett határozataik, s az, hogy özvegy Pécsi Ferencné idős, egyedülálló asszony felett védnökséget vállalnak, január hó elején születtek meg. A munka­terv határidő rovatában ez áll: „folyamatos”, s ezt a folyamatos­ságot bizonyítja az is, hogy az említett néninek 100 forint gyors­segélyt adtak, fát vágtak, s kuko­ricát morzsoltak háztartásában. Január 19-től pedig — naponta előre elkészített beosztás szerint — két-kél fiatal segít a néninek háztartási munkájában. KISZ-szervezet munkáján keresz­tül megvilágítani a tsz KlSZ-szer- vezetek lehetőségeit, a munka tnost már bizonyos mértékig köny- nyebb* hiszen ma már minden fiatalnak csak egy célja lehet: tettekkel segíteni a szocializmus építését, ezt kívánja az egyén ér­deke is, a közösség érdeke is. Szándékosan nem foglalkoztam a sportmunkával, hiszen a falusi dolgozók nyári és téli szparta- kiádján való részvétellel máris teljeBÍtŐdik a mozgalom sportkö- vetélménye. Csak azon epizódokat, kezdemé­nyezéseket említettem meg a du- naszentgyörgyieknél, melyek kö­vetendő például állnak más falu­si szervek előtt, s melyeket más tsz KISZ-szervezetek is meg tud­nak valósítani, ha helyi jelleggel alkalmazzák őket. Varga István levelező 8. A nap még egyszer felragyog- tatta valamennyi aranysugarát, mielőtt lebukott volna az óceíh és az ég ölelkező határán. Majd­nem vízszintesen szórta a fényt és a parton óriási árnyékot raj­zolt egy magányos alak mögé. A férfi hunyorítás nélkül nézett szembe a nappal és olyan mozdu­latlansággal, mintha márványból vagy bronzból álmodta volna oda őt egy hatalmas szobrász. Lábánál a habok locsogtak-fe- csegtek, mögötte az árnyék feke- tült, fölötte bíbor-felhők húztak dél felé. szívében egy felejthetet­len arc boldog emléke ébredt. Uitaka-Ti állt a parton. A szóbanforgó takarékszövetke­zet 1957-ben alakult. Akkor 301 tagja volt. Ma már 1650 tagot számlálnak. S mipt Pólyák Lász­ló, az elnök mondja, Bátaszéken van ma az ország legnagyobb fa­lusi takarékszövetkezete. Az első év végén — 1957-ben — alig 300 000 forint betétállomá­nyuk volt a szövetkezeti tagok­nak. 1960-ban viszont közel 3 millió forint megtakarított pén­zük volt a szövetkezetben a báta- széki és környékbeli falvak lakói­nak. A takarékszövetkezet előnyeit jól ismerik a bátaszéki, a bátai, a várdombi, az alsónyéki és a pör- bölyi lakosok, akik — ha arra szükség van — kölcsönt is kap­nak a szövetkezettől. Tavaly ii sok százezer forint kölcsönnel se­gítette tagjait a szövetkezet. A takarékszövetkezet körzete nagy. S mivel a takarékosságnak ezt a formáját a sárközi emberek szeretik, a bátaszéki takarékszö­vetkezet a közelmúltban irodát nyitott Bálán. Kirendeltséget ter­veznek még Várdombra Is, mivel ez a falu is Bútöszékhez viszony­lag messze van. Azzal kellett volna kezdenünk, hogy a bátaszéki takarékszövet­kezet nemcsak az ország legna­gyobb ilyen falusi intézménye, hanem egyik legjobb eredméhy- nyel működő is. Ennek elismeré­seként néhány nappal ezelőtt a -Kiváló takarékszövetkezet« cí­met kapták rpeg a bátaszéldek. Nevezetes dátum 1961. április 12-én a kora dél­előtti órákban szenzációs hírt röpítettek világgá a hírügynök­ségek és a rádióállomások. Ju- rij AÍekszéjevics Gagarin szov­jet állampolgár, a világ első űrutasa elhagyta a Földöt. Ér­ről "beszélt Szekszárdan Ismerő­sével a villanyszerelő, a mező- gazdasági mérnök, a pedagógus és a földművelő paraszt. Visszatér-e vajon a földre? — E kérdés- tartotta izgalomban Létay Menyhért gimnáziumi ta­nárt is. Amikor aztán közölte a rádió, hogy a világ első űruta­sát ismét földünkön üdvözlik, felkiáltott: — „Óriási!” s