Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
TOLNA MFOTET NílPÜJSAO 1061. április 26. s (Folytatás az 1. oldalról) az autóbuszokat is felsorakoztatták az utak szükség esetén való eltorlaszolására, a megbízható degaulleista milícistákat is behívták az éjszakai órákra, a légiközlekedést is megtiltották, — mindezeket az intézkedéseket azután a kora reggeli órákban feloldották. A haladó közvélemény ugyanekkor mind erőteljesebben ad hangot annak a követelésnek, hogy de Gaulle tábornok az algíri puccs leverésében támaszkodjék a fráncia népre, a munkásosztályra. Ezt tükrözi a kedd reggeli baloldali sajtó is. Az Humanité a lap élén közli a Francia Kommu- nistá Párt politikai bizottságának felhívását. Megállapítja a politikai bizottság, hogy az országot fenyegető súlyos veszély ellenére sem hozta meg még a degaulleista hatalom a szükséges és eredményes intézkedéseket. Nem fordulj a munkásokhoz, a tömegekhez,, sőt az antifasiszta megmozdulásokat megtiltotta. A hatalom éppen ezért gyenge, mert nem hajlandó a ”001 tömegekre támaszkodni és -gbízni bennük. Pedig Franciaország népe egységes az algíri pártütők elleni haragjában. Szervezetten és fegyveresen el tudja fojtani a lázadást Franciaországban éppúgy, mint Algériában. A munkásosztály, az egész nép haladéktalan intézkedésedet követel, hogy a lá/.< dó tiszteket fosszák meg minden gazdasági és katonai eszköztől, amellyel nemzetellenes, bűnös akciójukat folytatni tudják, — oszlassák fel haladéktalanul az idegenlégiót és az úgynevezett különleges egységeket —, tegyék ártalmatlanná az algíri puccsisták bűntársait, bármily magas poszton is legyenek. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága felhívja a dolgozókat; városokban, falvakban és üzemekben antifasiszta bizottságokat alakítsanak, szervezzék meg a népi milíciát és követeljenek fegyvereket. A nép kész a harcra — szögezi le a Liberation is, — és követeli; meg kell adni a népnek az eszközöket arra, hogy leverhesse az algériai lázadást. A szocialista Populaire is hangot változtat és követeli, hogy a kormány és a nép vállvetve cselekedjék. A kormány csak a népben találhatja meg igazi erejét, most már a nemzet eleven erőinek mozgósítása szükséges — írja még Guy Mollet lapja is. Az Egyesült Szocialista Párt állásfoglalásában ugyancsak követeli,- hogy fegyverezzék fel a munkás milíciákat. A Francia Kommunista Párt központi bizottságát csütörtökre összehívták a Párizs melletti Arcueil-be. Természetesen a népi követelés: adjanak- fegyvert a dolgozóknak, hogy megvédhessék a köztársaságot, hogy csírájában fojtsák el a fasiszták minden próbálkozását — nincs Ínyére a francia reakciónak. A Pravda cikke az algériai eseményekről Moszkva (TASZSZ). A keddi Pravdában »Szemleíró-« megállapítja, hogy az algériai események messze túlnőtték már a nemzeti probléma kereteit. Az algériai puccs a reakció fellépése Franciaországon belül: mindez rendkívül súlyos és következményeiben nehezen felmérhető esemény. A fasiszta tábornokok és mögöttük álló körök célja az, hogy megakadályozzák az algériai nép függetlenségének kivívását, meg- -'«s-oik ezt a népet a legelemibb jogaitól is, folytassák és irtóháborúvá változtassák a véres gyarmati háborút, s megkíséreljék tűzzel-vassal »megoldani-« az algériai kérdést — írja a Pravda. — A gyarmattartók ezzel igyekeznek meggátolni az Afrika- szerte viharosan fejlődő gyarmati felszabadító mozgalom győzelmét, a mostani algériai lázadók tehát a nemzetközi kolonializmus élcsapataként, amolyan »fekete szózak«-ként lépnek fel. A Pravda ezután ráma tát, hogy a lázadók nem számíthatnak tar- tósabb sikerre, ha nem kerítik hatalmukba Franciaországot. Ezért a reakció bérenceinek keze máris Franciaország felé nyúl. A fasiszta tábornokok szégyenérzet nélkül meghirdetik rádióbeszédeikben a »Marche sur Paris—t, a jelenlegi franciaországi rendszer felszámolását, tehát fasiszta mintájú diktatúra megteremtését. A. franciaországi városok és falvak fasiszta alvilága terror- cselekményekkel támogatja a lázadó kalandorokat. Az összeesküvők háta mögött ugyanazok az imperialista trösztök és kartellek állnak, amelyek A legutóbbi hét év alatt az észak- afrikai gyarmati háborút szították, — folytatódik a cikk. — A mai vérontásért és a tábornoki puccsért is ugyanazok a francia monopóliumok a felelősek, amelyek a második világháború előestéjén sárba taposták hazájuk nemzeti érdekeit és a színfalak mögött alkuba bocsátkoztak Hitler ágyúkirályaival, amelyek később az indokínai háború értelmi szerzői voltak. Ám az algériai nép ellen folyó h-ibórúban nemcsak a francia monopóliumok vesznek részt. »Az algériai háború a NATO háborúja« — amint ezt cinikus nyíltsággal kijelentette Norstad amerikai tábornok, az atlanti tömb fegyveres erőinek főparancsnoka. A francia gyarmattartókat az Egyesült Államok reakciós körei segítik. Áz utóbbi időben Bonn is egyre -tevékenyebben beavatkozik Franciaország algériai dolgaiba. Az NSZK nem csupán nagyösszegű kölcsönt nyújtott Franciaországnak, s nemcsak az " idegenlégió nyugat-németországi toborzását engedélyezte, hanem arra is kísérleteket tett, hogy nyomást gyakoroljon Francia- országra, s így akadályozza meg az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával folytatandó észszerű tárgyalásokat. A lap ezután kommentálja a francia kormány vasárnapi és hétfői állásfoglalását: A de Gaulle-kormány első reagálása, a rendkívüli állapot meghirdetése, de Gaulle elnök televíziós beszéde, amelyben »minden eszközt« kilátásba helyezett a lázadók ellen: mindezek a tények annak feltételezésére jogosítanak, hogy az »ötödik köztársaság« vezetői között vannak olyan körök, amelyek tudatában vannak a Franciaországot fenyegető nemzeti szerencsétlenség veszedelmének. Ám a francia kormány cikcakkokkal és ingadozással teljes politikája mégsem ad okot megnyugvásra. A francia nép széles rétegei még mindig nem látják biztosítva azt. hogy a kormányzat kezében lévő eszközöket a zendülők szétzúzására és csakis erre fordítsák. A Pravda befejezésül így ír: A nemzetközi közvélemény nem 'űrheti, hogy a francia fasiszták halomra gyilkolják az algériaiakat, nem hajlandó ölhetett kézzel szemlélni, hogy Európában a háborús veszély újabb tűzfészke alakuljon ki. Franciaországnak eme nehéz napjaiban a Szovjetunió dolgozói, akik támogatják az algériai hazafiak hősies harcát, azt kívánják a francia népnek, hogy fojtsa el a tábornoki gúnyába bújt kalandorok fasiszta összeesküvését és vívja Ití az észak-afrikai háború megszüntetését. A Pravda cikkét valamennyi nyugati hírügynökség rendkívül részletesen ismerteti. A Szakszervezeti Világszövetség üzenete az algériai helyzetről Prága (MTI): Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára az algériai eseményekkel kapcsolatban közzétett üzenetében a világszervezethez tartozó százhétmillió dolgozó szolidaritásáról biztosította a francia szak- szervezeteket, a militarizmustól és fasizmustól fenyegetett francia népet. A Szakszervezeti Világszövetség felszólíja a világ dolgozóit, — mondja az üzenet — juttassák kifejezésre szolidaritásukat a fasizmus ellen harcoló francia munkásosztállyal, valamennyi francia dolgozóval és a függetlenségéért küzdő algériai néppel. A Szakszervezeti Világszövetség meg van győződve arról, hogy a francia, munkásosztály antimili- tarista hagyományaihoz híven határozottan szembeszáll a fasiszta lázadókkal. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata a laoszi fegyverszüneti üzenetről Washington (MTI): Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén ismertette az amerikai kormány állásfoglalását a laoszi kérdés megoldására kidolgozott szovjet—angol okmányokról. White kijelentése szerint »az Egyesült Államok kielégítőnek tartja a laoszi tűzszünetet előkészítő üzenetet.” Kormánykörökben ugyanakkor azt hangoztatták, hogy az üzenet megszövegezése „nem elég világos”. Éppen ezért az Egyesült Államok csak akkor vesz részt a Genfbe összehívandó laoszi értekezleten, ha „a tűzszünet valóban létrejön.” Az indiai kormány — a hétfőn átadott szovjet—angol üzenetet elfogadva — bejelentette, hogy péntekre hívta össze az India, Kanada és Lengyelország képviselőiből álló laoszi fegyverszüneti ellenőrző bizottságot. Az AP jelentése szerint Anglia laoszi nagykövete hétfőn adta át a három szovjet—angol üzenet másolatát Phoumi. Nosavannak, a laoszi lázadók „miniszterelnökének”. A jelentés szerint „Nosa- vanék nagyon örülnek, hogy befejeződnek a harcok ...” Portugáliában harci egységfront- alakult Salazar ellen London (TASZSZ). Az Angliában élő portugál demokraták csoportja elnevezésű, Salazar- ellenes emigráns szervezet portugáliai és gyarmati bulletinjének áprilisi száma arról ad hírt, hogy Portugáliában Salazar diktátor ellen egységes harci front alakult. Ennek a frontnak a létrejöttét — írja a bulletin — százhatvan tekintélyes politikai és közéleti személyiség támogatta, köztük Arlindo Vicente volt elnökjelölt is. Ennek az új harci szervezetnek első követelése az, hogy adianak közkegyelmet minden politikai fogolynak és szüntessék meg a cenzúrát. Az egységes harci front szervezői nyilatkozatban támogatják a portugáliai ellenzék vezetőinek, Gomez professzornak, , dr. De Gueyának és dr. De Fiueirendo- nak azt a követelését, hogy Por- 1 ugália elnöke haladéktalanul gondoskodjék olyan kormány megalakításáról, amely bírja az ország lakosságának bizalmát. Ennek a kormánynak a programúiban első helyen kell szerepelnie a szabadságjogok helyreállításának. A franciaországi események változatlanul a világ érdeklődésének középpontjában állna!., hisz a francia tábornoki kai egyes tagjainak zendülése súlyos helyzetbe hozta Franciaországot, s egyben megmutatta azokat a sötét erőket is, amelyek ma is jelentős hatalommal rendelkeznek francia földön. A francia nép egységesen válaszolt az algériai -puccsisták akciójára, s elsősorban a munkás- osztály határozott magatartása ad biztosítékot ahhoz, hogy a francia anyaországban nincs keresnivalójuk a fasisztáknak. De Gaulle tábornoki egyenruhájában jelentette be a francia televízióban a kormány hivatalos ténykedését az algériai lázadókkal szemben, hozzátéve, hogy az új alkotmány 16. paragrafusa értelmében magához ragadta a teljhatalmat. A francia munkásosztály, élén a kommunista párttal következetes harcot folytat az algériai háború kitörése óta a békéért, demokratikus jogaiért, a tábornokok zendülésének hírére pedig ugyanilyen egységesen lépett fel a fasiszta manőverek ellen. Ugyanakkor de Gaulle és kormánya elsősorban a baloldalt sújtja, amikor rnegtiltott minden gyülekezést, felvonulást és tüntetést, sőt megtagadták a tömegek felfegyverzését is. Az is kétségtelen, hogy a francia kormány, bár felismerte a veszély nagyságát, mégsem tett határozott intézkedéseket. Párizs az ejtőernyősök támadásától fél, ugyanakkor pedig a kormány mindössze a tartalékosokat szólította fegyverbe, s nem támaszkodik arra a munkásosztályra, amely az első perctől kezdve készen áll a fasiszta veszedelem elhárítására. Nem kétséges, hogy a fasiszta tábornokok és a mögöttük álló körök egyetlen célja az algériai béke meghiúsítása. A Pravda ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az összeesküvők háta mögött ugyanazok az imperialista trösztök és kartellek állnak, amelyek a legutóbbi hét esztendő alatt az észak-afrikai gyarmati háborút szították. A kérdés még bonyolultabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy mint Norstad tábornok kijelentette: az algériai háború a NATO háborúja. A francia gyarmatosítókat ugyanis az Egyesült Államok reakciós körei segítették, de jelentős támogatásra talállak a Német Szövetségi Köztársaságban is. De Gaulle politikája nem törekedett céltudatosan az algériai béke megoldására, s ennek tudható be, hogy a fasiszta tábornokok algériai puccs-kísérlete sikerült. Most, amikor az ejtőernyősök Franciaországban is meg akarják kaparintani a hatalmat, de Gaulle és kormánya felismerte a veszélyt, azonban, mint a Pravda vezércikke megállapítja, a hivatalos kormány- politika mégsem ad okot a megnyugvásra. A francia nép széles fétegei, — amint ezt számos jel bizonyítja — nem látják biztosítva azt, hogy a kormányzat a kezében lévő eszközöket a zendülők szétzúzására és csakis erre fordítja majd. Hétfőn délután egy órára megállt a munka Franciaországban. A munkásosztály országos sztrájkkal tiltakozott az algériai események miatt, á Francia Kommunista Párt felhívására pedig városokban és falvakban egyaránt sorra alakulnak az antifasiszta bizottságok. A francia nép felkészült a harcra, de ez a harc csak akkor lesz eredményes, ha cfe Gaulle és kormánya erre a hatalmas népi egységre fog támaszkodni. Az indokínai kérdéssel foglalkozó 1954. évi genfi értekezlet két elnökének üzenetei a laoszi kérdés békés rendezéséről Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió és Nagy-Britannia, mint az Indokínára vonatkozó genfi tanácskozás társelnökei az utóbbi időben tárgyaltak a laoszi kérdés békés rendezéséről. E tárgyalások eredményeként három üzenetet adtak ki: 1. a laoszi tűzszünetről; 2. India kormányához intézett üzenet a nemzetközi laoszi megfigyelő bizottság összehívásáról; 3. a laoszi kérdés rendezésével foglalkozó 14 hatalmi nemzetközi értekezlet összehívásáról. A laoszi tűzszünetre vonatkozó üzenet rámutat, „a Szovjetunió, valamint Nagy-Britannia kormánya, mint az Índokínával foglalkozó genfi tanácskozás két tlnöke nagy aggodalommal figyeli a Laoszban -kialakuló helyzetet. Abból indulnak ki, hogy ha a. helyzet nem változik meg Laoszban, az komolyan veszélyeztetheti Délkelet-Ázsia békéjét és biztonságát. Ugyancsak hangsúlyozzák, megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy a laoszi kérdést a laoszi nép nemzeti érdekeivel összhangban, az 1954-es genfi egyez menyek alapján rendezzék. Az üzenet közli, hogy a két elnök között máris megállapodás jött létre, amelynek értelmében május 12-re Genfben összehívják a laoszi kérdés rendezésével foglalkozó nemzetközi értekezletet. Az elnökök felhívással fordulnak az összes laoszi katonai hatósághoz. párthoz és szervezethez. már a nemzetközi értekezlet összehívása előtt szüntessék be a tüzet és kezdjenek tárgyalásokat a tűzszüneti egyezmény megkötéséről. Laosz népét pedig arra hívják fel, működjön együtt a nemzetközi ellenőrző bizottsággal, segítse annak tevékenységét. Az indiai kormányhoz intézett üzenetben a két elnök javasolja, hogy hívják össze Delhiben a nemzetközi laoszi megfigyelő és ellenőrző bizottságot. Ennek az üzenetnek a másolatát a két elnök megküldte Lengyelországnak és Kanadának, a laoszi nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottság másik két tagjának. A harmadik, a laoszi kérdés rendezésére összehívandó nemzetközi értekezlet tagországaihoz intézett üzenetben a Szovjetunió és Nagy-Britannia meghívja Burma, Kambodzsa, Kanada, a Kínai Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Franciaország, India, Laosz, a Lengyel Népköztársaság, a Vietnami Köztársaság. Thaiföld, és az Egye sült Ällamok kormányának képviselőit. minthogy e kormányok kijelentették, készek részt venni a laoszi kérdés rendezésével foglalkozó nemzetközi értekezleten.- Az értekezlet jellege hasonló az 1954. évi genfi tanácskozáséhoz, csupán összetétele szélesebb körű. Norodoni Szihanuk herceg, kambodzsai államfő javaslatának megfelelően. Az értekezleten részt vevő államokat külügyminisztereik képviselik. Az üzenetet a szovjet kormány képviseletében A. Gromik-/ '-ül- ügvminiszter. Nagv-Br'nmni- 'Kör mánya képviseletében pedig A) Home külügyminiszter írta alá,
