Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁO lDöl. április 23. Kodály Háry János-át mutatta be megyénkben a Déryné Színház A tízéves fennállását ünneplő Állami Déryné Színház, amely egyre nagyobb népszerűségnek őr vend Tolna megyé ben is, megyénk számos községében nagy sikerrel mutatta be Kodály Zoltán: Háry János című dalművét. A darabot a többi között bemutatták Bonyhá- don, Iregszemcsén és Pakson is, min denütt nagy közönségsiker mellett. Az előadással a nyár folyamán Szekszárdra is ellátogat a színház és a 900 éves városalapítási ünnepségek keretében a szabadtéri színpadon mutatják be Kodály remekművét. Az alábbiakban az előadásról mutatunk be képeket. A nagyszokolyi „KGST“ 8 termelőszövetkezetek üzemszervezési kérdéseiről rendezett ankétot a Hazaiias Népfront paksi járási bizottsága A MÜLT vagyont gyűjtő hajszájában, a földszerzés lázában gyakoriak voltak a birtokperek, s ezek után az apákról fiúkra szálló gyűlölködések. A gyűlölködés sokszor még a falu határán is túl jutott olyannyira, hogy az egész falu ellenkezésével találkozott, ha egyik, vagy másik község fiatalja, ne adj isten, a szomszédos községbe járt udvarolni. A vagyonosabb, nagyobb határú község — kezdve az elöljáróktól az egyszerű lakosokig — lenézték a kisebb határrésszel bíró községet. Ilyen volt a múlt faluja dióhéjban. s ezt szüntette meg a többi között a közös gazdaság kialakulása. Az új, kibontakozó életforma, a közös cél. a közös munka és a gond fokozatosan hozza közelebb egymáshoz az embereket, a falvak parasztságát. így van ez Nagyszokolyon és Magyarkesziben is, a két szomszédos községben — amelyeket azelőtt sok minden — ma már csak a néhány kilométeres távolság választ el egymástól. A két szomszédos község öt termelőszövetkezete közül rangidős a nagyszokolyi Béke Tsz, amely' a járásban az elsők között alakult. Vezetői többéves tapasztalattal rendelkeznek, a tsz állattenyésztési brigádvezetői tisztjét pedig dr. Szakács Sándor körzeti állatorvos tölti be. Szakács elvtárs, aki idestova öt esztendeje foglalkozik a kornyék állategészségügyével, gyakran megfordul az újonnan alakult fiatal tsz-ekben, s alapos ismerője a problémáknak. Észrevette, hogy amíg a nagyszokolyi Aranykalász Tsz- ben szűkösen van alomszalma, és pótlására drága munkaegység-ráfordítással szecskázott ku- . koricaszárral almoznak, addig a magyarkeszi Petőfi Tsz-ben alomszalma-felesleg mutatko'jam* m s&s1 megbeszélve, egyezseg .lőtt let- : ré: a magyarkeszi Petőfi Tsz 80 ' mázsa álómsZalmáíyal "segítette a szóntózédós .kézség' Aranykalász Tsz-'ét. *v :' , .’ — Ez adja az, ötletet arra, hogy állandósítani kellene a két község termelőszövetkezetei közötti jó kapcsolatot. Nagy örömömre szolgált az. hogy amikor erről a járási pártbizottság titkárával, Szabó István elvtárssal beszéltem, ő is helyeselte — mondja Szakács elvtárs. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG titkárának helyeslése és biztatása újabb ötletet adott a fiatal körzeti állatorvosnak, és a beszélgetés után egy hétre ismét felkereste a járási pártbizottságot. — Szabó elvtárs, mi lenne a véleményetek arról, ha á tsz-ek kölcsönös segítését szervezetté tennénk olyan fórmán, hogy az öt tsz vezetőivel közös megbeszélést hívnánk össze a magyarkeszi Széchenyi Tsz-ben? — Jó az elgondolás, és minél előbb meg kell valósítani. Amennyiben pedig segítségre van szükség, csak bátran szóljatok. — Éppen erre akartam rátérni. Szeretném, ha ezen az úgynevezet „KGST” alakuló ülésünkön részt vennél, Szabó elvtárs. A megbeszélés, amelyen Szabó István elvtárs, a pártbizottság titkára, az öt termelőszövetkezet elnöke, agronómusa, állatorvosa és párttitkára vett részt, a késő esti órákig tartott, de megérte. Azóta működik az úgynevezett tsz „KGST”, és vállvetve több közös problémát sikerült megoldaniuk. A magyarkeszi Hunyadi Tsz sertéstenyészetéből hiányzott a fehérje. Az Aranykalásztól borsót • kapott, ezt pedig csereértékben árpával segítette az Aranykalász Tsz-t. Többször lebonyolítanak közös szállításokat. Az agronómusok gyakran találkoznak, és kicserélik szakmai tapasztalataikat. A NAGYSZOKOLYI KÉT TSZ, az Aranykalász és a Béke vezetősége közös nevezőre jutott a háztáji földterület és a munkaegység-előleg nagyságában. Döntöttek arról is, hogy havonta egyszer rendszeresen ösz- szejöri az öt tsz vezetősége — minden alkalommal más-más tsz-ben — s közösen beszélik meg a tennivalókat. A termelőszövetkezetek vezetői osztatlan örömmel fogadták a kommunista állatorvos kezdeményezését, és a jövőre nézve is igen hasznosnak találják. — Még kevés a tapasztalatunk a mi »KGST«-nk működéséről — mondja Tóth Ferenc a Béke Tsz elnökhelyettese. Működésünk során figyelembe kell vennünk azt is, hogy bár csak néhány kilométerre van tőlünk Magyarkeszi, mégis csak mások az arányok és mások a szokások. A JÖVÖ TERVEIRŐL dr. Szakács Sándor beszél olyan lelkesedéssel, amilyen lelkesedéssel fogott hozzá a két termelőszövetkezeti község közelebb hozásához. Kisegítik egymást, adott esetben munkagépekkel és munkaerővel. Az állattenyésztésben dolgozók részére állattenyésztési tanfolyamot szerveznek a maguk erejéből. A tematika most van kidolgozás alatt, s ebben a munkában részt vesz Varga István, a Béke Tsz agronómusa, Hargitai Elemér, a Széchenyi Tsz agronómusa és dr. Szakács Sándor körzeti állatorvos. Magyarkesziben a három termelőszövetkezet közös szerelő- műhely létesítését tervezi, közös költséggel. A saját erőből történő építkezések könnyebbé tételére az öt termelőszövetkezet egy betonkeverő gépet vásárol majd. Közös tervek, közeliek és tá- voliak, de szépek, mert valamennyi a közös tulajdon gyarapodását, a közösségi élet megszerettetését, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatását szolgálja. Pozsonyi Ignácnc A Hazafias Njépfront paksi járási bizottsága a mezőgazda- sági tsz-ek üzemszervezési és üzemgazdasági kérdéseiről ren- dfezett ankétot Pakson termelőszövetkezeti elnökök, községi népfront-elnökök, agronómusok részvételével. Az ankétra meghívták Jerney Pál egyetemi magántanárt, a Magyar Agrártudományi Egyesület titkárát is, aki egyszer már tartott előadást Pakson, s azóta rendkívül népszerű volt a paksi gazdák, körében. Az ankét keretében Jerney Pál tartott előadást, amelyet nagy érdeklődéssel hallgattak a részvevők, s amely előadás rendkívül nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra. Nagy segítséget nyújtott a termelőszövetkezetek munkájának megszilárdításában, javításában. A hallgatóság