inkább csak magának, megjegyezte: — „Egy nevezetes dátummal több. amit a földgolyó minden orszá­gában a világ nagy történelmi eseményei közé írták fel, az emberek megjegyzik maguk­nak.” A mérnök, Kaposi István szá­mára kétszeresen nevezetes nap 1961. április 12-e. A kórházban értesült a szovjet tudomány ra­gyogó sikeréről, amikor felesé­ge életet adott első gyermeké­nek. Érthetően boldog, mint apa, és érthetően örül, mint em­ber, aki megérte a napot, ami­kor első embertársa „kirándu­lást tett” a világűrbe. összetalálkoztam e napon Fe­jes István hátai lakossal is. A mesterségét tekintve földműves. A szenzációval kapcsolatban nem arról beszélt, hogy a tudo­mány szempontjából milyen nagy jelentősége van a kísérlet sikerének, hanem azt kezdte la­tolgatni: még talán ő is megéri, hogy lehetősége lesz a világűr­be utazni. Valóban. Miért ne lehetne. Hiszen Fejes István még fiatalember ... Dorogi Erzsébet A Sárközi Állami Gazdaság 400 munkása dolgozik a szekszárdi borvidék rekonstrukcióján Sárközi Állami Gazdaság sző lészeti üzemegységeiben végeitek a kora tavaszi munkákkal. A ter­mőszőlőket kikapálták, megmet­szették. Nagyobb feladatot' jelent azonban a gazdaság szőlészeti szakembereinek és munkásainak nz ki"1 évl’e ■ tervezett szőlő- és gyümölostelepités. Napjainkban ez teljes gőzzel folyik a Sárközi Al'emi Gazdaság tüb’- r~ev holdas határában. Mtntegy 400 munkást foglalkoztatnak napjainkban a szekszárdi borvidék rekonstrukció ján, A gyümölcsfaültetés, a szőlőte­lepítés és a szőlőiskola létesítése jó ütemben halad. A gazdaság bátaszéki szőlészetében már be­fejezték az 50 hold gyümölcsös telepítését, napjainkban szőlőt te­lepítenek ebben az üzemegység­ben is, a terv szerint azen a ta­vaszon 50 holdat. A decsi hegyen 150 hold földet ültetnek be sző­lővel, ez mind koránérő csemege­szőlő lesz majd. — Mikor végeznek a szőlő és gyümölcstelepítéssel? — tettük fel a kérdést a gazdaság egyik sző­lészeti üzemegységvezetőjének. — Ha minden jól megy, május 1-re — kaptuk a választ. Úttörő művészeti szemle Szekszárdon Szekszárd város leány és fiú- úttörőcsapatai, az úttörőszervezet fennállásának 15. évfordulója tiszteletére »Szól a kürt«- címmel ünnepi bemutató-műsort és ver­senyt rendez. Az úttörő művé­szeti szemlére szombaton délután 3 órai kezdettel kerül sor Szek­szárdon, a városi művelődési ház­ban és tart vasárnap délelőtt is. A műsorban azok az úttörők és csoportok vesznek részt, akik a raj- és csapatszemlóken legjob­ban szerepeltek. Szerepelnek a Jánossy Zoltán: (A VAKOK SZIGETE) Hangját messzi útra vitték a habok, lesték a sirályok és ma­gukba itták a felhők és hallgatta Tikiti ott lent a habok és a vizek alatt, ahová orchideák között — föld fölé, Víz alá — temették. (A férfi megingott és egyetlen hang Már nem sírt és most nem is nélkül végigvágódott a fövenyen. bánkódott. Hagyta, hogy az em­lékek jó íze átjáirja minden porci- káját és engedte, hogy most meg­csalják ezek a jószándékú áltatá­sok. Szép volt és jó volt kilépni a valóságból és elfogadni az emlé­így talált rá később Miene-no,' aki már kereste). Miene-no kunyhójának ajtaján a felkelő nap megtalálja a legki­sebb nyílást is, és azon keresztül fénycsíkokat húzgál a kunyhó fa­keket a jelen helyett, és kellett Iára. Az ágyféle heverőn még al- így káprázva nézni a napot, hogy szik -Uitaka-Ti. Az altató hatása teste, lelke a káprázatok csalóka még nem múlt el. Miene-no ott ül valamit a japánok már tudnak róla, a hazai szakirodalom na­gyon sovány és abban is több a hipotézis, mint a konkrét ered­mény. Mit lehetne itt tenni? Segíteni