Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
t ipoi. aprms o. TOCNÄ OTEGYEt NEPfiJSÄG Sikerekben gazdag másfél évtized a Sárpilisi Népi Együttes mögött Tizenöt esztendő munkája került mérlegre az elmúlt héten Sárpilisen. A megye legrégibb és — minden túlzás nélkül mondhatjuk — legkiválóbb népi együttese ünnepelte működésének másfél évtizedes fordulóját. Tizenöt esztendő a népi kultúra, a népművészet szolgálatában. Tizenöt eredményes, sikerekben gazdag esztendő, tizenöt év sok munkában, sok verejtékes készülésben, megannyi felcsattanó tapsban. Ez a mérleg. Eredményt biztosító, pozitív mérleg. Mindezt természetesen a néhány napos ünneplés nem tudja kifejezni, hiszen az ünneplésnél sokkal többet érdemelnek a sárpilisiek. De nem is ez méri a munkát, hanem az a sok dal, amit ők ástak ki a feledés homályából, s amelyek ma is élnek és élni fognak a sárpilisiek és a környékbeliek ajkán. Vagy nem a pilisi együttes és vezetője, Bogár István munkáját dicséri-e az, amikor a rádióban hétről-hétre felcsendül egy-egy sárpilisi, sárközi nóta? Hiba lenne csak az elmúlt évek számában mérni a sárpilisi dalosok, táncosok, mesemondók munkáját. Az eredményekben kell mérni, s az eredmények nagyok. Mindenekelőtt azért nagyok, mert felejthetetlenek. Mándi Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondotta az ünnepi beszédet A megye közlekedésének helyzetéről tárgyalt a megyei tanács vb. Szerdán délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Tuska Pál vb. elnök elnökletével. A feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb. határozatok végrehajtásáról szóló elnöki jelentés elfogadása után a megye közlekedési helyzetéről tanácskoztak Sándor Gábor építési és közlekedési osztályvezető beszámolója alapján. Az előterjesztett beszámoló ismertette megyénk útviszonyait, az ezzel kapcsolatos feladatokat, a közlekedési balesetek statisztikájának alakulását és a legfontosabb tennivalókat. A beszámoló felett széleskörű vita alakult ki. A napirendi pont vitája során felszólalt Benedek László, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium képviseletében. Többek között ezt mondotta: — Sajnos az is hozzájárul a közúti problémákhoz, hogy az útőrök jelentős része mindennel foglalkozik, csak éppen útkarbantartással nem. Ezután a szekszárd—siófoki út építésének befejezésével foglalkozott. Takács Endre is a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium képviseletében vett részt és szólalt fel a vb. ülésén. Dr. Tóth Sándor, Tolna megyei közlekedési ügyész a balesetek megelőzésével foglalkozott. Elmondotta, hogy még mindig sok balesetet okoznak az utcára engedett állatok és a kivilágítatlan fogatos járművek. Dr. Vigh Dezső, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, amint mondotta. nagyobb gondot kellene for dítani a közutak portalanítására, mert ezáltal azok tartósabbakká válnának. Többek között foglalkozott az autóbuszokon hivatalos ügyben utazók problémáival. Előfordul, hogy valakinek hivatalos ügyben feltétlenül utaznia kell, a gondatlan autóbusz-kalauz mégsem az ilyen utast, hanem másokat vesz fel. Háromsráz mázsa rost — terven felül A Dunaföldvári Kendergyárnál már szinte hagyományossá vált a tervek rendszeres túlteljesítése, értve ez alatt nemcsak a termelési tervet, hanem az egyéb mutatókat is. A rostkikészítési tervet — az első negyedévre vonatkozóan — már március 18-ra teljesítették, a hónap végéig pedig háromszáz mázsa rostot gyártottak terven felül. A túlteljesítés értékét növeli az, hogy jelentős mértékben nem többletnyersanyag fel- használásával, hanem az anyagkihasználás növelésével biztosították. Míg a terv szerint az első negyedévre 20,6 százalékos rosthozamot kellett volna elérni — egy mázsa kenderkóróból 20.6 kiló szálat és kócot —, ténylegesen 21—21.6 százalékos volt a rosthozam. Egyébként néhány évvel ezelőtt még el 'rhetetlen álomnak tekintették a 20 százalékon felüli rosthozamot. Bakán József, a Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság vezetője a Tolna megyei AKÖV gondjaival, fejlesztésével, az AKÖV-dolgozók munkafegyelmével, valamint a balesetelhárítással foglalkozott. Helyeselte, hogy hozzáláttak Tolna megyében is egy autóklub-csoport létrehozásához. Tölösi Kálmán, a Tolna megyei tendőrfőkapitányság nevében a műszaki hibákból adódó balesetekkel foglalkozott. Dr. Tuska Pál a vita tanulságait többek között a következő szavakkal foglalta össze: — A végrehajtó bizottság nem véletlenül tűzte napirendre a megye közlekedési helyzetének megtárgyalását. Állandóan növekszik a gépjárművek száma. Ennek következtében nőnek a problémák s. Szükséges, hogy a biztonságos és korszerű közlekedés érdekében ninden lehetőt megtegyünk. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a megye közlekedésével kapcsolatos problémák megoldására. A következő napirendi pontban az igazgatási osztály gyámügyi munkájáról és a gyámügyi igazítás jelenlegi helyzetéről tanácsiak dr. Lencsés Gyula, igazgatási osztályvezető beszámolója alapján. 2. — Uitaka-Ti, még eddig nem vettek észre, hogy jövünk. Milyen meglepetés lesz, ha megérkezünk ... A mozdulatlan bronz-szobor megfordult a csónak elején. Visz- szanézett az ő orvos barátjára és mint a megszállott, még egyszer mondta: — Tikiti várni fog! Fölöttük egy sirály elsírta magát. Vijjogása beleveszett a kék végtelenbe és Miene-no szívét valami rossz érzés fogta meg. — Sír a sirály... — futott végig rajta a borzongás, de ő már tudott parancsolni magának, s ezért hangosan csak ennyit mondott: — Igen, téged Tikiti hazavár. Téged Tikiti, engem meg a munka. Uitaka-Ti leguggolt a csónak elején — így kisebb szelet fog, gyorsabb a haladás és zümmögni kezdett valami régi melódiát, hogy gyorsabban fussanak a percek. Miene-no fordított egy keveset a kormányon és így a vitorlák nem fedték el a partot. Azt hitte, rosszul lát. A parton nem volt senki. Senki. Senki. Egyetlen társuk volt, a sirály. Vijjogott és sírt felettük, míg a piroga feneke megsúrolta a sziget homokpadját. Hazaérkeztek. * A pirogát meg sem kötötték rendesen, hanem sietni kezdtek a sziget belseje felé. A türelmetlenség úgy rázta őket, mint valami csillapíthatatlan láz negyvenfokos olthatatlansága, s talán nem is vették észre, hogy a lábuk önkéntelenül is a futás ritmusára igazodik. április 1-én, szombaton, a sárpilisi művelődési otthonban, az együttes ünnepén. Méltatta az együttes szép eredményeit, s elmondta, a magyar népi kultúra, a népművészet a jövőben is bizton számít a sárpilisiek és Bogár István lelkes működésére. Ez az ősi kultúra mindinkább megtelítődik mai korunk szocialista tartalmával és alapját, biztosítékát jelenti új kultúránk kiformálódásának. A Népművelési Intézet nevében Vásárhelyi László üdvözölte a Sárpilisi Népi Együttest, majd a művelődésügyi miniszter nevében Mándi Gyula a Szocialista kultúráért kitüntető jelvényt nyújtotta át az együttesnek, Bogár Istvánnak, Gergely Jánosnak, K. Kovács Jánosnak és Gy. Bóli Jánosnak. A kitüntetettek nevében Bogár István, az együttes vezetője mondott köszönetét és tett ígéretet a további jó munkára. Az ünnepi műsorban a Sárpilisi Népi Együttes után fellépett a község termelőszövetkezeteit patronáló Budapesti Kábel- és Sod- ronykötélgyár művészeti együttesének énekkara is. Az ünnepi hét keretében április 4-én dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára mondott ünnepi beszédet Sárpilisen. Hangsúlyozta, milyen szép az, hogy a felszabadulás utáni esztendőben megalakult a Sárpilisi Népi Együttes és azóta is eredményesen működik. Beszélt arról, hogy a szocializmust építő Magyarország egy év alatt többet költ a népi kultúra feltárására és ápolására, mint a Horthy-korszak huszonöt esztendeje alatt erre a célra fordított. A nagygyűlés után a Sárpilisi Népi Együttes ünnepi műsort adott s többek között előadta Bogár István: Szüreti képek című kompozícióját. Eredményes másfél évtizedet ünnepelnek Sárpilisen. Ez az ünnep nemcsak a község lakóinak ünnepe, hanem a megye egész lakosságáé, hiszen örömmel üdvözöljük mindazt a szép eredményt, amit a Sárköz e kicsi falujában elértek, s hisszük, sokszor lesz még alkalmunk gyönyörködni magasrendű kultúrájukban. L. Gy. Megtakarított szénnel békevonat ment április 4-én Bátaszékről Kiskunfélegyházára A bátaszéki vasúti csomópont dolgozói hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére már az év eleién munkaversenyt indítottak. A dolgozók rendszeresen teljesítették vállalásukat. A nagy ünnep előtti nap pedig kü- lönvonatot továbbítottak Kiskunfélegyházára. Bencze Konrád mozdonyvezető brigádja eredetileg 1000 tonnás vonat továbbítására vállalkozott, a vonatot végül is 1100 tonna súlyúra állították össze. Makai Ádám forgalmi szolgálattevő és brigádja biztosított minden feltételt. hogy a vállalást a dolgozók teljesíteni tudják. A vonat 6 óra 49 perckor indult Bátaszékről, és 13 óra 22 perckor ért Kiskunfélegyházára. 25 perccel korábban a menetrendi érkezési időnél. A vonatot a fűtőház dolgozói által a munkaverseny során megtakarított szénnel fűtötték. A vonat személyzete pedig szabadnapján utazott a 27 százalékos túlsúlyos vonattal. II pártszervezet taggyűlésén vitatták meg a Béke tsz árutermelését Az elmúlt napokban tartotta taggyűlését a dalmandi Béke Termelőszövetkezet pártszervezete, amelyen első napirendi pontként a termelőszövetkezet megszilárdításával foglalkoztak. A beszámolót Právics József elvtárs, vezetőségi tag terjesztette a taggyűlés elé. A beszámolóban és a vitában egyaránt sok szó esett a szövetkezet árutermelési tervének teljesítéséről, amelyben a megszilárdítás egyik feltételét látták. A taggyűlés helyeslőleg állapította meg, hogy a szövetkezet teljesítette, sőt néhány cikkféleségnél túlteljesítette a szerződési tervét. így például kenyérgabonából 30, napraforgóból 29 százalékkal szerződött többet, mrnt amit a terv előírt. Lekötötték a terv szerinti 400 sertést Is, szarvas marhából pedig a terv szerinti 70 helyett 96-ot szerződtek le. A kommunisták a vita során annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a szövetkezet minden vonatkozásban biztosította az árutermelési terv teljesítését, azonban sürgették, hogy a Dombóvári Építőipari Szövetkezet kezdje meg a két szerfás istálló építését, amelyet a sertéshizlalásnál kívánnak felhasználni. Megoszlott a taggyűlés véleménye a baromfi-tenyésztéssel Jánossy Zoltán: ITI !(A VAKOK SZIGETE) A pálmák legyezői halkan surrogtak az óceáni szélben, koronájuk ujjforma árnyékot vetett a két férfi meztelen felsőtestére. Mintha egy tányér állt volna eléjük kitárt ujjakkal. Egy tiltó kéznek van ilyen árnyéka, ők csak loholtak egymás nyomában, elöl az orvos, mögötte Uitaka-Ti. Nem szóltak egymáshoz, de mit is beszéltek volna? Ahhoz nagyon is tele volt a szívük. Egyszer azonban váratlanul Uitaka-Ti felkiáltott és meg is állt, mint aki hirtelen gyökeret vert. — Miene-no . .. Az orvos is megállt és egy nagy kilégzéssel engedte ki tüdejéből a következő lábtempóhoz beszívott sok levegőt. — Miene-no, hol van ... hol van Tikiti? Nem várt a parton Tikiti. . . Miene-no, te tudós vagy, mondd meg nekem, hol van Tikiti? Uitaka-Ti arcán a kétségbeesés és a felötlő gondolatok árnyéka két öreges barázdát ráncolt láthatóvá. — Az ám, Tikiti ... — húzta a szót az orvos — Tikiti... lehet, hogy éppen most ment haza új virágot tűzni a hajába, és szólni mindenkinek, hogy este Örömtánc lesz, mert megjött Uitaka-Ti, a visszavárt... Ezóta már biztosan fut vissza — elé- bünk ... Uitaka-Ti egy pillanatra felcsillanó szemmel örült az új lehetőségnek, aztán mégis tompa hangon szólalt meg. Olyan volt az arca, mint amikor a konzul lcölyke leköpte a barátját: — Tikiti nem volt a parton. A lábnyomát megismertem volna ezer között is ... — és mint aki valamire hirtelen döbben rá, vad erővel kapta el az orvos karját: — Miene-no, a parton egyetlen lábnyom sincs! Miene-no, miért nincs lábnyom? Az orvos fáradtan törölte végig a homlokát: — Elmosta a dagály, annyi az egész ... Jobb lesz, ha igyekszünk tovább . .. Fussunk ... Loholtak tovább és Miene-no örült, hogy nem kell beszélnie. Vagy arról beszéljen szegény Uita- ka-Tinek, hogy a dagály nem mossa el fent a parton a nyomokat, vagy arról, hogy csupa foszladozott hálót látott a szárítókon, és csupa-csupa korhadt csónakot? Kegyetlen dolgok elé futottak és az orvos rosszat sejtett. Megnyújtotta hát a futás lépéseit és kapcsolatban. Többen nem látták biztosítottnak a terv által előírt 18 mázsa baromfi értékesítését; Eddig ugyanis mindössze 7 mázsa leszállítására van meg a megfelelő fedezet. A taggyűlésen, miután megállapították, hogy e téren lemaradás van. számos javaslatot tettek, amelyeknek megvalósítása lehetővé teszi a terv szerinti árutermelést. A javaslatok szerint a termelőszövetkezeti asszonyoknak a háztáji gazdaságban kellene felnevelniük baromfit. Példaként a taggyűlésen Ra- dó Dénesnét említették, aki egymaga a háztáji gazdaságából ezer baromfira kötött szerződést. A taggyűlés feladatául adta a szövetkezet kommunista vezetőinek, hogy rendszeresen figyeljék az árutermelési terv teljesítését és negyedévenként adjanak számot végzett munkájukról a taggyűlésnek. A szövetkezet gazdasági megszilárdítása mellett a kommunisták a politikai munka, a tag- és tagjelölt felvét síi munka . megjavítását is célul tűzték ki. Ez utóbbi a többi között azé.t is fontos, . mert az a’apsz^rvezetnek mindösze tíz 1agja va", s közülük is csak öten kapcs lódmk közvetlenül a termelőszövetkezet munkájába. hallgatta maga mögött Uitaka-Ti zihálását. Egy-egy majom hintázta út magát a keskeny csapás fölött, és valahol vízicsibe sipákolt, különben csend volt. Olyan csend, hogy megfeküdte Miene-no lelkét. Hol van a zsivaj gás, hol itt az élet? Hol vannak az örökké csavargó gyerekek és hol a mindenre ráérő férfiak? És tényleg: hol van Tikiti? Rohantak, futottak, ziháltak és a fülledt melegben kifényesedett az arcuk. Valahonnan messziről gyenge füstszagot csapott feléjük a fák között bujkáló szél.. — Érzed, Uiatka-Ti? — kiáltott hátra az orvos, de nem lassította futását. A kérdezett már válaszolni akart, hogy érzi ő is, amikor a torkán akadt a szó. A két futó egyszerre állt meg, mert dobszó hangja verte át a csöndet. — Tam-tam-tam-tam-tam ... A vérükkel is ismerték a tamtam jeleit. Gyerekkoruk óta úgy beléjük ivódott, hogy álmukban is megértették az őserdők ősi távíróját. Megszürkült arccal fordultak egymás felé. Miono-.no ajkán erőt len suttogással buggyant ki a szó: — Temetés ... Temetésre szól a tamtam. Uitaka-Ti nekidőlt egy kókuszpálma törzsének, mert a bennszülött-lét legnagyobb titka, a halál váratlanul köszön előre nekik, amikor az öröm felé futottak Talán nem is tudta, észre sem vette, hogy ő is ismétli a rettenetes szót: — Temetés... (Folyta tjulu