egyöntetű megállapítás^ szerint az utóbbi idők legkiválóbb ilyen tárgyú előadása volt. Ezt mutatja az is, hogy a paksi járás több termelőszövetkezete meghívta Jerney Pált, a nyár folyamán látogasson el szövetkezetükbe, tartson határszemlét és a határszemle keretében nyújtson közvetlen segítséget a közös gazdaságnak; A Népújságban OLfSSTUK »KÖSZÖNTÖTTÜK ÖREGEINKET« Pohárcsengés, nevetés Idő és — búfeledés A riporter arra vír, Milyen lesz a bál? S lám, mit lát? Az öregek Nem is lassú gyerekek. S a vén keringő dallamán Az emlék messze száll... »LAZADÓ ELLENFORRADALMÁROK KÚBÁBAN* Partra szálltak, dúlnak, ölnek Mindent elsöpörnek? Szó se róla! Futni fognak! Futnak mint a nyúl, az őz. A nép haragia, mint a tenger Mindent elsöpör, legyőz! BATl A termelőszövetkezetek építkezéseit segíti a Bonyhádi Vasipari Ktsz gatter-üzeme ^Gerendát, párnafát, szarufát, licet és deszkát készítenek sok — főleg jegenye- és nyárfa — rönkből. Jelentősebb üzemzavar nem volt az utóbbi hónapokban, az öreg gatter jól működik, de néha szükség van a gatterosok — Lőwy Ernő, Bicz József és Kiss József — éberségére. Igaz, hogy a fűrész még a vasszögben sem akad el, elvágja az ácskapcsot is (egész halom különböző vasdarabot gyűjtöttek össze, amit a fűrész „szedett ki” a rönkből), de legutóbb komolyabb akadály került a fűrész útjába. Egy acélmagvas puskalövedék, ami a második világháború idején került a nyolcvan centiméter átmérőjű fatörzsbe. Ezzel már nem tudott „megbirkózni” a fűrész, és csak azért nem keletkezett üzemzavar, mert sikerült a gépet pillanatok alatt leállítani. ■ ■nimiiiHiiiiiiiinnil Az új „paripa Az egyik ház kapuján kilép egy asszony. Megáll, szétnéz az utcán, mintha, csak várna valakit. Néhány házzal odébb, átétlenben, a termelőszövetkezet udvarából kifordul egy fogat. Az asszony odakiállt a kocsisnak: “t— Még nem jött meg a vontatói — Nem. De most már jönnie kell... Az asszony visszamegy, a kocsis befordul egy másik utcába. Néhány perc múlva feltűnik a faluvég felől egy vadonatúi. világoskék Szuper-Zetor, dagadó zsákokkal megrakott pót kocsit húz. Néhány asszony, férfi ül a zsákok tetején. Megáll a ház előtt, ahonnan az előbb az asz- szony kijött. Leengedik a pótkocsi oldalát, a férfiak leszállnak. az asszonyok egymás után segítik vállukra a zsákokat: Néhány an odamennek a traktorhoz, nézegetik, vizsgálják. A vezetőt kérdezik: — Aztán jól megy? Beválik majd? — Biztos, hogy beválik — válaszol a vezető. — Nagyon jó gép ez. — Vigyázz is rá. Közös tulajdon, és nem kevés pénzt fizettünk érte. A zsákhordók is visszajöttek, bekapcsolódnak a beszélgetésbe, ügy mustrálgatják -a. traktort, mint a kényes ncr'rnó*. Paripa is. vasparipa, Jónéhány .lói munkáját végzi el. Most éppen a tagokhoz fuvaroz. A simontornyai malomba vittek búzát őröltetni. A Szuper-Zetort a tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet alig egy hónapja vásárolta. A bejáratás után nemrég állították munkába. Vettek hozzá egy bilié nős pótkocsit is — mint a szövetkezet főkönyvelője mondja — saját pénzből. A következő lépés az lesz, hogy fűkaszat, rendsodrót, ekét is vesznek a traktorhoz, ezekre is megvan a pénz. Uj paripát vásárolt a szövet- zet, olyat, amelyik tán húsz négylábúval is felveszi a versenyt ...