kell, segíteni! Miene- no már talán századszor végzi Itt az okoskodást. Uitaka-Ti egyenletes, mély lég­zése szaggatottahbá válik. Az or­vos kénytelen odafigyelni egy kicsit. Megigazítja a férfi fekvé­sét, aki újra nyugodtabbá válik, s ő visszatérhet a gondjaihoz. — Segíteni, segíteni, de ho­gyan...? Én megteszek mindent, szépségeiben kapjon egy kis flast- a barátja mellett és két tenyerébe am* csa'c ^e!I\ ,^e ez. mai^' Tikiti. pajtások vers- és mesentchdú sál* A zenei szemle keretében szóló­énekesek és éneklő csoportok, va­lamint szólóhangszeresek és ka­mara jellegű hangszeres csopor­tok lépnek fel. Bemutatják tudá­sukat a tánc- és gyermek-játék- csoportok és a bábjátékos csopor­tok. Ezzel egy időben nyílik meg a művelődési házban az úttörők képzőművészeti és az úttörő ezer­mesterek kiállítása és versenye is. dés, hogy legalább akik még nem reménytelenek, lábra álljanak... Miené-no már a szája szélét rágta a tehetetlenség kínjában. — Hogy lehet mindezt megol­dani itt? Sehogy. Sehogy... —. de a következő pillanatban felugrott az ültéből és szinte hangosan fel­kiáltott: — Megvan! Át kelj telepíteni az egész szigetet! A mentőötlet felvillanyozta egy röpke percre, hogy még na­gyobb csüggedés váltsa fel az örö­mét. — Áttelepíteni? Hogyan? Ho­vá? Kivel? Érezte, hogy csak az önuralma fojtja vissza a könnyeit. A meg- kötözöttség és a fogcsikorgató düh marcangolta belül. Ha most egy fehér ember kerül eléje, ta­lán átharapja a torkát is, és sze­mébe kiáltja a legrettenetesebb vádat: — Ti tettétek ezt. fehér urak! Uitaka-Ti ébredezni kezdett. Az első szava csak egy szó volt: romot a fájdalmak lüktető és tüzes sebére. Ez a nap, amelyik most bukik a tengerbe, ma még látta Tikitit, de holnap már hiába keresi. Uitaka-Ti ma még ölébe vette Tikitit, most az örök víz borítja és öleli a drága testet. Ez a nap a találkozás és a búcsúzás napja hajtja a homlokát, csatázik a gondjaival. Akárhonnan kezdi elölről a tegnap óta kínzó gondo­latsort, a végeredmény mindig ugyanaz: Az egész sziget fertő­zött, csak ők ketten: tegnap ér­kezettek, egészségesek — egye­lőre. Mindenki beteg, aki még él, s nekik, kettőjüknek a kötelessé­volt és Uitaka-Ti szívében most gük, hogy segítsenek. mindez benne van. A tele szív hamar kicsordul, márpedig az övé régesrég szinül- tig volt. És most nem is Uitaka- Ti, hanem ez a férfisziv kezdett Igyekeztem a dunaszentgyörgyi énekelni a parton. Két ember egy sziget halálos nyavalyája ellen... Képtelen és re­ménytelen az arány, nem beszél­ve arról, hogy a megfelelő eszkö­zök is Irányoznak. És maga a be­tegség is... Uj és feldolgozatlan, nem semmi. Először is gyógyszer kell. De milyen gyógyszer? Szak- irodalom kell, ahol választ kapok erre is... Segítség kell, legalább még két orvos, ápolók, és kór­ház. Igen, kórház... — s legyint egyet, mert tudja, hogy lehetetlen kívánság. — Pedig kell... — csatázik to­vább a makacssága a lehetetlen­séggel: — jobban kell, mint egy falat kenyér, különben kipusztul az egész sziget... Az, ám, és ke­nyér is kell, ennivaló. így is már éhezik mindenki... És megelőzés kell, egy sereg preventív intézke­Az orvos egészen délig várt, addig Uitaka-Ti-nek egyetlen szóval sem említette meg, hogy milyen elhatározásra jutott. Elő­ször meg fellett győződnie arról, hogy a barátja hogyan viseli el azt a fájdalmat, ami az előző na­pon még földhöz vágta. Olyan munka és olyan feladat előtt ál­lottak, amelyhez az egész ember ereje is nagyon kevés. Pedig meg­hátrálni nem lehet. Azt nem. Be­lepusztulni lehet, de megfutni előle nem. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents